Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15-16 / 193. szám
4. ' SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1992. augusztus 15—16., szombat—vasárnap Szemtől szembe a legmodernebb haditechnikával Légiprotokoll... re ezek a fiúk egytől egyig urai a reflexeiknek, így a két nap alatt nem történik semmilyen baleset. Lélegzetelállító produkciókkal szórakoztatják pedig a közönséget: kis műrepülőgépekkel, harci helikopterekkel, vadászgépekkel és speciális sugárhajtású iskolagépekkel űznek csúfot a gravitációból. Különösen a piros alapon fehér kereszttel díszített Hunterekkel virgoncko- dósvájciak, és apiros-fehér-kék- re fújt Alpha-Jetekkel balettező franciák kápráztatják el a nézőket. Egyszerre nyolc gép csinál bukfencet szoros kötelékben, hét gépből kialakított alagúton repül át a nyolcadik, két gép (az egyik fejjel lefelé) száguld teljes sebességgel egymással szemben, és csak pár méterrel kerüli el egymást. Az ember csak nézi zsibbadt nyakszirttel ezt az életveszélyes égi táncot, és nem tudja, síijon-e vagy nevessen. Hiszen meg nem épült utak, iskolák, kórházak, lakótelepek húznak el felette, imponálóan tökéletes formába öntve, olyan gépezetek, melyeket a legfrissebb emberi tudás alapján, a létező legpontosabb technikával készítettek, imponáló fantáziával és ügyességgel — a pusztításra. A halál madarai libbennek ide-oda fölöttünk az égen, bennük vidám, fiatal, jóképű, vagány srácokkal^ akik készek arra, hogy lángba bontsanak mindent maguk alatt, ha úgy diktálja a parancs, ha úgy hozza a szükség. És mi csak bámuljuk, lessük őket tátott szájjal. Adja Isten, hogy soha ne nézzenek vissza ránk gyönyörű halálhozóikból a fedélzeti géppuska célzókészülékén, és hogy nem mindennapi képességeiket csak a taszárihoz hasonló repülőnapokon kelljen kamatoztatniuk... Hunter-gépeiken szoros kötelékben száguldanak a svájci légiakrobaták kított, elképesztően poros parkolón áttrappolva, közelről csodálhassa meg a legendás polgári és (főleg) harci géptípusokat. Merthogy eddig röpült már helikopteren, vitorlázógépen, különféle orosz utasszállítókon, 1 Boeingen, sőt még mindenféle segédeszköz nélkül fejjel előre egy jókora vízmosásba is, de egy fia MIG-re nem bírt még felkapaszkodni, hogy átélje a 6 g-s gyorsulást, az ezer kilométeres sebességet és a hajmeresztő mű- repülő-figurákat. így aztán maradt a bámészkodás, de (pesti tájszólással élve) az sem volt semmi. A magyar pilóták, illetve hozzátartozóik megsegítésével foglalatoskodó Korvin Alapítvány hívó szavára ugyanis számos NATO-ország, többek között az USA, Belgium, Németország, Franciaország, a volt Varsói Szerződésből a csehek és a lengyelek, de még a semleges Svájc is elhozta legmodernebb légifegyvereit. A katonás rendben felsorakoztatott legendás masinákat, az F- 15-öst és 16-ost, a Tornádót, a Mirage 2000-est és még számos kisebb-nagyobb társukat közelről meg lehetett tekinteni. Némelyik szűkre szabott, műszerekkel zsúfolt fülkéjébe a gyerekek és a gyermeklelkű felnőttek be is ülhettek, és aki tudott angolul, németül, szóba elegyedhetett az overalljukban derekasan izzadó, magyar Coca-Colát kortyolgató pilótákkal, akik a botkormány helyett ezúttal az autogram-osztó tollat forgatták boszorkányos ügyességgel. Kicsi a világ: az egyik, F-16- oson lovagló belga pilótáról kiderült, hogy ismeri a riporter ugyancsak belga fotós barátját, aki a légierő fényképészeként töltötte a katonaidejét, és így volt elég alkalma repülgetni. Egy legmodernebb navigációs berendezésekkel felszerelt F-4 G „Phantom” vadászrepülő előtt büszkén álldogált mosolygós, fiatal pilóAmatőr és profi nézők figyelik a magyar MIG-ek felszállását K i repülőt akar nézni, pokolra kell annak menni — így írtuk át a közismert népdalt a ta- szári katonai repülőtér felé araszolva. Ahogy egyébként várható volt, túl sokan voltak kíváncsiak a nemzetközi légi-showra, így aztán az utolsó harminc kilométert mintegy két és fél óra alatt sikerült megtenni. Sorra dőltek ki az öreg Ladák, Skodák, Daciák az elképesztő hőségben, az árokpartot pedig karambolos kocsik díszítették. A kemenceként tüzelő utasterekből szapora átkok és sóhajok szálltak az ég felé, de egy csapásra elhalkultak, amikor az izzadó vándorok megpillantották az első sugárhajtású gépet, amely kecses bukfenceket vetett, majd nagy dübörgéssel elhúzott az alant szenvedők fölött. Hiába, van valami mágikus vonzása a repülésnek, olyan csoda, amely még a mostani ínséges időkben, plusz negyven fok kánikulában is képes százezer embert egy helyre csalogatni. E sorok íróját is mintha valami nagy mágnes húzta volna szelíden, de ellenállhatatlanul a taszári mezőre, hogy a szántóföldön kialaKevin Dunshee amerikai pilóta és navigátora, Earl Odom öt iraki Scudot lőttek le az Öböl-háborúban tája, Kevin G. Dunshee. Erre minden oka meg is volt, hiszen, mint a gépe oldalára festett jelekből kiderült, öt iraki Scud rakétát szedett le az Öböl-háborúban. — A sivatagban is meleg volt, de ennyire azért nem! — mondja, miközben jókorát húz a ki tudja hányadik kólásüvegből. Pedig állítólag a földön lévők még nem is panaszkodhatnak: a légibemutatót tartó pilóták, bezárva speciális ruhájukba és a pici, üvegtetős fülkékbe, még jobban szenvednek a melegtől, miközben a legapróbb mozdulatra is ügyelni kell, mert a csoportos műrepülés közben a kéz egyetlen rezzenése katasztrófát okozhat. SzerencséBékés bevetésre indulnak a francia pilóták 4 Az új filmsiker címét kölcsön- véve: Halálos fegyver III. Halálmadár-baJett Taszáron V így működik a katapult, mutatja a magyar pilóta Műsorszünet... Koncz János
