Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-16 / 141. szám
MILYEN EGY ÉRTELMISÉGI CSALÁDFŐ? — VÁLASZOL CSENDES LÁSZLÓ SZÍNÉSZ (4. oldal) jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JÚNIUS 16., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ID. ÉVFOLYAM 141. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT SAMSUNG-AKCIO! Videorekorder vásárlása esetén 5 db SAMSUNG videokazettát, televízió vásárlása esetén autó-rádiósmagnót kap ajándékba! Előleg befizetése nélkül, részletre is! SAMSUNG-MINTABOLT linger, Bástya u. 38. Tel.: 36/12-636 ^ Meddő vita Egerben a béremelésről Mostanság zajlik az általános iskolákban a bizonyítványosztás. A könyvecskékbe kerülő számok láttán lehet örülni, avagy elkeseredni. Felvételünk egy derűsebb pillanatot ábrázol. Kérdés: a komoly vitákat kiváltó béremelés kapcsán megörökíthettünk volna-e ilyen felhőtlenül nevető pedagógusokat is...? (Fotó: Szántó György) Mit ér az ember, ha pedagógus? A tanévzárás előtt alaposan fölkavarta az egri pedagógustársadalom hangulatát az a bérfejlesztés, amely — enyhén szólva — anomáliákkal terhes. A tervezett és „beígért” 7,5 százalékos emelésből az általános iskolák 1,4-9,1 százalékos fejlesztésben részesültek. A Balassi Bálint Általános Iskola önálló szakszervezete levelet írt a város polgármesterének — egyben lapunk szerkesztőségének is —, melynek kivonatát jűnius 8-i számunkban találhatták olvasóink. Emléloimavatás a 301-es parcellában Ünnepélyes külsőségek közepette felavatták tegnap az 1956-os forradalom vértanúinak emlékművét a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában. Az emlékmű avatásán felolvasták a Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcstalálkozón tartózkodó Göncz Árpád levelét, majd Antall József kormányfő mondott beszédet. Menekülthullám helyett hazatérés Az elmúlt héten mindössze 12-en kértek ideiglenes védelmet a délszláv államokból a magyar határőröknél, miközben 216-an hazatértek — közölte a határőrség illetékese. A hét végén 305 határsértővel volt dolga a testületnek, de ebből egyetlen eset sem történt a magyar-szerb határszakaszon. A röszkei, tompái és a hercegszántói határállomásokon az ENSZ-embargó bevezetése óta majdnem felére csökkent a személyforgalom, míg a teherforgalom mintegy 60 százalékkal esett vissza. Gazdátlan gázspray-k és gázpisztolyok Száz gázspray-t, húsz gázpisztolyt és kétszáz gázpatront találtak a rajkai vámőrök vasárnap a belépő Meridián nemzetközi gyorsvasűton. A Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatása szerint a csempészárukat az ülések mögé szerelték be. A több mint 100 ezer forint értékű veszélyes árut lefoglalták, s ismeretlen tettesek) ellen eljárást indítottak. Kárpótlási ügyben... Új helyre költözött az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási ügyekben érintetteknek a kitöltött adatlapokat a következő postacímre kell küldeniük: Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal Budapest 62. Pf. 715. 1399 Katonai előléptetések A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — katonai életpályájának elismeréséül jűnius 16-i hatállyal Andrikó József vezérőrnagyot és Márton András vezérőrnagyot altábomaggyá léptette elő. Vezérőrnaggyá nevezte ki Horváth István, Pallós Ferenc, Pénzes László, Solymosi János és Tankó Tibor ezredeseket. ’56-osok kitüntetése Az 1956-os forradalom és szabadságharcban kiemelkedően helytállt 73 személynek adott át különböző kitüntetéseket Bo- ross Péter belügyminiszter tegnap, a minisztériumi ünnepségen. Talán e nyűt levél hatására is találkozott a Balassi Bálint Általános Iskola csaknem teljes tantestületével a közelmúltban Társy József, az egri polgármesteri hivatal művelődési és sportirodájának vezetője. Nos, a találkozásból mintegy három és fél órás vita kerekedett, amely ugyan kézzelfogható eredményt nem hozott, ám tanulságokkal annál inkább szolgált. Az igazság kedvéért mindenképpen fontos leszögezni: az iskola önálló szakszervezete nem pusztán a nyolcvankilenc pedagógusból álló tantestület érdekében emelte fel szavát. Hisz volt olyan intézmény, amely még kisebb összeget oszthatott el: 239 forint/hó/fő bruttó béremelési lehetőséget kapott. Ezzel szemben van olyan is, ahol ez az ösz- szeg 1286 forint. Elsősorban ez az anomália háborította fel őket, s nemcsak őket, hanem más iskola tanárait, tanítóit is. Csakhogy mire a „szemtőlszembeni” vitára került a sor, a többi intézményt senki sem képviselte. Mindenesetre az estébe nyúló vitának igen parázs volt a hangulata: elszabadultak az indulatok, volt, aki a felemelt, kemény hangig, volt, aki a sírásig jutott el. A művelődési és sportiroda vezetője szerint például a levél nyílt vádaskodás volt. Méghozzá teli olyan felületes megállapításokkal, mint hogy más iskolák elpocsékolták a pénzt, míg a Balassiban jól gazdálkodtak. Az ösz- szegről való döntés kollektív munka volt: több bizottság megtárgyalta, amíg a közgyűlés elé jutott. Ezenkívül — tudhatták meg a pedagógusok — valameny- nyi iskola kapott egy bértömeget, ám az elosztást az intézmények úgy végezhették, ahogyan jónak látták. A végzett munka arányában, differenciáltan. Az igazgatókat tájékoztatták az elosztási elvekről a bérfejlesztés előtt, s ők ezeket meg is szavazták. Tehát az iskola tantestületének korábban kellett volna véleményt nyilvánítania, nem pedig utólag. (Folytatás a 3. oldalon) A köztársasági elnök üzenetében aláhúzta: „adózzunk tisztelettel mindazoknak, akik ötvenhatban vagy a rá következő megtorlás során életüket, szabadsagukat áldozták hazánk függetlenségéért s társadalmi igazságáért, akiknek az élete kettétört, mert a forradalom részesei voltak, s mert több mint három évtizedet kellett vámiok, hogy az immár fölszabadult ország, ha méltó elégtétellel nem is, legalább tetteik elismerésével tisztelegjen hűségük, áldozatuk előtt”. Göncz Árpád levelének felolvasása után Antall József miniszterelnök mondta el avatóbeszédét. — Különböző politikai irányzatokat képviselő, különböző el- gondolású emberek egyéni tragédiájából kell összeraknunk a nemzet tragédiáját — hangoztatta beszédében Antall József. Nagy Imre szerepéről elhangzott: a mártír miniszterelnök — aki 1953-ban vállalta a kormány vezetését — nem kerülhetett volna posztjára, ha nem értett volna kinevezésével egyet az akkori Torgyán József nyilatkozataival ellentétben a nemzetbiztonsági és a katonai biztonsági hivatal egyetlen munkatársa sem jelent meg június 11-én a Belgrád rakparti kisgazda-székházban és környékén — szögezte le Boross Péter belügyminiszter a múlt csütörtöki események kapcsán tegnap a Parlamentben. Napirend előtti felszólalásában tájékoztatta arról a házat, hogy csütörtökön 16 óra 40 perc után több jelzés érkezett a pártszékházból a rendőrség különböző egységeihez: az ott tartózszoyjet vezetés. Nagy Imre pozitív reformokat hajtott végre, megnyitotta a börtönöket, és lehetőséget adott a deportáltaknak a visszatérésre. A miniszterelnök megmenthette volna az életét, alkut köthetett volna, de haláláig hű volt ahhoz, amit a magyar függetlenség és önállóságjelent. Nagy Imre áldozatvállalása olyan jelkép, amely az újjászülető Magyarországnak is erőt adhat — mondta Antall József. A beszéd után a történelmi egyházak főpásztorai szentelték meg Jovánovics György szobrászművész alkotását, a csaknem 15 köbméteres zuhányai nyerskőből faragott emlékművet. Koszorút helyeztek el az emlékműnél a köztársasági elnök képviseletében. Az Országgyűlés nevében Szabad György házelnök, a kormány nevében Antall József miniszterelnök, a hazánkba akkreditált diplomaták nevében Angelo Acerbi pápai nuncius, valamint az ötvenhatos társadalmi szervezetek koszorúztak. kodók biztonságos eltávozásukhoz és személyes épségük védelmére kértek segítséget. Torgyán József személyesen 17 óra 35 perckor hívta a BRFK ügyeletét, ezek nyomán minden rendőri intézkedést kizárólag kérésre hoztak; a rendőrség eljárása törvényes és szakszerű volt — hangsúlyozta a miniszter. Majd bejelentette: Für Lajos honvédelmi miniszterrel közösen feljelentést tett az ügyészségen Torgyán József ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett, hatóság megsértésének alapos gyanúja miatt. Bizonyítékok (?) június 19-én (MTI) Két miniszter is Feljelentették a hazug Torgyánt Magyar polgármesterek franciaországi tanulmányútja Tizenöt magyar polgármester tanulmányozta egy héten át Franciaországban a helyi önkormányzatok működését, kapcsolatukat az állami közigazgatással, együttműködésüket egymással és a nagyobb területi egységek vezetésével. A polgármestereket a francia belügyminisztérium hívta meg: a minisztérium rendszeres segítséget kíván nyújtani a magyar közigazgatás és az önkormányzatok működéséhez. A tanulmányúton három magyar körzetből vettek részt az ön- kormányzatok vezetői: Zirc és Eger, a két város környékének, illetve a budapesti agglomeráció néhány fontosabb településének polgármestereit hívták meg, akik egy-egy, nagyjából hasonlójellegű francia várost kereshettek fel. A delegációt dr. Zongor Gábor, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke vezette. A tanulmányút során írták alá a szándéknyilatkozatot a megye és a francia Girorí- de megye együttműködéséről, a végleges megállapodást októberben Veszprémben kötik meg. (Az együttműködés kiterjed majd az önkormányzatok tapasztalatcseréjére, a szakképzésre, a kulturális és szociális területekre, illetve a gazdasági együttműködésre is.) A küldöttség tagjai elmondották: — Tapasztalataik szerint Franciaországban fokozatosan valósul meg a közigazgatási feladatok átadása az önkormányzatoknak, de a decentralizáció folyamatában az állam továbbra is fenntart magának számos jogkört — például a közoktatás megszervezését. Az egyes ön- kormányzatok viszont igen eredményesen tudnak együttműködni egymással, például a nagyobb beruházásokat igénylő, nagyobb körzeteket érintő feladatok megvalósításában. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy Magyarországon is ki kell alakítani részben a megfelelő munkamegosztást, s mindenekelőtt az önkormányzatok közötti közvetlen együttműködést kell jelentősen fejleszteni. A magyar önkormányzatok képviselői egyébként hasonló tapasztalatokat szereztek Hollandiában és Németországban is. Különösen érdekesnek bizonyult a delegáció számára például az, ahogy az önkormányzatok foglalkoznak a társadalmi beilleszkedés, a munkába állítás kérdéseivel és a szociális problémák megoldásával. (MTI) Emelkedés 1,5 százalékkal Fogyasztói árindex Májusban 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az áprilisi adatokhoz képest — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. A dokumentumból kiderül az is, hogy az utolsó 12 hónap alatt 22,6 százalékos volt az árszínvonal-növekedés. Tavaly ugyanebben az időszakban 2,2 százalékos havi és 36,9 százalékos éves árnövekedést jelzett a statisztika. A május havi átlagos áremelkedésen belül a legmagasabb értéket a benzin 7,8 százalékos drágulása mutatta. Az utolsó 12 hónapra jellemző 22,6 százalékos áremelkedésen belül a legmagasabb a fűtés, a háztartási energia árindexe, míg ez az érték az átlagosnál alacsonyabb a tartós fogyasztási cikkek, az élelmiszerek, valamint a szeszes italok és dohányáruk esetében. Valóban fegyveres katonai támadás történt múlt csütörtökön 17 óra 35 perckor a Belgrád rakparti kisgazda-székházban; erre bizonyítékaim vannak — jelentette be Torgyán József napirend előtti felszólalásában. Beszámolt arról a képviselőknek, hogy az épületbe behatoló kommandósok közül több ember személyazonosságát sikerült azonosítani, így egyértelmű, hogy a nemzetbiztonsági, illetve a katonai biztonsági hivatal ügynökei is megjelentek a helyszínen. A puccs idején az épület előtt felsorakozott gépkocsikból golyóálló mellényeket osztogattak. Torgyán az eseményeket a többpárti parlamentarizmus elleni támadásnak minősítette, majd bejelentette, hogy június 19-én 18 órakor a Testnevelési Egyetemen az összes bizonyítékot — köztük hangfelvételeket — az ország nyilvánossága elé tálja. Végezetül felkérte Antall József miniszterelnököt, hogy vonja le az ügy konzekvenciáit, azaz mondjon le. Szabad György házelnök azzal zárta le a témát, hogy az ügyben indított vizsgálatok alkalmat adnak majd az Országgyűlés illetékes bizottságainak is a történtek pontos feltárására. (MTI) A magyar jelképek ügye Kárpátalján Az ukrán elnök területi megbízottjához írt levélben tiltakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége a Kárpátaljai Ukrán Néptanács közelmúltban hozott határozata miatt, amelyben a szervezet az ukrán törvények és az elnöki rendeletek megsértésének minősítette, hogy Ungváron, Beregszászon és más településeken úgymond idegen államok zászlóit is kitűzik a középületekre. Az Ukrán Néptanácsot 15 demokrata párt és szervezet, köztük az Ukrán Népi Mozgalom hozta létre idén márciusban a Népképviselők Területi Tanácsának alternatívájaként a független ukrán állam építésének elősegítésére. A szóban forgó nyilatkozatban az ukrán szervezet nem tesz ugyan említést róla, hogy melyik idegen államról van szó, de nyilvánvaló, hogy a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó szúrt szemet az Ukrán Népi Mozgalomnak s a többi demokrata szervezetnek, hiszen ez látható a magyarok lakta településeken a tanácsházán, és ezt használják a KMKSZ rendezvényein. A KMKSZ a levélben leszögezi, hogy a szövetség mindig is tisztelettel viseltetett minden állam, így az ukrán állam hivatalos jelképei iránt, és Magyarország állami zászlaját sohasem használta. A magyar nemzeti jelképek használatára azonban, alapszabályának megfelelően, a KMKSZ a jövőben is jogot formál. A levélben felhívják rá a figyelmet, hogy Kárpátalja több járásában tanácsi határozat teszi lehetővé a nemzeti szimbólumok használatát. Az egyes nemzetiségek jelképeinek betiltását követelő kijelentéseket a KMKSZ a nemzeti érzések lábbal tiprásának, a nemzetiségek közötti ellentétek céltudatos szításának tartja, és kéri az elnöki megbízottat, hogy tegyen lépéseket a szélsőséges megnyilvánulások megfékezésére, mert ezek veszélyeztetik Kárpátalja nemzetiségi békéjét. Magyar—lengyel alapszerződés Jeszenszky Géza, a magyar diplomácia irányítója és Maciej Kozminsky budapesti lengyel nagykövet tegnap a Külügyminisztériumban ünnepélyesen kicserélte a magyar-lengyel alap- szerződés ratifikációs okmányait. A megerősítő okiratot átnyújtva Jeszenszky Géza rövid méltatásában kiemelte: a szerződés a szenvedésekkel, vérrel megszentelt magyar-lengyel történelmi barátság hagyományainak folytatása. Maciej Kozminsky a külügyminiszter szavaival egybecsengve méltatta az évszázados lengyel-magyar barátságot.
