Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-20-21 / 145. szám

Bf*1 ■ B ^ I K^4» J ^ -I C*] ■ IÍÉAÉHSHHflSÉ&9KS9Í9fiffiSÉ9fisHuHR mwpíMvpHypwnHVHpn hmMbémH ■■■■■■hh ppvPPPV HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEf,YEI 1992. JÚNIUS 20-21., SZOMBAT-VASÁRNAP HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA m. ÉVFOLYAM 145. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZEP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Engedményes tüzelőanyag-vásár! Engedményes ár Cseh dió szén 250 Ft/q Berentei dús dió szén 287,50 Ft/q Várpalotai brikett 522,30 Ft/q Konix brikett 546,50 Ft/q % _______:___________1/ L assuló infláció A KSH adatait tanulmányozva kiderül, hogy az infláció növekedése lassul: tavaly az első öt hónap­ban 22,4 százalék volt az előző decemberhez ké­pest, most fjedig 11,4 százalék a tavaly év végihez viszonyítva. Az infláció növekedési üteme az idei öt hónapot tekintve havi 1,4 százalék, szemben a tava­lyi 2,4 százalékos adattal. Az árak idén áprilisig 3,6 százalékkal növekedtek a múlt év végéhez képest. Jelentősen nőtt a kereskedelmi árrésszint a termelői árakhoz viszonyítva, ami egészséges folyamatnak tekinthető, jóllehet, van inflációs hatása. Összegez­ve: az árak idei alakulása egyértelműen a jelzett éves 20-25 százalékos inflációs sávon belüli mara­dást valószínűsíti. Vizsgál az IMF A Nemzetközi Valu­taalap (IMF) küldöttsé­ge vasárnap érkezik ha­zánkba. A kormány- szervekkel való tárgya­lásaik során minden bi­zonnyal az egyik legfon­tosabb téma lesz a költ­ségvetés ez évi hiányá­nak alakulása. Az állami költségvetési törvény mintegy 70 milliárd fo­rintban rögzítette az ez évi hiányt. Ezt az össze­get ítélte elfogadható­nak az IMF. Idén május végére azonban a költ­ségvetési deficit már több mint 8 milliárd fo­rinttal meghaladta az egész évre tervezettet. A Nemzetközi Valu­taalap szakértői várha­tóan azt is felvetik vizs­gálódásaik során, mi­ként kellene megváltoz­tatni az ez évi költségve­tésről szóló törvényt, nevezetesen annak ki­adási, illetve bevételi ol­dalát. (MTI) Eskütétellel kezdődik Füzessy Tibor miniszteri es­kütételével kezdődik az Ország­gyűlésjövő heti plenáris ülése. A nyári szünet előtti utolsó plenáris munkanapokon több fontos tör­vény ügyében határoznak a hon­atyák, majd augusztus végéig szünetel a törvényhozás. A kép­viselőket viszont jócskán ellátták munkával, hiszen számos, a nyá­ri ülésszak augusztus végi folyta­tásához munkájához kiosztott előterjesztés között megkapták a tavalyi költségvetés végrehajtá­sáról szóló beszámolót — hat kö­tetben. Módosított tb-rendelet A társadalombiztosítással ösz- szefüggésben a kormány módo­sította a tb-re vonatkozó korábbi rendeletét olyan értelemben, hogy ezentúl a tb terhére térítés­mentesen vehető igénybe a házi­orvosi ellátáson belüli szakápo­lás, egyes fogorvosi alapellátá­sok, továbbá a szülészeti ellátás­hoz sorolható egyes szolgáltatá­sok: így a család- és nővédelmi, valamint genetikai tanácsadá­sok, az ehhez szükséges diag­nosztikai vizsgálatok, illetőleg a meddőség kezelésével összefüg­gő vizsgálatok. Torgyánt nem várják Torgyán József a kisgazdapárt delegátusaként nem vehet részt és nem szólalhat fel az Európai Kereszténydemokrata Unió jú­nius 21-23. között rendezendő varsói tanácskozásán. Ezt Tho­mas Jansen, az EUCD szervező­je közölte Németh Bélával, a párt főtitkárával — tájékoztatta az MTI-t Fekete Györgyi, az FKGP szóvivője. Az idő rövidsé­ge miatt ugyanakkor a pártnak már nincs lehetősége új összeté­telű küldöttség felállítására és delegálására, ezért az FKGP va­lószínűleg nem képviselteti ma­gát az Európai Keresztényde­mokrata Unió varsói tanácsko­zásán — mondta a szóvivő. Motorgyártás Szentgotthárdon Már főijük a gyártósorok be­üzemelése, és néhány napon be­lül megkezdődik a próbaüzem a General Motors Hungary szent­gotthárdi gyárában. Magyaror­szág első motorgyárának ünne­pélyes avatása július 24-én lesz. A motorgyár évi 200 ezer darab 1400 és 1600 köbcentis benzin­motort gyárt majd. Az idén a ter­vek szerint valamivel több mint 14 ezer motor készül Szentgott­hárdon. Üj kormányzati munkaprogram A kormány e heti ülésén új munkaprogramot fogadott el a tartós gazdasági növekedés fel­tételeinek megteremtésére. To­vábbra is a külső egyensúly meg­teremtése, az infláció visszaszo­rítása, a külföldi befektetők bi­zalmának erősítése, a piacgazda­ság jogi és intézményi feltétel- rendszerének kialakítása a fő cél. A dokumentum 13 feladatcso­portot határoz meg. Hidegzuhany után Kitérőn a gyöngyösi kitérógyár? A kitérőgyár sem ússza meg zökkenők nélkül a nehezebb időket. A stabilabbak között em­legetett gyöngyösi nagyüzem is sorra válik meg dolgozóitól, s aki marad, régóta az sem kap már egész hetes munkát. Pedig szó sem volt ilyenekről, amikor az át­alakulás napirendre került. Fel­mondás, elbocsátás helyett leg­feljebb a természetes létszám- csökkenésre gondoltak. Arról beszéltek, hogy inkább csak attól búcsúznak, akinek kora vagy be­tegsége miatt kitelik a szolgálata, netalán kedvezményes nyugdíja­zását kéri. Csodálkozik, bosszankodik is a város, ahol évtizedekig megha­tározó volt a vasutas ipartelep. Hiszen elsőként kínált nagyobb tömegben is másféle lehetősége­ket, mint amilyenekből a jobbára mezőgazdasághoz szokott lakos­ság addig választhatott. Csalá­dokat tartott el, generációkat ne­velt új szakmákra, s ismertetett meg a korábbitól eltérő életfor­mával. S mára mindez már a múlté... — Kitérőn a kitérőgyár?— tu­dakolom a csalódott emberektől a városszéli munkahelyen. Van, aki mond egy csúnyát. Akad, aki csak mutatja, vagy amit hall, egyszerűen elereszti a füle mellett. Jobb, ha ki sem nyit­ja a száját — tartja —, mivel soha nem lehet tudni... — Ott még nem tartunk — vá­laszol kérdésemre a megválto­zott nevű cég, a VAMAV, a Vas­úti Berendezések Kft. magyar ügyvezető igazgatója, Kelemen Árpád. — Kétségtelen, hogy vannak gondjaink, de valószínű­leg átmenetiek. S az idézett át­alakulás nélkül még súlyosabbak lennének... Igazán a jó szándék vezette törekvéseinket, azt a megoldást kerestük, amely a leg­többet hozhatja egybeforrott gárdánknak. Próbálkozások után jutottunk odáig, hogy a ki­választott partnerrel, a Voest-Al­pine GmbH-val tavaly ősszel alá is írhattuk szerződésünket a kö­zös vállalat megalakításáról. A MÁV és az említett külföldi gaz­dasági szervezet együttesen 500 millió forint értékű külföldi törzstőkéjének fele a meglévő, hazai géppark, míg a további há­nyadot osztrák társunk adja pénzben és know-how-ban, fej­lesztésként. (Folytatás a 3. oldalon) Régi — s teljességgel indokolt — vágyuk teljesült tegnap a Poroszlón és környékén elíőknek, dél­előtt ugyanis ünnepélyesen is átadták a mindössze hat hét alatt elkészült új mentőállomást. Amint dr. Göbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatója elmondta, az itt élő emberek igényei, emellett pedig a környéken egyre inkább fejlődő turizmus tette indokolttá az új mentőállomás megépítését. Amint elhangzott, a most átadott ál­lomáson egyelőre egy Toyota és egy Nisa gépjár­mű teljesít majd szolgálatot, s ad állandó ügyeletet a Tisza menten. (Fotó: Szántó György) Szeptembertől Üj diák­igazolványok Szeptember 1-jétől megszű­nik a diákigazolványok ingye­nessége. Ezentúl a diákoknak 23 forintot kell fizetniük érte, és megváltozik az igazolványok formátuma is — tájékoztatta az MTI-t a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium csütörtökön. A régi igazolványokat fokoza­tosan váltják fel az újak: szep­tembertől csak az alap-, közép- és felsőfokú, illetve a szakmai oktatásban részesülő elsőéves tanulók, hallgatók kapnak új iga­zolványokat. A többiek az intéz­mények által korábban kiadott és még a következő tanévre (tan­évekre) is érvényesíthető igazol­ványokat használhatják. Ä diákigazolvánnyal kapcso­latos feladatokat a Pátria Nyom­da Rt. veszi át az Állami Biztosí­tótól. Az érintett intézmények­nek július 15-ig kell megrendel­niük a beíratott első osztályosok számára az új diákigazolványo­kat a Pátria Nyomda Rt. címén: 1374 Budapest, Pf. 564. (MTI) Az APEH nemcsak írni, olvasni is tud Támadás a láthatatlan jövedelmek ellen 65 százalékról 47 százalékra csökkent a 150 ezer forintnál ke­vesebb jövedelmet bevallók ará­nya, míg a 240-360 ezer forintos sávba tartozóké 8,6 százalékról 14,7 százalékra nőtt. Az évi 600 ezer forintnál nagyobb jövede­lem után adózók száma egy év alatt pontosan a kétszeresére emelkedett: tavaly még csak az adófizetők 1,3 százaléka, az idén már 2,7 százaléka tartozott ebbe a sávba. Egymillió forint feletti jövedelemmel 25 ezren, 2-4 mil­lió közöttivel háromezren, ennél többel mintegy négyszázan ren­delkeztek. Az APEH kimutatásaiból az egyes társadalmi csoportok szo­ciális, anyagi helyzetére is követ­keztetni lehet. Kiderült, hogy az egyéni vállalkozások jelentős ré­sze jóval kevesebb jövedelmet biztosít, mint azt a kívülállók fel­tételeznék. A hivatal elnöke né­hány példát is említett. Az adó­bevallások tanúsága szerint a legrosszabbul a divatáru-keres­kedőknek megy, átlagosan 77 ezer forint ráfizetéssel zárták az évet. Őket a hamburgeresek, a falatozótulajdonosok követik: 35 ezer forintos évi ráfizetéssel. Az autószerelők kevésbé pa­naszkodhatnak, mert átlagosan 135 ezer forintos évi jövedelmet vallottak be, míg a személyszállí­tók 159 ezer forintot ismertek el. A legelégedettebbek — ebben a körben — a kőművesek (312 ezer forintos évi tiszta jövedel­met vallottak be) és a női szabók lehetnek (520 ezer forint után adóztak). Minarik György külön kitért az adóhivatal számára láthatat­lan jövedelmekre is. E jövedel­mek egyik csoportja a vállalko­zásokhoz kapcsolódik, a másik a borravaló, a hálapénz. Ez utób­bit egyre kevesebben és csökke­nő mértékben vallják be. 1988- ban még 12 ezer orvos ismerte el, hogy rendszeresen részesül hála­pénzben, tavaly már csak 2900 fogadta el — saját bevallása sze­rint — a zsebbe csúsztatott borí­tékot. (Folytatás a 2. oldalon) A biztosítottnak meg kell mondani: mennyit fizet majd Egészségügyi szolgáltatások — pénzért A kormány rendeletben sza­bályozta a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások körét, a térítés módját, és tételesen megszabta bizonyos, a társadalombiztosítás által nem támogatott szolgáltatá­sok dijait — hangzott el a kor­mányülés döntéseit ismertető szokásos pénteki szóvivői tájé­koztatón. A július elsejétől érvénybe lé­pő rendelet meghatározza azok­nak az egészségügyi szolgáltatá­soknak a körét, ahol a biztosí­tottnak csupán a többletszolgál­tatásért keíl fizetnie. Fizetéses körbe sorolták egyebek közt az olyan szanatóriumi ellátást, amelytől nem várható a beteg ál­lapotának javulása, vagy például a társadalombiztosítás által tá­mogatott gyógyászati segédesz­közöktől eltérő, orvosi ajánlás szerinti fogpótlást. Felsorolja emellett a szabály a társadalombiztosítás által nem támogatott eljárások legtipiku­sabb eseteit, és tételesen megha­tározza azok dijait. Fizetni kell ennek alapján az orvosszakértői, a véralkohol- és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokért, a látleletkészítésért, és például a detoxikálásért is. Fontos tudni­való ugyanakkor, hogy az egyes szolgáltatások igénybevétele előtt a biztosítottal közölni kell, mennyit kell majd fizetnie. En­nek elmulasztása esetén térítési dijat nem lehet követelni. A ren­deletet valamennyi, a Társada­lombiztosítási Alappal finanszí­rozási szerződést kötött, egész­ségügyi ellátást biztosító intéz­ményben alkalmazni kell. Párbeszéd az egri GYIVI-ben A gyereket leginkább a család védi meg A jövő: nevelőcsaládok védőszárnyai alatt A Magyar Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Kamara Heves me­gyei szervezetének meghívására tegnap délután Egerben, a GYI- VI-ben tartózkodott dr. Kis Gyula MDF-es országgyűlési képviselő, a szociális, egészség- ügyi és családvédelmi bizottság elnöke. A találkozón — amelyen a ka­mara tagjai és gyermekvédelmi szakemberek vettek részt — az előadó a szociális törvénykezés helyzetéről beszélt. Egyebek mellett azt mondta, hogy a csa­lád és az ifjúság védelme a bizott­sági munkában is perifériára szo­rult, az őrületes törvényalkotási munka miatt. Azon igyekeznek, hogy az ENSZ gyermeki jogok nyilatkozatát — amelyet egyéb­ként március 14-én elfogadott a Parlament — beépítsék a hatá­lyos jogrendbe. Ez egyelőre a jö­vő feladata. Kis Gyula azt elemezte, hogy leghatékonyabban a családokon keresztül lehet megközelíteni a gyermekvédelem problémáját. Ehhez azonban az is fontos, hogy elfogadják a gyermekvédelmi és szociális törvényt, ameljmek normaszövege épp tegnap ké­szült el — az általános vitája azonban csak szeptemberre vár­ható. Ezzel kapcsolatban kérte a je­lenlévőket, hogy javaslataikkal, esetleges módosító indítványa­ikkal segítsék elő, hogy minél in­kább az élet gyakorlatias dolgait is tükrözze ez a törvény. Ezután szó esett a gyermekvé­delmi dolgozók egzisztenciális problémáiról. A legtöbben ab­ban is egyetértettek, hogy a je­lenlegi gyermekvédelmi rend­szer — mint struktúra — elavult. A jövő iránya mindenképpen az, hogy nevelőcsaládok védőszár­nya alatt nőjenek fel a nehéz sor­sú kisgyerekek. v 4 delme a múlt esztendőben — jelentette be Minarik György, az APEH elnöke a személyi jövedelemadó-bevallások mintegy há­romnegyedének feldolgozása után. Még egy hónapra van szüksége a hivatalnak, hogy pontos képet kapjanak a csaknem 3,8 millió adófizető állampolgár múlt évi jövedelmének pontos alakulásáról, de már most bizonyosra vehető, hogy e téren jelentős átrendeződés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents