Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. július 9., csütörtök Füttykoncert, dulakodás Münchenben Jelcin a csúcs színfoltja Kedden este ötezer ember tün­tetett a 18. gazdasági csúcstalál­kozón konferencia-központnak kinevezett müncheni Residenz közelében. A haragjuk nem a vi­lágrendezvény és az általuk igaz­ságtalannak tartott nemzetközi gazdasági rend ellen fordult, ha­nem a rendőrség hétfői brutális fellépését kifogásolták. A ven­dégek üdvözlési ceremóniáját hangos füttyel zavarták meg, a rendőrség dulakodni kezdett a mintegy 500 fős csoporttal, „kat­lanba" zárta őket, 482 személyt előállított. Borisz Jelcint, aki kedden este érkezett a bajor fővárosba, nem fogadta sem himnusz, sem füttye koncert. Az orosz elnök vendég­ként találkozott szerdán Kohl kancellárral, Bush amerikai és Mitterrand francia elnökkel, va­lamint további négy kormányfő­vel: a brit Máj őrrel, az olasz Amatoval, ajapán Mijadzavával és a kanadai Mulroney-val. Jel­cin érkezése előtt közölte, hogy legfőbb célja bekapcsolni Orosz­országot — és a Független Álla­mok Közösségét — a nagy nem­zetközi vérkeringésbe, de ehhez erőt kíván gyűjteni a világ leg- gazdagabbjainak segítségével: egyebek között á körülbelül 70 milliárd dollárnyi adósság tör­lesztésének befagyasztását kéri. A müncheni repülőtéren Jel­cin azt közölte újságírókkal, „itt az ideje új sínre tenni kapcsolata­inkat, eltávolodni a konfrontáció elveitől, amelyek a hidegháború idején alakították a kelet-nyuga­ti viszonyt”. Megfigyelők arra emlékeztet­nek, hogy tavaly a londoni gaz­dasági csúcstalálkozó végére szinten vendégként érkező Mi­hail Gorbacsov rokonszenv-tá- mogatáson kívül nem kapott egyebet, s pár héttel később a moszkvai puccs előrevetítette bukását. A hetek müncheni csúcstalál­kozóján üdvözölték, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az orosz kormány egyezségre jutott, s ennek eredményeként Oroszor­szág a Világbankon és a londoni székhelyű Kelet-Európa Bankon keresztül esetleg már augusztus­ban kaphat csekélyke egymilli- árd dollár hitelt. Oroszország — és a Független Államok Közös­sége — idővel, s további feltéte­lek teljesítésével, talán hozzájut­hat ahhoz a további 23 milliárd dollárhoz is, amit a nyugatiak még áprilisban helyeztek kilátás­ba. Az egyik berlini egyetem, a TU és a szintén berlini Oko-inté- zet egyik tanulmánya szerint egyedül az orosz energiagazda- sag átfogó modernizálása egybil­lió márkát igényelne. Jelcin a többi állam- és kor­mányfővel együtt már kedden este részt vett a Streiblbajor kor­mányfő által adott vacsorán, szerdán reggel pedig München legelőkelőbb szállodájában, „A négy évszak”-ban reggelizett Konl kancellárral, kíséretében van Jegor Gajdar kormányfő is. Titkosszolgálat, mint tőkés vállalkozás KGB Tours Az egykori hírhedt szovjet titkosszolgálat, a KGB az utóbbi időkben nagy változásokon ment keresztül, de azt bizo­nyára senki sem gondol­ta, hogy profilt kell vál­tania. Nemcsak „begyűjti” az embereket, hanem ki is szolgálja őket. Igazi tőkés vállalkozássá vá­lik, s így jut némi pótló­lagos pénzforráshoz. Moszkvában már mű­ködik — jelképesen szólva — a KGB Tours. A „cég” sok-sok dollá­rért kész áruba bocsáta­ni az egykor titkos talál­kozók színhelyéül szol­gáló konspirativ lakáso­kat. Az összes beépített műszaki berendezések­kel együtt... A KGB 300 magas rangú elbocsátott funk­cionáriusa különleges utazások szervezését is vállalja, például olyan válságövezetekbe, ahol gondoskodni kell a ven­dég biztonságáról is. De képesek repülőjegyet szerezni a zsúfolásig megtelt gépekre is, vagy segítenek külföldi újság­íróknak eljutni az igen nehezen megközelíthe­tő interjúalanyokhoz. A KGB Tours persze nem szívbajos: busásan megkéri szolgáltatásai­nak árát. Egy mexikói újságírónak, aki rendőr­ségi épületekben akart jámi-kelni, kíváncsisága kereken 300 dollárjába került. Titkos objektu­mok filmezésének tari­fája 1000 dollár. A ho­noráriumot készpénz­ben és csekken egyaránt elfogadják. (FEB) Zavargások New Yorkban Valóságos utcai zavargássá fejlődött kedd estére New York­ban az a tiltakozó megmozdulás, amely egy halálos áldozatot kö­vetelő rendőri akció miatt rob­bant ki. (Az eset még a múlt hé­ten történt: egy rendőr lelőtt egy dominikai fiatalembert, akit ká­bítószerügylettel vádolt.) A zavargások során, amelyből kijutott Manhattan északi részé­nek is, egy ember meghalt, 28-an megsebesültek, s ugyanennyi embert vettek őrizetbe. (MTI) Meghalt a munkakönyv... (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Lenke, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság osztályve­zetője szerint viszont korántsem megnyugtató a munkakönyv „nyugdíjazásával” előállt hely­zet. — Mindenképp szükségünk van hiteles információra arról, hogy kinek-kinek volt-e, s ha igen, mennyi ideig biztosítása. Hiszen például teljes, azaz a ke­reset 75 százalékának megfelelő táppénzt csak akkor tudunk fi­zetni, ha az illetőnek a betegsé­get megelőzően legalább két évig vonták a tb-járulékát. Ennek megállapításához a munka­könyv jelentette a kiindulópon­tot: az abban rögzítettek alapján tudtuk megkeresni a korábbi munkáltatókat, hogy igazolják a munkaviszonyt, a keresetet. — A megoldás persze egy szá­mítógépes központi nyilvántar­tás lenne — de ez a jövő zenéje. Reálisabb lehetőség egy biztosí­tási könyv bevezetése, amelybe minden munkáltató köteles len­ne rögzíteni a táppénz és a nyug­díj megállapításhoz szükséges adatokat. A nagy adminisztráció miatt edddig is hosszú időbe telt, míg ügyfeleink kézhez vehették a táppénzt vagy a frissnyugdíj a- sok a járadékot. A munkakönyv „utód” nélküli kiesése sajnos az­zal fenyeget, hogy a társadalom- biztosítás még nehezebben bir­kózik meg az adminisztrációs feladatokkal, s tovább nő az ügy­intézési idő. (FEB) Kérdőjelek Tárgyalások és határaik Miért éljük a csúcsdiplomácia évadját?Mert szükség van rá. Egy hét leforgása alatt Moszkvában a FÁK vezetői tanácskoz­tak; Münchenben a legfejlettebb Hetek, majd az odaérkezett orosz elnökkel együtt nyolcán vitatták meg a világ dolgait: Hel­sinkiben pedig immár 52 résztvevővel ült össze az európai csúcs- konferencia. Egymást érik a békeértekezletek, hogy megpróbál­ják rendezni a Karabahban, Moldáviában, Boszniában és másutt elmérgesedett válságokat. Sokan elégedetlenek azonban a tár­gyalásokkal, s a legtürelmetlenebbektől Münchenben már rend­őrkordonnak kellett megvédenie a világ nagyjait. Közben ugyanis fegyverek dörögnek, emberek halnak meg, városok pusztulnak, százezrek válnak földönfutókká. A kkor hát ne tárgyaljanak ?Churchill, amikor egyszer a de­mokrácia gyengéit bírálták előtte, azzal válaszolt, hogy minden kritika igaz, ám a demokráciánál jobbat még nem találtak ki. Akik fenntartásokkal élnek a tárgyalások döccenői láttán (ne beszéljünk most a szándékosan felkorbácsolt szélsőséges indula­tokról), azoknak is többnyire igazuk van. De találtak-e már jobb és járhatóbb utat a tárgyalásos rendezésnél? A tárgyalási folyamatnak persze megvannak a maga hatá­rai. A tárgyalás nem lehet öncélú, nem lehet az időhúzás eszkö­ze, még kevésbé kibúvó vagy alibi a szükséges, gyakorlati lépé­sek elmulasztása kapcsán. A tárgyalásokat nem lehet mással he­lyettesíteni, de jogos igény, hogy a valódi tárgyalások belátható időn belül járjanak eredménnyel. Ha ez elmarad, akkor nem le­het más eszközök igénybevételét kizárni. Ám lehet-e bonyolul­tabb feladat, mint annak a pontos meghatározása, mikor merül­tek ki végképp a tárgyalási tartalékok? ^pppj A nagykövetségi titkárnak nyoma veszett Eltűnt Oroszország Indiában működő nagykövetségének első titkára — közölte kedden az in­diai rendőrség. A 42 éves diplo­matát azóta nem látták, hogy hétfőn reggel elhagyta irodáját. Az indiai rendőrség a diplomata eltűnésének okaként semmilyen lehetőséget — így az emberrab­lást — sem zár ki. Az orosz kö­vetség elzárkózott bármiféle in­formáció adásától — jelentette az AFP. Kivonulást a Baltikumból Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójára kedden meg­született az a megállapodás, amely az orosz csapatok mielőb­bi kivonását sürgeti a három balti államból. A határozattervezet név szerint nem említi Oroszor­szágot, sem a volt szovjet csapa­tokat. A dokumentumban az szerepel, hogy az érintett felek kössenek olyan kétoldalú megál­lapodásokat, amelyek rögzítik a balti köztársaságokban állomá­sozó idegen csapatok teljes és minél hamarabbi kivonásának menetrendjét. Erdőtüzek, felrobbant lövedékektől Az elmúlt napokban 31 ember vesztette életét az Oroszország nyugati részén fekvő Kalinyin- grád mellett pusztító tüzekben. Az erdőtüzek a rendkívüli szára­zság miatt keletkeztek. A helyze­tet az tette súlyossá, hogy soro­zatban robbantak fel a tűz által érintett területen a II. világhábo­rúból visszamaradt és földbe ke­rült lövedékek. A tüzeket több mint ezer tűzoltó próbálja — ed­dig sikertelenül — megfékezni. Segítségükre a hatóságok ön­kéntesek toborzásába kezdtek. A lángok terjedése azzal is fe­nyeget, hogy elpusztul a térség gabonatermésének nagy része. Hét nap számkivetettség után „Fegyveresek jöttek, kényszerítettek bennünket” A bosnyákok csaknem mindannyian egy faluból valók. A Zvornyik mellől deportáltak a nagyatádi menekülttáborban délutánra fog­lalhatták el helyüket. Aztán megkezdődött az orvosi vizsgálat és a helyzet részletes felmérése. Az újságírónak mindegyikük keserű hangon beszélt. Nevét azonban — érthető okok miatt — nem adta tapasztalataihoz — Kora hajnalban érkeztünk a határra — meséli a durva pok­róccal leterített vaságyon egy megviselt arcú idős férfi. Közben többször hozzáteszi: fotózni nem engedi magát, mert mi el sem tudjuk képzelni, mi folyik Bosz­niában. Útjuk vissza-visszafordítására így emlékszik: — Egyenruhások jöttek fel a vonatra — folytatja a történetet —, mindenkinek megnézték az útlevelét, és leszálltak. Nem tud­juk, hogy magyarok vagy osztrá­kok voltak-e. Leszállni senkit sem engedtek; már pirkadt, ami­kor nagy robajjal megindult a szerelvény. Nem tudtuk, hogy hol vagyunk, merre megyünk, csak később derült ki, hogy ide, Nagyatádra hoztak bennünket. Az osztrák belügyi szervek az­zal indokolják a vízumkényszer bevezetését, hogy kitelepítés fo­lyik Szerbiából, es ehhez ők nem járulnak hozzá. Boross Péter ma­gyar belügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján úgyszintén deportálásról beszélt, és a Nagy­atádra érkezett bosnyákok is megerősítették a hírt. — Fegyveresek jöttek, és kényszerítettek bennünket arra, hogy hagyjuk el házainkat — mondja sírva egy fejkendős néni­ké. — Fenyegettek: aki otthon marad, azt lelövik. Egy férfi állítja, hogy körülbe­lül ezerkilencszázan vágtak neki az útnak. Zvornyikből indultak, Loznicán, Sabacon és Növi Sa- don keresztüljutottak Szabadká­ra. Ki gyalog cipelte, ki kordén húzta motyóját, csak néhányuk- nak jutott hely a teherautón. Nem tudták, hogy hová indul­nak, merre mennek. Vezetőik voltak, akik hét nap bolyongás , véleményéhez, után ide hozták őket. — Azt et­tük, amit magunkkal hoztunk — kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalasszony. — A koszt hamar elfogyott, és csak amikor a sza­badkai gyűjtőtáborba kerültünk, akkor kaptunk újra harapniva- lót. A szabadkaigyűjtőtáborköz- onti állomása a Boszniából ér­ező menekülteknek. A szerb hatóságok ott készítették el szá­munkra azt az útlevelet a belgrá­di pecséttel, amely miatt az oszt­rákok visszafordították őket. A határ mellett fekvő vajdasá­gi táborban szálltak vonatra és indultak Ausztriába. Szabadkán ettek utoljára. — Csaknem három napig utaztunk a vonattal — hallom egy idős férfitől, és falja a „gyors­segélyként” kapott megszáradt kiflit. — Nem szánhattunk le a vagonokból, még azt sem enged­ték, hogy egy terhes asszony nor­mális körülmények között szül­hesse meg gyermekét. A kicsi az egyik vagonban látta meg a nap­világot. A nagyatádi tábor munkatár­sai a betegeket és az időseket azonnal szakszerű ellátásban ré­szesítették. A megfáradt utazó­kat vízzel és étellel kínálták. Mindenki megtalálta a fekhe­lyét. Múlik a délutáni forróság, a volt kaszárnyák előtti beton azonban még éjszaka is ontja melegét. A muzulmán hit szerint lassan kezdődik az ima ideje, hát elhagyjuk a tábort. Egy tarka fejkendős néni utá­nunk int: — Itt supör — mondja törve. Pedig dehogy szuper, csak hét nap után ismét van hol aludni­uk... (FEB) Horn Gyula a közép-kelet-európai térség államairól Tekintélyelv, despotizmus A Der Spiegel című hamburgi hetilap leg­frissebb számában megjelent esszéjében Horn Gyula volt külügyminiszter, az MSZP elnöke élesen bírálja a közép- és kelet-euró­pai államokban mutatkozó „türelmetlen, an­tidemokratikus jelenségeket, amelyeket a nyugati politikusok — a korábbiaktól eltérő­en — szó nélkül tudomásul vesznek”, míg az adott országok „társadalma (amely közelebb áll a nyugati demokráciákhoz, mint a legtöbb kormányzó elit) egészséges ösztönnel eluta­sítja e szélsőségeket, és a demokratikus rend­szerektől vár bátorítást — egyelőre hiába”. A lap kiemeli Hornnak azt a megállapítását, amely szerint „Jugoszlávia a mindenütt fe­nyegető veszélyek eddigi legrosszabb példája csupán”. Ä kezdeti eufória után a Nyugatot félelem tölti el a közép- és kelet-európai térségben fel­színre törő, szinte leküzdhetetlennek tetsző problémák láttán. A legnagyobb kihívás az egész térséget átható társadalmi-gazdasági válság marad. A gazdaság teljesítménye lé­legzetelállító ütemben zuhan. Az állam eddi­gi, legalább minimális létbiztonságot szava­toló társadalmi és kulturális kötelezettségvál­lalása eltűnik. A térség népei még a XX. század végén is a tekintélyelv, a despotizmus hatása alatt áll­nak. Az új keletű szabadság és a társadalmi kötöttségek oldódása nyílt egzisztenciális fé­lelmeket, sőt az élet eddigi közegének teljes felbomlásától való rettegést vált ki. A de­mokratikus baloldal e légkörben sehol sem válhatott hatalmi tényezővé. A sztálinizmus bűne és a szocializmus nevével való visszaélés minden formában kompromittálták a szocia­lizmus-fogalmat — írta Horn. Az MSZP-elnök szerint Magyarországon a hatalom új, konzervatív birtokosai töreked­nek a gazdaság modernizálására, mert felis­merték, hogy különben nem maradhatnak meg az új környezetben; ám a reformok ter­heit egyoldalú módon a hagyományosan hát­rányos helyzetű rétegekre kívánják hárítani, s a javak elosztásánál klientélájuk részesül előnyben. Az ebből a megosztásból fakadó társadalmi veszélyekre az új urak az állam ha­talmával, a konzervatív papság aktivizálásá­val, egy rég meghaladottnak hitt, reakciós is­kolarendszer föltámasztásával, nem utolsó­sorban pedig nép-nemzeti jelszavakkal rea­gálnak — vélekedik a volt külügyminiszter. A társadalom megosztását a múlt bűneivel való elszámolást szorgalmazó felhívásokkal is mélyítik. Ezt sajátos módon javarészt azon új elit erőlteti, amely valaha megfért a régi rendszerrel, s elég jól elboldogult benne, míg az akkori harcos rendszerbírálók ma inkább megbékélést szorgalmaznak. E konzervatív politika anakronisztikus; képtelen a demokratikus Európa értékeit eszméibe és cselekvésébe átültetni. Ennél­fogva a társadalmat mindinkább elidegeníti a hatalomtól, súlyos kommunikációs zavarok keletkeznek, a különböző csoportok között minden józan párbeszéd elapad, s az alulról jövő üzenetek süket fülekre találnak — fejte­geti Horn. Sürgetik a válság- kezelést Ivan Aboimov orosz nagykö­vet szerdán délelőtt átnyújtotta A ntall /ozse/miniszterelnöknek Borisz Jelcinnek, az Orosz Fö­deráció, és Leonyid Kravcsuk- nak, Ukrajna elnökének a csü­törtökön Helsinkiben kezdődő EBEÉ-csúcs résztvevőihez inté­zett közös felhívását. A Kormányszóvivői Irodától kapott információ szerint a do­kumentum felhívja a figyelmet az Európa különböző részeiben fellángoló konfliktusok veszé­lyeire, sürgeti hatékony válság- kezelő mechanizmusok kidolgo­zását és alkalmazását. Javaslatuk szerint e célból a legrövidebb időn belül össze kell hívni az EBEÉ külügyminiszteri bizott­ságának a NÁTO és a Nyugat­európai Unió képviselőivel kibő­vített ülését. fy--------------------------------------^ ' Köszönetét mondunk mindazoknak, akik édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk TÓTH JÓZSEF temetésén részt vettek, megjelenésükkel, virágaikkal gyászunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család I /Mély fájdalommal és meg-^ I rendüléssel tudatjuk, hogy KARDOS JÓZSEF 1992. július 3-án, életének 69. évében elhunyt. A barátok és ismerősök végső búcsút 1992. július 9-én 15.30 órakor vehetnek tőle Gyöngyösön, a Felsővárosi temető ravatalozójában. Végső nyughelyére 1992. július 13-án 10 órakor helyezzük Tapolcán. A gyászoló család 3300 EGER. TUZOLTO TÉR 3. TELEFON: 36-15 097 r/--------------------------------------^ V Köszönetét mondunk \ mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik TRENKA ISTVÁNNÉ temetésén részt vettek, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család '------------------------------------­M ély fájdalommal N tudatjuk, hogy TÚRI MIKLÓSNÉ szül. Juhász Rozália 66. életévében július 7-én elhunyt. Temetése 1992. július 10-én 14 órakor római katolikus szertartás szerint a tarnamérai temetőben lesz. Gyászoló család tudatjuk, hogy DR. MADÁR ZOLTÁN 1992. június 25-én 60. életévében elhunyt. Temetése 1992. július 10-én 14 órakor a hatvani Városi temetőben lesz. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents