Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON J* HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JULIUS 9. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA in. ÉVFOLYAM 161. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT X SAMSUNG-termékek kamatmentes hitelre vásárolhatók. SAMSUNG- TEFAL-PFAFF- MINTABOLT Eger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 Megéri, ha megnézi! r Diplomataképzés Nyíregyházán Diplomataképzés kezdődik szeptemberben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A kétéves posztgra­duális képzést az olasz Trieszti Egyetem goriziai nemzetközi tu­dományok fakultásával közösen hirdetik meg. A szakmai tárgya­kat olasz tanárok tanítják, s a si­keres vizsga után a diplomát a goriziai egyetemi kartól kapják a hallgatók. Az önköltséges, fél­évente 25 ezer forintba kerülő képzésre azok a diplomával ren­delkezők mehetnek, akik angol vagy francia középfokú nyelv­vizsgát tettek. Jelentkezési ha­táridő: augusztus 31. Megújult áfészek A szövetkezeti átmeneti tör­vény rendelkezéseinek végrehaj­tása nyomán úgy tűnik: az ország 1,1 milliós fogyasztási szövetke­zeti tagsága nem bízik az elapró­zott kisszövetkezetek jövőjében. A nyolc megyében ugyanis csak 11 kiválás volt. A törvény alap­ján június 30-ra mind a 280 áfész átalakult. Megtörtént a vagyon 70 százalékának, közel 35 milli­árd forintnak a nevesítése, ami tagonként átlagosan 40 ezer fo­rint üzletrészt jelent. Várhatóan szeptemberig minden tag meg­kapja részjegyét. Tűzben lelte halálát Gödön kedden hajnalban ki­gyulladt a Gárdonyi utca 14. szá­mú családi ház szobája, ahol a 31 éves tulajdonos, Nagy Ferenc sú­lyos égési sérüléseket szenve­dett, és a helyszínen életét vesz­tette. Az ügyben a szakértők folytatják a vizsgálatot. Lemondott az MDF szombathelyi elnöke Sajtótájékoztatón jelentették be szerdán délután, hogy a Ma­gyar Demokrata Fórum szom­bathelyi szervezetének elnöke, Jouber Attila lemondott tisztsé­géről. Az ok a július 1-jén életbe lépett törvény, amely a köztiszt­viselők jogállásáról szól. Az ed­digi elnök ugyanis a Földműve­lésügyi Minisztérium Vas megyei hivatalának helyettes vezetője, és így nem tölthet be vezető párt­tisztséget. Elnökségi tagságát megtartotta. A YDSZSZ tiltakozik Határozottan tiltakozik a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezetének vezetősége ama köz­lemény ellen, amelyben a MÁV a szakszervezetet hibáztatja a Munkaerőpiaci Bizottság azon határozatáért, amelyben a bi­zottság felfüggeszti a korábban megígért 230 millió forintos ösz- szeg folyósítását a MÁV-nak. A korábban öt hétig munkaidejé­nek 65 százalékában foglalkoz­tatott 53 ezer vasúti dolgozó munkabérének 83 százalékát kapta kézhez. A MÁV a különb­séget megelőlegezte, és erre 230 millió forint támogatást igényelt a Munkaerőpiaci Bizottságtól. A bizottság május 28-i ülésén meg­szavazta az összeg folyósítását. Az író a miliővel ismerkedik (Fotó: Koncz János) Hernádi Gyula a helyszínen járt Készül az Egri csillagok folytatása Nem mendemonda, tényleg igaz: Hernádi Gyula író javában dolgozik az Egri csillagok folyta­tásán. Környezettanulmányra érkezett Egerbe tegnap, vagy amint mondta, szeretne magába szippantani valamit a hely légkö­réből. Az „auráját” keresi az új regénynek. Gárdonyi Géza best­sellerét valóban remekműnek tartja, noha — egy percig sem rej­tette véka alá — a Hernádi-féle folytatás egészen más lesz. Egy kicsit elrugaszkodik a valóságtól és a történtektől. Az író szerint ugyanis a történettudósok mondjanak amit akarnak, ha a múltba nézünk, semmi sem egé­szen bizonyos. Tán a mohácsi vész megvolt, no de a többi? Le­het, a törökök nem is voltak itt mindvégig, elmentek, majd visz- szajöttek. Á készülő új regényről, az Eg­ri csillagok folytatásáról azért megtudható egy és más, például, hogy a Gárdonyi-mű szereplőit „viszontláthatja'’ majd az olvasó. Így Bornemissza Gergelyt, aki­nek időközben felcseperedett fia az egyik kulcsszereplő lesz a ro­mantikus történetben, amelyben még — hogy a kor szellemének és az olvasói igényeknek is megfe­leljen — rakéták, s különféle technikai csodák is lesznek. Eb­ből már az is kiderül, a regény „időkezelése” meglehetősen szabad. A további részletekről majd az íróval készített szombati interjúnkban tájékoztatjuk olva­sóinkat. Egyelőre annyit: szep­tembertől országos pályázatra invitálják a Gárdonyi-remekmű általános iskolás olvasóit. Az író­val együtt a gyerekek is eljátsz­hatnak a gondolattal, ők hogyan folytatnák az Egri csillagokat? S hogy mi lesz a pályázat dija? Egyelőre nem tudni. Lehet, hogy a Hernádi-regény, amit a tervek szerint karácsonyra már a bol­tokban és a könyvstandokon árulnak. (jámbor) Szurkálások halálos áldozatai Késpárbaj élettársak között A rendőrség őrizetbe vette H. Gabriella 28 éves budapesti la­kost, mert a VII. kerület Dohány utcai közös lakásukban hétfőn este, szóváltás közben, késpár­bajt vívott és mellbe szúrta S. Ist­ván 48 éves élettársát, aki a hely­színen meghalt, ám előzőleg a férfi a késsel vagdalkózó nőt has­ba szúrta, és ezzel életveszélye­sen megsebesítette. A nőt kór­házba szállították. Rács mögött van I. József 55 éves dunakeszi rokkantnyugdí­jas is, mert a helyi Kinizsi ital­boltban kedden délután szóvál­tás után mellbe szúrta V. László 42 éves helyi lakost, aki a kór­házba szállítása közben életét vesztette. Apostagon őrizetbe vették E. Lajosné 39 éves asszonyt, mert hétfőn késő este szóváltás után nyakon szúrta vendégét, R. István 29 éves apostagi lakost, aki a helyszínen belehalt sérülé­sébe. Vita a bérleti díjról Antennaháboni Háború tört ki Tatabányán a magyar-amerikai ANFEL-Kábelkom Kft. és egy 10 emeletes épület lakóközössége között. A Mártírok úti társasház lakói 31 ezer forint bérleti díjat követelnekakft.-től, mert az épületük tetején üzemelteti a tévés főállomást, a parabolaantenná­kat, és helyiséget is igénybe vesz műszaki berendezései számára. Ki­látásba helyezték: egyezség híján bezáiják a főállomás bejáratát, meggátolják a szakemberek tetőre való kijutását. A kft. tulajdonosai elzárkóznak a szerintük túl magas bérleti díj megfizetésétől, s évi 100.000 forint díj kifizetésére hajlandók. Meg­egyezés híján huszonhétezer előfizető maradna adás nélkül. (MTI) ur. negeaus György, neves polgármestere mondta a köszön­tőt azon a hevesi környezetvé­delmi konferencián, amelyet a helyi művelődési központban rendezett a Magyar Önkor­mányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége. E szer­vezet nevében dr. Gémesi György, a MOSZ megbízott el­nöke szólt, majd a rendezvény fővédnöke, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Elmondta, ritka öröm számára, hogy elvállalhat­ta e megtisztelő megbízatást. Rövid beszédében kifejtette: ma mindenki környezetvédő akkor, amikor közvetlenül fenyegetik őt az ártalmak, ám ha tenni is kell érte valamit, akkor a kormánytól vátják a segítséget, pedig a prob­lémák csakis közös felelősséggel oldhatók meg. Ennek példája­ként említette meg a konferencia fő témáját, a kommunális hulla­dékok kérdését, amelyhez ugyancsak összefogás szükségel­tetik. A megnyitó után előadás hangzott el többek között a kör­nyezetvédelmi törvénytervezet­ről, arról, hogy milyen fontos az alapfogalmak tisztázása. Meg­tudhattuk, hogy nemzeti környe­zetvédelmi programot vezetnek be, amely hat évre rögzíti a fel­adatokat, s az évenkénti felül­vizsgálat alkalmával (ez az Or­szággyűlés feladata lesz) nyilvá­nosságot kap az ökológia. (Folytatás a 3. oldalon) Deficitmérleg Jövőre a költség- vetés hiánya 150, il­letve 190 milliárd fo­rint lehet, de hogy konkrétan mennyi lesz, az attól függ, si­kerül-e bevezetni a kétkulcsos általános forgalmiadó-rend­szert. Az ezt tartal­mazó irányelveket már megkapta a Par­lament a kormány­tól. A Pénzügymi­nisztérium szeptem­ber 30-ig az Ország- gyűlés elé teijeszti a részletes jövő évi költségvetést. A jövő évre tervezett hiányt a Pénzügyminisztéri­um teljesen a pénzpi­acról kívánja finan­szírozni. Ebben kü­lönösen nagy szerepe lesz a többéves lejá­ratú állampapírok­nak. Elhangzott, hogy az idei költségvetés­ben már az első fél év során 108,1 milliár­dos deficit alakult ki. Führinger Antal fő­osztályvezető úgy vélte, az idei deficit az év végén valószí­nűleg nem lépi túl a 180 milliárd forintot. (A Parlament által elfogadott törvény szerint a hiány csu­pán 70 milliárd forint lehetne.) A közvélemény diszkrét bája Hevesen Az egyházi ingatlanokról vitáznak Hevesen nagyobb összetűzések nélkül dőlt el, hogy mit kap vissza az egyház a ’45 után elvett ingatlanokból. Más kérdés, mi lett volna, ha a vita szélesebb körben zajlik, és kérdés az is, hogy a döntést mennyire befolyásolta volna — egyáltalán befolyásolhatta volna-e — a különböző vélemények ismerete. A helyi önkormányzat aszta­lára akkor került ez a téma, amikor gyakorlatilag már semmire sem volt idő. A vita tehát arról folyt: működő iskolát kapjon-e vissza az egyház, avagy a volt bíróság és a Kaszinó épületében — amit ké­sőbb átalakítanának, felújítanának — foglalna helyet az egyházi szellemű oktatási intézmény? A római katolikus egyház képviselője, Kovács József cím­zetes esperes-plébános állás­pontja túl sok variációra nem ha­gyott alkalmat. Az idő szorít — mondta —, nekünk működő is­kolára van szükségünk, és ha nem születik meg az ezzel kap­csolatos jegyzőkönyv, azaz ha az önkormányzatnak kellemetlen átadni az ötös vagy a kettes isko­lát, akkor az egyház írja meg azt a jegyzőkönyvet, s az megy a mi­nisztériumba, s majd ők dönte­nek... „Ahhoz nincs idő — fejtet­te ki —, hogy figyelembe vegyem a köz álláspontját, de még a híve­ink véleményét sem tartom sta­bilnak, a közöny és a félelem mi­att. Az iskola most kell, mert ren­getegen keresik az egyházat, és a jövő generáció nevelése érdeké­ben most kell az oktatást elkez­deni. Mi van — tette hozzá —, ha csak tíz év múlva lesz pénz az át­alakításra, addig mit csinál­junk?” A közvélemény szerepét tehát a plébános úr nem tartotta dön­tőnek, s ezzel kapcsolatban egy érzékletes mezőkövesdi példát is felidézett. A matyó fővárosban ugyanis egy hasonló helyzetben megkérdezték a szülőket: akar- ják-e az egyházi iskolát? Ott a 80 százalékos „igen” után néhány nappal egy másik felmérés 100 százalékos „nemet” hozott, tehát minden attól függ, ki, „honnan ” beszél. Úgyhogy: „nekem nincs időm meggyőzni a szülőket — mondta befejezésül —, és valahol nekünk is kell tér.” A képviselő-testületen belül mindkét változat (működő avagy átalakított iskola?) kapott szavazatokat, ám az „idő szorítá­sában” az a döntés született, hogy az V-ös iskola legyen az egyházé, hiszen a jegyzőkönyv­nek el kell mennie, és ezután kér­jék ki az iskola tantestületének, valamint a szülők véleményét... Ezt követően pedig a polgármes­ter majd beszámol ezekről a vé­leményekről a képviselőknek. (Meg kell jegyezni, hogy az V-ös számú iskola sohasem volt az egyházé, ám mégis ez az intéz­mény lett az alku tárgya, hiszen a Il-es számú, amely az egyházé volt — egyelőre túl nagy lenne nekik.) (Folytatás az 5. oldalon) Az APEH és a nyugták A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését 1100 vállalkozásnál végezték el, ezek­ből 594 volt a társas vállalkozás, 506 pedig egyéni vállalkozó. Közterületen 300 árusítót ellen­őriztek az APEH munkatársai. A közterületen árusítóknak csu­pán 33 százaléka tudta igazolni, hogy az adóhatósághoz szabály­szerűen bejelentkezett. Az APEH közlése szerint az akció során tapasztalt szabályta­lanságok következményeként adóigazgatósági eljárás kereté­ben mintegy 10 millió forint bír­ságot szabnak ki. (MTI) Gondok a táppénz és a nyugdíjjáradék kiszámításánál Meghalt a munkakönyv, éljen a biztosítási könyvecske? A törvényhozók — mint isme­retes — július elsejei hatállyal „nyugdíjazták” aktív pályafutá­sunk és foglalkoztatásunk hiva­talos naplóját, a munkakönyvét. A döntést alátámasztó érv, hogy tudniillik a bejegyzések révén a munkaadók seregnyi olyan adat­hoz juthatnak, amelyeket véde­nek a személyiségi jogok, aligha kérdőjelezhető meg. A munkakönyv forgalomból való kivonása azonban gyakorla­ti problémákat is fölvet. A társa­dalombiztosítás illetékesei szá­mára például a táppénz vagy a nyugdíjjárandóság kiszámításá­hoz fontos támpontot jelentettek a munkakönyvi adatok. Hogyan lesz ezután? Dr. Bánsági György, a Mun­kaügyi Minisztérium főmunka­társa nem osztja az aggályo­kat: — A szolgálati időt, a tényle­ges — tb-járulékkal csökkentett — keresetet eddig sem a munka­könyvi bejegyzés alapján szá­molták ki. Az igaz, hogy a mun­kakönyv jelentett segítséget a korábbi munkaviszony és kere­set megállapításához, s az is tény, hogy a most hatályba lépett Munkatörvény ezzel kapcsolat­ban nem rendelkezik. Ez azon­ban nem változtat azon a tényen, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatosan minden cégnek vannak kötelezettségei. Erről azonban a Társadalombiztosítási Főigazgatóság tud érdemi infor­mációt adni... (Folytatás a 2. oldalon) Mit csináljunk a szeméttel? Környezetvédelmi konferencia Hevesen

Next

/
Thumbnails
Contents