Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

Üzen a szerkesztő:

„Öreg ember” jeligére

írja: „Engedjék meg nekem, idős embernek, hogy felvilágosítást kéijek arra vonatkozóan, hogy ha a két lakás között a kijárati útnál az udvarra úgy van meg a négy méter, hogy én huszonöt centit elhagytam a „csurgásnak”, vagy — úgymond — a betonszegélynek. Az volna a kérdésem, hogy ezen a helyen közlekedhet-e hat-tíz tonnás teherkocsi, közvetlen a házamtól ötven centire, a telekhatártól huszonöt centiméter távolságra. Én nem hiszem, hogy ez lehetséges, mert az épület már több helyen megrepedt, mozog az egész, amikor csak nagy kocsik mennek mellette. Ez így megy már két éve.

Szóltam a polgármesternek, kiküldött egy személyt, aki azt mondta, megvan a négy méter, mehet rajta a közlekedés. Azóta megy is, mégpedig úgy, hogy a sajátjától távolabb, az enyémhez közelebb. Nem akarom elhinni, hogy ez így legyen, hogy így tegyen kárt szomszéd a szomszédnak, a maga hasznára. Adjanak felvilágosítást, mit tegyek, kihez forduljak, hogy meg tudjam védeni az egész életem eredményét, munkáját. Bírósághoz nem akarok fordulni, öreg ember vagyok, meg nincs is rá pénzem. Mélységes tisztelettel: egy öreg ember.”

Az egész levél, a betűk formája, a mondatok megszerkesztése arról beszél, hogy nem ma tanították számára a beszéd- és értelemgyakorlatot, mert betűkihagyásai ellenére nincs helyesírási tévedés a panaszos írásban, a mondatoknak kellemes zenei lejtésük van — ha a levelét hangosan végigolvassuk. Ha már az „öreg ember” megszólította a polgármestert, akitől jött is egy szakembernek mondható, hivatalos férfi, és mondott is egy, a panaszt lefojtó verdiktet, azért mi csak biztatnánk Olvasónkat az ügy továbbvitelére.

Alaposabban és komolyabban, nem szemrevételezéssel és a közlekedési sávra vonatkozó szabály elhadarásával kellene lezárni ezt a kérdést. A hat-nyolc tonnás ipari jármű terhekkel megrakva, ilyen vagy olyan gyorsasággal haladva — a beközleke- dési út minőségétől is függően — ugyancsak hatással lehet a közel fekvő építményekre. Magunk azt gondoljuk, hogy az építmények statikai állapota is megvizsgálandó lenne a már eddig is ismert adatokon felül; a fuvarok gyakorisága, az épületek állagában történt változás kiderítése nem kerülhető meg. Ha azok a körítő Mák repedeznek, amelyek eddig bírták az időt és a fennállást, okkal repednek. Első hallásra is szükségesnek mutatkozik a körültekintő vizsgálat, ezért arra bátorítanánk „öreg emberünket”, aki sem a címét, sem a nevét nem adta meg: ajánlott levélben tegyen birtokháborítás feljelentést a Polgármesteri Hivatalnál: akkor ki kell vizsgálni az okozati összefüggést, határozatot kell hoznia a szakhatóságnak, amely határozatban az indokokat a panaszra vonatkozóan pro és kontra le kell fektetni. Addig, amíg mindez megtörténik, azt ajánlanánk, hogy a repedéseket ragasztószalaggal kössse át: ha az épület mozgása tovább folyik, akkor ezek a papírszalagok elszakadnak, és jelzik, hogyan is függ össze a közlekedés és a látható eredmény. Mi csak egy mondatot idézünk a Polgári Törvénykönyvből: „A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti.” A többi a tény, a tények kérdése.

SZ. D. E.-nek és többeknek:

Szerkesztőségi tapasztalat, hogy tavasz táján megszaporodnak a lírai küldemények, versek, naplótöredékek, kurtafarkú novellák — a nagy érzelmek és a ki- tárulkozási hajlam megannyi érdekes lenyomatai. Az újságíró kíváncsi fajta, és sokszor hiszi, hogy no, most megcsillan itt egy aranyrög, ezen a nyomon kell és lehet eljutni olyasvalakihez, aki majd... Nem folytatjuk.

A tíz-tizenkét írás mellett — mint most is — van kérés, bocsánatkérés a zavarás miatt, és főképp azért, hogy közöljük a lapban akármelyiket, de legalább mondjunk véleményt. Tanácsot is kémek, hol és hogyan tovább. Az esetek legtöbbjében arról van szó, hogy a postai költséget is sajnáljuk a folytatástól. Ennyire — és csakis ennyire — vagyunk kapitalisták, mert ismerjük a pénz és az idő értékét. Dehát idézzünk: „A tavasz enyhe fuvallata/ Megérintette már a szívemet,/ Mint könnyű ujjakat követelő harmóniumon,/ Úgy játszott rajta egy érzéki futamot,/ A tavasz enyhe fuvallata,/ Már a lábamra is kihatott,/ megbizser- gette azt és hozzád juttatott. / Elköszönt, és huss otthagyott./ A tavasz enyhe fuvallata,/Úgy látom, rád is hatott,/ megöleltél, és a fülembe súgtad,/ szeress hát, csókolj, a tiéd vagyok!” Ennyi egy vers. Mennyi benne a tartalom, a forma értéke? Hol vers ez? Mennyi benne a próza? Hány kép nem illik össze? Hány kép származik az éppen megszületett élményből? Hány az utánérzés? A „könnyű ujjakat követelő harmonium” eredetisége vitathatatlan, de ebben a vers zeneisége sehol nem jelentkezik. A szerző csapong a szavak közt, képeket halmoz, és mert a mai irodalmi gyakorlatban általános szokás, hogy gondolati, hangzási, szerkesztési szabályok nélkül összedobálhatnak szavakat az ügyeletes zsenik, és akkor máris kmeveznek húsz-huszonöt szóból álló szöveget verssé.

Jó pár évtizede folyik ez az „irodalmi gyakorlat” kies hazánkban: szavakat sorokba tördelnek, nem központosítva a szöveget, találós kérdésként közölnek valamit. Az olvasó meg csak ámul, hogy meddig lehet még az igénytelenséget lefelé fokozni. Rossz válasz ez önnek, önöknek, de vállaljuk érte a vál- lalandókat!

Ruha teszi az embert?

A felkészültséget illetően nem érheti véd a megyei önkormányzat vezető testületét. Gondos előrelátással tervezhették meg a május 29-i ülést. Lelki szemeim előtt szinte megjelenik, amint vizsgálgatják a „Kitudjamelyik” Kft. ajánlatát képező szöveteket. Alaposan megnézik színét, mintáját, és talán néhány fazonnal is megismerkedve, hosszas tanácskozás után kiválasztják a bemutatandó végeket.

Micsoda nemes gesztus (vagy üzlet)! A kft. még kiegészítőkről is gondoskodik, nehogy valaki egy Kék zakóhoz sárga-piros-zöld csíkos nyakkendőt vegyen fel. Igen nagy baj lenne, ha egy külföldi úton bárkire rossz szemmel néznének öltözete miatt. A következő választásokig ugyanis potenciálisan minden képviselő szerepelhet a kiutazók listáján.

Tiszta Amerika — gondolhatnánk, ha nem Közép-Európa keleti felében élnénk, de mi itt vagyunk: messze a másik kontinenstől — és Franciaországtól is. S ez nem pusztán földrajzi távolságot jelent.

Ebben az országban nagyon sok embernek csak rövid takaró jut — ha jut egyáltalán —, és visszatetszést kelt, ha egy választott testületnek a sajat, hosszabb takaró — pontosabban ruha — előbbrevaló, mint hozott döntéseinek támadhatatlasága.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nem kellene a ruha helyett a köztárasági hivatal által megemlített hibák 40 százalékos arányával foglalkozni?

Elek Elememé Eger

4.

HÍRLAP, 1992. június 8., hello

Sürgős intézkedést várunk!

A mai magyar társadalom, mint tudjuk, súlyos válsággal, pénzhiánnyal, munkanélküliséggel, mindenfele betegséggel küszködik. Egyre inkább kezdenek kialakulni a deviáns magatartási formák (nem az inflációs forintra gondolok).

A társadalom beteg. Meg kell gyógyítani, nem így, ahogy most tesszük.

Magyarországon a lakosság 50 százaléka a létminimum közelében, vagy alatta tengeti életét. Kitörési lehetőségre szinte nincs kilátás. Igen, sokszor már úgy érzi az ember, nem is akarják, hogy ez sike- iüljön. Csak papolnak róla...

Megkondítam a vészharangot. Ha József Attila szavai — „Az értelmes, okos nép gyülekezetében meghányni vetni száz bajunk” — valósággá válnak, és nem a viszály és az ellentétek szítása lesz uralkodó országunkban, akkor, de csakis akkor lehet a Nemzetet felemelni, kihúzni a csávából.

Ha Nyugat-Európához valóban tartozni akarunk, akkor fel kell szabadítani ezt a népet, azt, amelyiket a múlt megnyomorított, amelyiket a jelen életképtelenné teszi és a jövő megtizedeli. Pedig ez

az a népcsoport, amelyre igazán építeni lehet, ezt kell segíteni, mert enélkúl az országunk jövője újra zsákutcába kerül. Az, amit szeretnénk, nem valósul meg, ellenkezőleg, egyre inkább távolodunk a céltól.

Egy egészséges Nemzetre van szükség, enélkül minden kísérlet hiábavaló. Már odajutottunk, hogy egy beteg magyar társadalom alakult ki. Szégyen, hogy az egészségügynek tüntetnie kellett. Biztos vagyok benne, hogy ha az orvosokat nem fizetik meg tisztességesen, akkor nem is lesz előrehaladás.

Az orvosok fizetése egyszerűen nevetséges. Igaz, ma már nem mondjuk a lejáratott szólamot, hogy „legfőbb érték az ember”, pedig vallom, hogy az, igaz, ezt nem is mondani kell, ennek érdekében cselekedni, tenni szükséges.

Az orvos az, aki a megtermékenyítéstől a halálig kapcsolatban van az emberrel. Ezt a réteget nem kellően megfizetni — a legnagyobb pazarlás a társadalom részéről. (Ennek az árat most ezt mi fizetjük meg, szegény nyomorultak.)

Kékesi Iván Parádsasvár

„Nálunk csak 12 forintba kerül egy kép

nagyítása!”

Nicsak, csapok a homlokomra, a szemem dörgölöm kétszer is a hirdetés láttán: a Sooter’s minden eddigi árnak alája ment: ördög vigyen, ha nem ide adom be hívásra a színes filmet. Havi két tekercsnél ennyi, évente már jelentős összegre rúghat a megtakarítás — nem vagyok ellensége saját pénztárcámnak! „Szuper- minőség, szuperárak!” Nagy buli ez a Sooter’s—könyvelem el magamban, hogy tovább olvasom a szöveget. — Másnak is fogom ajánlani. Megérdemli, aki emberszámba veszi a kuncsaftjait!

Kerek két hónapig tartott az illúzióm — magam hibáztathatom érte, meg a véletlent, hogy nem tovább egy percnyivel sem.

Arra leven dolgom — az egri fiók helyett Salgótarjánba vittem a munkát, de mert ott 13 forint az egységár, s mégis annyit számolnak fel érte, mint a hevesi megye- székhelyen, gyanús lett a dolog. Kötni kezdem az ebet a karóhoz — valahol egy forinttal képenként becsapnak — s mert dacos- kodom, átszólnak telefonon a laKzvrKo T opiíít/í Viír iz\n o ti n

drótnak a túlsó végéről: Egerben tagadják a 12 forintos hirdetést.

Eb aki bánja: kibírom a 24 forintos többletet — még ha nem is örülök neki — s rásandítok a Szuperminőség feliratra: ha valahol, a Sooters-nél tényleg szépen dolgoznak!

Jól sejti a kedves olvasó: ismét csalódnom kellett. Az utánren- delés képei meg sem közelítik az eredeti fotók minőségét. Reklamálnék, de fölösleges: a kisasz- szony is látja: elmásztak a képek túlontúl is a sárgába. Föl is ajánlja, hogy visszaveszi, de lebilincsel a modorával — különben is Egerbe megyek holnap — Salgótarjánból, sót egész Heves megyéből ott laborálják a képeket

— személyesen viszem vissza: ha ott is ilyen a kiszolgálás, tán még meg is várhatom.

Nem, Egerben nem ilyen a kiszolgálás! Egerben, ahol a negatív széle helyett annak lapját fogja meg szemem láttára a laboráns

— szóvá is teszem nem egyszer a vezetőnek — azért vonnak felelősségre, miért nem adtam be

ket is. Elismerik ugyan, hogy állítani kellett volna az automatán, de kinek van arra ilyen hajtásban ideje! Egerben hovatovább azt kérdezte meg tőlem a hölgy, hogy mit akarok különben is eny- nyi pénzért!

Nos, hölgyeim, ott Egerben, s kedves Sooter’s, nem akarok semmit. Ennyi csalódás már nekem is sok, amit nincs pénz, amiért lenyelnék. Önök után ugyanis az ÓFOTÉRT-hoz kellett elvinnem ismételt kidolgozásra a képeket, ami drágább mulatságnak bizonyult minden eddigi próbálkozásomnál, amióta csak narmincvalahány éve fényképezőgépet vettem először a kezembe.

No persze, majd elkönyvelem ezt is magamban valahogy, önök meg legfeljebb elveszítenek egy ügyfelet. Mert nem megyek többe az üzletükbe, s másnak sem igen fogom ajánlani.

Megérdemlik, ha nem veszik emberszámba a kuncsaftokat!

HGM

(Név és cím a szerkesztőségben)

Júliustól

Havonta jön a villanyszámla

Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság a közeli napokban minden fogyasztóhoz eljuttat egy felhívást, miszerint 1992. júliusától áramszolgáltatási területükön bevezetik a havi számlázást. Ezt a számlát júliusban először azok a fogyasztók kapják, akik az eddigi rendszer szerint j úniusban fizetik a szokásos kéthavi számlát, míg augusztusban azoknak kézbesítik, akik a kéthavi számlájukat eddig júliusban fizették, illetve fizetik.

A további részletekről dr. Perjé- si Zoltán, az ÉMÁSZ gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondotta, hogy az új számlázási rendszerre való áttérést széles körű lakossági felmérés, közvélemény- kutatas előzte meg. Ennek során nagyon sokan kérték a havi rész- szamlát, miáltal így a lakossági teherviselés egyenletesebb arányban oszlik meg. Annál is inkább, mert — mint köztudott — számolni kell a lakossági villamosenergia árának emelkedésével. Az ÉMÁSZ Rt. ezért továbbra is keresi azokat a módszereket, amelyekkel a lökésszerű terheket enyhíteni lehet. Az új fizetési rendszer nem jelent többletkiadást, mert csupán az eddig kéthavonta jelentkező részszámla összege feleződik meg havira. A fogyasztásmérők leolvasásának rendje sem változik, tehát: a 11. részszámla után év végén, illetve a fogyasztási időszak lejártakor a leadott mérőállások alapján kerül sor a végelszámolásra. (Azok a fogyasztók — hőtároló kályhával rendelkező háztartások — akiknél eddig kéthavonta olvasták le a mérőket, és számlázták a felhasznált villamos energiát, a közbeeső hónapokban szintén egy-egy részszámlát fognak fizetni, melynek összegét minden esetben a megelőző kéthavi számla alapján állapítják meg. Bíznak benne, hogy ennek a módszernek az alkalmazása a lakosság egyetértésével találkozik, mindazonáltal: az átállás idején, s később is, bármilyen észrevétellel, panasszal kapcsolatos kirendeltségeik a fogyasztók rendelkezésére állnak.

KOS (DI. 21.-IV. 20.)

Szerelem: Ezúttal a hivatást és az érzelmeket nem szabad összekeverni, mert abból jó nem sül ki. A munkahelyi kapcsolat nem önnek való, különösen, ha ebből valamilyen előnyt szeretne kovácsolni. Hivatás: Eddig mindent jól csinált, s ha nem hagyja magát eltántorítani eredeti céljától, hamarosan learathatja munkája gyümölcsét, a siker garantált.

BIKA (IV. 21.-V. 20.)

Szerelem: Nem tehet a partnere semmit, ha önmagába zárkózik, és azon kesereg, hogy „engem nem szeret már senki”. Hagyja, hogy szeressék! Élvezze az életet! Ne csak a mások gondján segítsen,

hanem saját magán is! Hivatás: Most kellene minden olyan ügynek a végére járni, amely bonyolult és amelytől sokat vár. A szerencse ezúttal a pártjára áll.

IKREK (V. 21.-VI. 21.)

Szerelem: Legyen visszafogottabb, ne tárja érzelmeit a világ elé, így is épp elég az irigye, minek még növelni a számukat! A boldogság amúgy is kényes jószág, hamar összetörhetik az avatatlanok. Hivatás: Ezúttal csapatmunkára lesz szükség, amelyben nem ön a hangadó. Ez azért ne törje le a kedvet, a sikerből részesülni fog, és a feladat kedvére való.

RÁK (VI. 22.-VDL 22.)

Szerelem: Vannak helyzetek, melyekben az ösztönre kell hallgatni, és nem az észre. Ez a most kialakult helyzet is ilyen. Hivatás: Az utóbbi időben nem úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretné, de ezért nem érdemes keseregni. A végeredmény a fontos, és az elképzelései szerint való lesz. Próbáljon meg rendet teremteni maga körül (pénzügyileg is)!

OROSZLÁN (Vn. 23.-VIII. 23.)

Szerelem: A

> nem feltétlenül jelent egyet az egyhangúság- 1! Néhány dologról egészen mas a véleménye, mint partnerének! Ez még nem jelenti azt, hogy nem illenek egymáshoz! Hivatás: Rengeteg új esemény tarkítja napjait, alig győzi feldolgozni a sok élményt. Ráadásul a feladatok is meghökkentőek olykor. Ne utasítson vissza semmit!

SZÚZ (vn. 24.-IX. 23.)

Szerelem: Elbizakodottságában nem ve- 1 szi észre, hogy az eddig felhőtlen kapcsolat már rég nem olyan, mint volt. Partnere nem fogadja örömmel, hogy ön lépten-nyomon érezteti vele, kettőjük közül nem ő az „úr a háznál”. Hivatás: Viharfelhők

f

yülekeznek, de hogy valóban itör-e a vihar, az azon múlik,

I

hogy mennyire tudja visszafogni magát.

MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.)

_' Szerelem:

Nyugodt, kel- /A. lemes hétnek

I néz elébe, ha

/ f —házassági terveket szövö- ^ get, most van itt az ideje az „igen” kimondásának. Hivatás: A szokottnál moz- almasabb lesz az élet a munka- elyén, de ez nem jelenti azt, hogy az eddigi teendők szaporodnak, inkább az előkészítő tárgyalások rabolják drága idejét. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.)

Szerelem: Nem igazán tudja megértetni magát a partnerével. Azért nincsenek azonos hullámhosszon, mert túl sokat követel tőle, ő pedig egyre bizonytalanabb, úgy érzi, nem tud megfelelni az elvárásoknak. Hivatás: Az elképzeléseit akkor is valóra tudja váltani, ha egy kicsit kerülő úton jut majd célhoz. Ez még nem jelenti elvei feladását. NYILAS (XL 23.-XII. 21.)

Szerelem: Az egyedülállóknak ezen a héten szerelmi sikerekre van kilátásuk. Különösen a Nyilas hölgyek számíthatnak arra, hogy sikerül meghódítaniuk a kiszemelt férfit. Hivatás: Pénzügyekben mindig bizonytalan volt, most sem árt, ha valakivel konzultál, nem érdemes olyasmire áldozni, ami csak lassan, vagy csak kismértékben hoz hasznot.

BAK (XII. 22.-L 19.)

Szerelem: Nem érdemes olyan dolgon bosz- szankodni, ami mások életével csolatos. Törődjön többet saját ügyeivel, figyeljen jobban a partnerére, hiszen lehet, hogy mások meg éppen az ön viselt dolgairól suttognak. Hivatás: Legyen óvatos! A munkahelyén most átszervezések vannak, és ez önt is érintheti, ha nem odaadással végzi munkáját.

VÍZÖNTŐ (L 20.-IL 20.)

Szerelem: Nincs olyan kí.—111(1**1111 vúnsúga> ami

I ÍJllrr.il ne teljesülne.

I VT»!//») A siker oröm- 1 ■" mel tölti el, és

talán megúsz- sza, hogy elbizakodottságában elszalassza azt, aki talán nem olyan rámenős, de teljes lelkét önnek áldozná. Hivatás: Pihenni, pihenni, pihenni! Akkor is, ha kecsegtető ajánlatot kap, most nem lehet olyan fontos a pénz, hogy feláldozza egészségét.

HALAK (II. 21.-III. 20.)

Szerelem: Ritka vendég önnél az utóbbi időben a boldogság. Talán mert túlkomplikálja az életét. Olykor egy mosoly, egy kedves szó több érzést takarhat, mint az ömlengő vallomás. Csak nyi- tottabbnak kellene lennie, hogy a szavak mögé láthasson. Hivatás: Feltétlenül beszéljen idősebb vagy tapasztaltabb barátjával, mielőtt aöntő lépésre szánja el magát. Herczeg Kata

♦