Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
HÍRLAP, 1992. július 24., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. A műit évi gazdasági nehézségek miatt csaknem 70 millió forint lett a kintlevősége megyénk területileg legnagyobb termelőszövetkezetének, a több mint 10 ezer hektáron tevékenykedő tamamérai Tarnaholding Agrárszövetkezetnek. Pénzügyi, fizetési nehézségei arra kényszerítették a közös gazdaságot, hogy április 3-án öncsődöt jelentett a Heves Megyei Bíróságnál. Kilencvennapos moratóriumot kaptak arra, hogy rendezzék adósságukat a hitelezőkkel. Eközben tárgyalások sorozatát folytatták ennek érdekében. A napokban arról értesültünk Gyulavári Andrástól, a szövetkezet elnökétől, hogy 87 nap után valóban megegyezést sikerült elérniük a 161 hitelezővel. — Programot készítettünk a kibontakozás megvalósítására, a pénzügyi veszteség kezelésére — erősítette meg az elnök. — Mindezt a vezetőség jóváhagyásával tettük. A tarnaméraitárgyaláson 28 hitelező jelent meg, zömmel a nagyok. Megállapodtunk, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a társadalom- biztosítás, valamint a Teszöv mellett működő kölcsönös támogatási alap időben tőkeátütemezést biztosít a szövetkezetnek. Ez azt jelenti, hogy adósságunkat a jövő év első felének végéig fizetjük ki. — Van-e esély arra, hogy a kintlevőségeket behajtsák? — Úgy tűnik, hogy az említett hetvenből 30 milliót sikerül. Egyébként a fizetésrendezés érdekében többféle garanciát fogalmaztunk meg. Az állatállomány — amely a legnagyobb veszteséget okozta — drasztikus csökkentésére kényszerülünk. Emellett szövetkezetünk eszközökben megtestesülő vagyonának egy részét értékesítjük, amelyek nem zavaiják a gazdálkodást. Ez 30-50millióforintbevételt jelenthet. Változott a hitelezői magatartás is, miután a késedelmi kamatokat elengedik, amely több mint 10 millió forintot eredményez. Azután ott van az idei termés értéke, amely sajnos, várhatóan veszteséget jelenthet. — Hol tartanak az aktuális munkákkal? — Befejezéséhez közeledik az aratás. Az 1800 hektárról betakarított őszi búza a korábbi évekéhez képest egy tonnával kevesebbet: 4,2-et adott hektáronként. Az őszi árpát 600 hektárról arattuk, amelyből háromtonnás átlagot értünk el. Az 1400 hektár tavaszi árpa is közepes termést hozott. Jelentős gondot okoz az értékesítés, miután a felvásárlási árak nem fedezik a termelési költségeket. így a gabonatermelésen nincs hasznunk. A terményt egyébként a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, valamint más kereskedelmi cégeknél értékesítjük. — Hogy állnak a jövő évi termés megalapozásával? — Rendkívül bizonytalan a helyzet, miután nem tudjuk, kié lesz a föld szeptembertől, akkor lesz ugyanis az árverés. Nem beszélve arról, hogy nagyon szűkös a pénzügyi lehetőségünk is a munkák további folytatásához. Úgy látjuk, tovább szűkül majd a termőterület, és a tavalyi tíz százalékkal szemben elképzelhető, hogy a szántóink 20-30 százaléka is parlagon marad. — Már a múlt esztendőben szervezeti változást hajtottak végre a szövetkezetnél. Várható-e további átalakulás? — Tavaly holding típusú agrárszövetkezetet hoztunk létre, amely működik is, de januárban az Országgyűlés által elfogadott átalakulási törvény szellemében a valós átalakulásra sor kerül. A nyilatkozatok szellemében a kiválási szándék a szövetkezetünk vagyonának 15-16 százalékát érinti, a többség — a 85 százalékra — szövetkezetként egyben kíván maradni. (mentusz) Hanyi — Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat Egyre élesebb a verseny Mint minden területen manapság, a Hanyi-Saj- foki Vízgazdálkodási Társulat tevékenységi körében is egyre nagyobb és élesebb küzdelem folyik a megrendelésekért. A társulat Tarnamérán a kastélyfelújítás és a parkosítás folyamatában vesz részt. Itt tereprendezést és gyepesítést végeznek, s ők helyezik el majd a térburkolatokat is. Sarudon az üdülőterületen dolgoznak, pontosabban csatornáznak, valamint a szennyvízhálózat kialakításával foglalkoznak embereik, mintegy hatmillió forint értékben. Kiskörén ugyancsak az idegenforgalmi szempontból központi területnek számító részeken dolgozik a hevesi cég. Itt most is folyik annak az útnak az építése, amely a stranddal szemben — a parttal párhuzamosan — halad. A másik parton — Abád- szalókon — most is folyik a szennyvízhálózat építése (ez 13 millió forintos megrendelést jelent), s ugyanezt a tevékenységet végzik Kunhegyesen és Albertirsán is, ahol husz-húsz millió az elvégzett munka értéke. Kápolnán egymillióért korszerűsítik az ivóvízhálózatot, Tiszanánán pedig utat építenek kétmillió forintért. A megnövekedett konkurenciára jellemző — tudtuk meg Ózsvári Lászlótól, a társulat ügyvezető igazgatójától —, hogy az elmúlt időszakban mintegy hatszázmillió forint értékű megrendelésért szállták versenybe, ám csak nyolcvanmillió forintnyi munkát sikerült elnyerniük. A Tisza-tavi települések is pályázhatnak Több mint ezer faluból pályázhatnak szeptember 1-jéig állami támogatásra mindazok, akik a falusi-tanyai vendégfogadás feltételeit kívánják megteremteni a jövőben. Az állami támogatás mértéke, amelyet a modernizálás költségeinek fedezésére vehetnek igénybe, 30 százalékos. Ezt az elmaradt területek fejlesztéséről és a munkahelyteremtést szolgáló területek fejlesztési támogatásáról intézkedő, közelmúltban megjelent kormányrendelet tette lehetővé. Hazánk az első — a volt szocialista országok közül —, ahol a falusi vendégfogadás kiépítéséhez a kormány a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő feltételeket biztosít. Jelenleg ez a tevékenységi forma 10 ágyig és évi 300 ezer forint bruttó bevételig személyi jövedelemadó-mentes, kivéve az üdülő- és a gyógyhelyeket. Ehhez csatlakozik az a pályázat útján most elnyerhető segítség, amelyet a kormány biztosít az érintett településeknek. További anyagi forrást jelenthet az ilyen célokat szolgáló világbanki hitel, amelyre minden településről pályázhatnak. Tűzveszély A napokban sűrű füstre lettünk figyelmesek Tiszanána határában, az út mentén. Kiderült, hogy az elektromos vezeték alatt egy szikra meggyújtotta az oszlop tövében felgyülemlett száraz avart, s így kisebbfajta tűz keletkezett. Szerencsére a környékbeliek hamar megjelentek kézi tűzoltókészülékeikkel, s viszonylag gyorsan eloltották a lángokat. Ezúttal szerencsésen alakult a dolog, a szél iránya is kedvező volt: elképzelni is rossz, mi lett volna, ha a szél másik irányba, a búzatábla felé fújja a tüzet... Sikeres fellépések Kedvezmény, idős kistermelőknek Bérbe adják a hevesi piacot A piac környéke — ma... Hevesiek — Itáliában Megváltozott telefonszámok Június 30-tól megváltoztak Hevesen és térségében a távhívásba bekapcsolt településeken a 11-essel kezdődő telefonszámok. A továbbfejlesztés érdekében a kezdő számokat 46-ra módosították, de a többi kapcsolódó három szám mindenütt változatlan maradt. Miután a második konténerközpontot is üzembe helyezték Hevesen, a bekapcsolt új állomások számai már 45-tel kezdődnek. Befejeződött a karbantartás Több év után nagyszabású karbantartást, festést, mázolást végeztek a hevesi Móricz Zsig- mond Művelődési Központban. A nagyteremben felcsiszolták a parkettát, amely új lakkréteget is kapott. Az emeleti klubot kitapétázták, az ajtókat, ablakokat pedig lemázolták. A kéthetes munkát a helyi városgazdálkodási vállalat az önkormányzat megrendelésére végezte el. A művelődési központban már készülődnek az augusztus közepére tervezett „dinnyenapokra”. P-iac Hevesvezekényben Piacot nyitottak Hevesveze- kény központjában, a polgár- mesteri hivatal mellett. A műkő asztalokkal és szemétgyűjtőkkel ellátott téren a bevásárlást segítik elő, ahol helyi lakosok árulnak zöldség- és gyümölcsféléket, valamint ruházati cikkeket. Úgy hírlik, hosszú huzavona után az önkormányzat bérbe adja a város piaccsarnokát, illetve annak közvetlen környékét. A városatyák július 29-i ülésükön döntenek erről a kérdésről véglegesen, ám mi megkértük a polgármesteri hivatal irodavezetőjét — Szucsik Istvánt —, beszéljen az ügy előzményeiről, s arról, milyen feltételek közepette jönne létre ez a szerződés. — Évek óta gondot jelent a piac, amely a város tulajdonában van—kezdi a beszélgetést az irodavezető. — Több lehetőséget is kerestünk azzal kapcsolatban, miként adhatnánk bérbe ezt a lerobbant, felújításra szoruló, s eleddig nem sok hasznot hozó objektumot. Több versenytárgyalás is volt, többen jelezték szándékukat, s a különböző bizottsági üléseken kristályosodott ki az a terv, amelynek megvalósítása után jól járhatna a város, a lakosság, de a bérlő is. Alapkövetelményként azt kötöttük ki, hogy csak az veheti ki a piacot, aki mind a csarnokot, mind annak környezetét rendbe hozza. Új térburkolat és csapadékvízelvezetési rendszer szükségeltetik, meg kell oldarn a világítást, a talajfeltöltést, valamint az új kerítést is meg kell építeni. Mindez körülbelül 7-8 millió forintos beruházási költséget jelent, s mindezt egy év alatt kell megvalósítani, mégpedig úgy, hogy a munkák kétharmadát két hónapon belül, további egyharmadát pedig a jövő év júniusáig kellene véghezvinni. Ezeknek a nem könnyű kritériumoknak két jelölt felelt meg: a Kereskedőház Kft., valamint a Városgondozási Vállalat a Stefánia Kft.-vei együtt. Ők ketten vállalták azt is — mintegy szociális támogatásként —, hogy a helyi nyugdíjas kistermelőknek megengedik: ingyen árusítsanak, ne kelljen bérleti díjat fizetniük. Végül a Kereskedőház Kft. győzött: az egymillió-kétszázezres évi bérleti díjat százezerrel emelték, és így ők kerültek az élre. Meg kell jegyezni, hogy ez a summa csak a minimális szint, ha a bevétel 40 százaléka ennél nagyobb összeg, akkor természetesen azt az értéket kell kifizetniük. — Mennyi hasznot hozott eddig — tehát, amíg az önkormányzat kezében volt — a hevesi piac? — Az elmúlt évi bevétel, amely a bérleti dijakból befolyt összegeket jelenti, mintegy hathétszázezer forintot tett ki. Nagyjából ennyi volt a kiadás is. Világosan látszik tehát, ha a dolog így marad, semmi esélyünk sem marad arra, hogy a szűkös anyagi lehetőségeink mellett végrehajtsuk a súlyos terheket jelentő felújítási munkákat. Éppen emiatt gondoltuk át ezt a variációt. Az új rendelet előtt körülbelül kétszázezer forint volt a havi bevétel, s ez évi két és fél millió forintot jelentett. Július 1 -jétől—az új díjak megállapítása után — évi 5-6 milliós bevétellel lehet számolni. Persze a kiadások is megnőnek, mert megköveteljük a rendet, a tisztaságot, s a megnövekedett elvárások természetesen növelik a bérlő terheit. Mivel az előbb már említett felújítási munkák 7-8 millió forintba kerülnek, így azt tervezzük, hogy — kedvezményként — 3 évig lemondunk a bérleti díjról, s estik az érintett tíz esztendő utolsó 7 évében kérjük azt. — Várható, hogy az infláció következtében a gazdaság minden területén változnak az árak. Ki módosíthat ezután a bérleti tarifákon, s van-e mód arra, a piacért fizetett díjat megemeljék, ha úgy hozzák a körülmények? — A néhány hónappal ezelőtt kiadott piacrendelet pontosan meghatározza ezeket az összeghatárokat. A bérlő fölfelé nem változtathat azokon, de kevesebbet kérhet. Ha az élet azt követeli, akkor az önkormányzati testülethez kell fordulni annak érdekében, hogy módosítsák ezeket a rögzített tarifákat. Úgy gondoljuk: a reális lehetőségek és igények alapján sikerül megoldani ezt a régi problémát, s ennek folytán az önkormányzat, a lakosság (főleg a sok nyugdíjas kistermelő), de a vállalkozó is jól járhat. * * * Horváth László, a hevesi Kereskedőház Kft. marketing-igazgatója a következőket mondta a leendő bérlők képviseletében: — Arra gondoltam — és ez a választási programban is szerepelt —, hogy a boltok, az üzletek megnyitása, a munkahelyteremtés mellett a magam módján segítem az itt élő öregeket. Tavaly is több mint 700 ezer forinttal támogattam az öregek klubját, valamint a sportot. Ezzel a kedvezménnyel is hasonló a célom. — Nem gondolja, hogy ezzel az újabb vállalkozással tovább nő azoknak a száma, akik nem jó szemmel nézik az ön egyre „bővülő” tevékenységi körét? — Nekem már mindegy, úgyis rengetegen irigykednek rám. Számos helyen van már üzletünk és üzemünk... Itt azt is el kell mondani, hogy 400 ember dolgozik a különböző munkahelyeken, s ez a mai, munkanélküliséggel sújtott időkben nem kis dolog. (havas) A napokban érkezett haza az a delegáció, amely július 9-17. között nyolc napot töltött Olaszországban, mégpedig az ottani testvérváros, Breganze meghívására. A küldöttségben részt vett több önkormányzati képviselő, bizottsági tag és a hevesi kamara- zenekar, amellyel fellépett Kovács Brigitta hevesi születésű énekesnő, a Fővárosi Operettszínház primadonnája. Az első nap ismerkedéssel kezdődött, majd a helyi városházán dr. Antonio Brian breganzei és dr. Hegedűs György hevesi polgármester mondott beszédet az olasz-magyar baráti kapcsolatokról és a két nép közös történelmi múltjáról. Külön is hangsúlyozták, hogy a demokrácia kelet-európai győzelme után egyre nagyobb lehetőségek nyílnak az ilyen jellegű kulturális, sport- és gazdasági kapcsolatok felvételére. A hevesiek igen változatos és gazdag programokon vettek részt. A zenekar és Kovács Brigitta fellépett többek között Ma- rostica városában, amely szabadtéri sakkjátékairól is híres, s ahol Hazánkban egyre többen ismerik fel az egészséges életmód — ezen belül is a sport, a rendszeres testmozgás — jelentőségét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az előttünk álló feladatokat csakis egy egészséges és magabiztos nemzedék képes megvalósítani. Minden bizonnyal ez az ok késztette arra á kormányt, hogy jelentős támogatást adjon azoknak a településeknek, amelyek — dacolva a mai szűkös anyagi viszonyokkal — mégiscsak úgy döntenek, ha törik, ha szakad, felépítik azt a tornatermet. Lapunkban többször beszámoltunk arról, hogy több község is letette voksát az ilyen sportléóriási sikert arattak. Megtekintették egy szőlősgazda pincéjét, és persze megkóstolták annak borát is. Részt vettek fesztiválokon, sor került egy futballmeccsre is, amely az olasz és a magyar küldöttség között zajlott, amelynek 3-3 lett a végeredménye. (Logikus kérdésünkre, miszerint ez a rendkívül barátságos eredmény nem sejtet-e valamiféle „bundát”, azt a választ kaptuk, hogy — nem...) Nagy élményt jelentett a veronai kirándulás is, s nagy sikert aratott a hevesi Középfokú Oktatási Intézet szakácsának magyaros menüje is, amely a következőkből állt: hortobágyi húsos palacsinta, gulyásleves (marhalábszár plusz borjúhús), valamint különböző rétesek, végül pedig magyar borok. Többen jártak Veronában a tiszteletbeli magyar konzulnál — dr. Pintér Lajosnál —, akivel az olasz-magyar kapcsolatok bővítéséről tárgyaltak, valamint Sergio Barbasetti di Prum tartományi ceremóniamestemél, akivel hasonló kérdésekről cseréltek eszmét. tesítmények megvalósítása mellett. A napokban arról kaptunk hírt, hogy Tiszanánán — az általános iskola mellett — felépül a 28x45 méteres csarnok. A beruházás kivitelezője Szabó István besenyőtelki vállalkozó, a lebonyoh'tó és műszaki ellenőrző feladatokat pedig az Agrober végzi el. A mintegy 32 milliós összköltségből a 40 százalékos állami cél- támogatás folyósítása 11,7 millió forintot juttat a tiszanánaiak- nak. Az építkezést két hete kezdték el, s azt ígérik, hogy idén december 31-ig elkészül a várva várt tornaterem. Idén decemberre elkészül Tornaterem épül Tiszanánán Megegyezéssel zárult a csődeljárás Tarnamérán Lehetőség — a továbblépéshez...
