Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20-21 / 145. szám

HÍRLAP, 1992. június 20—21., szombat—vasárnap ISSillii ____________________ H ÉTVÉGI MAGAZIN 11. Heti étrendajánlat Az el nem kötelezettek mozgalmáról Árpagyöngy­krémleves j Hozzávalók: 1,2 liter csontié, 10 dkg árpagyöngy, 1 dkg só, 5 dkg vaj, 3 dkg liszt, 1 dl tej, 1 dl tejszín, 1 db tojássárga, 1 db zsemle. Az árpagyöngyöt hideg vízzel j61 megmossuk, majd bő vízben feltesszük főzni. Kb. 10 percnyi forralás után leszűrjük, és folyó vízzel még egyszer megmossuk. A csontokból és zöldségekből főzött, leszűrt, kb. 1,2 liternyi csontlébe tesszük, sóval ízesít­jük, és mérsékelt tűzön puhára főzzük. Közben a vajból és a lisztből világos, pirítatlan rántást készítünk, hideg tejjel simára ke­verjük, és az árpagyöngylevest ezzel besűrítjük, ezután még kb. 10-15 percig forraljuk. Szitán vagy finom szűrőn keresztül át­törjük, habverővel simára kever­ve ismét felforraljuk, majd a tűz­ről levéve, tejszínnel elkevert to­jássárgáját öntünk hozzá, köz­ben állandóan keverjük. Apróra tört vajdarabokat keverünk hoz­zá, és pirított zsemlekockával tá­laljuk. Sült padlizsán, ízesen Hozzávalók: 1 kg padlizsán, 2 dl olaj, 2 dkg fokhagyma, 2 dkg só, 3 dl tejföl, 1/2 csomó zöld­petrezselyem. A padlizsánt fa- vagy mű­anyag késsel meghámozzuk, hogy ne bámuljon, majd vékony szeletekre vágjuk. Forró olajban megsütjük. Tűzálló tálba vagy zománcozott tepsibe egymás mellé fektetjük a padlizsánszele­teket. A zúzott fokhagymát tej­föllel és sóval összekeverjük, fi­nomra vágott zöldpetrezselymet adunk hozzá, majd ráöntjük a padlizsánra. Hűtőszekrénybe té­ve jól lehűtjük. Hideg sültek és Kéznyújtás Bizony, néha csupán ennyire lenne szükség ahhoz, hogy véget vessen a társtalanságának. Többször szóltam már róla, hogy a Lelki Leveles Láda Uránus társkereső szolgálata elsősorban a lapunk kedves levelezőié az Eger Pf. 394-en is. Kérdezik töb­ben: miért kevés a férfi társkere­ső? Ez így nem helytálló, de úgy igen, hogy az 50-65 közötti Urak még azt az egy kéznyújtást sem teszik meg, és nem veszik a fá­radságot, hogy ingyenes tájékoz­tatót kérjenek. Ugye, nem sér­tem meg, de ez vonatkozik Önre is, kedves mérnök úr, noha ép­pen az Ön telefonon közölt óha­ját tudnánk teljesíteni, nagyon kedves, komolyan társat kereső egri, illetve Eger környéki Höl­gyek bemutatásával. A szerdai telefonok általában arra jók, hogy a kedves Olvasók jelezze­nek valamit, de arra már nem, hogy „megtárgyaljuk” a problé­mákat. Erre leginkább a levelek szolgálnak! Kérem, hogy a nem kifejezetten „társkeresés” ügyé­ben írt leveleiket továbbra is a Hírlap szerkesztőségébe küldjék Uránus nevére... Tíz évet letagadtam Emberi gyarlóság, hogy amíg fiatalok vagyunk, szeretnénk magunkat „öregíteni”, később, az idő múlásával éppen ellenke­zőleg. Azt, hogy ezzel sem sza­badjátszani, éppen az Ön kedves levele bizonyítja: „ Megismer­kedtem egy nagyon szimpatikus Úrral, akivel később közelebbi viszonyba is kerültem, elannyira, hogy megtudakoltuk egymás életkorát. Én 45 múltam, s mondtam neki, mivel barátnőim szerint olyan jól nézek ki, és olyan alkat vagyok, tízet nyu­godtan letagadhatnék. Le is ta­gadtam! Ő elhitte. Egy ideig nem firtatta, de egy szép napon előállt azzal, hogy lépjünk élettársi kap­csolatra! Nekem — mondanom sem kell — tetszett az ötlet, de ez azzal járt, hogy mindketten „önt­sünk tiszta vizet a pohárba”. Nem mertem tovább tagadni, szárnyasok mellé adhatjuk kö­retnek. Tejfölös-gombás csirke Hozzávalók: 1,20 kg csirke, 5 dkg vöröshagyma, 3 dkg só, 8 dkg zsír, 1/2 csomó zöldpetre­zselyem, 4 dkg liszt, 3 g liszt, 3 g törött bors, 3 dl tejföl, 20 dkg gomba, 5 dl csontié. A megmosott csirkét feldara­boljuk. A zsírt felhevítjük, majd a megsózott és lisztbe mártott csirkedarabokat a forró zsírba téve elősütjük úgy, hogy a csirke minden oldalát egyenletesen élje a forró zsír. Ezután az elősütött darabokat egy edénybe átszed­jük, a visszamaradt zsírban a fi­nomra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk, és hozzáadjuk a megmosott, szeletelt gombát. A gombát is lepirítjuk, sózzuk, törött borssal és finomra vágott zöldpetrezselyemmel fűszerez­zük. Amikor a gomba lepirult, liszttel megszóljuk, elkeverjük, és kissé tovább pirítjuk, majd fel­engedjük a csontlével. Ezt a gombás levet ráöntjük a csirkére, ügyelve arra, hogy a csirkedara­bokat ellepje. Fedővel letakarva pároljuk. Amikor a csirkehús majdnem puha, hozzáadjuk a tejfölt, és készre pároljuk. Párolt rizzsel tálaljuk. Göcseji göngyölt szelet Hozzávalók: 40 dkg sertés­comb, 10 dkg gépsonka, 10 dkg göcseji csemegesajt, 15 dkg zsír, 10 dkg zsemlemorzsa, 2 db tojás, 5 dkg liszt, 2 dkg só, 2 g törött bors. A hússzeleteket enyhén kive­regetjük, egyenletesen sózzuk és borsozzuk, néhány percig állni hagyjuk. A sonkát és a sajtot egy­beismertem, hogy tízzel több va­gyok, mint ahány évesnek mondtam magam. Nos, látnia kellett volna az arcát: egy világ dőlt benne össze. Azt hittem, rosszul lesz, megpróbáltam ne­vetéssel elütni a kegyes hazugsá­got, és magyarázgattam neki, hogy ha már eddig ilyen jól meg­voltunk, ugyan, miért akad fenn ezen a tíz éven, elvégre nem vál­tozott semmi? A válasza ez volt: minden megváltozott! Felállt, és faképnél hagyott. Azóta olyan vagyok, mint a bolond; most döbbenek rá, hogy mennyire fontos nekem ez a férfi, és nem tudok belenyugodni, hogy egy picinyke női füllentés miatt elve­szítsük egymást. Ön szerint ki­nek van igaza, és mit tegyek?” Azt, hogy ki hibázott, ne kér­dezze, úgyis tudja! Futó ismeret­ségnél még „elmegy,” ha egy nő füllent, és letagad két-három évet, csakhogy ez esetben sokkal többről van szó! Önnek — a dol­gok komolyra fordulásának már első szakaszában — el kellett vol­na mondania, hogy mennyi az „ennyi”. Az Úr most nyilván úgy könyveli el, hogy nem volt hozzá őszinte, magyarul: „hazudott” neki! És ezt nem viselte el. Sze­rintem a tényleges korhamisítás — a tíz év — nem elsősorban a szám miatt fontos. Hogy mit te­gyen? Próbáljon meg mindent, ha annyira szereti, de semmi eset­re se hazudjon... Összevesztünk Régi aranyszabály, hogy test­vérrel, rokonnal, közeli család­forma nagyságú, apróbb koc­kákra vágjuk. Az előkészített hú­sokat ezzel megtöltjük, majd ösz- szegöngyöljük. Hústűvel rögzít­jük, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába bundázzuk. Bő zsírba téve kisütjük. Tálalás­kor a hústűt eltávolítjuk, éles, vé­kony pengéjű késsel kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. Hasáb- burgonyával kínáljuk, de kitűnő burgonyapürével is. Burgonyalángos fokhagymás krémsajttal Hozzávalók (6 személyre): 1,40 kg burgonya, 2 dkg só, 60 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 3 dl tej, 3 dkg cukor, 3 dl olaj, 12 dkg fok­hagymás krémsajt. A burgonyát megtisztítjuk, és enyhén sós vízben puhára főz­zük. Leszűijük, jól lecsepegtet­jük, még melegen burgonyanyo­món áttörjük. A lisztet átszitál­juk, és langyos helyre tesszük. Az élesztőből langyos tejjel, cukor­ral és 10 dkg liszttel kovászt ké­szítünk. Az elkészített kovászt langyos helyre téve megkeleszt­jük. A lisztet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk az áttört bur­gonyát és az időközben megkelt kovászt. Megsózzuk, és hozzá­öntjük a langyos tejet. A tésztát jól összedolgozzuk, majd a tete­jét vékonyan megszóljuk liszttel. Tiszta konyharuhával letakar­juk, és langyos helyre téve meg­kelesztjük. Amikor a tészta meg­kelt, lisztezett gyúródeszkára he­lyezzük, és kb. 1/2 cm vastagra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk, és bő, forró olajban mindkét oldalát át­fordítva, szép pirosra kisütjük, ízlés szerint fogyaszthatjuk fok­hagymás krémsajttal, vagy sűrű tejföllel megkenve is. taggal nem célszerű „üzletet” kötni. Az érzelmek, a rokoni szá­lak merőben idegenek az üzleti praktikáktól, óhatatlan, hogy a dolgok ne keveredjenek! Mind több „családi” vállalkozást tud­nék emh'teni, ahol a kezdeti ró­zsás sikerek után a megismerés, a felismerés és a mélységes csaló­dás időszaka következett, ki­pusztítva a rokoni szeretetet. Am lehet, hogy tévedek, nincs iga­zam, bár az Ön esete — tisztelt Uram — engem igazol. „Indítsak pert a saját sógorom ellen? Sértsem vérig a húgomat, a két keresztlányomat, az egész rokonságot?” Istenem, mennyire komoly kérdések, amelyekre olyan nehéz választ adni, de a tét nagy, a befektetett és az elherdált érték oly számottevő, hogy — szerintem — mást nem tehet. Nem tudom, túl vannak-e már a békés családi kiegyezésen, vagy talán már nem is beszélnek az üz­let, a pénz miatt? Abból, hogy a sógorát «szívpanaszokkal már a múltkor elvitte a mentő, az utób­bira tippelek. Szerintem leghe­lyesebb lenne, ha szűk családi körben — a felesége, a nagyfiai — újból összeülnének, meghány- nák-vetnék a történteket, és — ha áldozatok árán is — találná­nak más megoldást, mint a bíró­ságot. Ha nem, akkor nem! Ma­rad a tanulság a jövőre vonatko­zóan: a jó barátság és rokonság alapja a pontos anyagi elszámo­lás, illetve az anyagi független­ség- (Uránus) Az el nem kötelezett mozga­lom története 1955-re nyúlik visz- sza, amikor 29 ország az indoné­ziai Bandungban megfogalmaz­ta a békés együttműködésnek, a béke és a biztonság megőrzésé­nek tíz alapelvét. Az alapelvek teljes összhangban álltak az ENSZ Alapokmányával, így ez még önmagában nem jelentette volna új, sajátos eszme elindulá­sát, de a Bandungban tanácsko­zó politikusok már messzebbre tekintettek, és célul tűzték ki a résztvevő országok kapcsolatai­nak szorosabbra fűzését. A negyvenes évek végétől az éleződő fegyverkezési verseny, a hidegháborús légkör és a létrejö­vő katonai szövetségek alterna­tívájaként született a gondolat, hogy az egyik tömbhöz sem tar­tozó, kívülmaradásukat és füg­getlenségüket megőrizni kívánó országok szervezetet alapítsanak (kollektív önállóság elve), így je­lezve igényüket a nemzetközi és az őket közvetlenül érintő ese­mények formálására. A katonai tömböktől való tar­tózkodás mint legfőbb elv meg­fogalmazása és a mozgalom lét­rehozása Tito-Nasszer-Nehru Brioni szigetén megtartott törté­nelmi találkozóján született meg 1956. július 18-19-én. A három államfő 13 pontból álló nyilatkozatát az el nem köte­lezettség első dokumentuma­ként értékelik. A gyakorlati megvalósításhoz azonban idő kellett. Végül 1961 tavaszán, Ti­to és Nasszer kairói tárgyalásain létrehozták az előkészítő bizott­ságot, majd 1961. szeptember 1-je és 6-a között 25 ország rész­vételével összeült az alapító csúcstalálkozó, amelyet Tito kezdeményezésének elismerése­ként Belgrádban tartottak. A mozgalom első elnöke Tito volt. (Az el nem kötelezett moz­galom elvi vezetőjének sokan a legutóbbi időkig is Jugoszláviát, illetve a mindenkori jugoszláv ál­lamfőt tartották.) A Belgrádban megfogalmazott célkitűzések mindmáig a mozgalom legfőbb alapelveinek számítanak. A hat napirendi pont a következő volt: a népek önállósághoz való joga, a gyarmaturalom és a neokoloni- alizmus elleni harc; a faji megkü­lönböztetés és az apartheid meg­szüntetése; a szuverenitás és az integritás tiszteletben tartása, a más államok ügyeibe való be nem avatkozás; az általános le­szerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése és az idegen kato­nai támaszpontok felszámolása; a békés egymás mellett élés elve­inek érvényesítése; az ENSZ szerepének növelése. Kialakították a mozgalom szervezeti felépítését is: a legfel­sőbb szintű szerv a háromévente tartandó csúcsértekezlet, ame­lyen a tagállamok (vagy tagszer­vezetek, pl. PFSZ, SWAPO) el­nöki, illetve kormányfői szinten vesznek részt. A soros elnök mindig a leg­utóbbi csúcsértekezletet vendé­gül látó ország állam- vagy kor­mányfője. Két csúcs között az irányító funkciót a külügymi­niszterek értekezlete látja el, il­letve az állandóan működő belg­rádi központú koordinációs iro­da. A konkrét határozathozó, il­letve végrehajtó munka a külön­böző munkabizottságokban tör­ténik. A hetvenes évek végén az ál­landó tagok száma már közel száz volt, emellett bővült a fel­szólalási joggal rendelkező, úgy­nevezett megfigyelők (pl. Brazí­lia, Costa Rica, Mexikó, Salva­dor), illetve az „állandó vendé­gek” (pl. Ausztria, Svájc, Svéd­ország, Finnország) köre is. Az el nem kötelezettek lassan az ENSZ-ben is többségbejutot­tak, amiből két dolog követke­zett: egyrész így — mint a máso­dik legnagyobb nemzetközi fó­rum — a világpolitika meghatá­rozó ereje lett, másrészt a mozga­lom legfőbb fórumává az ENSZ válhatott. Ezt az a gyakorlat is erősítette, hogy mivel a költség- vetésről döntő közgyűlésben a szegény és kicsi országok szava­zatai egyformán estek latba a gazdag országokéval, az 1992- ben már 103 el nem kötelezett ország könnyedén el tudta fo­gadtatni javaslatait, főleg, mert a Szovjetunió és szövetségesei is gyakran támogatták. Ma az el nem kötelezett orszá­gokban él az emberiség kétötö­de. Ezek • döntő többségükben volt gyarmati, úgynevezett fejlő­dő országok, ebből következően a mozgalom látókörében az álta­lános politikai elvek mellett a gazdasági kérdések: a harmadik világ gazdasági kizsákmányolása elleni harc, a nyersanyagtermelő országok számára kedvezőbb vi­lágpiaci feltételek kivívása és az érintett országok gazdasági együttműködésének fokozása is fontos szerepet kapnak. A mozgalom megalakulásától kezdve eltérő gazdasági fejlettsé­gű, különböző társadalmi rend­szerű és politikai irányzatú or­szágokat tömörített. Elsőrendű fontosságúnak tartotta a világbé­ke megteremtését és a leszere­lést, ugyanakkor a helyzet ellent­mondásos, mert ezek az orszá­gok is folytattak fegyverkezést saját területükön. Sokszor el­hangzott a bírálat, hogy az el nem kötelezett mozgalom na­gyon is elkötelezett, hiszen pl. Kuba az alapítók közé tartozott, és a mozgalom tagja volt Angola, Észak-Korea és Vietnam. Ugyanakkor a Szovjetunió is hajlott arra, hogy ezeket az or­szágokat természetes szövetsé­gesének tekintse. (Kuba 1979- 1982 között a mozgalom elnöki szerepét is betöltötte, Fidel Cast­ro ekkor érkezett el nemzetközi szerepének csúcsára, és saját cél­jai érdekében nagy befolyást erőszakolt ki a mozgalomban.) A Nyugat fellélegzett, mikor három év múlva India átvette az elnöki tisztet. A helyzet természetesen mára megváltozott. A szervezet már India elnöksége idején igyeke­zett higgadtabb, inkább közvetí­tő szellemű politikát folytatni. A hidegháború befejeztével új feladatok és lehetőségek állnak a mozgalom tagországai előtt. Számos politikus elmélkedik az el nem kötelezettség jövőjéről most, mikor az eredeti kihívás érvényét vesztette, az új világ­rend viszont számos új kihívást is jelent a világ egyelőre még szegé­nyebb régiója számára. Az egy­kor segélyeket osztogató Szovjetunió és Kelet-Európa például már a fejlődő országok vetélytársaiként jelentkezik a se­gélyre várók között. A számos bírálat ellenére (amelyek kifogá­solják a papírízű, bő lére eresz­tett nyilatkozatok, a szóvirágos retorika túlzásba vitelét, a kezde­ményezőképesség hiányát, a munkamódszereket) a mozga­lom jelentőségét a legtöbben nem vonják kétségbe. A legutóbbi, az 1989-es belg­rádi csúcson (amelyen először vett részt magyar képviselő) már erőteljesen érezhető volt, hogy a politikai enyhülés légkörében egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági kérdések, a kereske­delmi kapcsolatok erősítése, a technológia átadása és a kultúra fejlesztése. Az Öböl-háború ide­jén ugyan Radzsiv Gandhi tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy megpróbáljon az el nem kötelezettekből béketeremtő erőt kovácsolni, ez azonban ku­darcot vallott, a belső bajaival el­foglalt Jugoszlávia pedig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy vezető szerepét — soros el­nökként — a gyakorlatban érvé­nyesítse. A legközelebbi, 1992. szep­temberi indonéziai csúcsértekez­let előtt tehát számos megválaszo­landó kérdés áll. „Nem vagyunk kétségbeesve a mozgalom jövője miatt, nem hisszük, hogy zsákut­cába jutott, de az valószínű, hogy válaszúihoz érkezett” — fogal­mazta meg egy indiai politikus. — ...............— ----------------v E ger város Kárpótlási Érdekegyeztető Fórumának közleménye: A fórum 1992. június 11-én tartott ülésén az alábbi határozatokat hozta: 1. Eger város Érdekegyeztető Fóruma a többszöri egyeztetést követően az „Egri Csillagok ” Mgtsz kárpótlási földalapkijelölési tervét nem fogadta el. Fentiek alapján a fórum felkéri a Heves Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt a törvényben előirt kötelezettségeinek teljesítésére. 2. Az Érdekegyeztető Fórum felhívja Eger város közvéleményének figyelmét, hogy az EGER VIN vagyonának értékesítése 1992. június 30-i határidővel megtörténik. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak földterületei — mielőtt bármiféle törvényes igényüket érvényesíthetnék — értékesítésre kerülnek. Az Érdekegyeztető Fórum — a Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, EGERVIN felé kiadott földkijelölést elrendelő határozata ellenére — nem látja biztosítottnak a kárpótlási törvény megvalósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents