Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
HÍRLAP, 1992 . június 11., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Állami monopólium helyett magánerőből Mit nyújt a piacon az ÁB-AEGON? Az ÁB-AEGON a legnagyobb, élet- és baleset-biztosítással foglalkozó biztosítóintézet Magyarországon. „Káros” az autóvezet kártalanít a biztosító Magyarországon ma már több mint kétmillió gépjármű közlekedik, a nem éppen legjobbnak mondható útviszonyaink mellett. A jogosítvánnyal rendelkezők száma rohamosan emelkedik. Vannak családok, ahol egy autó van, de hármuknak van jogosítványa. Ezért nő az ún. vasárnapi autósok száma. Anyagi helyzetünk következtében mind több és több használt gépkocsi közlekedik országútjainkon. Ugyanakkor az elavult vagy kopott alkatrészek cseréje drága. Ez a sokak által mellékesnek tartott jelenség sok száz és száz balesetnek lehet az okozója. Nemcsak az autósoknak, hanem a gyalogosoknak is fontos a gépjármű-biztosítás. Sőt, elmondhatjuk: a kötelező gépjármű-biztosítás előnyeit az ország valamennyi állampolgára élvezi. Erről beszélgettünk a szakma avatott ismerőjével, Ragály Istvánnal, az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. ügyvezető igazgatójával. — Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító privatizálása? — kérdeztük Jeager Vera főosztályvezetőt. — Az országos hálózattal rendelkező Állami Biztosítót 1949- ben alapították. Négy évtizeden keresztül monopolhelyzetben, egyetlen biztosítóként működött. Az 1986-os biztosítási reform részeként az ÁB monopolhelyzete megszűnt. Az állam az alaptőke és a biztosítási állomány kettéosztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hungária Biztosítót Az űj Állami Biztosító 1986. július 1-jén, hárommilliárd forint alaptőkével, a lakossági vagyon-, a személy-, valamint a mezőgazdasági biztosítások művelésével kezdte meg tevékenységét. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. Kidolgozta az inflációkezelő Családiotthon- biztosítást, a Csoportos Életbiztosítást és a Vállalati Évgyűrűbiztosítást. A CSOB lakásbiztosítást a magyar családok közel kétharmada kötötte meg. Az ÁB 15 százalékos piaci részesedést szerzett a casco gépjármű-biztosítások piacán. Kiépítette és fokozatosan bővítette a nemzetközi viszontbiztosítási tevékenységet. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. A díjtartalékok hasznosításának új formájával, befektetési politikájával az ÁB az ország legnagyobb befektetői között szerepel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetőségekkel (pl. CSÉB-M, Aranytrend-életbiz- tosítás, sportbiztosítás stb.) lépett a piacra. Az élet-, a balesetés a betegbiztosítások együttes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági változások fokozatosan változtatták meg a biztosítási piacot is. E folyamat része volt az Állami Biztosító 1990 decemberében meghirdetett privatizációja. A versenytárgyalások eredményeképpen az Állami Biztosító részvényeinek 75 százalékát a hágai székhelyű, nemzetközi hálózattal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vásárolta meg. 1992. május 26-tól az Állami Biztosító Rt. az AEGON-cso- port tagja lett, és ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. néven működik. Az AEGON-csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biztosítási piacon tovább erősítse, és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON-csoport számára Közép-Kelet-Európá- ban. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedettebbek legyenek szolgáltatásaikkal. — Mit tud nyújtani az életbiztosítás terén? — Az ember önmagára, az életére köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem ösz- szegbiztosítás. Egy gépkocsira úgy kötök casco biztosítást, hogy tudom, az autóm ötvenezer vagy százezer forintot ér. De az életemnek nincs pénzben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok összeget, ami majd engem illet akkor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életr biztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosított a meghatározott összeget kapja vissza a szerződés szerint megjelölt időben. Időközben az infláció kétjegyű lett. Ezért ha azt ajánlanánk fel az ügyfeleinknek, hogy 2000- ben ugyanannyi pénzt fognak visszakapni, mint anjjt ma, 1992-ben befizettek, nyilván nem kötnének szerződést velünk. — Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik, és ha szüksége van rá, akkor kiveszi? — A bankbetét és a biztosítás között igen nagy a különbség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónapban meghalok, akkor az örökös megkapja a 100 ezer forintot annak ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási dijat fizettem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó kamatot kapja meg a kedvezményezett! A fix összegek ma már megváltoztak. Elsősorban az infláció miatt a befizetett biztosítási dijakat befektetjük, s ügyfeleink számára a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A befektetésből származó hozamnak — mint ezt a törvény is előírja — ötven százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleinknek. — Milyen formában? — Ez nyilván nem úgy történik, hogy befizet valaki hatvanezer forintot, aminek a hozama, tegyük fel, ezerkétszáz forint, s akkor január másodikán kap hatszáz forintot. Ez sehol a világon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetőségeket kell keresnie, amelyek tisztességesen megemelik a biztosítási összegeket. Ötven százalékot ír elő a törvény, ötven százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukcióban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. ■- Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az élet- biztosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehát, ha a biztosítónak veszteséges valamelyik életbiztosítási módozata, nem teheti meg azt, mint mondjuk a cascóval, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 20-25 évesek, de vannak olyan, háború előtt kötött életbiztosítások is, amelyeket mint jogutód, átvett az Állami Biztosító. — Napjainkban az életbiztosítás mellett mi a sláger? A nyugdíj-kiegészítő biztosítás? — Van nyugdíj-kiegészítő biztosításunk is, ami klasszikus értelemben véve nem kiegészítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lesz a társadalmi nyugdija. Tehát olyan biztosítást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyugdiját egy bizonyos összegre kiegészítheti. Ezért a mi úgynevezett nyugdíj-kiegészítő biztosításunk és a társadalombiztosító nyugdija külön fut. Amikor az ügyfél nálunk szerződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegészíteni a nyugdíját akkor, amikor nyugdíjba megy. Ezek tőkegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultságot, akkor több lehetősége nyílik: egy összegben felveszi kamataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó összeget, de járadékká is alakíthatja, vagyis kérheti, hogy a biztosító élete végéig járadékot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi, és a másik részét kéri járadékká átalakítani. — Az ilyen jellegű biztosítások adókedvezménnyel is járnak? — Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszüntette. Korábban az úgynevezett öngondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biztosított jövedelemadó-alapját a díj 20 százalékával, maximálisan 7200 forinttal csökkentette. Idén már a biztosítottakat semmiféle adó- kedvezmény nem illeti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosítottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyzetet a biztosítás ki tud védeni, azzal a társadalmat kíméli meg. Nem kell a polgármesteri hivataloknál sorban állni segélyekért! Ugyanígy megszüntették a munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítások dijának adómentességét. Ehelyett az úgynevezett vállalati nyugdíjalapokat támogatják. Ezek akkor működnének jól, ha nagy trösztök lennének ma Magyarországon. A kisebb vállalatoknál kicsi a tőkefelhalmozás, és ezért hosszabb idő alatt gyűlik össze annyi pénz, amelyből járadékot lehetne majd fizetni a nyugdíjba vonuló kollégáknak. — Mi jellemzi a baleset-biztosításokat? — Ezek szintén összegbiztosítások, különféle eseményekre, baleseti halálra, baleseti rokkantságra és múlékony sérülésekre szólnak. Amikor a baleset semmilyen maradandó egészségkárosodást nem okoz, azt múlékony sérülésnek tekintjük. Rokkantságnak pedig azt, amikor az ügyfélt maradandó egészségkárosodás éri. A balesetből eredő kockázatvállalás nemcsak Magyarország területére, hanem az egész világra szól, ami azt jelenti, hogy ha például Németországban üti el a biztosítottat egy autó, akkor a baleseti halálesetre járó pénz a kedvezményezettet megilleti. — A baleset-biztosítás külföldre is érvényes? — Igen. Felveheti azt az ösz- szeget, amire a biztosítása szól. De a biztosítás megkötésekor a baleset-biztosítást az esetleges kórházi ápolásra is ki kell terjeszteni. — Ha például a baleset okozója idegen állampolgár, és ázó kötelező biztosítása alapján a külföldi biztosító fizet a károsultnak, akkora károsult saját biztosítása alapján a magyar biztosító is fizet? — Természetesen! Ha történetesen több élet- vagy baleset- biztosítása van itthon, akkor valamennyi után felveheti az őt megillető összeget. Ez a megoldás nem alkalmazható a lakásvagy autóbiztosításoknál. Ezek ugyanis vagyon- vagy értékbiztosítások, amelyek csak a tényleges érték szintjén kártalanítanak, mert káron nem lehet hasznot szerezni. A baleset- vagy életbiztosítások összegbiztosítások, és nem értékbiztosítások, hiszen az életnek vagy a balesetnek meghatározhatatlan „értéke” van. Tehát a személybiztosítási kártérítési összegek több helyről is felvehetők, a bennük szereplő feltételek mellett. — Mennyire fejlett nálunk a betegbiztosítás ? — Sajnos, a betegbiztosítás nálunk még gyermekcipőben jár. Összegbiztosítás, és aszerint fizetjük, hogy a biztosított hány napig volt kórházban vagy beteg- állományban. Mi semmiféle egészségügyi hátteret nem tudunk biztosítani. E téren jelentős mértékű a lemaradásunk a fejlett nyugati országokhoz képest. — Mi volna az ideális? Máshol hogyan nyújt egészségügyi hátteret a biztosító? — A társadalombiztosítás mellett bárki köthet betegbiztosítási szerződést, amelyek alapján a cégek megfelelő egészség- ügyi intézményi háttérrel rendelkezvén, magasabb fokú megelőzést, gyógyítást és rehabilitálást képesek nyújtani. Ez esetben más színvonalú kórházi ellátást kap a beteg, más, drágább, fejlettebb technikával műtik meg. — A hirdetésekben gyakran „bűvös szóként” hangzik el: CSÉB. — Valóban nevezhetném bűvös szónak, mert ez olyan kombinált biztosítás, amelynek élet-, baleset- és betegségbiztosítási elemei vannak, s ezért — no meg a dija miatt is — a legelteijedtebb Magyarországon. Hazánkban négymillió az aktív keresők száma, és három és fél millió CSÉB- biztosításunk van. A megújított CSÉB-M dijában és szolgáltatásában követi az inflációt, tehát értékálló, és védelmet nyújt munkanélküliség esetén is. Azt hiszem, ez magáért beszél. — Előnyös helyzetben vagyok, hiszen az összes többi biztosítással szemben különleges státusa van a gépjármű-biztosításnak, mert a gépjármű veszélyes üzem! Ezért foglal el a biztosítások között jelentős helyet. A motorizáció kezdetén az első járművek előtt mindig ment egy ember, és zászlóval vagy lámpával integetett, hogy elkerüljék a balesetet. Ez is biztosítás volt! Ma már más megoldásokra van szükség! Ezek közül a legérdekesebb és legizgalmasabb a felelősségbiztosításé, mert aki gépjárművet vezet, az akarattal vagy akaratlanul követhet el hibát. Á gépjárművezetés másodpercenként több millió apró döntésből összeálló folyamat. Az indítás, a fékezés, az előzés mind-mind önálló döntés. Aki nagyon sokszor dönt — márpedig a gépkocsi vezetője azt teszi —, az néha sajnos rosszul is dönthet. Ilyenkor kárt okozhat. A római jog szerint, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. így vetődött fel már a motorizáció elején a kérdés: mi történjék akkor, ha egy autós kárt okoz, akár egy kerítésben, akár egy másik autóban? Hamar kiderült, hogy az autósok nincsenek olyan helyzetben, hogy mellényzsebből ki tudják fizetni az okozott károkat. Ilyenkor a károsultnak joga van bírósághoz fordulni, a bíróság esetleg megítéli a kártérítést. Sokáig tartó, őrült procedúra, és akkor sem biztos, hogy hozzájut a pénzhez'a kárvallott. Ezért a felelősségbiztosítás rendkívül humánus intézmény, amely arra alakult, hogy a vétlen károsult hozzájusson kárának megtérítéséhez. A fejlettebb országokban — a világnak több mint felén — a felelősségbiztosítás kötelező, mert hamar rájöttek arra, hogy a vétlen károsultat meg kell védeni! Különböző rendszereket alkalmaznak a célra, de a lényege mindegyiknek az, hogy aki gépjárművel közlekedik, az köteles olyan biztosítással rendelkezni, amelyik az őáltala okozott kárt biztosan megtéríti. Szörnyű belegondolni, hogy ha nem működne ez a rendszer, micsoda következményekkel járna egy-egy közúti baleset, milyen vagyoni problémák jelentkeznének például a személyi sérülésekkel kapcsolatban! Sajnos, a közlekedés maradandó sérüléseket is okoz, ezeket az embereket el kell látni életük végéig... Köztudott, hogy a gépjármű utasait ért sérülést is téríti a felelősségbiztosítás. Egy 18 éves fiú 10 évvel ezelőtt utasként gerincszakadást szenvedett. A felelősségbiztosítás azóta húszmilliónál is többet költött erre a káreseményre. A fiatalember svájci gyógykezelését, összes operációját, lakáskörülményeinek változását, állandó ápolását, élelemfeljavítását, orvosi ellenőrzését, és természetesen az életjáradékot a felelősségbiztosítás fizeti. Egy másik példa. 1989 őszén, egy vasárnap reggel, a Borsod megyei Gesztej faluban egy fiatalember az építkezéséhez sódert akart szállítani. A tsz-től elkérte az IFA teherautót és a markolót. Mintegy 60 kilométeres sebességgel haladva a híd kereszttartójába akadt a markoló gémje, és rövid három másodperc alatt az egész híd a fiatalemberrel együtt leszakadt. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de az autó és a markoló tönkrement, a híd bontással és újjáépítéssel együtt mintegy 60 millió forintba került. Egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak a közúti balesetek. Mindannyiunk érdekében a felelősségbiztosítási rendszerbe be kell építeni olyan elemeket, amelyek az embereket arra ösztönzik, hogy minél kevesebb kárt okozzanak. A vagyonvédejem, az egészségvédelem, a szerencsétlenségek elkerülése nerricsak a biztosító, hanem mindenki érdeke! Ezért a legfejlettebb országokban régóta az a gyakorlat, hogy akik évek során nem okoznak kárt, azok kevesebb biztosítási díjat, a notórius károkozók pedig magasabbat fizetnek. Magyarországon ezt a rendszert 1991. július 1-jétől vezettük be, s hatását 1993. január 1-jétől fogják a biztosítottak érezni. A Pénzügyminisztérium által jóváhagyott rendszer szerint dupla dijat fizetnek a visszaeső károkozók, míg a baleset nélkül közlekedők legnagyobb kedvezménye akár 50 százalékos is lehet. (Folytatás a 10. oldalon) GONDOLJA MEG ÉS KÖSSE ÚJRA! Mit tud a CSÉB-M? A CSÉB-Multitrend egy Önnek összeállított biztosítási kosár, melyben minden együtt van, amire szüksége lehet. Az ÁB Rt. befektetési tevékenysége, valamint az Ön részéről az indexelt díjak fizetése együttesen garantálja, hogy a CSÉB-M szolgáltatásai bármilyen infláció mellett megőrizzék értéküket. Mi történik az Ön által befizetett dijakkal? Nem titok, hogy az ÁB Rt. a költségekkel és a biztosítási kifizetésekkel csökkentett díjakat jövedelmező beruházásokba fekteti és az így keletkezett többletnyereséget visszajuttatja Ügyfeleinek. Ha a kifizetések tartósan az előre számított alatt maradnak, akkor az ebből származó kockázati nyereséget a biztosítottak a szolgáltatások ösz- szegének emelésén keresztül visszakapják. A CSÉB-M ellenőrizhetően korrekt kapcsolat. A korábbi CSÉB/150 és CSÉB/80 biztosítások szolgáltatásai az idő múlásával sajnos évről évre veszítenek értékükből. Az elértéktelenedő díjért nem tudunk értékkövető kifizetéseket teljesíteni. v___ ________________ E rre kötelességünk felhívni a figyelmet, mivel szolgáltatásunk színvonaláért felelősek vagyunk. Viszont van válaszunk az inflációra: a CSÉB-M! A döntés az Ön kezében van! Kérjük, gondolja meg és kösse újra CSÉB bizosí- tását. Azonban, ha lehetőségei ezt nem engedik meg, mi továbbra is tartjuk az Ön érvényes biztosítására vonatkozó vállalásunkat. Forduljanak hozzánk bizalommal! Szakembereink mindig az Önök rendelkezésére állnak! f
