Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON J* HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JULIUS 9. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA in. ÉVFOLYAM 161. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT X SAMSUNG-termékek kamatmentes hitelre vásárolhatók. SAMSUNG- TEFAL-PFAFF- MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 Megéri, ha megnézi! r Diplomataképzés Nyíregyházán Diplomataképzés kezdődik szeptemberben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A kétéves posztgraduális képzést az olasz Trieszti Egyetem goriziai nemzetközi tudományok fakultásával közösen hirdetik meg. A szakmai tárgyakat olasz tanárok tanítják, s a sikeres vizsga után a diplomát a goriziai egyetemi kartól kapják a hallgatók. Az önköltséges, félévente 25 ezer forintba kerülő képzésre azok a diplomával rendelkezők mehetnek, akik angol vagy francia középfokú nyelvvizsgát tettek. Jelentkezési határidő: augusztus 31. Megújult áfészek A szövetkezeti átmeneti törvény rendelkezéseinek végrehajtása nyomán úgy tűnik: az ország 1,1 milliós fogyasztási szövetkezeti tagsága nem bízik az elaprózott kisszövetkezetek jövőjében. A nyolc megyében ugyanis csak 11 kiválás volt. A törvény alapján június 30-ra mind a 280 áfész átalakult. Megtörtént a vagyon 70 százalékának, közel 35 milliárd forintnak a nevesítése, ami tagonként átlagosan 40 ezer forint üzletrészt jelent. Várhatóan szeptemberig minden tag megkapja részjegyét. Tűzben lelte halálát Gödön kedden hajnalban kigyulladt a Gárdonyi utca 14. számú családi ház szobája, ahol a 31 éves tulajdonos, Nagy Ferenc súlyos égési sérüléseket szenvedett, és a helyszínen életét vesztette. Az ügyben a szakértők folytatják a vizsgálatot. Lemondott az MDF szombathelyi elnöke Sajtótájékoztatón jelentették be szerdán délután, hogy a Magyar Demokrata Fórum szombathelyi szervezetének elnöke, Jouber Attila lemondott tisztségéről. Az ok a július 1-jén életbe lépett törvény, amely a köztisztviselők jogállásáról szól. Az eddigi elnök ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium Vas megyei hivatalának helyettes vezetője, és így nem tölthet be vezető párttisztséget. Elnökségi tagságát megtartotta. A YDSZSZ tiltakozik Határozottan tiltakozik a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetősége ama közlemény ellen, amelyben a MÁV a szakszervezetet hibáztatja a Munkaerőpiaci Bizottság azon határozatáért, amelyben a bizottság felfüggeszti a korábban megígért 230 millió forintos ösz- szeg folyósítását a MÁV-nak. A korábban öt hétig munkaidejének 65 százalékában foglalkoztatott 53 ezer vasúti dolgozó munkabérének 83 százalékát kapta kézhez. A MÁV a különbséget megelőlegezte, és erre 230 millió forint támogatást igényelt a Munkaerőpiaci Bizottságtól. A bizottság május 28-i ülésén megszavazta az összeg folyósítását. Az író a miliővel ismerkedik (Fotó: Koncz János) Hernádi Gyula a helyszínen járt Készül az Egri csillagok folytatása Nem mendemonda, tényleg igaz: Hernádi Gyula író javában dolgozik az Egri csillagok folytatásán. Környezettanulmányra érkezett Egerbe tegnap, vagy amint mondta, szeretne magába szippantani valamit a hely légköréből. Az „auráját” keresi az új regénynek. Gárdonyi Géza bestsellerét valóban remekműnek tartja, noha — egy percig sem rejtette véka alá — a Hernádi-féle folytatás egészen más lesz. Egy kicsit elrugaszkodik a valóságtól és a történtektől. Az író szerint ugyanis a történettudósok mondjanak amit akarnak, ha a múltba nézünk, semmi sem egészen bizonyos. Tán a mohácsi vész megvolt, no de a többi? Lehet, a törökök nem is voltak itt mindvégig, elmentek, majd visz- szajöttek. Á készülő új regényről, az Egri csillagok folytatásáról azért megtudható egy és más, például, hogy a Gárdonyi-mű szereplőit „viszontláthatja'’ majd az olvasó. Így Bornemissza Gergelyt, akinek időközben felcseperedett fia az egyik kulcsszereplő lesz a romantikus történetben, amelyben még — hogy a kor szellemének és az olvasói igényeknek is megfeleljen — rakéták, s különféle technikai csodák is lesznek. Ebből már az is kiderül, a regény „időkezelése” meglehetősen szabad. A további részletekről majd az íróval készített szombati interjúnkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Egyelőre annyit: szeptembertől országos pályázatra invitálják a Gárdonyi-remekmű általános iskolás olvasóit. Az íróval együtt a gyerekek is eljátszhatnak a gondolattal, ők hogyan folytatnák az Egri csillagokat? S hogy mi lesz a pályázat dija? Egyelőre nem tudni. Lehet, hogy a Hernádi-regény, amit a tervek szerint karácsonyra már a boltokban és a könyvstandokon árulnak. (jámbor) Szurkálások halálos áldozatai Késpárbaj élettársak között A rendőrség őrizetbe vette H. Gabriella 28 éves budapesti lakost, mert a VII. kerület Dohány utcai közös lakásukban hétfőn este, szóváltás közben, késpárbajt vívott és mellbe szúrta S. István 48 éves élettársát, aki a helyszínen meghalt, ám előzőleg a férfi a késsel vagdalkózó nőt hasba szúrta, és ezzel életveszélyesen megsebesítette. A nőt kórházba szállították. Rács mögött van I. József 55 éves dunakeszi rokkantnyugdíjas is, mert a helyi Kinizsi italboltban kedden délután szóváltás után mellbe szúrta V. László 42 éves helyi lakost, aki a kórházba szállítása közben életét vesztette. Apostagon őrizetbe vették E. Lajosné 39 éves asszonyt, mert hétfőn késő este szóváltás után nyakon szúrta vendégét, R. István 29 éves apostagi lakost, aki a helyszínen belehalt sérülésébe. Vita a bérleti díjról Antennaháboni Háború tört ki Tatabányán a magyar-amerikai ANFEL-Kábelkom Kft. és egy 10 emeletes épület lakóközössége között. A Mártírok úti társasház lakói 31 ezer forint bérleti díjat követelnekakft.-től, mert az épületük tetején üzemelteti a tévés főállomást, a parabolaantennákat, és helyiséget is igénybe vesz műszaki berendezései számára. Kilátásba helyezték: egyezség híján bezáiják a főállomás bejáratát, meggátolják a szakemberek tetőre való kijutását. A kft. tulajdonosai elzárkóznak a szerintük túl magas bérleti díj megfizetésétől, s évi 100.000 forint díj kifizetésére hajlandók. Megegyezés híján huszonhétezer előfizető maradna adás nélkül. (MTI) ur. negeaus György, neves polgármestere mondta a köszöntőt azon a hevesi környezetvédelmi konferencián, amelyet a helyi művelődési központban rendezett a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége. E szervezet nevében dr. Gémesi György, a MOSZ megbízott elnöke szólt, majd a rendezvény fővédnöke, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Elmondta, ritka öröm számára, hogy elvállalhatta e megtisztelő megbízatást. Rövid beszédében kifejtette: ma mindenki környezetvédő akkor, amikor közvetlenül fenyegetik őt az ártalmak, ám ha tenni is kell érte valamit, akkor a kormánytól vátják a segítséget, pedig a problémák csakis közös felelősséggel oldhatók meg. Ennek példájaként említette meg a konferencia fő témáját, a kommunális hulladékok kérdését, amelyhez ugyancsak összefogás szükségeltetik. A megnyitó után előadás hangzott el többek között a környezetvédelmi törvénytervezetről, arról, hogy milyen fontos az alapfogalmak tisztázása. Megtudhattuk, hogy nemzeti környezetvédelmi programot vezetnek be, amely hat évre rögzíti a feladatokat, s az évenkénti felülvizsgálat alkalmával (ez az Országgyűlés feladata lesz) nyilvánosságot kap az ökológia. (Folytatás a 3. oldalon) Deficitmérleg Jövőre a költség- vetés hiánya 150, illetve 190 milliárd forint lehet, de hogy konkrétan mennyi lesz, az attól függ, sikerül-e bevezetni a kétkulcsos általános forgalmiadó-rendszert. Az ezt tartalmazó irányelveket már megkapta a Parlament a kormánytól. A Pénzügyminisztérium szeptember 30-ig az Ország- gyűlés elé teijeszti a részletes jövő évi költségvetést. A jövő évre tervezett hiányt a Pénzügyminisztérium teljesen a pénzpiacról kívánja finanszírozni. Ebben különösen nagy szerepe lesz a többéves lejáratú állampapíroknak. Elhangzott, hogy az idei költségvetésben már az első fél év során 108,1 milliárdos deficit alakult ki. Führinger Antal főosztályvezető úgy vélte, az idei deficit az év végén valószínűleg nem lépi túl a 180 milliárd forintot. (A Parlament által elfogadott törvény szerint a hiány csupán 70 milliárd forint lehetne.) A közvélemény diszkrét bája Hevesen Az egyházi ingatlanokról vitáznak Hevesen nagyobb összetűzések nélkül dőlt el, hogy mit kap vissza az egyház a ’45 után elvett ingatlanokból. Más kérdés, mi lett volna, ha a vita szélesebb körben zajlik, és kérdés az is, hogy a döntést mennyire befolyásolta volna — egyáltalán befolyásolhatta volna-e — a különböző vélemények ismerete. A helyi önkormányzat asztalára akkor került ez a téma, amikor gyakorlatilag már semmire sem volt idő. A vita tehát arról folyt: működő iskolát kapjon-e vissza az egyház, avagy a volt bíróság és a Kaszinó épületében — amit később átalakítanának, felújítanának — foglalna helyet az egyházi szellemű oktatási intézmény? A római katolikus egyház képviselője, Kovács József címzetes esperes-plébános álláspontja túl sok variációra nem hagyott alkalmat. Az idő szorít — mondta —, nekünk működő iskolára van szükségünk, és ha nem születik meg az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyv, azaz ha az önkormányzatnak kellemetlen átadni az ötös vagy a kettes iskolát, akkor az egyház írja meg azt a jegyzőkönyvet, s az megy a minisztériumba, s majd ők döntenek... „Ahhoz nincs idő — fejtette ki —, hogy figyelembe vegyem a köz álláspontját, de még a híveink véleményét sem tartom stabilnak, a közöny és a félelem miatt. Az iskola most kell, mert rengetegen keresik az egyházat, és a jövő generáció nevelése érdekében most kell az oktatást elkezdeni. Mi van — tette hozzá —, ha csak tíz év múlva lesz pénz az átalakításra, addig mit csináljunk?” A közvélemény szerepét tehát a plébános úr nem tartotta döntőnek, s ezzel kapcsolatban egy érzékletes mezőkövesdi példát is felidézett. A matyó fővárosban ugyanis egy hasonló helyzetben megkérdezték a szülőket: akar- ják-e az egyházi iskolát? Ott a 80 százalékos „igen” után néhány nappal egy másik felmérés 100 százalékos „nemet” hozott, tehát minden attól függ, ki, „honnan ” beszél. Úgyhogy: „nekem nincs időm meggyőzni a szülőket — mondta befejezésül —, és valahol nekünk is kell tér.” A képviselő-testületen belül mindkét változat (működő avagy átalakított iskola?) kapott szavazatokat, ám az „idő szorításában” az a döntés született, hogy az V-ös iskola legyen az egyházé, hiszen a jegyzőkönyvnek el kell mennie, és ezután kérjék ki az iskola tantestületének, valamint a szülők véleményét... Ezt követően pedig a polgármester majd beszámol ezekről a véleményekről a képviselőknek. (Meg kell jegyezni, hogy az V-ös számú iskola sohasem volt az egyházé, ám mégis ez az intézmény lett az alku tárgya, hiszen a Il-es számú, amely az egyházé volt — egyelőre túl nagy lenne nekik.) (Folytatás az 5. oldalon) Az APEH és a nyugták A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését 1100 vállalkozásnál végezték el, ezekből 594 volt a társas vállalkozás, 506 pedig egyéni vállalkozó. Közterületen 300 árusítót ellenőriztek az APEH munkatársai. A közterületen árusítóknak csupán 33 százaléka tudta igazolni, hogy az adóhatósághoz szabályszerűen bejelentkezett. Az APEH közlése szerint az akció során tapasztalt szabálytalanságok következményeként adóigazgatósági eljárás keretében mintegy 10 millió forint bírságot szabnak ki. (MTI) Gondok a táppénz és a nyugdíjjáradék kiszámításánál Meghalt a munkakönyv, éljen a biztosítási könyvecske? A törvényhozók — mint ismeretes — július elsejei hatállyal „nyugdíjazták” aktív pályafutásunk és foglalkoztatásunk hivatalos naplóját, a munkakönyvét. A döntést alátámasztó érv, hogy tudniillik a bejegyzések révén a munkaadók seregnyi olyan adathoz juthatnak, amelyeket védenek a személyiségi jogok, aligha kérdőjelezhető meg. A munkakönyv forgalomból való kivonása azonban gyakorlati problémákat is fölvet. A társadalombiztosítás illetékesei számára például a táppénz vagy a nyugdíjjárandóság kiszámításához fontos támpontot jelentettek a munkakönyvi adatok. Hogyan lesz ezután? Dr. Bánsági György, a Munkaügyi Minisztérium főmunkatársa nem osztja az aggályokat: — A szolgálati időt, a tényleges — tb-járulékkal csökkentett — keresetet eddig sem a munkakönyvi bejegyzés alapján számolták ki. Az igaz, hogy a munkakönyv jelentett segítséget a korábbi munkaviszony és kereset megállapításához, s az is tény, hogy a most hatályba lépett Munkatörvény ezzel kapcsolatban nem rendelkezik. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatosan minden cégnek vannak kötelezettségei. Erről azonban a Társadalombiztosítási Főigazgatóság tud érdemi információt adni... (Folytatás a 2. oldalon) Mit csináljunk a szeméttel? Környezetvédelmi konferencia Hevesen