Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

HÍRLAP, 1992. jóniiis 8., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Magányosok klubjai „találkoznak” Június 13-án délután 17 órától a Megyei Művelődési Központ dísztermében az egri egyedülál­lók klubjának tagjai találkoznak majd a mezőkövesdi és gyöngyö­si magányosokkal. A zenés-tán­cos rendezvényre a három klub várja az érdeklődőket. Francia nyári napköri Június 10-ig lehet jelentkezni a Megyei Művelődési Központ francia nyelvű napközijébe. Azokat a 8-14 éves korú gyer­mekeket várják, akik érdeklőd­nek a francia kultúra, a francia nyelv iránt. A kurzust — amely június 22-től július 3-ig tart — Bemáth Kinga vezeti A kiegé­szítő foglalkozásokat szakkép­zett pedagógus-népművelő ne­velő tartja majd. Szituációs drá­majátékokkal is megismerked­nek a gyermekek. Részletes in­formációt az MMK-ban adnak. (Eger, Knézich Károly u. 8. sz.) „Ha én miniszter lennék” „Ha én miniszter lennék” cím­mel hirdetett pályázatot az el­múlt év októberében a Népjóléti Minisztérium. A felnémeti kö­zépiskolás diák, Farkas Jácint megírta a dolgozatot, s már azt hitte, cl is feledkeztek róla a pá­lyázat kiírói. Május végén aztán meghívólevelet kapott a minisz­tériumból, s így részt vehetett a május 29-i ünnepségen, ahol megtudta, hogy ő lett a pályázat harmadik helyezettje. Az Egri Közgazdasági Szakközépiskola mérést, és a vele járó jutalmat. Napközis táborok Három napközis tábort is szervez a nyárra az Egri 2. Számú Gyakorló Általános Iskola. Júli­us 6-tól 18-ig „A mi világunk” címmel egri és határainkon túli tíz-tizenöt éves gyerekeknek tar­tanak olvasótábort. Találkoznak írókkal, előadóművészekkel, lesz táncház, valamint kézmű­ves-foglalkozások. Július 20-tól 31-ig a természetbarátok nyári napközis táborát rendezik meg, s ugyanezt ismétlik — esetleg más jelentkezőkkel — augusztus 3. és 1L között. Kirándulások, ás- ványgyűjtés, kőzetmeghatározás színesíti a programot. Bővebb fdvilágrísítást adnak a 2-es isko­lában, a Barkóczy u. S. szám alatt, avagy a 13-976-os telefo­non. Olasz néptáncokkal kezdték Az egri majorettek Mindössze néhány hét telt el az első fellépésük óta, s máris népszerűek az egri majorettek. Április 22-én, a Fidesz Föld-na­pi rendezvényén léptek először a nagyközönség elé, s azóta szá­mos alkalommal kérték fel őket vendégszereplésre. A hamar megkedvelt csoportról nem árt tudni: a lányok a Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói, s ráadásul egy osztályba, a II/D-be járnak. Osztályfőnökük, Nagyné Kis Ju­dit nem is olyan régen még szin­tén sokat szerepelt, népi táncos­ként lépett a színpadra. Ezek után nem csoda, ha örömmel tá­mogatta tanítványai, Bretus Éva és Daragó Edina ötletét: alakít­sanak egy majorett-egyúttest. — Először az iskolánkban, az elsősök bálján próbálkoztunk — mondja az osztályfőnöknő —, akkor olasz néptáncokat adtunk elő. Később fogalmazódott meg a lányokban: Egerben nincs még majorett-csoport, s miért ne hoz­hatnánk létre egyet. — Az ötlettől az első komo­lyabb fellépésig nyilván nem volt könnyű az út, hiszen a sikeres fel­lépés záloga az összeszokottság... — Természetesen sokat gya­koroltunk. A próbákat Bretus Éva irányította, aki táncosmúlt­ja, illetve töretlen lelkesedése ré­Egy Dobó téri fellépésen... vén alaposan kivette a részét a munkából. A legtöbb gondot mégsem a koreográfia megtanu­lása, sokkal inkább a mecénások megnyerése jelentette, hiszen manapság nem könnyű ilyen cé­lokra bárkitől is anyagi támoga­tást szerezni. Végül, hála a lá­nyok és szülők állhatatosságá­nak, összejött annyi pénz, hogy elegendő lett a ruhák elkészíté­sére. — Az első nehézségeken már túljutott az együttes. Milyen ter­vekkel, elképzelésekkel várják a folytatást? — Szeretnénk még inkább megkedveltetni magunkat a vá­ros lakóival, az itthoni közönség­gel. Ezért szívesen vállalunk fel­lépéseket, akár a nyári szünidő alatt is. Elképzelhető, hogy a kö­zeljövőben még látványosabbá válnak műsoraink, mivel szeret­nénk megnyerni magunk mellé az egri katonazenekart is. (molnár) Egy bérfejlesztés anomáliái Bruttó 239 forint/hó/fő Az egri Balassi Bálint Általános Iskola önálló szakszervezete tag­ságának aláírásával egy levél érkezett szerkesztőségünkbe, amely­ben az Egerben dolgozó pedagógusok béremelésének anomáliáit teszik szóvá. Ebben leírják, hogy örömmel fogadták a tervezett emelés hí­rét, ám ehhez képest megdöb­benve látták, hogy a jó előre be­harangozott 7,5 százalékos „adományból” az általános isko­lák 1,4-9,1 százalék közötti bér- fejlesztésben részesültek. Van olyan alsófokú intézmény — ír­ják —, amelyik 239 forint/hó/fő bruttó béremelési lehetőséget kapott, s van olyan is, ahol ez az összeg 1286 forint. Ezt nem csu­pán igazságtalannak, hanem megalázónak is tartják. Még ak­kor is, ha tudják, hogy az intéz­mények vezetőivel bizonyos fel­osztási elvekben megegyeztek, mert azon elvek mögött akkor számok nem szerepeltek. Emel­lett — szögezik le — elmulasztot­ták az önálló szakszervezeti tit­károkkal történő egyeztetést is. Jobbnak tartották volna, ha a 7,5 százalékot — a bértömegre vetít­ve — minden intézmény meg­kapta volna, s annak igazságos elosztását rábízták volna az igaz­gatókra. A levél idézi a Hírlap május 8-i számának egy cikkét, amelyben az elosztási javasla­tokkal kapcsolatosan ez szere­pelt: „az összeg 70 százalékát bérarányosán javasoljuk szétosz­tani, a további 30 százalékot pe­dig a szolgálati idő, valamint az intézményben jelentkező túl­munkához viszonyítva osszák el”. De — teszik fel a kérdést az illetékeseknek — 239 forint bruttóból hogyan lehet differen­ciálni?! „Ha eddig még nem volt elég­gé összeugrasztva Eger város pe­dagógustársadalma — fogalmaz­ták meg —, akkor ezzel a mód­szerrel ezt most sikerült megten­ni.” A levél végén az iskola szak- szervezeti tagsága tiltakozik a megkülönböztetés, a felosztás­nak ilyen módja ellen, egyben megkérdőjelezik, hogy ilyen fel­tételek mellett érdemes-e egyál­talán becsületesen dolgozni. To­vábbá kérik az egri polgármes­tert, hogy egy pártatlan bizottság felállításával vizsgáltassa felül a bérfejlesztést, s ennek eredmé­nyéről adjon tájékoztatást. Ismét a „Tizenöt zsömléről”.. Az üzlet vásárlói közönsége zömmel idős nyugdíjas, aki­ket ez a bolt lát el — reagált a városi ösz- szeállításban az idé­zett címmel (VI. 2.) megjelent írásra Ha­raszti Arnold, a Mi­naret ABC kereske­dője, aki — a „hall­gattassák meg a má­sik fél is” jogán — így folytatta: — A Mecfet étte­rem vezetőjének egy korábbi alkalommal jeleztem, ha nagyobb mennyiségre van szüksége bármiből, szóljon egy nappal előtte, mivel nem­egyszer 50-60 zsöm­lét és 10 kg kenyeret vitt el reggelire. Sze­rintem miatta az idős nyugdíjasoknak nem mondhatom, hogy cipeljék haza a város­ból a na­pi élelmiszer-szük­ségletüket. Úgy ér­zem, korrekt módon jártam el vele szem­ben. Egy valamireva­ló étterem vezetője tudja, hogy a regge­liztetéshez mire van szüksége. A cikkben leírtakat egyébként sértőnek tartom — az üzlet jó hírnevének csorbítása miatt... Egyébként „zsömle­jegy” nem lesz... Tánc, tánc, tánc Cseréptörés Angelus/ Iván ismerkedik a fellépés helyszínével A Budapest Tánciskola 1992. június 9-én este 8 órakor Cserép­törés címmel előadást tart az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az együttes vezetője, Ange- lusz Iván a színházi megbeszélé­sen elmondta, hogy iskolájuk a hivatásos táncszínházi előadó­művész-képzés legmagasabb fó­ruma e pillanatban Magyaror­szágon és Kelet-Európábán. Műsoruk egyéves tananyagról ad számot jazz-tánc, Graham- technika, kontakt-tánc, tánc­színház témákból. Szívesen várja műsoruk után az iskola után ér­deklődők kérdéseit. Megkö­szönte a Gerják István vezette egri Atellana Mozgásszínház se­gítségét, akik egy mozgásművé­szeti alapítványt hoztak létre az ÁB-AEGON Biztosító Rt., a Si­nus Műszaki Kereskedés, a Tra­der, a Városgondozás Kft. és a Vas vili Present Kft. támogatásá­val — ők biztosítják a fellépéshez szükséges pénzt. Segítik, díjazzák a versenyt A virágosabb Egerért Az EGK Idegenforgalmi Bi­zottságának meghívására az idén hazánkból Eger város és a szom­szédos iVosz vaj község vesz részt az „Európai virágos városok és falvak'' című versenyben. Mint a megyeszékhely polgármestere, dr. Ringelhann György ennek kapcsán hangsúlyozta: az euró­pai szellemű megmérettetés az eddiginél is inkább hizlal a kul­turáltabb környezet kialakításá­ra. Másrészt — mivel a versengés az Európai Gazdasági Közösség országaiban széles körű nyilvá­nosságot kap—figyelmet érdem­lő reklámlehetőséggel is kecseg­tet. Még jobban az érdeklődés előterébe kerülhetnek települé­seink, kiváltképpen, ha a részvé­tel teljesítményekkel is párosul. tebb középületei különösen mél­tó keretet biztosítanak a rangos versenyhez, az itt élők pedig igyekezetükkel még szebbe for­málhatják a település képét — mondta a város polgármestere. — A kívánt eredményekért a helyi önkormányzat hivatala külön ve­télkedőt hirdet, a legszebben vilá­gosított és kezelt épület, ház, köz­intézmény, üzlet kategóriákban benevezőket kedvezményes virág­vásárral is segíti. A parkok kezelé­séhez, a mvosabb beültetésekhez, az épületek feldíszítéséhez, a fo­lyamatos öntözéshez a versenyt támogató Gardéna cég felajánlá­sán túl természetesen más patro- nálókra is szükség lenne. Ezért „Virágos Eger” elnevezéssel meg­nyitották a 725 379845-0653 bankszámlát a termelő vállalatok, valamint a szintén segítőkész pénzintézetek előtt. A városháza főmérnöki irodá­jának 1992. június 25-igjelezhe- tő rész vétellel kezdődő helyi ver­senyt nyilvánvalóan díjazzák is Egerben. A legszebb lakótelepi épület jutalmul a jövő évi díszí­téshez megkapja majd a teljes vi­ráganyagot és a hozzá szükséges földet, tápoldatot. A második helyezettet 75, a harmadikat 50 cserép muskátlival meg a hozzá­valókkal honorálják. A családi házaknál a győztest az osztrák Gardénia 82/ -es típusú locsoló­val— szórófejjel, lábbal és gyors­kapcsolású kötőelemmel — dí­jazza, míg a második — igény szerint — 75, a harmadik pedig 50 tő egynyári virághoz jut tápol­dattal, ugyancsak az 1993-as ki­ültetés idejére. A legszebb köz- intézmény is a már említett lo­csolóberendezést kapja, a mö­götte következő két másik a csa­ládi házakéval egyező elismerés­ben részesül, s ugyanekkor vi­rágföldhöz is jut. Az üzletek szá­mara a „babér” a jövő tavasszal átadásra kerülő két, örökzöld növénnyel beültetett faláda, a II. díj 50 cserép muskátli, a III. pe­dig 30 tő petúnia — s az egyiknél is, másiknál is az elmaradhatat­lan virágföld, tápoldáf a jövő évi boltszépítéshez. így látja a képviselő: Balázs Mihály Lajosváros jobb sorsot érdemel... A déli városrész kialakulása összefügg azzal, hogy a környezet föld­rajzi és természeti szempontból igen kedvező volt a letelepedésre. A mai Lajosváros korai képe és későbbi fejlődése a századforduló környékén kezdett formálódni. A 1920-as években még igen gyéren lakott része volt ez a vá­rosnak, amely a ’30-as években adott kedvezményeket a szegé­nyebb családoknak telekvásár­láshoz, házépítéshez. így létesül­tek az úgynevezett „oncsa” há­zak a Mátyás király úton, a Fais­kola úton, a Munkácsy utcában, ahol 900 család telepedett le. Egy részük a gazdasági válság idején Kanadába vándorolt, erre utal a városrész „népi” elnevezése is. A városrészben — mint Balázs Mihály, a körzet önkormányzati képviselője áttekintette az előz­ményeket — 1965 után egyre erősödött az urbanizációs folya­mat, kisajátításra kerültek a na­gyobb kertek, az infrastruktúra lassan fejlődni kezdett, számos munkahelyet alakítottak ki, új utcákat nyitottak, társasházakat építettek, mint például az Al­bert, a Pápay, a Szent István úton. Garázssort utólag építet­tek, a garázstelkek miatt ma is bí­rósági perek folynak. A játszóte­rek nagysága sem megfelelő: a 7-es iskola környékén lakó gye­rekeknek az iskola udvara marad labdajáték céljára. A kereskedel­mi ellátottság megfelelő színvo­nalának biztosítása is szinte meg­oldhatatlan problémát jelent. Örvendetes tény viszont, hogy a lajosvárosi hitközségjelentősége növekszik: a tulajdonában volt ingatlanok visszaadására vonat­kozó tárgyalások a felek kölcsö­nös megállapodásával, e jo­gos társadalmi igényen és a va­lós lehetőségek talaján foly­nak. Fejlesztés és költségvetés Ez a VII. ötéves tervben így alakult: Év: 1986 1987 1 Fejlesztés: 209 m Közműépítés: 58 m 1987 347 m 76 m 1988 325 m 68 m 1989 335 m 1990 306 m 44 m Több év óta aránytalanul ke­vés pénzt kap Lajosváros: 1991- ben például a 372 millió forintos fejlesztési alapból 30 millió ju­tott ennek a nem is kis városrész­nek. Gyakori volt a fejlesztések elhúzódása, szakaszos megvaló­sítása: a Tompa út, Kölcsey tér, Zombori út közművesítésére kétmillióból 138 ezer jutott, az útépítés I. ütemére 1990-ben 1,5 milliót terveztek, de nem való­sult meg. A Faiskola úti összekö­tő utcára ugyanekkor egymilliót terveztek, ám még 1991-ben is csak 368 ezer forint jutott erre. A déli ipartelep tervezésére 500 ezer forintot irányoztak elő, de ez sem valósult meg 1990-ben. Az itteni temető fejlesztéséről: az 1990. január 1-jei előirányzat 1,5 millió, a szeptember végi tel­jesítés 1,4 millió, az 1991-es elő­irányzat 8,5 millió forint. A fej­lesztésjelentős része még mindig nem valósult meg. A Pozsonyi úton lévő volt munkásőrlaktanya idősek otthonává történő átala­kítási tervére egymillió forintot irányoztak elő 1990-ben. A közelmúltban megvalósult fejlesztések és felújítások: Tom­pa út, Kölcsey tér, Zombori út közművesítésének kiépítése; a Mátyás király utca — Liszt Fe­renc úti sarki forgalmi jelzőlám­pa felszerelése és a forgalom sza­bályozása; a közvilágítás kiépíté­se a .Szűreiutcában; a Kolozsvári és a Kassai út bitumenezése, az Attila, a Vincellér, a Galagonyás utcai közvilágítás modernizálá­sa; a Szénáskert utcai lépcső, il­letve az Attila utcai gázvezeték egy szakaszának, majd a Pozso­nyi és az Ifjúság úti parkolónak a kiépítése. Elkészült a Pozsonyi utcai gázvezeték, rendezték a te­rületet a vasúti ABC-nél, a Széna téren, a zsidótemető mellett, az Ifjúság úton. Rendbe tették az Éperjesi, a Galagonyás, a Csár­dás, az Ifjúság utcát, felújították a 7. Sz. Általános Iskolát, bővült a kereskedelmi iskola, megtör­tént a megyei levéltár kialakítása és fejlesztése. Ez megyei feladat­ként zajlott, éppúgy, mint a GYI- VI épületeinek átalakítása. A közeljövő várható fejlesztései és felújításai A lajosvárosi bölcsőde épüle­tére magastető építése, a Mátyás király úti és Berze Nagy János úti orvosi rendelők felújítása, a 7. Sz. Általános Iskola renoválásá­nak folytatása, a kereskedelmi és vendéglátó, valamint a mezőgaz­dasági iskola kollégiumának fel­újítása. Ugyancsak a tervekben szerepel az Attila utcai szenny­vízvezeték utolsó szakaszának megépítése, illetve az Andor­naktályának gondot okozó szennyvíztisztító telep és a város­rész levegőjét szennyező szemét­telep rendezése — a lehetőségek­től függően —, továbbá a Tátra és Koszorú utca közötti lépcső épí­tése, a K2-es út megépítése az Áfor-kút és a Kistályai ut között, valamint az idegenforgalmi terü­let kialakítása a kiskerti pincesor előtt (borozók, vendéglők, tera­szok), s a kereskedelmi terület kialakítása. Az Ifjúság úti beépí­tetlen területet — tulajdonjogá­nak rendezése után — élő kell ké­szíteni intézményépítésre. Ugyancsak fontos a zsidótemető kapuinak és kidőlt kerítésének rendbetétele, ezt az Izraelita Hit­közösség .Szövetsége vállalta. Sor kerül a Tátra utcai zöldterület rendezésére, a Deméndi úti gáz- és szennyvízcsatorna, a Széna té­ri parkoló kiépítésére (a terve készen van). Rendezni kell a Má­tyás király és a Sas út keresztező­désénél a területet. Továbbra is feladat a temető rendezése (kerí­tés, urnahely), a Liszt Ferenc ut­cai útépítés, az esővizcsatomák tisztítása, a külterületi, önkényes szemétlerakóhelyek megszünte­tése, illetve a kábeltelevíziós há­lózat fővonalainak kiépítése. Javaslatok a fejlesztésre A 7. Számú Általános Iskola ablakcseréjével egy időben cél­szerű lenne elvégezni az épület homlokzatának javítását, festé­sét. A lajosvárosi ABC és volt Bástya étterem közötti területet be kellene építeni, így egy nagy bevásárlóhely kialakítására len­ne lehetőség, autóparkolóval az épület mögött. A Liszt Ferenc út alsó részén nagy ABC építése nem célszerű. Az oktatási intézmények sportpályáit az eddiginél sokkal intenzívebb diákversenyek céljá­ra kellene átalakítani. Gondo­zott, füves játszóterek kialakítá­sa lenne célszerű a Szent István út végén, a zsidótemető mellett. Ha a járdához betonlapokat kap­nának az Attila és a Csordás utcá­ban lakók, akkor az építést társa­dalmi munkában végeznék. A mezőgazdasági iskola tornate­rem-építésének támogatása mel­lett a Lajos városba költöző Szilá­gyi-gimnáziumi kollégium bizto­sítása is feladat. A várhatóan megüresedő volt pártház hasz­nosításával is foglalkozni kell. A tsz géptelepének egy részén új munkahelyeket keltene kialakí­tani. A sort lehetne folytatni: a lé­nyeg azonban az, hogy az Eger életeben egyre nagyobb szerepet játszó városrész gondjaira, ne­hézségeire jobban oda kell fi­gyelmük az illetékeseknek és az ott lakóknak egyaránt. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents