Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. június 11., csütörtök ,Káros” az autóvezetés 55' kártalanít a biztosító Hat kérdés — hat válasz Vállalkozás és biztosítás A vállalkozások korát éljük, vagy inkább kezdjük élni. Ezek a vállalkozások akár társasági formában jönnek létre, akár egyénenként működnek, legtöbbjükre a tőkeszegénység a jellemzői. Igen sokan kényszerből kezdenek önálló vállalkozásokba, van, aki munkanélküliségét szeretné „felcserélni” ki- sebb-nagyohb vállalkozással, még akkor is, ha az új szakmájához csak alig ért valamit. Pedig a vállalko­zás nem egyszerű dolog, ahhoz bizonyos képzettség, szaktudás és infrastruktúra szükséges. Ez utóbbi­nak számtalan eleme van, a tanácsadás, a kölcsönök, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, többek között a biztosítás is. Már csak azért is, mert a vállalkozásnak számtalan kockázata van. Ezek bizonyos részétől a biztosítás megszabadíthatja a vállalkozót, teljes energiáját a többi kockázat kiküszöbölésére fordíthatja. (Folytatás a 9. oldalról) A felelősségbiztosítással kap­csolatban még két dolgot kell megvizsgálni: az egyik az isme­retlen károkozók, a másik a kár­térítés mértéke. Az ismeretlen ügyekkel kapcso­latban az a helyzet, hogy a fele­lősségbiztosítás, mint a neve is mutatja, a károkozó felelősségét vállalja át, tehát az őáltala oko­zott kárt fizeti. Ha nincs meg a felelős, kinek a biztosítója fizes­sen? Ezért nélkülözhetetlen a legkisebb koccanásnál is, hogy a vétkes fél a másiknak adott be­tétlapjával elismerje felelőssé­gét, mert enélkül nem „műkö­dik” a felelősségbiztosítás. Ha nem tudják eldönteni a felelős­ség kérdését, akkor rendőr segít­ségét kell kérni! De vannak sajátos esetek is! Ismeretlen jármű kárt okoz kerí­tésen vagy bármi másban, vagy esetleg cserbenhagyva elgázol valakit. Akkor a kártérítést a Kártalanítási Alap vállalja át. Az alap pénzügyi hátterét a biztosí­tótársaságok „dobták össze”, és a Biztosítók Szövetsége kezeli. Ismeretlen gépjárműnek gép­járműben okozott kárát azonban az alap nem téríti! Ha fizetné, nem lehetne kitalálni olyan rend­szert, amely védene a lehetséges trükkök és visszaélések ellen. Ha a kárt okozó nincs biztosít­va, vagy érvénytelen, lejárt a biz­tosítása, akkor is fizet a Kártala­nítási Alap. Az más kérdés, hogy aztán a teljes kár összegét kifize­tik a vétkesnek. Ezek milliós ká­rok is lehetnek, amelyek a kár­okozók egzisztenciáját egy életre tönkretehetik. Bármilyen drága is a biztosí­tás, azt azért ki tudja fizetni az autós, de az okozott károkat már kevésbé. Az ismeretlen ügyek közé tar­toznak a parkolókban megron­gált gépkocsik is! Itt ismeretlen a „felelős”, tehát a felelősségbizto­sítás nem fizetheti! Hogyan igye­keznek külföldön ezeket az ese­teket csökkenteni? A legtöbb or­szágban ez is cserbenhagyásnak számít, ami súlyos büntetéssel jár! Meggondolandó tehát, hogy érdemes-e ismeretlenné, vagyis cserbenhagyóvá válni... Jó vol­na, ha nálunk is cserbenhagyók- nak minősülnének az ilyen esetek! Másik izgalmas kérdés a fele­lősségbiztosítás kártérítésekor az elavulás „ügye”. Arról van szó, hogy a kár okozója csak a kár mértékéig felelős! Ha összetöri egy ötéves gépkocsi sárvédőjét, akkor egy ötéves sárvédőt tett tönkre, tehát ennek az árát kell hogy megtérítse, még akkor is, ha azt mindenki tudja, hogy ezért a pénzért nem kapni a boltban új sárvédőt! A károsultat nem illeti meg egy új sárvédő, mert az már a káron gazdagodás volna. Ezt pedig a világon mindenütt tiltja a törvény! Ezt a problémát a fejlettebb országokban kétféle módon ol­dották meg. Használt alkatrésze­ket áruló üzletekben vásárolt elemeknek és alkatrészeknek az árát térítik, és vannak olyan szer­vizek is, ahol használt alkatré­szeket szerelnek a kocsikba. A másik módszer: a balesetet okozó fél a felelősségbiztosítás­ról fizeti az avult kárt, majd a ká­rosult megveszi az új alkatrészt, és a különbözeiét a saját cascójá- val érvényesíti — ha van cascója! Van egy harmadik eset is, amikor a kárvallott számlával igazolja, hogy a sárhányója vagy alkatré­sze újnak számít, akkor termé­szetesen nincs avulási tényező. Ez utóbbi rendszer már működik nálunk is. Az avulásnak egyébként van­nak szabályai. Magyarországon ha a biztosítótársaság vállal au­tóbiztosítást, mindegyik más­képp számol az avulással. Van, ahol a megtett kilométerek sze­rint, van, ahol a gépkocsi korá­nak alapján állapítják meg az avulás mértékét, de van, ahol öt­vözik a kettőt. A gépjármű-biztosítás másik nagy „fejezete” a casco biztosí­tás. Ez olyan önkéntes biztosítás, amit a tulajdonos önmaga, saját jószándékából köt meg. Tudja, hogy okozhat kárt, mert nem csalhatatlan, de úgy is érheti kár, hogy nem tehet róla: ellopják az autóját, jégeső éri, rádől egy fa, vagy bármiféle kára lesz. Az elv az, hogy amíg vagyon van, addig kár is van. Ezért önként választja azt az utat, hogy inkább rendsze­resen fizet a biztosítónak egy vi­szonylag kis összeget, és ha kára van, azt a biztosító megtéríti. A casco biztosítás most forra­dalmon megy keresztül, hiszen követnie kell az inflációt. Ez nem könnyű dolog! Mi szerződést kötünk az ügyféllel, és úgy gondoljuk, hogy ennek a szerződésnek hosszú távon kell élnie! Az ügyfél is úgy gondolja, hiszen ő éveiéig fogja ezt az autót birtokolni, tehát évekig akarja azonos biztosítási díj fejében ugyanazt a biztosítási fokozatot élvezni. Ezalatt a gépkocsi érté­ke is változik, a forint értéke is változik, minden változik, csak a szerződési feltételek nem. Pedig az elmúlt években az át­lagosnál lényegesen magasabb volt a gépjármű-biztosításban a kárinfláció! A 30-35 százalékos infláció mellett a kárinfláció 60- 70 százalékos volt. A Lada ára például 120 ezerről 400 ezer fo­rintra emelkedett, ami több mint 300 százalékos szuperinflációt jelent. Az elmúlt 5 évben átlago­san háromszor olyan gyorsan nőttek a gépkocsizással kapcso­latos költségek, mint azelőtt. Az infláció kezelésére a bizto­sítótársaságok egyfajta indexelé­si lehetőséget építenek be a cas- cóba, vagyis az adott inflációnak megfelelően változnak a dijak. Természetesen azt jelenti, hogy esetleg lejjebb is mehet a díj. De nem kell jósnak lennem ahhoz, hogy tudjam: a közeljö­vőben nem a csökkenés tenden­ciái érvényesülnek majd. Ha az alkatrészek árát és az autószervi­zek számláit vizsgálom, akkor nyugodt lelkiismerettel állítha­tom, hogy az indexelt, tehát a drágább casco, ha lehet, még na­gyobb biztonságot nyújt a gép­kocsi-tulajdonosoknak. 1. Mennyiben társa, segítője a biztosító a vállalkozónak? — A biztosítás minden körül­mények között pénzgazdálko­dást és árutermelési viszonyokat feltételez — mondja dr. Bárczay András, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. — Első fel­tétel, hogy a pénznek általános egyenértéke legyen. Nem ér a pénzbeli ellenszolgáltatás sem­mit, ha nem tudom pótolni belő­le azt a szolgáltatást vagy va­gyontárgyat, amit biztosítottam! — Az inflációra gondol? — Nem. Sokkal inkább arra gondolok, ami felé ma már erő­teljes léptekkel haladunk: a pén­zemért meg tudjam venni a póto­landó gépet vagy eszközt. Ez a jó biztosítás elsődleges feltétele. Néhány évvel ezelőtt ha elloptak , egy devizáért beszerezhető gépet vagy akár egy Lada gépkocsit, hiába fizetett a biztosító forint­tal, a gépet csak devizáért vehet­te meg, a Ladára pedig öt évig várhatott a károsult. Mindkettő kapható volt feketén is, de sok­kai drágábban, amit a biztosító nem fizethetett ki. Ma már el­mondhatjuk, hogy egyre keve­sebb az a káreset, amelyért a biz­tosító nem felel. — Mit tart második feltétel­nek? — A piaci feltételeket, mert a piac az egyetlen, aminek alapján valaminek az árát meg lehet álla­pítani, s a biztosítottat aszerint kárpótolni. 2. Miért nem fizethet a biztosí­tó — mondjuk ki — feketepiaci árat egy ellopott értékért? — Szeretném tisztázni, hogy nem a biztosító fizet! A biztosító arra vállalkozik, hogy felelősen kezel egy olyan alapot, amelyet egy azonos kockázatnak kitett veszélyközösség adott össze. Ha tízszeres vagy húszszoros fekete­árat fizetünk valamilyen kárért, akkor hamar elfogy a veszélykö­zösség pénze, s egyszer csak nem jut a még nem feketeáron számí­tott további károk térítésére sem. — Az infláció is ugyanilyen ve­szélyeket rejt! — Valóban, de állítom, hogy ennél nagyobb gondokat okoz, hogy megváltozott életvitelünk és körülményeink következté­ben robbanásszerű változás tör­tént a károkban! Ezt a veszély- közösség által „összedobott” pénz, vagyis a biztosítási díj már nemigen tudja fedezni. Sokszo­rosára emelkedett a vállalkozá­sok és ennél hatványozottabban a bűncselekmények száma. Ma már a gomba módra szaporodó butikok, a kisebb-nagyobb üzle­tek, a kirakatok, a raktárak mind-mind célpontjai, lehetsé­ges áldozatai az erőszakos bűn- cselekményeknek. Napról napra nő — mondhatjuk, megsokszo­’ rozódik — a betörések, a betöré­ses lopások, a vagyon elleni bűn­esetek száma. A régebben meg­állapított dijak ezek fedezetére természetesen előbb-utóbb nem lesznek elegendők. 3. A biztosítási díjakat is meg kellemelni? — Igen, de nem egyformán! Terveink szerint az a logikus, hogy aki ráccsal védi kirakatát, speciális zárat, vészjelzőt szerel­tet a bejárókra, az kevesebbet, aki pedig mindezt elmulasztja, az többet tegyen be a veszélyközös­ség kasszájába, vagyis magasabb biztosítási dijat fizessen! Ez azért logikus, mert a rizikófaktor az előbbinél alacsonyabb, az utób­binál magasabb. Így lehet majd tovább fenntartani, hogy a bizto­sított a kockázathoz képest rend­kívül kevés dijat fizet, viszont ha kára van, a díjhoz képest óriási kártérítést kap. — Természetesen a vagyon­biztosítás másra is kiteijedhet, mint a bűnesetek kivédésére. A vállalkozó nem tud árukészlet, eszközök, gépek és esetleg jár­művek nélkül dolgozni. Ezért mód nyílik elemi kár, törés, tűz, robbanás elleni biztosításra is. — Ezeken kívül is sokféle ve­szedelem fenyegeti a vállalkozót. — Valóban! De az is igaz, hogy nem mindenki tudja, mi minden­től szabadíthatja meg a gonddal küszködő vállalkozókat a fele­lősségbiztosítás. Többirányú fel­elősség hárul járuk, ennélfogva több területen köthetnek biztosí­tást. Azért kell erről beszélnünk, mert e tekintetben igen tájéko­zatlanok, különösen az új vállal­kozók. Egy szolgáltató vagy vál­lalkozó tevékenysége során más­nak véletlenül vagy akár vétke­sen is kárt okozhat. A festő kiejti ecsetjét az ablakon, az ráesik egy ott parkoló kocsira. Ez esetben az okozott kárt, ha van felelős­ségbiztosítása, kifizeti a biztosí­tótársaság. 4. Mi a munkáltatói felelős­ségbiztosítás? — Tudvalevő, hogy a vállalko­zó felelős az üzemi balesetekért. Minden, munkahelyen történt baleset következménye — rok­kantság estén a károsult élete vé­géig fizetendő járulék — a mun­kaadót terheli. A munkáltatói felelősségbiztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja. — Az üzemi baleset esetében nem a TB fizeti a rokkantsági dí­jat? — A TB fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van bizto­sítása, a biztosítón. — Egy másik, kevésbé ismert szolgáltatás, amely jelentős ve­szélyt képes elhárítani: az „üzemszünet” biztosítása. Ha egy vállalkozónak munkaeszkö­zeiben kára van, rövidebb-hosz- szabb ideig nem tud dolgozni. Előfordulhat, hogy leég az épü­let, és sokáig tart, amíg az új fel­épül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszüneti biztosítással is kiegészítette, ak­kor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti. — Ha van tűzbiztosítása, ak­kor miért kell üzemszüneti bizto­sítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll... — A tűzbiztosítás csak a le­égett épületet és a benne veszett értékeket téríti. Az üzemszüneti biztosítás pedig a szünetelés alatt keletkező pénzügyi vesztesége­ket, fedezetlen költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg. — Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal ren­delkező újabb vállalkozók alig­ha tudnak ezekről a veszélyeket elhárító lehetőségekről. — Sajnos, így van! Pedig még sok, nagyon lényeges, biztonsá­got adó lehetőségről nem szól­tunk. 5. Mi az a „Szolgáltatásfele- lősség-biztosítás ”? — Ez igen sok országban köte­lező, mert nemcsak a vállalko­zót, hanem elsősorban a fogyasz­tót védi. Ha például az egyik la­kásban gázszerelő dolgozik, s bármilyen okból, akár véletle­nül, akár hanyagságból robba­nás, vagy valamiféle más kár ke­letkezik a lakásban, akkor a vál­lalkozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kötelező biztosítás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállalkozó anyagi helyzete ezt megengedi. Biztosí­tás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító. — Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is fel veheti a kár­összeget? — Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a káro­sult választhat: azt kérheti, ame­lyik magasabb kártérítést biztosít számára. 6. Mi a „termékfelelősség­biztosítás”? — Ennek lényege, hogy a hi­bás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük. Nem a hibás áru értékét, mert azt a ter­melő garanciában köteles téríte­ni. Ha a vállalkozó rossz alap­anyagot szállít, s a felhasználó­nak abból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az ab­ból gyártott áru okozta kárt a biz­tosító fizeti. De lehetséges a ter­mék biztosításának közvetlen formája is. Az egyik üdítőita­lunknak — szándékosan nem mondok márkát — felrobbant a palackja. Egész életre szóló sérü­lést okozott. Termékbiztosítás alapján egy életen át fizeti a biz­tosító mindazt, ami a gyártó cé­get terhelte volna. Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás csínjáról-bínjáról. Megismerkedtünk olyan fogal­makkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biztosítási index stb. Sok újfajta lehetőséggel ta­lálkoztunk, amelyek talán nyu- godtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban meg­állapíthatunk. A legolcsóbb „fö­löslegesen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bár­mennyit fizetünk is, és ha mégoly sokat kapunk is, az utánajárás, az újrakezdés gondjai soha nem té­rülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. Tudjuk, hogy nehezen gyűlik a pénze... Tudjuk, hogy sokmindent nélkülöznie kell... Tudjuk, hogy a vásárlás pénz nélkül lehetetlen... DE NEM NÁLUNK! 24 havi részletre kamatmentesen, előleg befizetése nélkül! Nálunk megtalálja azt, amit eddig hiába keresett: A VÁSÁRLÁS LEHETŐSÉGÉT! Címünk: Eger, Törvényház u. 15. Tel.: 36/12-491/32 mellék Gyöngyös, Koháry u. 6. fsz. 3. Tel. munkanapokon: 37/13-393 ^ Nyitva tartás: H-P 9-17-ig, szó. 8-12-ig MIELŐTT ATMENNE HUNGÁRIA CASCO 5sítás: külön díjtétel nélkül Ip&ra érvényes. A balesetbiztosítási Is összege a duplájára emelkedett. Biztosításunk kockázati területei: elemi károk, tűzkárok, az autó ellopása, ablaküveg, töréskárok, extra tartozékok, balesetbiztosítás. Ön részletesebb tájékoztatást kíván? Hálózatunk országszerte várja partnereit. 'HUNGÁRIA BIZTOS KOTES. n SCO

Next

/
Thumbnails
Contents