Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. június 16., kedd Gajdar a kormányfő Jegor Gajdart bízta meg a kor­mányfői teendők ellátásával Bo­risz Jelcin. A Gajdar megbízatá­sáról szóló hivatalos közlemény szövege azt valószínűsíti, hogy az oroszországi gazdasági reformok irányítója néni mint kinevezett miniszterelnök, hanem ideigle­nesjelleggel mint megbízott ügy­vezető kormányfő folytatja eddi­gi munkáját. A megbízott kor­mányfő személye jelzi, hogy Jel­cin a radikális piacgazdasági re­formok útját kívánja járni, és Gajdar előléptetésével a Nyugat számára is bizonyítani kívánja ennek folyamatosságát. Elismerik-e Macedóniát? Macedónia elismerésének kérdése újból terítékre kerül az Európai Közösség külügymi­nisztereinek tegnap Luxemburg­ban megkezdődött ülésén. A mi­niszteri tanács soros elnöke, a portugál Deus Pinheiro a hét vé­gén kapcsolatba lépett a görög és a macedón féllel egy kompro­misszum érdekében. Athén arra hivatkozva, hogy Macedónia ne­ve azonos a vele szomszédos gö­rög tartományéval — ami területi követelésekre vezethet —, mind­eddig elutasította a Skopjéi ható­ságok elismerését. A közösség többi országa számára, amelyek viszont hívei lennének az elisme­résnek, az a kérdés, megtegyék-e ezt az EK külpolitikai akcióegy­ségének rovására. Olasz állampolgárságot vásárolnak A Horvátországhoz tartozó Isztria lakosai tömegesen vásá­rolnak olasz állampolgárságot, elkerülendő, hogy a horvát had­seregbe sorozzák be őket — je­lentette a Tanjug belgrádi lapje­lentések nyomán. Hírek szerint eddig 20 ezer isztriai lakos vásá­rolt fejenként 300 ezer líráért olasz állampolgárságot, amely feljogosítja őket itáliai tartózko­dásra és munkavállalásra. Hiva­talos kimutatás szerint ugyanak­kor csak 3 ezer olasz nemzetisé­gű személy él a félszigeten. Szavazni — a válásról A szlovákiai parlamentbe be­jutott, illetve azon kívül rekedt ellenzéki pártok és mozgalmak képviselői — vasárnapi pozsonyi »tanácskozásukon — nyilatkozat­ban szorgalmazták, hogy még október 28. előtt tartsanak Szlo­vákiában népszavazást arról, benne maradjon-e Szlovákia a csehszlovák szövetségi állam­ban. Ausztriá-lottó A 24. játékhét nyerőszámai: 1, 7, 13,16, 22, 41, a pótszám 27. A Joker-szám: 678.358 A Lottó Unió tájékoztatása szerint a nyeremények a követ­kezők: az egy darab 6 találatos szelvényre egyenként 11.169.188 schillinget fizetnek. Az 5 plusz 1-es 286.389, az 5 találatos 16.720, a 4 találatos 434, a 3 ta­lálatos 32 schillinget ér. A 39 da­rab telitalálatos Joker-szelvényre egyenként 4.111.449 schillinget fizetnek. Kevesebb „dráma”, kisebb felhajtás Amerikai—orosz csúcstalálkozó Azeriek elől az erdőbe Menekülő örmények Az azeri hadsereg hétfőn foly­tatta előretörését Karabahban. A karabahi hírügynökség szerint az azeri nemzeti haderő tegnap reggel elkeseredett harcok után Észak-Karabahban elfoglalt két örmény települést, Gulisztánt és Verisent. A közeli, fontos ör­mény város, Saumján elestét hét­főn megerősítette Moszkvában az örmény képviselet is. A jelen­tés szerint a harcok elől mintegy tízezer örmény nemzetiségű la­kos menekült a környező erdők­Észak-Korea előállít plutóni­umot, az így nyert mennyiség azonban nem elégséges atom­fegyver gyártására — írta hétfői számában a New York Times cí­mű amerikai napilap, az Észak- Koreában járt nemzetközi sza­kértői csoport tagjaira hivatkoz­va. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői hétfőn Bécsben számolnak be hi­A brit hírszerzés már évekkel Robert Maxwell halála előtt ada­tokat gyűjtött a nemrégiben rej­télyes halált halt brit sajtócézár­ról — közölte tegnap a Financial Times című vezető londoni gaz­dasági napilap. Az újság értesü­lése szerint 1989 óta figyelték Maxwell üzleti ügyeit, s az ada­tokból már akkor sejthető volt, hogy a néhai brit nagyvállalkozó tisztességtelen praktikákat űz. A Financial Times úgy tudja, hogy a hírszerzési osztály a miniszte­relnöknek és a központi bank­nak is eljuttatta értesüléseit. Az ellenzéki Munkáspárt gazdasági be. Súlyos harcok folynak Mar­tiakért és Aszkerán megszerzé­séért is. Karabahi közlés szerint az azerbajdzsán erők csapatösz- szevonásokkal készülnek újabb támadásokra. Baku azzal vádol­ta Örményországot, hogy raké­tákkal lőtt határ menti települé­seket. Örményország képviselő­je Moszkvában cáfolta az orosz televízió vasárnap esti értesülé­sét, amely szerint az örmény vé­delmi erők elfoglalták volna Ag- dam azeri várost. vatalosan az észak-koreai atom­létesítményekben végzett vizs­gálataik eredményeiről. A lap emlékeztet arra, hogy az IAEA vizsgálatának kiszivárogtatott eredményei ellentmondanak az amerikai és dél-koreai hírszerzé­si adatoknak, amelyek szerint Phenjan akár néhány hónapon belül is képes lehet atomfegyve­rek előállítására. szóvivője máris kimentő magya­rázatot követelt a kormányfőtől. Gordon Brown kijelentette: leg­felső szintű vizsgálatot igényel az a tény, hogy a kormány már há­rom éve tudatában volt a Max- well-birodalom belső szabályta­lanságainak, s mégsem tette meg a szükséges lépéseket a kolosszá­lis méretű csalássorozat leleple­zésére. John Major miniszterel­nök hivatala nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Financial Ti- mesban megjelenteket; egy szó­vivő csak annyit közölt, hogy „biztonsági kérdéseket nem kommentálunk”. George Bush'amerikai elnök Borisz Jelcin orosz államfő mai washingtoni látogatása elé egye­bek mellett úgy tekint, mint ami belpolitikai téren segíthet neki a kiábrándult választók érdeklő­désének felkeltésében. A két államfő várhatóan meg­állapodásra jut a nukleáris arze­nálok jelentős csökkentésében, s megvitatja majd az Oroszország­nak nyújtandó segély ügyét, amely egyelőre a kongresszus előtt — ténylegesen — áll. Fehér házi tisztségviselők elis­merik, hogy a keddre és szerdára tervezett csúcstalálkozó nem fog sokban hozzájárulni ahhoz, hogy Bush elnökségi idejének legala­csonyabb népszerűségi indexe jelentős mértékben emelkedjék. Ugyanakkor ez az esemény Bush elnököt ismét a világ érdeklődé­sének középpontjába helyezi, ahol Bush leginkább „otthon” érzi magát, s aláhúzza tapasztalt- ságát a külpolitika terén, ami megkülönbözteti őt választási el­lenfeleitől, a demokrata Bili Clintontól és a valószínű függet­len jelölttől, Ross Perot-tól. Az egykoron verhetetlennek tűnt amerikai elnök tevékenysé­gének megítélésén nagymérték­ben rontott az, hogy nem volt ké­pes megoldani feszítő belső problémákat. Próbálkozásai si­kertelenségéért lényegében a de­mokrata többségű kongresszust okolja, s külpolitikai sikereit hangsúlyozza — például a győz­tes Öböl-háborút —, mondván: ilyesmit képes felmutatni, ha nem kell a kongresszussal foglal­koznia. Választási beszédeiben Bush elnök gyakran emlékeztet arra, hogy ő és elődje, Ronald Reagan tevékenysége révén, a volt Szov­jetunióval megkötött leszerelési egyezményeken keresztül a világ biztonságosabbá vált. A jövő he­ti Bush-Jelcin csúcstalálkozón várakozások szerint megállapo­dásra jutnak egy olyan leszerelési javaslat terén, amely túlmutat a hadászati támadófegyverek csökkentését előíró, az Egyesült Államok és az egykori Szovjetu­nió által még tavaly aláírt START-szerződésen. Baker amerikai és Kozirev orosz kül­ügyminiszter a héten próbálta még közelíteni a két kormányja­vaslatai között lévő különbséget, ám a washingtoni sikertelen megbeszélések után Londonban odáig jutottak, hogy a végső szót a két államfőnek kell kimonda­nia a kedden kezdődő csúcstalál­kozón. Bush elnök helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy — bár szerette volna — Jelcin látogatá­sának idejére nem születik meg a döntés az Oroszország megsegí­tésére kilátásba helyezett segély­ről. Bush ugyan ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok részt vállal az Oroszországnak nyúj­tandó 24 milliárd dolláros nem­zetközi segélycsomagból, illetve jelentős segélyt juttat a volt szov­jet tagköztársaságoknak. Ám re­ményei ellenére nem valószínű, hogy a kongresszus két háza még Jelcin érkezése előtt szavazna ezekről a kérdésekről. A külföldi segélyek ügye a vá­lasztási évben nem igazán nép­szerű az Egyesült Államokban, és Bush elnök el akarja kerülni annak látszatát, hogy ő az oro­szoknak akar pénzt adni, amikor amerikaiaknak is szüksége van rá. Habár csúcstalálkozónak ne­vezték el a Bush-Jelcin megbe­széléseket, valószínűleg sokkal kevesebb lesz benne a „dráma”, és kisebb lesz a felhajtás, mint az Egyesült Államok és a volt Szov­jetunió vezetőinek csúcstalálko­zói idején. Akkor azok a szemé­lyes megbeszélések a hideghábo­rú feszültségének csökkentését szolgálták. A ma kezdődő Bush-Jelcin ta­lálkozónak sokkal inkább mun­ka jellege lesz. Olyan — mondta egy vezető amerikai kormányza­ti tisztségviselő —, mint amikor Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia el­nök, vagy John Major brit kor­mányfő sokadik találkozóinak egyikét tartják Bush elnökkel. Jelcin elvesztette a türelmét Borisz Jelcin éppen interjút adott a CBS amerikai televíziónak, amikor váratlanul türelmét vesztve felpattant székéből, és távozott. Az amerikai televízió vasárnap közvetítette az orosz elnökkel an­nak Moszkva környéki dácsájában felvett és félbeszakadt interjút. — Nem akarok többet politikáról beszélni — ezekkel a szavak­kal rekesztette be az orosz elnök idő előtt a beszélgetést, amikor az újságírónő egy szentpétervári gyermekkórház állapotait firtatta. Ebben a kórházban gyermekek haltak meg antibiotikumok hiánya következtében. — Miért nem adnak nekik önök antibiotikumokat? Az önök or­szága gazdag... Anyámnak szívrohama volt, és az ő kezeléséhez is hiányzott a megfelelő gyógyszer. Pedig ő az elnök anyja — válaszolt Jelcin. Yan-e atomfegyvere Észak-Koreának ? A brit hírszerzés régóta tudta A szabálytalan Maxwell Kié Minden idők legnagyobb környezetvédelmi kon­ferenciája fejeződött be a hét végén Rio de Janeiró- ban: fejlesztési programok és segélyezési koncepci­ók tucatját vitatták meg, tervezetek és nyilatkozatok sorát fogadták el, a zárócerem ónián pedig állam - és kormányfők serege gyűlt össze. Földünk állapotá­ért, a környezetszennyezés fokozódásáért aggódó csoportok és pártok szája íze mégis meglehetősen keserű maradt — s tegyük hozzá, teljes joggal. Mi a borúlátás oka ? Miért nem hozott a jelek sze­rint igazi áttörést az ENSZ égisze alatt lebonyolított riói szuperrendezvény sem? Egyrészt azért, mert a különböző dokumentumokban előírt vállalások és ajánlások továbbra sem kötelező jellegűek, vagyis bármely ország saját gazdasági szempontjaira hi­vatkozva továbbra is áthághatja azokat. Arról nem is beszélve, hogy a legfejlettebb Egyesült Államok végig lényegében elhatárolta magát az átfogó, glo­bális szerződésektől, s ezen még az sem változtatott, hogy Bush e magatartásával szinte „fekete bárány­nak ” érezhette magát a másfél száz résztvevő között. Kié is napjainkban a Föld? Kinek a kötelessége, hogy az egész emberiség javára, az utánunk követ­kező nemzedékek érdekében őrködjön épségén, a Föia? természet megőrzésén? Ezekre az alapkérdésekre Rióban sem sikerült meglelni a választ. A fejlett or­szágok nemigen hajlandók a segélyprogramok túl­zottfelduzzasztására, s saját életszínvonaluk vissza­fogására a környezet kímélése érdekében. A fejlő­dők viszont joggal hangoztatják, hogy a gazdag Északnak a közös cél érdekében bőkezűbb módon kellene áldoznia, hiszen a megóvandó értékek, eső­erdők és más természeti kincsek java része az ő terü­letükön található. Érvekben és tervekben tehát nincs hiány — csak szülőbolygónk tovább károso­dik. Magyarország is vonatkozó partner? Nem, mert — mint Göncz Á rpád is jelezte — hazánkban a kör­nyezetvédelem szükségességét illetően teljes a nem­zeti egység. Csatlakoztunk is két globális szerződés­hez. A gond nem is itt van, hanem ott, vajon lesz-e elég szellemi és anyagi kapacitásunk arra, hogy nemcsak jó partnerek, hanem a gyakorlatban ered­ményes környezetvédők is lehessünk. Vagy ahogy Rióban egy résztvevő mély cinizmussal mondta: „Érdemes lesz-e még lélegezni a XXI. században?” (FEB) //Mélv fájdalommal tudatjuk^ hogy szeretett feleségem, édesanyánk MÉZIISTVÁNNÉ szül. Molnár Mária életének 60. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1992. június 16-án 17 órakor a makiári temetőben lesz. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, akik SZABÓ JÓZSEF mérnök temetésén megjelentek, virágaikkal és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége és gyermekei 'Iviély fájdalommal tudatjuk^ hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk KISS LÁSZLONÉ sz. Tornán Zsuzsanna, az Egri Dohánygyár nyugdíjasa életének 82. évében elhunyt. 1992. június 15-én csendben eltemettük. Köszönetét mondunk azoknak, akik gyászunkban osztoztak. A gyászoló család ^Gazdálkodó szervezetek, figyelem!^ Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 26,44 % ' 25,59 % átlagos: 26,16 % 24,96 % minimum: 22,20 % 23,56 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. r / —:—=\ Június 17-től 28-ig BÚTORKIÁLLÍTÁS ÉS-VÁSÁR Mezőkövesden a Cipész KTSZ helyén és a bútorboltban. A budapesti DOMUS TRADE bemutatja a legújabb hazai és importbútorait. Nagy választékban kaphatók: rézbútorok és kiegészítők, szekrénysorok, ülőgarnitúrák. ÁFÉSZ DOMUS TRADE Mezőkövesd Budapest RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY! A KELET-TÜZÉP RT. most olcsóbban szállítja az alábbi hazai szeneket és briketteket: Engedmény mértéke: Berentei d. dió szén 73,80 Ft/q Berentei mr. akna szén 50,60 Ft/q Oroszlányi dr. dara szén 53,90 Ft/q Dorogi dr. dara szén 50,- Ft/q Tatai brikett 111,50 Ft/q HALDEX A. mr. dara szén 40,- Ft/q Áfészek, magánkereskedők és egyéb viszonteladók részére vagontételben rövid határidőre vállaljuk az engedményes szenek és brikettek leszállítását. Várjuk megrendelésüket: KELET-TÜZÉP RT. Nyíregyháza, Irodaház Hősök Tere 9. Telefon: 06-42/15-311/23, 41 mellék

Next

/
Thumbnails
Contents