Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 25., csütörtök Gyengül a yen árfolyama? Öt és fél év óta a legalacso­nyabbra süllyedt hétfőn a tokiói tőzsdén a részvények átlagárfo­lyamából számított Nikkei-in- dex, amely 16.000pont alatt zárt —jelentette az A P. A hírügynök­ség szerint a gazdasági helyzet iránti borúlátás terjedése az árfo­lyamcsökkenés oka. Európai tőzsdei szakértők szerint nem kizárt, hogy a japán kormány csökkenteni fogja a ka­matlábakat a gazdaság élénkíté­sé végett, ez esetben viszont a yen árfolyama gyengülhet. Clinton programja Az amerikai Demokrata párt csaknem bizonyos elnökjelöltje, Bili Clinton bemutatta tervezett gazdasági és társadalmi prog­ramját az ország nagyközönsé­f ének Arkansas állam fővárosá- an. A program jelentős adó­emelést irányoz elő a nagypén- zűek jövedelmére, illetve a költ­ségvetési deficit nagymértékű csökkentését helyezi kilátásba. Clinton az elnöki 4 év alatt évi 50 milliárd dollárt injekciózna a gazdaságba, s ugyanezen idő alatt 360 milliárd dollárral csök­kentené a költségvetés hiányát. Ez utóbbinak egy részét a gazda­gok jövedelemadója és a vállalati nyereségadók emeléséből be­folyt 155 milliárd dollárból fi­nanszírozná. A 4 év alatt 140 milliárd dollárral csökkennének az állami kiadások, ebből 26 mil- liárddal mindjárt az első évben. A katonai kiadásokat 11 milliárd dollárral fogná vissza, a szövet­ségi hivatalnokrendszert pedig 110 ezer munkahellyel kívánja megkurtítani. Embargósértés? A bolgár kormány egyedül nem tudta eldönteni, hogy meg­sértette-e a „kis Jugoszláviával” szembeni ENSZ-embargót az­zal, hogy villanyáramot kapott Szerbiától. Valamennyi bolgár napilap beszámolt arról, hogy Szófia az ENSZ illetékes bizottságának véleményét kérte a június 17-i áramszállítás ügyében. Bolgár részről csak annyit hoztak nyil­vánosságra, hogy a kozloduji atomerőmű két áramtermelő blokkjának leállása miatt az or­szágos diszpécserközponton ke­resztül Bulgária óránként 150 megawatt áramot kapott Szerbi­ától. Bolgár szakértők véleménye szerint az ENSZ által meghirde­tett szankciók nem vonatkoznak a távközlésre, a telefon-össze­köttetésre és az elektromos táv­vezetékekre, így Bulgária nem sértette meg az embargót. Ennek ellenére leállították az ügyletet. Üj szlovák kormány Szerdán Pozsonyban megtar­totta utolsó ülését a Ján Carno- gursky kereszténydemokrata po­litikus vezette szlovák kormány. A napirenden egyetlen pont sze­repelt: a kormány lemondása. A kormányülés nem tartott sokáig, Ján Camogursky hamarosan kö­zölhette az egybegyűlt újságírók­kal, hogy a kormány befejezte ténykedését. Pozsonyban ugyancsak szer­dán megalakult és letette a hiva­tali esküt a Vladimir Meciar által vezetett új szlovák kormány. A 14 tagú kormány 13 tagja a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom (HZDS) tagjai közül került ki, egy tagja pedig pártonkívüli. Elszigetelt akció Grúziái puccskísérlet Grúziában puccskísérletet hajtottak végre szerdán hajnal­ban a januárban elűzött Zviad Gamszahurdia elnök hívei. Az Iprinda grúz hírügynökség sze­rint Gamszahurdia háromszáz fegyveres híve helyi idő szerint hajnali négy órakor elfoglalta a grúz rádió és televízió épületét Tbilisziben. A jelentés szerint sokan megsebesültek. A puccsisták a rádióban és a televízióban több felhívást is in­téztek a lakossághoz, szorgal­mazva, hogy a tbilisziek vegyék körül a rádió és televízió köz­ponti épületét, és követeljék Gamszahurdia hatalomba törté­nő visszahelyezését. A jelentés szerint az elűzött elnök hívei el­lenőrzésük alatt tartják a főváros repülőterét is. A városban dél­előtt gépfegyverropogás hallat­szott. A kormányhoz hű erők vé­dőgyűrűt vontak a kormányzati negyed köré. Meg nem erősített értesülések szerint a száműzeté­se után a Csecsen Köztársaság­ban menedéket talált Gamsza­hurdia ismét Tbilisziben van. Grúzia moszkvai állandó kép­viseletének szóvivője az ADN német hírügynökséggel azt kö­zölte, hogy az ideiglenes grúz ál­lamtanács Eduard Sevardnadze államfő vezetésével szerda dél­előtt Tbilisziben válságülést tar­tott, amelyen részt vettek a kor­mányhoz hű fegyveres erők pa­rancsnokai is. A szóvivő nem tu­dott felvilágosítással szolgálni arra vonatkozóan, hogy sor ke- rül-e Eduard Sevardnadze ál­lamfő és Borisz Jelcin orosz el­nök szerdára tervezett dagomiszi találkozójára. A Reuter értesülé­se szerint viszont Sevardnadze elhalasztotta a találkozót. Az AFP jelentése szerint a délelőtt folyamán a grúz ideigle­nes államtanács ultimátumot in­tézett a rádió és televízió épüle­tét elfoglaló Gamszahurdia-hí- vekhez. A testület közölte, hogy amennyiben délig nem hagyják el a felkelők az épületet, a kor­mányerők megrohamozzák azt. A jelentés szerint helikopterek köröznek a felkelők kezén levő épületek fölött, a szomszédos házak tetejét pedig katonák fog­lalták el. A grúz nemzetvédelmi minisztérium délelőtti közlemé­nye elszigetelt akciónak minősí­tette a felkelők éjszakai támadá­sát. Ezt szemtanúkra hivatkozó hírügynökségi jelentések is alá­támasztani látszanak: a városban ugyanis jórészt nyugalom van, az emberek csupán helyenként ve­rődtek csoportokba, hogy meg­tárgyalják az eseményeket. Magyar — ukrán energetikai tárgyalások Az ukrán villamos erőművek a jelenleginél nagyobb mennyi­ségű exportra képesek. Ám úgy tűnik, egész Kelet-Európábán le­csökkent a fogyasztás, ez az oka annak, hogy az utóbbi időben Magyarországra is a korábbiak- nálkevesebb villamos energia ér­kezik. Piaci alapon, mindkét fél számára kedvező módon bővít­hető az export Magyarországra — mondotta A. Gricenko ukrán energetikai és villamosítási mi­niszterhelyettes az Ipari és Keres­kedelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Az ukrán energetikai tárca képviselőjét Bakay Árpád, az IKM energeti­káért felelős helyettes államtit­kára fogadta. Előzőleg a magyar és az ukrán energetikai szakem­berek tárgyalásokat folytattak az eddigi együttműködés tapaszta­latairól, ajövőbeni együttműkö­dés lehetőségeiről, illetőleg igye­keztek tisztázni a műszaki, gaz­dasági problémákat. Az ukrán delegáció a Magyar Villamos Művek Részvénytársa­ság (MVMRT) szakembereivel a villamos energia exportjának le­hetőségeiről tárgyalt. Mint Halzl József, a részvénytársaság elnök­vezérigazgatója elmondta: a ma­gyar partnerek mind a hosszú tá­vú, mind a rövid távú együttmű­ködés során az eddigieknél ked­vezőbb árakat szeretnének elér­ni. Mindkét országban különö­sen fontos a meglevő erőművek rekonstrukciója, modernizálása. Elsősorban a hatékonyság növe­lésére, illetőleg aktívabb környe­zetvédelemre van szükség. Ez utóbbi területen főként az erő­művek kénkibocsátását kell mi­hamarabb csökkenteni. Ez olyan program, amelynek megvalósí­tásában a magyar és az ukrán partnerek] ól együtt tudnak mű­ködni. Főként a magyar tervező cégek mérnökei segíthetik aktí­van ezeket a munkaiatokat. Várhatóan — a fizetési nehéz­ségek miatt — a jövőben is nagy hangsúlyt kapnak az államközi szerződések mellett a barterügy- letek. Jelenleg az inotai alummi- umkohó terméke, illetőleg a Rá­ba hátsó hídja képezi a csereügy­let magyar oldalát. Az ukrán ára­mért cserébe további magyar ter­mékeket kell és lehet találni — hangzott el. Az olaj és a gáz tranzitálása, il­letőleg az e tevékenység Magyar- országot érintő kérdései nem ke­rültek napirendre, mert nem e minisztérium kompetenciájába tartozó problémák — mondotta az MTI kérdésére válaszolva A. Gricenko. Ausztrál hitel hazánknak Az ausztrál-ma­gyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­tésére 70 millió ausztrál dollár (52,5 millió USA-dollár) értékű hitelkeret áll rendelkezésre. Erről írtak alá a napokban megállapodást a sydneyi Export Fi­nance and Insurance Corporation és a Ma­f yar Nemzeti Bank épviselői. A megállapodás­sal kapcsolatban John Charody, Ausztrália budapesti nagykövetsége ke­reskedelmi kiren­deltségének főtaná­csosa az MTI-nek el­mondta: a hitelkeret megnyitását az auszt­rál kormány szorgal­mazta a kapcsolatok gyorsabb fejlesztése érdekében. Huza­mosabb tárgyalások után került sor a megállapodásra. így azok a magyar válla­latok, amelyek jó üz­leti lehetőséggel ren­delkeznek, es kapa­citásaikat növelni kí­vánják, hozzájuthat­nak a hitelhez, ha a gépeket, berendezé­seket Ausztráliából szerzik be. A kölcsön minimális összege 100 ezer dollár. En­nek az a magyaráza­ta, hogy a kis kezdő vállalkozásokat is tá­mogatni kívánják. A hitel kamata 12 szá­zalék. John Charody sze­rint a keret nem fogy­hat el, mert ha kevés a pénz, akkor új for­rásokat biztosit az ausztrál kormány. Az is elképzelhető, hogy a későbbiekben — amennyiben sikeres lesz az akció — fel­emelik a hitelkeretet. Jelenleg már 32 magyar-ausztrál kö­zös vállalkozás mű­ködik. Várhatóan ez a szám gyorsan növe­kedni fog, a hitelke­ret számukra is hoz­záférhető. Izrael Győzött a Munkapárt Az izraeli ellenzéki Munkapárt a keddi parla­menti választásokon minden jel szerint elegendő szavazatot szerzett ahhoz, hogy vezetője, Jichak Ra­bin, az eddig kormányzó Jichak Samír Likudja nél­kül alakítson kormányt, ami a közel-keleti békefo­lyamat előrelendítésének esélyét ígéri. A szavazóurnák este tízórai lezárása után néhány perccel közzétett első számlálás adatai alapján így látta ezt Rabin, és az ellentábor lényegében elis­merte vereségét, miközben az éjszaka folyamato­san zajló szavazatszámlálás a Munkapárt előnyé­nek növekedését mutatta. A voksok mintegy felé­nek ismerete alapján a 120 tagú Kneszetben a Mun­kapártnak 48 mandátum jutna, míg riválisának 31. (Az első adat 47 kontra 33 volt.) A közel-keleti bé­kefolyamatban Rabin pártjánál radikálisabb en­gedményeket szorgalmazó Merec párttömörülés­nek a számlálás e szakasza 14 parlamenti helyet ígért, azaz a baloldal e két listájának együtt abszolút többséget. Az adatok világossá teszik, hogy a zsidó állam arab kisebbsége számottevően hozzájárult a munkapárti győzelemhez. Jichak Rabin, miután csaknem három órával az első adatok tv általi közzététele múltán, hajnali egy óra előtt pártja választási főhadiszállására érkezett, megköszönte a választóknak, hogy pártja mellett döntöttek, és igen valószínű kormányalakítására utalva első számú feladatként a béke valóra váltását jelölte meg, Izrael biztonságának megóvásával egyidejűleg. Minisztereit ő fogja kinevezni, éspedig a hozzáértés alapján, nem alkudozások eredmé­nyeként — tette hozzá. A tel-avivi tengerparton álló Dán szálló, ahol munkatársai fogadták Rabint, szűnni nem akaró ünneplés, tánc, éneklés színhelye volt, és a párt hí­vei a környező utcákban is tolongtak. Jichak Samír kormányfő pártja, a Likud tel-avivi központjában — egyébként szintén hívei ünneplé­sének közepette — kimondatlanul beismerte vere­ségét, és keserűen állapította meg, hogy most a vi­lágban sok helyütt, nevezetesen itt a Közel-Keleten sokan örvendeznek. Korainak nevezte azonban az örömöt, leszögezve, hogy a Likud „továbbra is áll”, és a mozgalom folytatja eddig követett útját: Izrael földjének (azaz Izraelnek és a megszállt területek­nek) a védelmezését. Megszületett az egyetértés Politikai békekötéssel felérő megállapodást kötött kedden Dagomiszban Borisz Jelcin és Leonyid Kravcsuk. Az orosz és az ukrán elnök megegyezett, hogy átfogó katonai és politikai szer­ződésben rögzítik a két ország közötti együttműködés elveit, biztosítják az egymás területén élő orosz és ukrán kisebbség jo­gait, illetve a nemzetközi jogi normákat figyelembe véve fel­lépnek a harmadik országban élő honfitársaik érdekeiért. Figyelemre méltó, hogy a fe­kete-tengeri flotta, a stratégiai atomfegyverek ellenőrzése, illet­ve a Krím ügyében nem született konkrét egyezség. A két elnök szóvivője által kedd este közzétett nyilatkozat rendkívül barátinak minősítette a megbeszéléseket. Közölték, hogy a politikai alapszerződés kidolgozása már Dagomiszban megkezdődik, s Kijevben és Moszkvában szakértői szinten folytatódik. Egyúttal megegyez­tek: kapcsolataik fejlesztése so­rán megőrzik a közös kulturális és történelmi hagyományokat. Szarajevó A háromszázezer lakost éhínség fenyegeti Szarajevóban folytatódtak a harcok, s a főváros mintegy há­romszázezer főnyi lakosságát éhínség fenyegeti. Szinte semmi remény a repülőtér megnyitásá­ra; a helyi ENSZ-erők most az­zal próbálkoznak, hogy radarel- lenőrzést hoznak létre a Szaraje­vó környéki tüzérségi állásoknál. így szeretnék azonnal megállapí­tani, ki szegte meg a tűzszüneti egyezményt, amely voltaképpen sosem lépett életbe; már az alá­írás órájában dörögtek a fegyve­rek. A fokozódó harcok miatt Alija Izetbegovic boszniai elnök kérte a csütörtökre tervezett Bosznia-konferencia elhalasztá­sát. A tanácskozáson rajta kívül Franjo Tudjman horvát és Slo­bodan Milosevic szerb elnök vett volna részt. Mostarban a jelek szerint tel­jesen átvették a helyzet ellenőr­zését a horvát erők, de a Neretva partján fekvő város feladását szerb részről még nem ismerték el. Zágrábi jelentések szerint nemcsak Mostart, hanem a Ne­retva bal partján fekvő területek nagy részét is elfoglalták a horvát gárdisták. A nagy horvát offenzí- va azonban már csupán egy rom­város megszerzésére vezetett; helyi beszámolók szerint Mostar szinte teljesen romba dőlt a szerb tüzérségi támadások és az utcai harcok során. A horvát gárda Dalmáciában is támadást kezde­ményez, s emiatt a horvátországi szerb területen mozgósítást hir­detett az úgynevezett krajinai szerb kormány. Az ingatag szerb belső hely­zetre jellemző, hogy Dobrica Cosic kormányalakítási tárgya­lásai is zátonyra futottak: a most megválasztott jugoszláv elnök megpróbált szót érteni az ellen­zékkel, hogy esetleg egy koalíci­ós kormány jöhessen létre, de az ellenzék elutasítja a részvételét egy ilyen kabinetben, ha előző­leg Milosevic szerb elnök nem távozik tisztségéből. (MTI) Angol AIDS-ügyek A vád: szándékos terjesztés Kedd este John Major brit miniszterelnök maga is megszólalt a birminghami AlDS-ügyben. A kormányfő tanulmányozni akarja, mit lehetne tenni az AIDS szándékos terjesztése ellen. Előzőleg a birminghami városi közegészségügyi hatósága meg­vitatta, mit tegyenek azzal a 24 éves, HIV-vírussal fertőzött férfival, akit azzal gyanúsítanak, hogy az elmúlt években négy nőt fertőzött meg az AIDS kórokozójával. A titokban tartott kilétu férfi ügyvédje útján cáfolta, hogy akár csak gondatlanul viselkedett volna. Azt állí­totta, hogy minden nemi partnerével közölte állapotát, és mindig használt óvszert. A hatóság úgy döntött, hogy nincs jogalap a férfi őrizetbe vételé­re. Lélektani tanácsadáson való részvételt írtak elő számára. Úgy ju­tottak a nyomára, hogy mind a négy nő megnevezte, mint korábbi ne­mi partnerét. A négy, HIV-vírussal fertőzött nő közül egy már meg­halt. A férfi fehérvérűségben szenved, és vérátömlesztéssel szerezte a vírust még sok évvel ezelőtt. A három másik nő közül az egyik, bizonyos Lynette Russel két­gyermekes családanya kedden úgy nyilatkozott, hogy a férfi előle el­titkolta fertőzöttségét, óvszert sem volt hajlandó használni, és még el is mondta, hogy bosszút akar állni a társadalmon fertőzéséért, s ezért sok nővel létesít kapcsolatot. A kormányfői érdeklődés ellenére Nagy-Britanniában mind­azonáltal nem várják, hogy ausztráliai és amerikai mintára hamaro­san törvény születne Nagy-Britanniában a HIV-vírus szándékos vagy súlyosan gondatlan terjesztésének bűncselekménnyé nyilvánításáról. Lisszaboni csúcs: Arccal Dániának Minden fél évben menetrendszerűen érkezik a dráma az Európai Közösségek folytatásos színjátékában — de idén az évadzáró jel­szava éppen minden dráma elkerülése lesz Lisszabonban, a portu­gál elnökség hat hónapját záró csúcsértekezleten, pénteken és szombaton. A drámai csúcspontok a kö­zösség működési módjával függ­nek össze. A közösség ügyeit irá­nyító Miniszteri Tanácsban min­den fél évben más tagállam kül­ügyminisztere elnököl, azaz irá­nyítja a munkát, és ez az ország rendezi meg az állam- és kor­mányfők mérlegkészítő csúcsér­tekezletét. Mindazokat a problé­mákat, amelyeket a hat hónap alatt nem oldottak meg, a veze­tők elé terjesztik. így szükségsze­rűen ez a legizgalmasabb pilla­nat, ekkor a legerősebb a feszült­ség, a legnagyobb a tét. Ezúttal azonban, június 2-án, váratlan esemény történt: a dán szavazók — igaz, csak hajszálnyi többséggel — elvetették a maast- richti uniószerződést, amelynek ratifikálása mind a tizenkét or­szágban szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió megvalósítása megkezdődjék, vagyis a közös­ség meginduljon egy olyan úton, amely a közös pénz, külpolitika és hadsereg megteremtése felé vezet. Azóta, június 18-án, az ír sza­vazók kettő az egy arányban hi­tet tettek ugyan a tavaly decem­berben, a szokásosnál egy kissé még drámaibb huzakodás után elfogadott uniószerződés mel­lett, de a dánok mindenképpen felborították a közösségi menet­rendet. Az uniószerződés életbe lépéséhez mind a tizenkét tagál­lam szükséges — és ha egyelőre a többiek tovább is haladnak a ra­tifikálás útján, még senki sem tudja, miként csatlakozhatna hozzájuk ismét, mint szeretnék, Dánia, és ha távol marad, akkor milyen jogi megoldás lehetséges. így érthető, hogy a tizenkettek takaréklángra tették szokásos vi­táikat: a csúcs, amely más körül­mények között a viták csúcs­pontja lehet, ezúttal várhatólag a maximális udvariasság, megértés és minden olyan vita kerülésé­nek jegyében zajlik majd, amely azzal a kockázattal járna, hogy végleg elriasztja a habozó dáno­kat. Ezzel magyarázható, hogy a szombaton Luxemburgban meg­tartott előkészítő tanácskozáson — konklávén, mint nevezték — a tizenkettek külügyminiszterei vagy félretették vitáikat, vagy gyorsan rendezték őket. A leg­hevesebbnek az úgynevezett De- lors-csomag körüli csata ígérke­zett: arról van szó, hogy a közös­ség bizottsága, illetve a szegé­nyebb, tehát nagyobb támoga­tásra igényt tartó tagállamok hí­vei lennének a közös költségve­tés nagyobb arányú növelésének — a gazdagabb országok viszont korántsem akarnak belemenni ebbe az utcába. Jacques Delors, a közösségi bizottság elnöke 1993 és 1997 között a költségvetés keretének, a GDP, a bruttó hazai termék 1,2 százalékáról 1,37 százalékra való emelését javasolta, ami pénzben kifejezve azt jelentené, hogy a je­lenlegi 66 milliárd ECU-ről, azaz mintegy 80 milliárd dollár­ról 86 milliárd ECU-re, azaz csaknem 110 milliárd dollárra növelné az egy év alatt elkölthető közösségi pénzt. A britek, néme­tek és mások ellenállása nyomán a bizottság, úgy tűnik, kész az emelést elnyújtani 1999-ig, és két évig semmi sem változna. A másik kényes kérdés a kö­zösség bővítése, az új tagok fel­vételének távlata. Nem is annyi­ra arról van szó, hogy sor kerül­jön-e erre, hiszen a jelentkező EFTA-országok gazdagítani fogják a közösséget, életszínvo­naluk még meg is haladja a tizen­kettek átlagát. A kérdés az, hogy mikor kerüljön erre sor, és főleg, megvalósítható-e ez változatlan közösségi intézményekkel, pél­dául az elnökség rotálásának je­lenlegi rendszerével? Most úgy tűnik, az intézményi reformot egyelőre jégre tették — az EFTA-országoknak így is zöld utat adhatnak jövőre a csatlako­zási tárgyalásokhoz Lisszabon­ban, a további kopogtatók ügye pedig csak évek múlva lesz idő­szerű. A Brüsszelnek tulajdonított központosító tervek cáfolatára a bizottság sürgette nyilatkozat el­fogadását a „szubszidiaritásról” — a kifejezés azt jelöli, hogy csak azokat a kérdéseket szabályozza majd a közösség, amelyeket ala­csonyabb, tartományi vagy nem­zeti szinten nem lehet. Ezt hir­detve Jacques Delors, aki már nyolc éve áll a közösség bizottsá­gának javaslattevő és végrehajtó szervének élén, jelentős szemé­lyes szerepet játszva a közösség fejlődésében, alighanem bizto­sítja, hogy újabb két évre őt jelöl­jék a tagállamok a testület veze­tésére. A jelszó tehát a fontolva hala­dás — hátha a dánokat is jobb megfontolásra lehet bírni a kö­vetkező fél évben, amikor Nagy- Britannia veszi át Portugáliától a tizenkettek hajójának kormá­nyát.

Next

/
Thumbnails
Contents