Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEWEI 1992. JUNIUS 25. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IH. ÉVFOLYAM 149. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT NE FELEDJE! PRESENT-PÉNTEK! Holnap egyes cikkek 10 %-kal olcsóbbak V üzleteinkben! MEGÉRI, HA MEGNÉZI! f Módosulóban a kormányprogram Jelentősen módosul a kormány ez évi gazdasági programja. Ennek alapján a kormány szükségesnek tartja az évi költségvetés módosítását, s erről már benyújtotta tervezetét a Parlamentnek. A módosítás leglényegesebb része, hogy a hiány a tervezett 70 milliárd forinttal szemben végül is valamivel meg fogja haladni a 178 milliárd forintot, tehát az eredetinek többszöröse lesz. Ennek finanszírozására a kormány a Parlament felhatalmazását kéri, hogy a pénzpiacról újabb forrásokat gyűjtsön. Az eredetileg tervezett 70 milliárd forinttal szemben 140 milliárd forint értékű állampapírt kívánnak forgalomba hozni. Esélyteremtés, faluműhelyekkel Faluműhely-hálózat kialakításához fogott hozzá a bátonyterenyei Esélyteremtés Alapítvány elsősorban a családi támasz nélkül felnőtt fiatalok, a munkanélküliek és a magukra maradt nyugdíjasok életkilátásainak javítására. Az alapítványt a Jóléti Szolgálatok Országos Hálózata részeként 14 alapító, köztük önkormányzatok, iskolák, pénzintézetek és gazdasági vállalkozások hozták létre a Phare Alaptól pályázattal elnyert támogatással, valamint az alapítók apportjával. A faluműhelyekben a munkaerőpiac perifériájára szorultak nemcsak piackéhanem esetenként lehetőségük nyílik a munkához kapcsolódó szakma megtanulására is. Új 100 forintos bankjegy A Magyar Nemzeti Bank július elsején kezdi meg a Magyar Köztársaság címerével ellátott 100 forintos címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. A bankjegyek 1992. január 15-i keltezésűek. A korábbi címerrel kibocsátott papírpénzek továbbra is forgalomban maradnak. A rendelkezés a Magyar Közlöny 1992/64. számában jelent meg Környezetvédelmi kitüntetés Első fokozatú kitüntetésben részesítette a Haldex Lengyel- Magyar Bányászati Részvény- társaságot a lengyel környezetvédelmi, erdőgazdasági és ásványi készletek minisztere. Lengyelországban évenként értékelik a környezetvédelmi munkát, s ezúttal a 39 pályázó közül a Haldex kapta meg a jelentős pénzjutalommal is járó első dijat. A környezetvédelmi kitüntetéssel a Haldex több évtizedes munkáját ismerte el a lengyel minisztérium. Harminchárom évvel ezelőtt kezdték meg a Tatabányai Szénbányák szakemberei által kidolgozott Haldex-eljárás- sal a meddőhányók hasznosítását Katowice határában. Azóta 110 millió tonna meddőt dolgoztak fel, s ezáltal 10 millió tonna kitűnő minőségű szénhez jutottak. Nem fizettek A rendőrség eljárást indított H. Ferenc 39 éves és Á. Ferenc 40 éves, jánosházai vállalkozók ellen, mert múlt év augusztusától folyamatosan több mint 6 millió forint értékű árut vásároltak a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalattól, valamint Győrben a Tér és Forma Rt.-től, de az áru ellenértékét nem fizették ki. Mikor várhatók megyénkben az árverések? Nincs béke a földek körül Már a harmadik kárpótlási törvényt is elfogadta az Országgyűlés. Az első és a második tulajdoni sérelmeket orvosol, az előbbire azok adhattak be igénylést, akiket 1949. június 8-át követően, az utóbbira — amely idén június 8-án lépett életbe — pedig azok, akiket 1939-49 között ért ilyen méltánytalanság. A harmadik jogszabály, amely július 2-ától lép hatályba, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlására vonatkozik. Megyénkben 38 ezren adták be az első törvénnyel kapcsolatos igényeiket, s közülük már négyezren kaptak határozatot, s 3 ezer 500- an vehették fel kárpótlási jegyeiket. Ahogy mai lapszámunkban is ilyen körülmények között meg tájékoztatjuk olvasóinkat, az Országgyűlés újabb módosításokat szavazott meg a végrehajtással kapcsolatban. De az idő halad, s ahogy dr. Magyarfalvy Krisztina, a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője tájékoztat bennünket, igyekeznek betartani a törvény megszabta határidőket. — A hónap végéig kell elkészíteni az árverési tervezetünket, szeptember 1-jén kell elkezdenünk ezt a folyamatot, s november 30-án kell befejeznünk - mondja. — Ez lesz az első ütem, s ha elolvad a hó, akkor folytatjuk tovább. Úgy tervezzük, hogy egy nap 4-8 árverés is lesz. Kettesével járnak majd ki a kollégák, s számítógéppel felszerelve igyekeznek minél gyorsabban dolgozni. Úgy gondoljuk, hogy lehet oldani ezt a feladatot. A jogszabály azt mondja, hogy egy gazdálkodószervnél beadott igények legalább 30 százalékát jogerősen el kell bírálni ahhoz, hogy árverést szervezhessünk. Ehhez ellenőrizni kell a nyilvántartásunkban, hogy hol hogyan állnak, milyen a százalékos arány. Ott kezdjük, ahol kevesebb az aranykorona-igény, s ahol — úgy gondoljuk — alaposan begyakorolhatjuk ezt az eljárást, míg a nagyobb településekre kerül a sor. Legalább kétszer megyünk egy helyre, de lehet, hogy háromszor is. Nem biztos, hogy elkél minden földterület. Akkor újra ki kell hirdetni az árverést, egy másik táblára is. Míg ez le nem zárul, bizony többször is megfordulunk az adott helyen. (Folytatás a 3. oldalon) Baltás gyilkos Véres leszámolás Ózdon Véres leszámolásba torkollott a szomszédok viszálya Ózdon, kedden késő délután. Egy halott és egy életveszélyesen sérült asszony maradt a veszekedés helyszínén. A 66 éves ózdi nyugdíjas K. A. évek óta haragban volt két szomszédasszonyával, a 31 éves L. Zs.-né háztartásbeli, és Cs. J.-né 61 éves foglalkozás nélküli ózdi lakosokkal. A szomszédok rossz viszonyát tetézte a lakásukhoz tartozó közös udvar. A haragosok keddi perlekedése súlyos tragédiával végződött. K. A. a veszekedés hevében baltát ragadott, és azzal rontott a két asszonyra. L. Zs.-né súlyos sérülései miatt a helyszínen életét vesztette, míg Cs. J.-nét élet- veszélyes állapotban szállították kórházba. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vétel mellett nyomozást rendelt el több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt K. A. ellen. A gyerekek legnagyobb örömére javában tart a szünidő. Legtöbben — kerülve a tankönyveket — a vízpartokon töltik a várva várt szabadságot. Felvételünk Felsotárkányban készült, a lurkók kedvenc helyénél, a tónál. (Fotó: Szántó György) Gazdasági hangsúlyváltást szorgalmaz Csépe Béla a KDNP frakcióvezetője A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója szerda reggeli ülésén Csépe Bélát választotta meg vezetőjének. Csépe Bélára 12-en adták voksukat, a másik jelölt, Rótt Nándor, hét támogató szavazatot kapott. Mint ismeretes, a vezetőválasztásra azért került sor, mert a képviselőcsoport eddigi első emberét, Füzessy Tibort kinevezték a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterré. A képviselőcsoport új vezetője az MTI munkatársának a választást követően elmondta, hogy a frakció jövőbeni munkájában különleges szerepet szán a gazdasági kérdéseknek. Megerősítette: a párt — április végén tartott első kongresszusának szellemében — a gazdasági vállalkozások, a reálszféra érdekében gazdasági hangsúlyváltást szorgalmaz. A törvényhozói munkában is ennek dominanciájára törekszenek. A frakció visz- szafogott hangnemében Csépe Béla nem tervez változtatást, vezetése alatt a kereszténydemokrata képviselők nem kívánnak a továbbiakban sem részt venni olyan politikai csatározásokban, amelyekben nem szükséges. A KDNP a politikai stabilitás híve — erősítette meg Csépe Béla, ennek érdekében készek kompromisszumokra is, ám elveiket nem szeretnék feladni. A frakciónak az új vezető a jövőben határozottabb arculatot kíván adni, a koalíción belül pedig alaposabb egyeztetésre törekszenek eztán a kereszténydemokraták. Csépe Béla szólt arról is, hogy a frakció munkáját a törvényjavaslatok alaposabb szakértői előkészítésével próbálják majd hatékonyabbá tenni. Nem a szakszervezetek feladata Kedvezményes üdülés, új rendszerben Az Országgyűlés kedden, az esti órákban törvényt alkotott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról. Az új törvénnyel létrejöhet a kedvezményes üdültetés új rendszere. A korábbi évtizedekben ezt a feladatot a Szakszervezetek Országos Tanácsa látta el, amely ehhez jelentős állami vagyon felett rendelkezett. Az üdülővagyon hatékony működtetése a régi módon már nem volt biztosítható, ezért az Érdekegyeztető Tanácsban kialakult széles körű konszenzus alapján elhatározták, hogy a korábbi Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelésében lévő üdülővagyont az újonnan létrehozandó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány „örökli meg”. Ennek érdekében a most megalkotott törvény az érintett vagyonrészt kivonja a szakszervezeti vagyon védelméről, illetve a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvények hatálya alól. A törvény rendelkezik arról is, hogy az alapítvány javára felajánlott ingatlanok átadásáról a kormány határoz. Az új jogszabály a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba. Megyei számvetés A válogatott szemété a jövő Az önkormányzati települések hulladékgyűjtési, illetve -elhelyezési gondjairól rendeztek konferenciát tegnap Egerben, a megyeháza dísztermében. Dr. Foss Géza főjegyző megnyitója után szó esett többek között a környezetvédelmi törvényről, a felügyeleti szerepről, a hulladék- tárolók lehetséges létesítéséről, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeiről, valamint arról, milyen a „hulladékhelyzet” Heves megyében. Ez utóbbi téma előadója Ott László, megyénk főépítésze volt, aki történeti áttekintéssel kezdte mondandóját. A hagyományos paraszti gazdálkodás annak idején még minden szemétbe való dolgot képes volt feldolgozni, részben eltüzelte, részben kom- posztot készített belőle, vagy állati takarmányként használta. Ennek mára vége, a szénhidrogén-tüzelés bevezetésével, illetve az üveg, a műanyag, az akkumulátorok, az elemek, a géproncsok, a mosószerek, a kozmetikumok, a fel nem használt gyógyszerek és a mezőgazdasági vegyszerek megjelenésével ugrásszerűen megnőtt a szemét feldolgozásának a problémája. Ráadásul a meglévő szeméttelepekkel is sok a baj, s noha üzemeltetésükhöz csupán néhány műszaki feltételt kellene teljesíteni, ezt legtöbben lezseren figyelmen kívül hagyják. Az összes ilyen lerakóhelynek alig nyolc százaléka felel meg az előírásoknak. Ott László szót ejtett a szemétfeldolgozás jövőbeli megoldásairól. Az nem képzelhető el — legalábbis ilyen anyagi viszonyok között —, hogy minden falura jusson egy szemétlerakó, s az is csak átmeneti időre oldaná meg a problémát, ha regionális telephelyek vagy szemétégetők jönnének létre. Az ideális „válasz” valószínűleg a szelektív gyűjtésben rejlik, ám ennek bevezetése, akárcsak Nyugat-Eu- rópában, nem megy egyik napról a másikra. Lemaradásunkat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fejlett országokban olyan szerződés készül, amelynek alapján a gyártók kötelesek visz- szafogadni az általuk gyártott termék csomagolási anyagát, s elképzelhető, hogy az elromlott, kiszuperált cikkeket is a kibocsátóknak kell majd „feldolgozni”. Hogyan váltható földre a kárpótlási jegy? Az Országgyűlés tegnap este törvényt alkotott a kárpótlási jegyek termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásáról. Mint ismeretes, a Parlament már három kárpótlási törvényt is alkotott, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy a kárpótlásra jogosultak igényük kielégítésére termőföld tulajdonát is megszerezzék. A most megalkotott törvény azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek révén felgyorsulhat a kárpótlási jegyek termőföldre váltása. A törvény értelmében a kárpótlásra jogosultaknak adott határidőn belül be kell jelenteniük földszerzési igényüket a föld fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnál. (A határidőhöz kötött bejelentési kötelezettség azt szolgálja, hogy mielőbb tisztázódjanak a mezőgazdaság tulajdoni viszonyai, ami fontos záloga a termelés zavartalanságának.) A kárpótlás iránti kérelmet az illetékes megyei kárrendezési hivatal soron kívül, de legkésőbb 60 napon belül elbírálja. A törvény.rendelkezik arról is, hogy a zökkenőmentes rendezés érdekében a helyi önkormányzatok legkésőbb augusztus 31-ig kötelesek földrendező bizottságokat felállítani, az igénybejelentők bevonásával. E testületek felmérik, egyeztetik és összesítik az igényeket, és javaslatot tesznek a hivatalnak a földárverések ütemezésére, illetve a földek kijelölésére. A „békés” lebonyolítást elősegítő fontos rendelkezés, hogy az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni a résztvevők között. (Äz egyezkedésnél aranykoronánként 1000 forintot kell alapul venni.) Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el.
