Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. július 31., péntek A fennmaradt fénykép szerint hófehér hajú és hosszú szakállú férfi volt. Igazi tu­dósarcot örökített meg a kép a 195 esztendővel ezelőtt elhunyt és száz esztendőt megélt Brassai Sámuelról. Polihisztor volt, amely abban az időben, az 1800-as évek második felében nem tűnt egyedinek. Nyelvészettel, botanikával, földrajz­zal, statisztikával, történelemmel, közgazdaságtannal és matematikával is foglal­kozott. Örökösen vitatkozó, akaratos ember volt... Edzett acélosságával messze kitűnt kortársai közül Az erdélyi Toroczkón született Brassai Sámuel 1797. június 15- én. Apja tanító, majd a szomszé­dos községben, Toroczkószent- györgyön volt unitárius lelkész. Fia tanítását ő irányította, és se­gítette gondolkodásának önálló­ságát. Az ügybuzgó apa korán megtanította olvasni gyermekét, és kezébe adta Robinson történe­tét, valamint más könyveket is. Kapott egy kis grammatikát, és ha hibát ejtett az írás közben, ap­ja nem javította ki, hanem magá­nak kellett rájönni tévedésére. Hasonló módon tanult meg né­metül, ismerte meg az állat- és növényvilágot, a matematikát, a történelmet, a földrajzot is. Nagy tudású apja rászoktatta, hogy amint ismeretlen névre, például országra, folyóra, városra buk­kan, azt azonnal keresse meg a térképen. Ilyen előzmények után került az ifjú 1813-ban a kolozsvári uni­tárius kollégiumba. Ott rendkí­vüli tanulóként hamar felfigyel­tek tehetségére, és engedéllyel fi­lozófiát is hallgatott. Ám ennek ellenére is elég viszontagságos körülmények között élt, így 1821-től huzamosabb ideig né­hány erdélyi főúri családnál ne- velősködött. Volt könyvtáros, zenetanár, illetve nyelvmester is. E munka közben látóköre erő­teljesen tágult, műveltsége álta­lánossá vált, és kifejlődött egész életét jellemző sokoldalúsága. 1837-ben a kolozsvári unitárius kollégium tanára lett, ahol meg­alkotta az első nevelői kört. Poli­hisztorként könnyedén ellátta bármelyik tanszék teendőit: az oktatási szabályzatnak megfele­lően világföldrajzot, fizikát, ké­miát és matematikát tanított la­tin nyelven, de a történelmet már magyarul adta elő. Hozzálátott az intézet reformálásához is, ma­ga oktatta új tanítási módszerek­re az alsóbb osztályok tanítóit. Közben megindította és szer­kesztette az első hazai néplapot, a Vasárnapi Újságot. Nem sok­kal később Kék könyvtár címmel iskolai könyvsorozatot is indí­tott. Az 1848-as forradalmi kor­mány Budapesten matematika- tanárrá nevezte ki. Ám a szabad­ságharc bukását követően is Pes­ten tevékenykedett, de tíz év múltán visszahívták a kolozsvári kollégiumba. 1872-ben, a ko­lozsvári egyetem megnyitásakor a matematika nyilvános rendes tanára lett, de előadott összeha­sonlító indogermán nyelvészetet is. Közben meghívták az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójának, miközben ifjúsági folyóiratot, kritikai szemlét, irodalomtörté­neti lapokat, továbbá az Erdélyi Múzeum Évkönyvét szerkesz­tette. Brassai Sámuel, mint a Ko­lozsvári Múzeum Egylet néhai igazgatója nevelte Herman Ot­tót, aki tudós mesteréhez hason­lóan rendkívüli sokoldalúságá­val tűnt ki, és ő tekinthető az utol­só polihisztornak. Kolozsvárott ismerkedett meg a muzeológiá- val, és akkor fordult figyelme a természettudományok felé. Brassai Sámuelt legendás ba­rátság fűzte a tőle harminc évvel fiatalabb kiváló íróhoz, Gyulai Pálhoz. Egy időben kerültek Kolozsvárról Pestre. Az 1850-es években együtt voltak a Buda­pesti Hírlap munkatársai, azután éveken át tanítottak Kolozsvá­ron, Brassai az unitárius, Gyulai pedig a református kollégium­ban. Együtt jártak rendszeresen Nagykőrösre, Arany Jánoshoz is. 1884-ben nyugállományba vonult, de sokoldalú munkássá­gát haláláig nem adta fel. Felje­gyezték róla, hogy abban az idő­ben tanult meg arabul, és egy fennmaradt szólása szerint meg­tanult minden nyelvet, „aminek a literatúrája érdemes volt rá, de hát nekem könnyű — mondta —, mert egyéb dolgom se volt. Ha se felesége, se gyermeke nincs az embernek...” Magányosan élt Kolozsvárott matuzsálemi kort, miután százéves korában, 1897. június 27-én hunyt el. Egyszerű­en, pontosan osztotta be napjait. Szakácsművészetéről számos anekdota jelent meg, de két ne­vezetes ínyencségéről, a dohány­zásról és a feketekávé élvezetéről értekezést is írt. Tudományos munkáiból csak tallózni lehet. Sokoldalúságának bemutatására több összefoglaló művet írt. Érdemes kiemelnünk növénytani értekezéseit, 1836- tól 1870-ig. 1858-ban az ősnö- vénytan-kutatóval, Kovács Gyu­lával együtt alkották az Új Ma­gyar Füvészkönyvet, amely az akkori Országos Magyar Gazda­egyesület pályázatán dijat nyert. Félig természetrajz, félig a társa­dalomtudományok körébe esik az 1834-ben megjelent munkája Bevezetés a világ, a föld és státu­sok esméretére. Terjedelmes, kö­zel 400 oldalas tanulmányában foglalta össze 1842-ben a Bank­ismeretet Az akkori közgazda- sági világirodalomban teljesen tájékozott, éles ítéletű szerző­ként jelentkezett. Munkáját ma is az 1848 előtti közgazdasági irodalmunk legjobb alkotásai közé sorolják. Behatóan foglal­kozott a magyar nyelvészettel. Ezt bizonyítja A magyar mondat és tucatnyi más nyelvészeti ta­nulmánya. Széles látókörét és tu­dományos elmélyültségét igazol­ták pedagógiai írásai, amelyek közül kiemelkedett a Logika lé­lektani alapon című alkotása, to­vábbá a Magyar vagy cigányzene is. A Magyar Tudományos Aka­démia 1837-ben levelező, 1865- ben rendes, 1887-ben pedig tisz­teletbeli tagjává választotta. Fi­lozófiai hattyúdalában, 95 éves korában, az akaratról a követke­zőket fogalmazta meg: „Igenis erő az akarat és magában motí­vum, mégpedig eredeti, legelső, legfelsőbb motívum, ami mögött mást még csak keresni sem le­het...” Ez fejezi ki legjobban Brassai Sámuel egyéniségének alapvonását, az önmagából kiin­duló, a törhetetlen, a nem lanka­dó akaratot. Ezt a maga egyéni­ségében annyira sajátságos, örö­kösen vitatkozó, gáncsoskodó, akaratos embert sohasem vezet­ték önző, egyéni célok. Sajátos, különös személyisége burok, amely a legemberségesebb, a leg­egyetemesebb magot takarja. Brassai ember volt a szó legtelje­sebb értelmében. Tehetségének sokoldalúsága, érzületének, aka­ratának jóra edzett acélossága lankadatlan, sokoldalú gondos­sága által, amellyel messze kitűnt kortársai közül. Élete végén munkásságát 1890-ben, a Vasárnapi Újság 18. számában így foglalta össze: „Sok mindent összeírtak már ró­lam, de azt nem írá meg senki, hogy mit csináltam. Hát írtam egy francia nyelvtant és egy né­met nyelvtant. És két egyforma talentumú ifjúnak adják kezébe az én könyvemet, és akárki má­sét. Fogadok rá, hogy az enyém­ből tanulja meg hamarabb a nyelvet. És írtam egy magyar rammatikát, amiben új dolgo- at mondtam. Senki meg nem Brassai Sámuel kétségtelenül az úgynevezett „bogaras”, kü­lönc tudósok közé tartozott. Egész életmódja, ruházkodása, étkezési szokásai mind-mind el­tértek a megszokott, átlagos for­máktól. Különcsége ruházatá­ban volt leginkább feltűnő. És ez nem annyira pénzbeli, mint in­kább időbeli takarékosságával függött össze. Egyik életelve az cáfolta. írtam a számtan elemei­ről, amiből, aki tanul, eredmé­nyét látja. Ázonfelül még kisebb dolgokhoz szólottám. Ennyi!” volt, hogy minél kevesebb időt pocsékoljon az öltözködésre és a vetkőzésre. Otthon, tudósműhe­lyében megszokta a kényelmet. Papucsban, trikóban ült az író­asztalánál. Feljegyezték róla, hogy így fogadta a nagy német lexikonkiadó Brockhaus láto­gatását is, aki ezt az öltözetet magyar nemzeti viseletnek vél­te. (mentusz) A száz év titka... Bisztray Gyula: Jókedvű ma­gyar tudósok címmel, 1972-ben kiadott könyvében Brassai Sá­muelről a következők olvasha­tók: „Olyan ritka matuzsálemi kort látva, minő a Brassai Sámu­elé volt, ösztönösen vethetjük fel a kérdést: Hogyan élt ez az em­ber? Hadd tanuljuk el tőle a hosz- szú élet titkát! Röviden így vála­szolhatunk: egyszerű, mértékle­tes, józan életet élt, és szinte gé­pies pontossággal osztotta be napjait. Ezenkívül nagyon vigyá­zott magára, hogy véletlen baj ne étje. Napirendje általában a kö­vetkező volt: reggeli teáját maga készítette el. A finom tea volt legfőbb ínyencsége. Ezt egyene­sen Angliából hozatta. Bőséges reggelit fogyasztott, úgymint: pástétom, tojás, vaj, sonka, pirí­tott kenyér. A kortársi feljegyzé­sek szerint „szinte tudományos gonddal” főzte meg a teát és a to­jást.” Délelőtt a munka órái követ­keztek: előadások az egyetemen és elmélyedés tanulmányaiban. A szokástól eltérően nem a déli órákban ebédelt. Nála délután 5-kor volt az ebéd, melyben a zöldségfélék, főleg saláták és fő­zelékek vitték a főszerepet. Ebéd után kémiailag tiszta főzésű fe­ketekávét ivott. Olyan tudós volt, akinél a gyakorlat elválaszt­hatatlan az elmélettől. Ötórai ebédje után olvasgatott, nem­csak szakkönyveket és folyóira­tokat, hanem különös előszere­tettel élclapokat is. Esténként pedig sűrűn rendezte kvartettje­it, melyekre olykor jó barátja, Erkel Ferenc is leutazott Kolozs­várra. Végigtekintve napirend­jén, Brassai nemcsak nagy tudós, hanem életművész is volt...” Mindent a szemnek, semmit a kéznek! A kolozsvári botanikuskertben, ahol gyakran szeretett tartózkodni Brassai, egyszer azt íratta a tilalomtáblára: „Mindent a szemnek, semmit a kéznek!” Másnap egyet fordult a kertben, és a feljegyzések szerint furcsa dologgal találkozott: egy jogász négykézláb állt, és fo­gával szaggatta a rózsát, és azt kalapjába dugdosta. — Hé! Mit művel nagyságod? — kiáltott rá Brassai Sámuel. — Nem tudja, hogy a növényekben kárt tenni tilos? — Igenis, nem tudom — felelte a jogász. — Mert azt itt nem hirdeti semmi. A táblákra csak az van írva: „Mindent a szemnek, semmit a kéznek!” Hát nyúltam én a kezemmel valamihez? Brassai Sámuel ezután átlátta, hogy mikor tilalomról van szó, el­méskedés helyett jobb az egyszerű, világos beszéd. És még aznap azt íratta a táblákra: „A növényekhez nyúlni nem szabad!” A különc tudós / 9 r rr 9 r__ 99 LAKÁSÉPÍTŐK, építőipari vállalkozók, VISZONTELADÓK! Termékeinket közelebb hoztuk Önökhöz, így még több energiát takaríthatnak meg! ACSÚCS! ^ tetőtérben A hő-és hangszigetelő termékek teljes választéka KIS ÉS NAGYKERESKEDELMI ÁRON, a gyári árnál is olcsóbban kapható BÁZISTELEPEINKEN: EGER 3300 ' Északmagyarországi TÜZÉP V. 301 .sz. telep Kistályai út T: 36/20-322; 20-073,Fax: 36 /10-224 SALGÓTARJÁN 3100 Északmagyarországi TÜZÉP V.204. sz. telep Baglyasi út 3. Tel.: 32/10-895; 14-587 MISKOL C 3800 Északmagyarországi TÜZÉP V. 401.sz. telep Vágóhíd út 6.Tel.: 46/347-811 v _________________________________/ " ÁRENGEDMÉNNYEL ’’OLCSÓBBAN, MINT TAVALY, 0 LCSÓBBAN, MI NT A GYÁRBÓL” % SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYAPOT RT. 3104 Salgótarján,Budapesti út 31. Telefon: 32/10-302, 32/10-988 Telefax: 32/10988 X ) NYÁRI VÁSÁR NYÁR DEREKÁN MZSA IM7 Bérelnék 150 m2 körüli, ipari árammal ellátott, fűthető ingatlant Egerben jól megközelíthető helyen. „Varroda 38447” jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. Élelmiszer NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, rizs, száraztészták, liszt, sertésmájkrém, üdítők, stb. Üzemi és diákkonyhák jelentkezését várjuk! Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/lax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 9-12-ig, ^vasárnap szünnap. _____________ é t Ajándékozni szeretne? A ANGOL, NÉMET 50 ÓRÁS középfokú nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok 1992. AUGUSZTUS 24-29. között ideális környezetben, Mátrafüreden a Hotel Dianában. Tanfolyami díj: 18.900 Ft tananyaggal, szállodai elhelyezéssel, teljes ellátással. AUGUSZTUS 10-1G TÖRTÉNŐ BEFIZETÉS ESETÉN 1500 FT KEDVEZMÉNY! Érdeklődés és jelentkezés: SZTÁV Rt. Rózsadombi Nyelviskola 1023 Budapest, Bolyai u. 14. Tel.: 135-5397, 135-0991, .. 135-0592 Fax: 115-1606 V - ^ Üj és régi ékszerekkel, ezüst díszművel és órákkal várjuk kedves vásárlóinkat Gyöngyösön: PLESS ÉS FOX Ékszerüzlet Kossuth u. 17. % / KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY! Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 1992. július 31 -én Sajóládon (Sajópetriben) és Kiskörén új automata távbeszélőköz­pontok üzembe helyezésére kerül sor. Az üzembe helyezéssel egyidejűleg Sajólád (Sa jópetri) távbeszélő-előfizetői 46-os kör­zetszámmal, Kisköre távbeszélő-előfizetői 36-os körzetszámmal bekapcsolódnak a belföldi és nemzetközi távhívóforgalomba. Az átterheléssel egy időben az előfizetők kapcsolási száma Sajóládon (Sajópetriben) hatjegyűre, Kiskörén ötjegyűre változik. A megváltozott telefonszámokról a postahi­vatalok és a tudakozómunkahelyek adnak felvilágosítást. Miskolci Távközlési Igaz­ol A Kiskegyed Szerkesztősége LEGÉNYÁRVERÉST rendez Vállalkozó kedvű, független férfiak rövid bemutatkozó leveleit váljak augusztus 15-ig a szerkesztőség címén (1538 Budapest, Pf. 591.) A borítékra írják rá: LEGÉNYÁRVERÉS NYÁRI VÁSÁR A SZINDBÁD RUHAHÁZBAN augusztus 3-15-ig 20-30-40-50 %-kal olcsóbban egyes férfiingek, pólók, öltönyök. Bennünk nem fog csalódni! Várjuk Önöket Gyöngyösön a Szent Bertalan u. 10. SZ» ttldtt/»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents