Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-31 / 180. szám

HÍRLAP, 1992. július 31., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Megújul a herédi iskola Ezekben a hetekben messze elkerülik az iskolákat a vakációzó gye­rekek. Heréden is alig ismernének rá a szép kastélyépületben lévő tanintézetre a kisdiákok. Jó ideje folyik ugyanis a létesítmény felújítá­sa: az önkormányzat az idén másfél millió forintot fordít az épület ta­tarozására. A festésen, meszelésen kívül kicserélik a nyílászárókat is. Jó hír a herédieknek, hogy az iskola szomszédságában lévő telken el­kezdődött a tornacsarnok alapozása is. A korszerű csarnok előrelát­hatólag jövő augusztusra készül el. Könnyeket csalt hívei szemébe Gyógynövénygyűjtő túra A Hatvani Természetgyó­gyász Egyesület augusztus 28. és 30. között háromnapos kirándu­lást szervez az Őrségbe. A túra célja különböző gyógynövények gyűjtése, s a természetgyógyá­szattal kapcsolatban újabb isme­retek szerzése. Iskolai sportpálya Szűcsiben Iskolai sportpályát építtet a helyi önkormányzat Szűcsiben. A földmunkákkal már elkészül­tek, s szeptembertől birtokba is vehetik a tanulók a létesítményt. A mintegy ötszázezer forintba kerülő salakos pályát télen kor­csolyázásra is használhatják a gyerekek. Barokk emlékek A barokk év keretében au­gusztus 3-tól 23-ig rendezik meg a hatvani Városi Művelődési Központban a „Barokk emlé­kek” című fotókiállítást. A Me­gyei Művelődési Központ fotó­klubjának anyagát naponta 10- től 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Benzinkút épül Csányban Egy helyi vállalkozó benzin­kutat épít Csányban, a Hatvani úton. A tervek szerint őszre elké­szül a létesítmény, s három tar­tály — 92-es és ólommentes ben­zinnel, valamint gázolajjal — várja az autósokat. Egy-két évtizeddel ezelőtt Lőrinciben és környékén a leg­nagyobb eseménynek számított a Szent Anna-búcsú. Közreját­szott ebben a kedvező időpont, hiszen az aratás már befejező­dött. A kis kápolna körüli rész ideális hely volt nagyobb töme­gek közös ünnepléséhez is. Az évek során a hagyomány mégis elsorvadt valamelyest. Barotai Endre esperes és munkatársai nagy feladatot vállaltak, amikor elhatározták, hogy újraélesztik a tradíciókat, vagy legalábbis azok egy részét. Ennek köszönhetően az idén már az ünnepet megelőző napon népes gyermekhad zsivajától volt hangos a Zagyva-part. Reg­gel 9 órától játék, közös éneklés váltotta egymást, majd beszélge­tés következett az esperes úrral a szerelemről és a hűségről. Dél­után a fiatalok jeleneteket mu­tattak be páduai Szent Antal éle­téből. Az ünnepnap reggelén óránként követték egymást a szentmisék. A lőrinciek mellett zagyvaszántóiak, ecsédiek, ró- zsaszentmártoniak is részt vettek az istentiszteleteken. A szentbe­szédet tartó nyugdíjas erdélyi atya sokuk szemébe könnyeket csalt szívhez szóló mondanivaló­jával. A nagymisére rég nem lá­tott tömeg gyűlt össze az árnya­kat adó fák alatt: Kanal Ernő miskolci minorita szerzetes taní­tó beszédében méltatta Szent Anna jelentőségét, majd az is­tentagadásról szólt. Mint mon­dotta, maga az egyház nem az okosok által megszabott irány­vonal, hanem a szentírás valóra váltásának intézménye. Délre járt már az idő, mire a szentáldo­zás befejeződött. A pápai és a magyar Himnusz eléneklése után az istentisztelet körmenettel zárult. A hívek nagy örömmel fogad­ták Barotai atya bejelentését: alapítványt hoztak létre a temp­lom külső tatarozására, amely­hez bárki csatlakozhat. A lőrinci önkormányzat 500 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. A munkálatok augusztus 10-én kezdődnek. (T. O.) Petőfibányán Átköltözött a presszó Talán két éve is annak, amikor először hangot adtunk annak az aggályunknak, hogy Petőfibá­nyán a helyi művelődési ház au­lájában kialakított presszó nem éppen szerencsés ötlet. A jobb napokat is látott kulturális intéz­mény földszintje ugyanis ily mó­don némileg „elkocsmásodott”. Akkoriban többen is jelezték, hogy gyermeküket nem szívesen engedik oda „művelődni” ilyen körülmények között. A megje­lent írás kisebbfajta vihart kavart a településen. Megoszlottak a vélemények. Többen állították, hogy semmi rossz nincs a dolog­ban, hiszen a fáradt munkásem- bemek valahol jólesik meginnia egy sört. Aztán amolyan fél­megoldás született. A tulajdonos egy függönnyel szeparálta el a presszót az aulától. A közelmúlt­ban azonban végleg eloszlottak az ellenérzések. Bocsi János je­lentős ráfordítással az intézmény Mai helyzetkép szomszédos szárnyában alaki- velődési háztól teljesen függetle- totta ki űj presszóját, ahol kultu- nül szolgálják ki a betérő vendé­ráit körülmények között, a mű- geket. Két évvel ezelőtti állapotok Városképvázlatok Alagutak Hatvan alatt A Hatvan utcáin sétálók közül csak igen kevesen gondolnak arra, hogy a város legtöbb mű­emlékével körülvett Kossuth tér környékén az úttest és az épüle­tek alatt milyen érdekességek rejtőznek a mélyben. Már a XX. század első felében elterjedt a hír Hatvanban, hogy a város alatt egy beomlott alagút- és pincerendszer húzódik. A nem alaptalan hírt titokza­tos történetekkel kerekítette ki a lakosság, hiszen a föld alatti vi­lágban mindig van valami rejté­lyes, az alagutak, pincerendsze­rek és barlangok kalandokat sej­tetnek: egy kissé az „alvilágba” való indulást jelentik. A rendel­kezésünkre álló szerény adato­kat id. Ring Lajos — a Hatvány Lajos Múzeum Baráti Körének alapító tagja — gyűjtötte össze. Az első ismert adat — mint már említettük — a század első fe­léből származik. A mai Városhá­zajobb oldali épülete — az úgy­nevezett „Bindfeld-ház” — épí­tésekor (az 1863-ban lebontott kapucinus templom helyén) a pince és az alap ásása közben a tűzfalnál beszakadt a föld, és egy különféle eszközöket rejtő alag­út került a napvilágra. Az építke­zésen dolgozó Ring Károly (id. Ring Lajos édesapja) az alagút egyik ágában eljutott a római ka­tolikus barokk templom alá. Az alagút másik ágát — a Kossuth té­ri általános iskola Balassi Bálint úti részén — egy beomlás torla­szolta el. (Az alagutak bejáratát azonnal befalaztatták.) Id. Ring Lajos szerint a hatvani múzeum alapját az a gyűjtemény képezte, amit az alagút iskola felőli ágá­ban talált Doktay Gyula mú­zeumigazgató és Révész József rendőrkapitány, amatőr régész. A katolikus templom 1924- 26-i renoválásakor az építési vál­lalkozó munkásai: Burik János, Pusztai János, Sásdi János és Ta- polcsányi József kőművesek ju­tottak be az alagútba. Ekkor a templom bal oldalán a kongó fa­lat, illetve a padozatot bontották fel, így bukkantak az alagút egyik bejáratára. A 3. sz. főút korrekciójakor (1960 táján) Antal József ny. te­lekkönyvi hivatalvezető látta azt a lejáratot, mely a parókia udva­rából vezetett az alagútba. A pa­rókia területéből sajátítottak ki egy részt az út számára. (Ezt a le­járatot is sürgősen befalaztat­ták.) Az alagút folytatása tárult fel, amikor az úttest templom fe­lőli oldalán a nehéz munkagépek alatt beszakadt a föld. A körül­belül három méter mély gödör­ben Makar ész György kertész­technikus egy cseréppipa-dara- bot talált, melyet átadott a múze­um részére. Az 1960-as évek ele­jén csökkentették a parókia terü­letét a volt MSZMP-épület (ma: Ady Endre Köny vtár) elkészítése idején is. A költségvetési üzem­nél akkor dolgozott Füzér János a városháza pincéjében, s a főbe­járat bal oldali részénél lévő csi­galépcsőnél — a régi „Fülöp- féle” trafik alatt — szintén talál­tak egy befalazott járatot. Az 1930-as évek elején Gye- pesi Flórián — Hatvány báróék lovásza — bukkant egy, a kastély konyhája alá vezető alagútra, ahonnan csigalépcső vezetett a kastély konyhájába, de a feljárat be volt falazva. Az alagút oldal­ágazásában kutat találtak. Hat­vány Irén bárónő az alagút bete­metése előtt Hatvány Ferenc bá­ró, Szmrecsányi Ödön festőmű­vész (Lechner Ödön építész ve­je) és Závorszky gondnok jelen­létében egy palackba zárt iratot dobott be az alagút kútjába. (Az alagútbejárat felett ma egy kam­ra all.) A kastély kertészetében dol­gozó id. Ring Lajos Hack János nevű kollégájával 1938-ban ta­lált egy alagutat a posta felőli to­ronyszoba alatt. Arra figyeltek fel, hogy a szoba padlója egy he­lyen üresen kong. Baltával felfe­szítették, és egy három méter mély pincére leltek, melynek jobb oldali falán 180 centiméter magas ajtónyilást fedeztek fel. Ez egy leszakadt folyosóba veze­tett. Id. Ring Lajos 1984 áprili­sában — régi szobrok keresése közben — ugyanitt ismét egy be­falazott ajtonyílásra bukkant. Angeli József volt tanácselnök tájékoztatása szerint a városháza 1980-as években végzett tataro­zása során több ősi pince- és kö­zépkori falrészlet a napvilágra került. Az eddig leírtakat össze­gezve feltételezhető, hogy egy olyan alagútrendszerről van szó, mely a romai katolikus templo­mot, a parókiát, a volt kapucinus templomot és rendházat (utóbbi a mai városháza épülete) es a Ba­lassi Bálint úton a kastélyt kötöt­te össze. A legenda szerint a Hatvan­hoz tartozó Nagy- és Kisgombost is alagút kötötte össze. Tény, hogy egy alkalommal a nagy­gombosi major irodaudvarában (aTörök-istalló végén, aTót-ka- pu előtti udvaron) Stetri vízveze­ték-szerelő Báthori Istvánés Bá­rány i József nevű kollégáival ak­nát akart ásni. A föld beszakadt, és egy alagútszerű üreget talál­tak, ebbe engedték be a szenny­vizet. Demény-Dittel Lajos Menedzserképzés Hatvanban A hatvani Városi Művelődési Központ ősztől több szakmai és menedzserképző kurzust szer­vez. Ezekre már augusztustól várják a jelentkezőket. Szeptem­ber második hetében az intéz­ményben mutatkozik be az Eu­ro-Contact Nyitott Vállalkozó­képző és Üzleti Tanácsadó Kft., amely a legnagyobb egyetemi szintű menedzserképző intéz­mény Magyarországon. A szakmai tanfolyamok sorá­ban komplex munkaügyi kurzust indítanak, melynek célja a válla­latok személyzeti, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó dolgozó­inak képzése, átképzése az 1994-ben bevezetésre kerülő rendeletnek megfelelően. A té­makörök többek között felölelik a munkajogot, a gazdálkodást az emberi erőforrásokkal, a válla­lati szociális-jóléti ismereteket, a munkapszichológiát, a munka- szociológiát, a vállalat-gazda­ságtant, valamint a módszertani, ügyviteltechnikai ismereteket. A középfokú tanfolyam 80, a felsőfokú tanfolyam pedig 90 órás. Pályakezdőknek ajánlják a menedzserasszisztens tanfolya­mot. Ennek célja a gazdasági tár­saságok vállalkozásszervezésé­ben jártas menedzservezetők asz- szisztense vagy családi vállalko­zásban érdekelt dolgozók angol, német vagy francia nyelvet be­szélő titkármenedzserré képzé­se. Elsősorban azoknak az érett­ségizett, pályakezdő fiataloknak ajánlják, akik a három nyelv va­lamelyikét alapfokon ismerik, s a vállalkozási szférában kívánnak dolgozni. A tanfolyam október­ben kezdődik, s 24 héten át tart. Ugyancsak októbertől — 15 hétes működéssel — szervezik meg az intézményben az idegen nyelvű menedzserasszisztens­képzést. A társaságok titkárnői beosztásában dolgozóknak to­vábbképzés jelleggel ajánlják. Továbbá várják az egyéni vállal­kozások és a kisvállalkozások menedzservezetői mellett dolgo­zó, vagy ilyen munkakörbe elhe­lyezkedni kívánó titkárokat, akik az ügyviteli és az idegen nyelvi ügyintézést szeretnék ellátni. A kisvállalkozások gazdasági ügyintézői tanfolyamának célja az egyéni vállalkozások, a kft.-k és a betéti társaságok gazdasági feladatait ellátó ügyintézők kép­zése. Ez a tanfolyam húszhetes és nyelvórákkal kezdődik, ezt követően alapfokú ismeretek, majd továbbképzés következik. Ugyancsak pályakezdőknek ajánlják a külkereskedelmi ügy­intéző kurzust. Ennek elvégzése után a hallgatók az egyéni vállal­kozói szférában piaclehetőséget tudnak teremteni az adott termé­keknek. A tervezett témakörök között szerepel többek között valamilyen idegen nyelv, közgaz­dasági ismeretek, külkereskedel­mi áruforgalom, valutaelszámo­lás, vámügyi ismeretek, marke­ting és számítógépes információ- tárolás. A kurzus időtartama 24 hét. Mindezek mellett tervezik a városban olyan szociális munká­sok képzését, akik segítséget tudnak nyújtani a rossz körülmé­nyek között élő, beteg emberek­nek. Általános iskolát végzettek­nek, valamint érettségizett fiata­loknak és felnőtteknek ajánlják a kurzust. E tanfolyamra is au- usztus elsejétől várják a jelent- ezőket. IJj sikerekre törnek a rádiósok A korábbi években igen hasz­nos munkát fejtett ki Hatvanban a rádiósklub, mely az MHSZ ke­retei között működött. Ám jött a fordulat, s ezzel együtt megvál­toztak e népes csoport munkál­kodásának feltételei. Egy dolog azonban biztos, mégpedig az, hogy a városi rádiósklub immár teljesen önálló szervezetként működik, miután megtörtént bí­rósági bejegyzése. A munka alapfeltételei is biztosítottak, mi­vel a volt MHSZ-vagyont teljes egészében az új klub örökli. Egyedül az növelte a vezetőség gondjait, hogy immár tetemes összeget kell fizetnie ama Balassi Bálint utca 3. szám alatti klub­szobákért, amelyek hajdan költ­ségmentesek voltak. Miben merül ki a sok sikert aratott klub jelenkori tevékeny­sége? Megmaradt a lelkes, job­bara fiatalokból álló klubtagság? Szűcs János elnöktől megtud­tuk, hogy minden törekvésük ar­ra irányul: ne hulljon szét a csak­nem százfőnyi tagság, melynek soraiban találjuk például a most doktorált medikust, Rohács Ti­bort, aki rádió-többtusában or­szágos bajnokságig vitte, s keret­tagként a magyar színeket képvi­selte számtalan világversenyen. De ott van Kovácsné Varga Kata­lin is, aki ugyanebben a sportág­ban szerepelt nemzetközi poron­don, vagy bátran hivatkozha­tunk Czmorek Mónikára, aki a serdülő leány kategóriában — mint rádió-iránymérő — orszá­gos második helyet szerzett Hat­vannak. Szűcs János azt is kifejtette, hogy e stábra építve igyekszenek a következő hetekben, hónapok­ban olyan erőteljes szervező- munkát kifejteni, ami lehetővé teszi a klub feltámadását, továb­bi felívelését. Ilyen szempontból ígéretes, hogy a Damjanich szak­munkásképző intézet az ügy mellé sorolt, s Horváth Zoltán tanár személyében, aki maga is tagja a rádiósklubnak, megfelelő organizátor került ki a tantestü­letből. Ami pedig az iskola fiatal­jait illeti? Rátz Gabriella, Fábián Gábor, valamint Petneházi Gá­bor igen szorgalmasan dolgoz­nak az ügy érdekében, ami ga­rancia az iskolán belüli tagcso­port szerveződése dolgában. Ugyanakkor szóvá tette a klubel­nök, hogy az előző időszakban a Farkas Imre utcai iskola égisze alatt is aktív rádiós tagcsoport működött, mi több, rövidhullá- múadó-engedélyt kértek és kap­tak. Itt azonban megrendültek a személyi feltételek, mivel Liktor Fa'/tanár másik iskolába került, s ismeretes ama szomorú tény, hogy az ügyet pártfogoló igazga­tónő, Dénes Béláné nem is oly régen elhunyt. Ennek kapcsán megjegyezte Szűcs János, hogy az új tanév be­indulását követően felkeresik az iskola új igazgatóját, Zavarkó Ferencet, aki több társadalmi mozgalomban végzett hasznos munkát, így bízni lehet benne, hogy felkarolja a hatvani rádió­zás ügyét, s talál is olyan sze­mélyt a tantestületben, aki von­zódik az igen hasznos, gyakorla­tias sport iránt, s irányítja majd az érdeklődő kisdiákokat. Egy dolgot még kiemelten hangsúlyozott beszélgetésünk során a rádiósklub elnöke: a he­lyi önkormányzat példásan tá­mogatja működésüket, s nagyon örülnének, ha ez a segítőkészség növekedne az elkövetkező évek­ben. Ezt ők a későbbiek során vi­szonozni is tudják, hiszen elég a jövőre megrendezendő újabb ex­pót említenünk, aminek rangját, színességét csak gazdagítaná a hatvani rádiósklub közszereplé­se. Moldvay Győző

Next

/
Thumbnails
Contents