Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. július 24„ péntek Bár orvosdoktor volt, mégis először botanikusnak készült. Aztán az állattan híres kutatója lett, aki a növények és állatok együttélését fedezte fel. Idős Entz Géza akadémikus — aki 150 éve született — mint tanár, tudós és tudománynépszerűsítő szakértő, egyaránt elismert emberként vonult be a hazai tudománytörténetbe. Tanításaival, buzdításaival iskolát nevelt Felfedezte az állatok és növények együttélését Mezőkomáromban, az egykori Veszprém vármegyében született idős Entz Géza 1842. március 9-én. Apja, dr. Entz Ferenc az ottani uradalom orvosa volt, aki később a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, mint országos hírű gyümölcsfajta-ismerő és gazdasági író. Bizonyára apjának ez említett kedvenc mellék- foglalkozása ébresztette fel benne a természet iránti vonzalmát, érdeklődését. Hamar tudomására jutott ez a család távoli rokonának, a hazai állatvilág akkori nagyérdemű tudósának, Fri- valdszky Imrének. Az ő lelkes buzdítására és példájára választotta a természetvizsgáló hivatást Entz Géza. Fiatal korában feljegyezték róla, hogy gyenge szervezetű, beteges gyermek volt, aki csak hétéves korában kezdte el iskolai tanulmányait, amikor apja 1849- ben az orvosi pályától megvált, és a fővárosba költözött. Középiskoláit a budai Várgimnáziumban kezdte, majd a pesti Kegyesrendi Gimnáziumban fejezte be. 1862-ben lett Budapesten az orvosegyetem hallgatója, aki tanulmányai mellett nagy előszeretettel foglalkozott botanikával, és szorgalmasan gyűjtögette Buda és Pest környékének növényeit. Ezekből herbáriumot állított össze, amelyet később a Budapesti Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének ajándékozott. A kiegyezés évében — 1867 szilveszterének napján — orvosdoktorrá avatták. De mégsem lépett erre a pályára, hanem a pesti egyetemen az állattani tanszék tanársegéde lett Margó Tivadar professzor mellett. Bár botanikusnak indult, mégis az állattan tudósa lett belőle. 1873-ban a Kolozsvári Tudományegyetem zoológiái tanszékének vezetésével bízták meg. 16 esztendőt töltött ott, miközben tanításával, buzdításával és saját példájával zoológus-iskolát nevelt. Ezek tagja volt többek között: Bálint Sándor, Daday Jenő, Mártonfi Lajos, Parádi Kálmán, Szentkirályi Ákos, Vida Károly. Kutatta és tanulmányozta Erdély állatvilágát, elsősorban a kolozsvári édesvizek és a szamosfalui sóstavak faunáját. Az ott végzett vizsgálatainak egyik legnevezetesebb eredménye volt az úgynevezett ázalékállatkák, valamint az algák együttélésének felfedezése. Erről szóló tanulmányát 1875. február 25-én mutatta be a Kolozsvári Orvos Természettudományi Társulat ülésén, ahol feltűnést keltett. A külföldi szakértők azonban csak ezt követően, 5 év múlva értesültek erről, miután dolgozata németül is megjelenhetett. Entz Géza volt az első, aki az erdélyi sóstavakban végzett és a nápolyi zoológiái állomáson kiegészített vizsgálataival kimutatta, hogy a sós mocsarakban és tavakban nagy számmal élnek olyan alsóbbrendű állatok, amelyek a tengerben és a tengerparti sós tócsákban szintén előfordulnak, vagy legalább közelálló rokonfajokkal vannak képviselve. Kolozsvári munkásságához tartozott, hogy Török Auréllal közösen a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megbízásából magyarra fordította Darwin klasszikus munkáját, Az ember származását. 1889 őszén Budapestre került, a Műegyetem állattani tanszékére. Az akkor dúló influenzajárvány családja valamennyi tagját ágynak döntötte, és később egyik lánya áldozatul is esett. Sok gondja és bánata között munkájában keresett és talált vigasztalást. A Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban levelező, 1890- ben pedig rendes tagjává választotta. Sokoldalú elfoglaltsága ellenére mindig talált időt a szak- irodalmi munkásságra is. A szigorúan tudományos dolgozatain kívül évről évre számos népszerű cikkel gazdagította a magyar természettudományi irodalmat. Elég későn, ötvenkilenc éves korában érte az előnyös kinevezés, amikor a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem állattani tanszékére nyilvános, rendes tanárrá nevezték ki. A tanárképzés mellett nagy figyelmet fordított a tudósképzésre is. Budapesti iskolájából egész sor magyar zoológus és biológus került ki, így Abonyi SAndor, Horka Sándor, Soós Lajos, Szalay László, Sze- lényi Károly vagy Zimmermann Ágoston. Rendkívül szorgalmas ember hírében állt, így csak a nyári szünidők alatt pihent. Azokat a heteket családjával együtt falun töltötte, több ízben a Balaton mellett. 1914 őszén megvált az egyetemi katedrától, és nyugállományba vonult. Munkásságát különféle kitüntetésekkel ismerték el, így például megválasztották az akadémiai igazgatótanács tagjává, a Szent István Akadémia tiszteletbeli tagjává, volt a kolozsvári és a budapesti egyetemen is rektor és dékán is. Negyvenhat évet fáradhatatlanul töltött a tanári pályán, ám nyugalomba vonulása után sem maradt tétlen. Tovább foglalkozott tudományos kutatásaival, különösen az élet alapanyagát, a protoplazmát és annak finom szerkezetét vizsgálta. Pihenőóráit életének utolsó éveiben klasszikus költők: Arany János, William Shakespeare és Homérosz remekműveinek olvasásával töltötte. 1917-ben súlyos paratífuszba esett, amelyből ugyan szerencsésen felépült, de 75 éves szervezete már nem tudta teljesen összeszedni magát. Utolsó nyarát a budai Gellért-hegy déli oldalán, Ferenc fiának családja körében töltötte. 1919. december 4-én, 77 éves korában hunyt el budapesti lakásán, végelgyengülésben. Hogy a magyar zoológusok idős Entz Géza tudományos érdemeit mennyire megbecsülték, annak az is egyik jele, hogy több, a tudományra nézve új bel- és külföldi állatot tiszteletére neveztek el. Egy új nemzetséget és 16 új fajt, illetve két új fajtaváltozatot a nevével fémjeleznek ma is. Mint tanár, ideálisan megfelelt hivatásának. Mint emberre, a jóbaráti kapcsolattartás, a kellemes társalgás, a szerény, kedves modor volt jellemző. Mint családapa, a legboldogabb emberek közé tartozott. Hét gyermeke közül egyet elragadott a halál, de megadatott neki, hogy a többi hat gyermekét — három fiút és három lányt — szerencsésen felnevelhette. Méltó büszkeséggel és megelégedéssel tölthette el az a tudat, hogy valamennyi gyereke derék és hasznos munkása lett a magyar közéletnek. Fiai közül a legidősebb Géza, a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet osztály- igazgatója. A második Béla, a pécsi egyetemen a kórbonctan tanára, a harmadik Ferenc, a budapesti királyi tábla bírája. Leányai közül Margit a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megbízásából Lampert: Az édesvizek élete című munkájának magyar fordítója volt, Jolán a Budapesti Tanítónőképző Intézet igazgatója és tanára, Emma pedig fővárosi zenetanítónő. (mentusz) Saját kezű rajzait többen átvették Számtalan ismeretterjesztő, népszerű, tudományos előadást is tartott idős Entz Géza különböző társulatokban és testületekben. Miután kitűnő előadó volt, így azokat nagyon sokan szívesen látogatták. Mint írót, tudományos dolgozataiban tudása, világos okfejtése és szigorú logikájajellemezték. Mindezeket szerencsésen egészítették ki saját kezű rajzai. Gondos és finom vázlatait a külföldi tudósok közül a német Bütschli, Haller, Lanß, Kuntsler és mások át is vettek, és közölték munkáikban. A magyar nyelven írott népszerűsítő es ismeretterjesztő cikkei kitűntek tiszta magyarságukkal, gördülékeny, élénk stílusukkal és megnyerő közvetlenségükkel. Társaságban — ahol csak megfordult — már külső megjelenésével is csakhamar biztosította magának a legtöbb ember rokonszenvét. A magyar állattan története, mint nagyérdemű zoológust örökítette meg, aki fél évszázados tudományos működésével a magyar nevnek bel- és külföldön egyaránt osztatlan elismerést és dicsőséget szerzett. Utódainak példaként szolgált Idős Entz Géza 1919. december 4-i halála a családján kívül főleg tanítványait és munkatársait rázta meg. A Budapesti Tudomány- egyetemen tanszékének örököse, Méhely Lajos néhány hónappal később megjelent nekrológjában fájdalommal vetette fel azt a kérdést, hogy miért kellett őt elveszíteni. Mindezt a következő szavakkal toldotta meg: „Miért nem halljuk többé szelíd szavát, nem érezhetjük többé szeretetének melegét, miért, óh miért kell ezentúl nélkülöznünk az ő bölcs vezetését és ragyogó példaadását, mellyel nekünk a férfierények oly rögös és homályos ösvényét megvilágította, s előttünk a kötelességtudás, az emberszeretet és a honfiúi odaadás oly sokak által emlegetett, de oly kevesek által követett útját egyengette...” Levetkőzte a bánatot, a Egyik tanítványa Kari János, a pesti Kegyesrendi Gimnázium tanára, A Természet című folyóirat 1920. évfolyamában a következőképpen jellemezte idős Entz Géza egyetemi előadásait és azok hallgatóira gyakorolt hatását: „A külvilágnak a tanárra sokszor deprimáló hatását: bánatot, haragot levetkőzve, jókedvvel, ünnepi öltözetben lépett tanítványai elé. Igazi professzoros külsején csín és harmónia uralkodott. Halkan, méltóságteljesen kezdett a mindig kidolgozott és előre átgondolt előadásaiba, és amikor néhány mondat után tanítványainak szeméből a megértés sugárzott feléje, a különben is kitűnő előadót elragadta az ihlet, s következtek azok a percek, amelyekben megnyílt tudásának s lelkivilágának dús tárháza. Nekünk, fiatal tanáijeharagot ••• lölteknek szellemi világunk és egyéniségünk gyarapodott, fokról fokra épült, mint tenger mélyén a korall váza. Bűvös órák voltak ezek! Az ilyen tanár munkáját csengő érccel megfizetni nem lehet soha, a tanítványok ragaszkodása és szerető emléke az, ami némileg pótolja. Entz Gézára minden tanítványa csak az elragadtatás hangján emlékezhet...” /A jándékozni szeretne? Új és régi ékszerekkel, ezüst díszmüvei és órákkal várjuk kedves vásárlóinkat Gyöngyösön: PL ESS ÉS FOX Ékszerüzlet \Kossuth u. 17. ______ r Az egerszalóki tsz^ szakirányú felsőfokú végzettségű borászt keres, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a tsz elnökénél: Egerszalók, Rákóczi tér 8. Telefon: 36/13-999, ^ Kereskedelmi cég ^ felvesz felső- vagy középfokú faipari végzettséggel és kereskedelmi gyakorlattal rendelkező munkatársat üzletkötő munkakörbe. A jelentkezéseket írásban kériiik . „Eger, Pf. 199.” címre. . Az Egerszalók — Demjén Tsz saját termelésű minőségi boraiból nyári borvásárt rendez, amíg a készlet tart. Kiszolgálás az egerszalóki pincészetben munkanapokon 7-15 óra között. Kannás borok fogyasztói ára: Egri olaszrizling 35,- Ft/liter Egri zenit 35,- Ft/liter Egri rizlingszilváni 35,- Ft/liter Muskotály 40,- Ft/liter Leányka 40,- Ft/liter Egri vörösborok 50,- Ft/liter Nagy tételben lédig borok 50 hl fölött termelői áron (fogyasztási adó és áfa nélkül) kétszer fejtett állapotban 22 — 30 Ft/liter. Kannás fehérborokból 50 hl fölött, lédig fehérborokból ÍOOO hl fölött 5 % engedményt adunk az alapárból. Telefon: 36/13-999. 20-651. Fax: 36/20-651. Telex: 63-420. ______/* ^ ÉRETTSÉGIZETT FIATALOK FIGYELMÉBE! Intenzív nyelvtanulás + egyetemi előkészítő vagy szakmai képzés Mindez egy helyen, egy tanév alatt Pécsett a Grastyán-alapítvány nyelviskolájában. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk. Hívja a 72/10-808, 10-924-es számokat! Nyári vakáció az OÁZIS videotékában Újdonságaink: — legjobb magyar filmek, — USA popcorn, — plakátvásár, és még számtalan kellemes meglepetést ígérhetünk! Eger, Rákóczi u. 39/A, garázssor a: 10-22-ig ^Nyitv; r Jó minőségű húshibrid naposcsibék a II. félévben is kaphatók, megrendelhetők az Egri Baromfikeltető és Értékesítő Rt-nél. Eger, Szövetkezet u. 2. Telefon: 36/12-740, 12-249 Fax: 36/12-249 ^ Telex: 63-249 jj FELHÍVÁS Felsőtárkány Község Önkormányzata versenytárgyalást hirdet a községben épülő tornaterem műszaki bonyolítására, ellenőrzésére. Az ajánlatok elkészítéséhez megfelelő tervdokumentáció a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető. Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1992. július 30.13 óra Az elbírálást a képviselő-testület végzi 1993. július 30-án, melyről az ajánlattevők külön értesítést kapnak. Cím: Polgármesteri Hivatal Felsőtárkány, Rákóczi F. út 55. Tel.: 36/20-010
