Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

Üzen a szerkesztő: M. J. Dolgozatának címéül szánta a „Cégkesergő” meghatá­rozást. Az 1988 óta tartó birkó­zása a „bürokráciával” minden­képpen elgondolkodtató; né­mely állomását az ön mondatai­val felvázoljuk: 1968-tól kisipa­ros voltam, majd az 1988-ban született társasági törvény után — némi ügyvédi segítséggel — kétszemélyes gmk-t alapítottam. A cégbíróság 1989. áprilisában határozatlan időre bejegyzett minket. 1989. májusban közli a cégbíróság, hogy külföldi utazá­sok szervezését nem folytathat­juk, szerezzük be a Kér. M-tól az erre vonatkozó engedélyt, har­minc napon belül küldjük azt meg, mert egyébként a cégjegy­zékből törölnek. Ez az engedély 1989 augusztusában meg is érke­zett, de már elkésve, mert a cég­bíróság 1989 júliusában egy kija­vító végzéssel ezt a külföldi uta­zási szervezést cégjegyzésükből törölte. Majd keletkezett egy újabb rendelet, a 15/1989. /IX.7./ KÉM., amelyben arra köteleznek minket, hogy a KEM-nél jegyeztessük be ma­gunkat a nemzetközi utazásokat szervező és közvetítő tevékeny­séget folytató gazdálkodó szer­vezetek nyilvántartásába. Megtettük. 1989 novemberé­ben megkaptuk az erről szóló ér­tesítést azzal, hogy ezt is kötele­sek vagyunk harminc napon be­lül a cégbíróságnál bejelenteni. Közben, 1989 augusztusban az egyik tag kilépett, ezért helyére — nogy a gmk. ne szűnjön meg — a feleségemet léptettem be még 1989 augusztusban, ügyvéd által készített szerződésmódosítással. Erre 1992. márciusban kaptam egy újabb végzést, amely felhívja a figyelmemet a szerződésmódo­sítás némely hiányosságára. Közben KÉM újabb rendelettel előírta, hogy hatszázezer forint kaukciót kell letennünk, ha a névjegyzékben benn kívánunk maradni. Én már ezekből nem kérek, egy másik ügyvéd által szövegezett irattal bejelentettem a cégbíróságnak a gmk. megszű­nését, és kertem törlését. Azóta már újra kaptam három végzést a cégbíróságtól, és a megszűnést a mai napig nem tudtam elérni. Ön a levelet 1992. június 4-én keltezte, tehát az idegi megpró­báltatásoknak mintegy levezeté­seként íródott a beszámoló, amelyet terjedelme miatt nem közölhettünk teljes egészében. Meg akkor magunk is elestünk volna attól a lehetőségtől, hogy tovább morfondírozzunk azon a három éve folyó procedúrán, ami nem kevés tanulsággal szol­gál Önnek és azoknak, akik el akarnak igazodni a mai időkben, az egymást kergető szabályozá­sok útvesztőjében. Azzal kezdi a sorsát jelentő panaszt, hogy az alapító okiratot is ügyvéddel készíttette, és ugyan nem mondja ki, de a kellő tájéko­zottság hiánya miatt már az első lépésnél megbotlottak, mert a miniszteri engedélyt nem szerez­ték be. Innern mar a határidők veszik át a szerepet, egymás far­kát taposták, bukfenc bukfenc hátán, kilép a fél — azaz egy sze­mély — a gmk-ból, meg kell ol­dani a problémát, beléptetni a feleségét, és itt nyúlik ki — ha jól olvassuk- több mint két és fél év­re az ön türelme: váija-váija, hogy mondjon valamit a cégbíró­ság. Itt, ez alatt az idő alatt — ha mar eddig tette — nem fordult is­mét ügyvédjéhez, ugyan hajtaná már meg ezt a bejegyzést, hiszen a vállalkozás így nem hozhat semmit a konyhaira? Ön ez alatt a hosszú időtartam alatt csak néz­te, hogy mások szedik az epret a szakmában. Másokat azzal vá­dol, hogy amíg ön hadakozott a papírokkal, mások, „más sze­mélyszállító kisiparosok, nyu­godtan szervezték és csinálták a nemzetközi utazásokat, noha se­hová nem voltak bejegyezve.” Ha a „bürokráciát” tekintjük, ebben a kérdésben -az ügy összes körülményeire figyelemmel — nem hosszú idő az 1989. április­tól 1989. augusztusig eltelt pár hónap. Az új utakon tapoga­tódzvajáró magyar állami admi­nisztrációt külföldről is sokszor és sokan elmarasztalják azért, mert tapasztalatlanságból, a vé­gig nem gondolt eljárási szabá­lyok foldozgatásai miatt nehéz előrejutni a cél felé, gazdasági eredményt elérni ott, ahol az egyre inkább kívánatos lenne. Hogy Önnek mekkora kára le­het, azt már vissza se meijük kér­dezni. Az Ön keresve-nem keresve keserves ügyét azért hoztuk a nyil­vánosság elé, mert eligazítja a vál­lalkozásba indulókat: csakis a nap­rakészjogi és gazdasági informáci­ók birtokában kezdjenek olyanba, amit eddig nem csináltak. Sz. B. Iija: „A hazai vagy a ha­zánkban működő gépkocsitolva- jok a márkás nyugati kocsikra szállnak rá, a maffia még odáig is elmerészkedik, hogy az utakon STOP-táblával állítják le a veze­tőket, majd a lopott kocsit teher­autóra rakják, viszik ki az ország­ból. Miért nincs elllenőrzés? Ed­dig a határállomáson csak olyan gépkocsi mehetett át, aminek ki­viteli engedélye volt, és azt a ha­tóságok ellenőrizték. Ki a felelős a kontrollt eltörléséért?” Magunk is hallunk valós, ne­tán valótlan legendákat arról, hogy magyar állampolgárok megvesznek itt-ott márkás autó­kat, és amikor az ellenőrzés ki­szűri a forgalomból a kocsit, el- ámulnak abennülők, hogy a gaz­dasági alvilágból jutottak hozzá a kényes szerszámhoz. Az csak so­vány vigasz a kárvallottak szá­mára, hogy a rendszerváltás után, a megnyitott határokon ki- és bejárnak viszonylag háborí­tatlanul a csempészek, a tolva­jok, maffiák profitra éhes csapa­tai, akik ugyancsak próbára te­szik a hazai rendcsinálókat. Tiszta játék... Egymással szemben ülünk, mélyülő tekintettel nézzük a kezünkben tartott kártyalapok elegáns, túlvilági figuráit. A jövőszagú játék ille­delmesen simul rá napjainkra, nyugalom és béke uralkodik az asztal körül. Repülnek a lapok, emelkednek a tétek, izgalmas élvezetet nyújt a lehetőség varázsa, a pontokkal mért szerencse kacsintása, az apró győzelmek elégtételt hordozó pillanatai. Körülöttünk asztalok, székek, érdekes, lapok nélküli játékot játszó emberek. Bizalomra és barátságra épített csaták, ahol a múltból hozott játékszabályok irá­nyítják a tetteket, de az őszinteségkockák ólommal vannak preparál­va, a nyílt, egyenesnek tűnő pillantások cinkelt lapjai mohón hajszol.’ ják a győzelmet, hazugságok, titkolózások veszik el a játék ízét, még­is, mindenkijátszik. Játszik velünk, a többi emberrel, akik az első pil­lanatban, vagy csak hosszú idő múlva elhisszük minden szavát, befo­§ adjuk őt, a személyiségét játékkal, színészkedéssel megalkotó em­ert, akinek hiszünk, amíg ki nem derül az igazság róla és az eljátszott bizalom darabokra törik az élet rohanó malomkövei között. A játék kényszere rávesz minket, hogy utolsó lehetőségfilléreinket is feltegyük a furcsa, soha meg nem érthető rulettasztal zöld posztójá­ra, vagy egy új, makulátlan kartyacsomag lapjaiban rejlő lehetőségre, hogy aztan hajnalban meglazítottt nyakkendővel és üres zsebekkel botorkáljunk hazafelé a vigyorgó házak között, hit és értéke nélkül, üresen, kifosztva. Mégis játszunk újra és újra egymással, önmagunk­kal, néha gyilkos erejű, kiszámíthatatlan partikat ülünk végig, izzadt ujjaink között aduk nélküli lapok, de mégis bízunk valamiben, valami csodaféle, sorsszerű megnyilatkozásban. Közben Egészség elnevezé­sű kártyánkat elnyeri az Ónpusztítás, a Barátságot az Idővel ütik meg, és nem marad más magas lap a kezünkben, csak az Egyéniség és a Szerelem. Ezeket szorongatva, reszketve nézzük a többiek szemét, találgatjuk lapjaikat, miközben nem vesszük észre, hogy hamiskár­tyásokkal vagyunk körülvéve, akik nem akarnak nekünk rosszat, csak maguknak a jót, és ezzel megfosztanak minket a tiszta játék lé­lekemelő, önfeledt boldogságától. Sauf ért Attila 4. HÍRLAP, 1992. június 15., hétfő Vevőinket emberszámba vesszük Köszönjük! Ezúton szeretnénk mi alföldi­ek, közelebbről a szolnoki Má­tyás Király Általános Iskola a 4.b. osztálya, és nevelői köszö­netét mondani a Tardosi Sportá- bor vezetőjének Pál Dezsőnek, valamint a tábor többi alkalma­zottjának azért, mert segítségük­kel biztosították, hogy 10 napot gondtalanul eltölthettünk a Bükk varázslatos szépségében, csöndjében. Gyerekeinknek felejthetetlen élményben volt részünk a szar­vaskői túrán, a szilvásváradi ki­ránduláson, a Vidróczki-forrás- hoz vezető erdei túrán és a tábor­helyen eltöltött foglalkozáso­kon. Dr. Miskolczi Tamásné igazgató * A „Fonás” Gyermek-Szabad­időközpont dolgozói mindazok­nak, akik a Népkerti Gyermek­napi Majális sikeréhez, a játékok költségeihez hozzájárultak — Budapesti Mars Csokoládégyár­tó Kft, Dobó István Laktanya, Dobó Tours Utazási Iroda, Do- mus Lakberendezési Áruház, Dobos Cukrászda, Eger Városi Polgármesteri Hivatal, Express Utazási Iroda, ÉMÁSZ, Egri Közgazdasági Szakközépiskola, Gárdonyi Géza Színház, Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, HBH Bajor Sörház, Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, Juventus Áruház, Kon­zumbank Rt, Mátra Neo Travel, Mebib, 4 N Kft, Premier Film Kft, Sportlétesítmények Igazga­tósága, Sipotéka Könyvesboltok, Sárvári Cukrászda, Seres Gmk. Planétás Étterme, Szerencsejá­ték Rt, Takarékbank Rt, Vadász­kürt Étterem, Ybl Bank Rt. egri fiók, Városgondozás Kft Eger, a Majálison árusító kézművesek, vásárosok, büfések — köszönetét mondanak. Tisztelt Uram! A Hírlap 1992. június 8-iszá­mában megjelent cikkére vála­szolva engedje meg, hogy pár mondatban reagáljak. Azon „hölgyek” egyike va­gyok ugyanis, akiket Ön megem­lített az egri Sooter’s-ből. Ismeretségünk — mint bizo­nyára Ön is emlékszik — még a tavalyi év végére datálódik, ami­kor Ön felkereste üzletünket hir­detési ajánlat ügyben. (Egyéb­ként a hirdetésre sor került, igaz ugyan, hogy csak egy alkalom­mal, igya várt haszon az Ón szá­mára a továbbiakban elmaradt.) Ön a Sooter’s-cég szolgáltatási áraival már akkor tökéletesen tisztában volt. Azokkal az árak­kal, amelyek egyformán érvé­nyesek akár a salgótarjáni, akár az egri üzletre. Az ottani üzletve­zető — elmondása szerint — 13 forintos képárat soha nem hirde­tett, de ezt vele kellene először tisztáznia, ami nem is nehéz, hisz jó ismerősök. Olyannyira jó is­merősök, hogy az általunk nagy­ra becsült üzletvezető az ön leve­lét az újságcikk megjelenése előtt már olvasta. Az általunk hirdetett 12 forin­tos képenkénti ár az egy negatív­ra vonatkozó meghatározott ki­dolgozási költségből adódott. Ön, mint ahogy cikkében írja, „ harmincvalahány éve ” vette elő­ször kezébe a fényképezőgépet. Ebből kiindulva arra következ­tethetek, hogy az eltelt 3 évtized alatt volt ideje kitapasztalni: „szuper” minőséget, csak a „szu­per ” negatívról lehet produkálni. Ha még sem olyan „szuper” az a negatív, laboránsaink — ezt hangsúlyozom — megpróbálnak élvezhető képet nyújtani a vevők­nek. Utánrendelésnél sajnos megvan az az „apró”hibalehető­ség — és ez megint egy objektív dolog —, hogy az eredeti képek — amelyekkel Ön is meg volt elé­gedve — és az utánrendelt képek között árnyalati színkülönbsé­gek adódnak. Ilyen esetben való­ban kérünk mintaképet, ha a ve­vő ragaszkodik az eredeti sorozat színeihez. Ön, sajnálatunkra nem hagyott nálunk mintaképet, így a lehetőségét sem adva meg a laboránsnak a színek kiszűrésé­hez. A negatív szabadkézzel való érintése miatt a laboránst figyel­meztetésben részesítettük. Ezért Öntől akkor elnézést kértünk, a negatívját megfelelően kezeltük. Történt mindez az év tavaszán. Bizonyára bokros teendői miatt jutott ideje csak hónapok múltá­val megírnia levelét. Azon állítá­sa, miszerint olyan kijelentés el­hangzott volna üzletünkben: „mit akarok ennyi pénzért!” — már megbocsásson — nem fedi a valóságot, így azt vissza kell uta­sítsam. Ezzel a megjegyzéssel — jó újságírói fogás, de nem becsü­letes — erősen megfűszerezte mondanivalóját, éppen ezért gyanús. Egyébként június 8-ával új akcióval lepjük meg kedves ve­vőinket: nálunk csak 8 forintba kerül egy kép ára! Tisztelt Uram! Köszönetét kell mondjak Ön­nek azért, mert levele megjelené­se után számos vevő kereste fel üzletünket személyesen és telefo­non is, felháborodását fejezve ki a levélben leírtak és az Ön üzle­tünkben tanúsított viselkedése miatt, ezáltal megerősítve benne azt, amit eddig csak sejtettem: ve­vőink nagy többsége elégedett szolgáltatásinkkal. Vevőinket emberszámba vesszük, így Ónt is, ha ez nem így lenne” válaszra sem méltattam volna súlyos vád­jait. Ellentétben Önnel, nekem nincs mit titkolnom, és mivel így tartom becsületesnek, nevemet leírom. Őszinte tisztelettel: Bodnár Erzsébet Pálos így emlegettük tisztelt és szeretett igazgatónkat valamennyien az egri cisz­terci gimnázium diákjai, S most Ő is elment. Elment, s még a neve sem helyesen jelent meg a Heves Megyei Hírlap nekrológjában: Nem Pálos, hanem Palos Bemardin volt az az'em­ber, akiért szigorúságá el­lenére — vagy éppen ami­att — rajongtak a diákjai, és bármikor tűzbe mentek volna érte. Vivátot kiált­hattunk volna neki, de most már csak azt mond­hatjuk, mint F. A.: Vivat in Ded! (De a „vivat’^ot is ékezet nélkül). Dr. E. J. Kedves Dr. E. J.! Bemardin engem is ta­nított, és amikor a nekroló­got megírtam, nem gon­doltam arra, hogy némely tájékozottságomat, cse­kély latintudásomat így kompromittálja majd a számítógép. A kéziratot betű- és ékezethelyesen ad­tam le, — a jogos szemre­hányást mégis nyugtázom. Sem őt, sem mást nem akartam bántani ilyen el­írással, hiszen — még an­nak idején — kitüntető ba­rátságába fogadottsőt 1989-ben az egri gimnázi­um háromszáz éves jubile­umán korát meghazudtoló testi és szellemi frissesség­gel ismét okított bennünket magvas megnyilatkozásai­val. F.A. T elefon-Horoszkóp magyar nyelven! Tudj meg többet a jövődről! Ez a saját eheti horoszkópod. a Hívd fel ezt a számot! Tárcsázd előbb a ^☆®00/l 60949076 + számot és utána folytatólag a saját csillagjegyed számát 40 Bak 41 Vízöntő 48 Halak A telefonhívás ára percenként 150 Ft 31 Kos 0 34 Rák & 37 Mérleg n [Y1 32 Bika ő 35 Oroszlán 38 Skotpió B m 33 Ikrek 9 36 Szűz 4 fi 39 Nyilas KOS (III. 21.-IV. 20.) Szerelem: Bár igyekszik el­odázni a válto­zást, mégis be­következik. Eleinte szomo­rú, később úgy érzi, hogy mázsás kőtől szaba­dult. Magánügyeiben ne hallgas­son másra, csak érzéseire és jó­zan eszére! Hivatás: Rendkívül sok a teendője, és néhány dolog­nak nem tud a végére jutni a hé­ten, emiatt felelősségre vonják. Hiába a megbánás, ha kárt okoz! BIKA (IV. 21.-V. 20.) Szerelem: Szí­vesen fogad minden jó szót, kedveskedést, de viszonozni már nem tudja, mert annyira el van saját magával foglalva, hogy partnerére nem tud odafigyelni. Miért e nagy szomorúság, hiszen irigylésre méltó a helyzete! Hiva­tás: Bosszúsan kezdődik a hét. Valaki alaposan kihozza a sodrá­ból kotnyelességével. IKREK (V. 21.-VL 21.) Szerelem: Most ne várjon újat, ne vágy­jon a változa­tosságra. Ha van állandó partnere, igye­kezzen megszilárdítani kapcso­latát, ha egyedül él, váljon türel­mesen, júliusban fordul a kocka! Hivatás: Többen is szeretnék el­téríteni önt jól bevált munka­rendjétől, valaki megpróbálja ki­kezdeni jó hírét. Legyen óvatos, senkinek ne árulja el a terveit! RÁK (VI. 22.-VII. 22.) Szerelem: Vé­nusz most ke­gyeibe fogadja, minden az ön elképzelései szerint alakul. Különösen, ha nem hagyja, hogy a környezete befolyásolja érzelmeit. Az a fon­tos, hogy ön ki tud jönni válasz­tottjával, a család és a barátok ebben nem Szólhatnak bele. Hi­vatás: Ez elősorban a pihenés, a nyaralás időszaka. Ha dolgozna, nem sok öröme telik benne. OROSZLÁN (VII. 23.-VIII. 23.) Szerelem: Az élet napos ol­dalán jár ezek­ben a napok­ban. Kellemes flört, apró hó­dítások teszik változatossá életét. Azért nem kell minden szót készpénznek venni! Hivatás: Kellemetlen per­ceket okoz valaki, akiben pedig eddig szövetségest látott. Ez a csalódás alaposan lelohasztja munkakedvét. SZŰZ (VIII. 24.-IX. 23.) Szerelem: Amiről azt hi­szi, életre szóló szerelem, na­pok múlva ki­derül, hogy csak futó ka­land. És keserves a csalódás. Fő­leg az bántja, hogy nem ön mondja ki a szakítást. Hivatás: Elképzelhető, hogy új állásra kap ajánlatot, vagy eddigi mun­katerületén kell egészen új fel­adatokat megoldania. Megretten a teendőktől, de végül megoldja. MÉRLEG (IX. 24.-X. 23.) ^ Szerelem: Ér­'X zelmeit általá­f\ ban eltitkolja, äaE. pedig nagyon jót tenne a kapcsolatunk­nak, ha jót és rosszat megbeszélnének. Hiva­tás: Minden kusza és áttekint­hetetlen. Sok változás van kilá­tásban, de hogy miből mi valósul meg, még nem lehet tisztán látni. Bízzon önmagában. Most ele­mében van! SKORPIÓ (X. 24 - XI. 22.) Szerelem: Bár szereti a köny- nyű kalandot, most tartós kapcsolatra vágyik inkább. Mintha kicse- kedves állandó olykor még egy- egy bókra is rászánja magát. Hi­vatás: Ég önben a munkavágy. Ha nyaral, alig várja, hogy visz- szatéijen a hétköznapokhoz, ha dolgozik, rengeteg új tervet szö­vöget, és remek pénzszerzési öt­lete van. NYILAS (XI. 23.-XII. 21.) Szerelem: Amíg nem tudja eldönte­ni, mit szeret­ne, addig ne re­mélje, hogy boldogsága felhőtlen lesz. A bizonytalanság minden percét megkeseríti. Hi­vatás: Önbizalma a munkával kapcsolatban sem a régi. Bátrab­ban kellene nekivágnia a felada­toknak. Fogadja el mások tanácsát! rélték volna, partneréhez, s BAK (XII. 22.-I. 20.) Szerelem: Egyszerre töb­ben is szeret­nének meg­küzdeni az ön kegyeiért és ne tagadja — rendkívül élvezi ezt a helyzetet, Azért nem szabad sokáig húznia a válaszadást! Hivatás: Valak ugyan keresztülhúzza számítása­it, de ez csak arra jó, hogy új útor induljon ismét kitűzött célja felé És ez az újabb megoldás méa jobb is, mint az előző lett volna VÍZÖNTŐ (I. 21.-n. 20.) Szerelem: Úgy vágyik a meg- /^kyOJU hitt együttlét­I re, mint mái régen. Ehhe2 — ha legjobb volna ha most partnerével elutazna messze a hétköznapok gondjai­tól. Hivatás: Ha nem tud szabad ságot kivenni, számítson rá, hogy a feladatokkal sokkal lassabbat végez, mint máskor. Valahogy „nem áll kézre” a munka. HALAK (II. 21.-m. 20.) Szerelem: Hí önmagának is hazudik, akkoi ne csodálkoz­zon, hogy kap­csolata bol­dogtalan. Nem szabad méltatlan helyzetekbe keverednie, mert elveszíti önbe­csülését. Hivatás: A munka szin­te összecsap a feje fölött. Bár sze­retett volna néhány napig lazíta­ni, erre most aligha lesz mód. He a teendők végére akar jutni, még a hétvége is veszélyben!

Next

/
Thumbnails
Contents