Heves Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
sui-ca lmi»« iít-maiyciuioi, ryjnu inun£.iiui DEHCLjcn fHuuANKTUL.' Görög tengerparti üdülés Paralián: (Egertől Egerig autóbusszal) Időpont: aug. 21-30. WELCOMETOURS KFT. UTAZÁSI IRODA Eger, Jókai u. 5. Tel.: 13-220,11-711 _______ 13 á. apartmanokba^ elhelyezési Részv. dii: 12.700 Ft H ÍRLAP, 1992Június 15., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Már kicsinosították a sátor- és kempingtábort Úszni és sízni tanulnak a gyerekek rt 1 • ^ P * 1 Sarudi eroteszitesek — Az idén erőteljesebben készültünk, és dolgozunk is az idegenforgalom fogadására — magyarázza Kiss István, Sarud polgármestere, amikor a Tisza-tó partján a véletlenül összeverődött kis társaság beszélgetni kezd az ott folyó munkálatokról. Mondandóját több tény felsorolásával is igazolja. A télen a strand területén elvégezték a fa- tuskók eltávolítását, fásítottak, csónakkikötőket építettek, kiirtották a vadnövényzetet, lekaszálták a füvet a part mindkét szakaszán. A kempingben és a sátorozóhelyen is új személyzettel indultak, és rendbehozott helyiségekkel szolgálják majd a kényelmet. Volt kullancsirtás, van, lesz szúnyogirtás. Új panziók, büfék, üzletek nyíltak. — Most állítottuk fel a biztonságot, a tájékozódást segítő jelzőfénypontot, és folyik a szálláshelyek bővítése — mutat a távolba zajló munkálatok felé. — Kedvezményes áron sikerült hozzájutni három olyan felvonulási épülethez, amelyben 50 vendég éjszakai pihenőjét tudjuk megoldani. Az Állami Építőipari Vállalattól vásároltuk, szétszedtük, és elképzeléseink alapján átalakítva állítjuk fel a kempingben, illetve a sátorozóhelyen. Járva az említett területeket, valóban szorgos kezek munkáját láthatjuk. Jólesik néhány percet elidőzni a faházak, a csinos sátrak, a nyársaló és főzőhelyek között. Az enyhe szellő friss vágott széna illatával mozgatja a bokrokat, fákat. A hét végeken több ezer ember vikkendjét színesíti ez a vízi centrum. — Ebben az esztendőben tanultunk a tavalyi év tapasztalataiból — folytatja mondanivalóját a polgármester. — Sokkal többet teszünk az úthálózat rendbetételére, hogy megszüntessük a feneketlen sártengereket, porfészkeket az utcákban. A Hevesi Kommunális Üzem vállalta a munkát. Befejezés előtt áll az útépítkezés a Rákóczi és a Dózsa György úton, a leghosszabb utcáinkban, úgyhogy már csak kisebb bekötőutak javítása van hátra. Hozzáfogtunk a crossbár hálózat kiépítési tervének elkészítéséhez is. Enélkül a jövőben már nem létezhetünk. A MATÁV tervezői dolgoznak rajta. Ehhez a Közép- Tisza vidéki Intéző Bizottság idegenforgalmi alapjából 600 ezer forint támogatást adott Sarudnak. Tovább folyik a templom felújítására a gyűjtés. Ezt a munkát is hamarosan elkezdik. Sok pénzbe kerül. Legutóbb egy kölni vállalkozó, aki a faluban építkezik, 100 ezer forintot utalt át a felújítási alapítványba. Előírták a helyi gyerekeknek, iskolásoknak az úszásoktatást. A sarudi fiataloknak úszniuk kell tudni a Tisza-parton! Kéthetes tanfolyamot rendeztek részükre Tiszafüreden. A napokban fejezték be. Szombat-vasárnap kivételével autóbusz vitte-hozta őket mindennap a városból. A kölcsönös előnyök alapján testvérkapcsolatokat is alakítanak ki. Ez többek között a sarudi Tisza-szakasz külföldi megismertetését szolgálja majd. — Tavaly ilyen kapcsolatot létesítettünk a székelyföldi Bögöz- zel — újságolja Kiss István. — Először mi jártunk kint a pávakörrel, s aztán ők jöttek. Június végén három napos vendégségbe ismét mi megyünk, majd a székelyföldiek következnek. Jártunk Csehszlovákiában is, Nagy- töréken, a Rimaszombat melletti faluban. Az itteni és az ottani gyerekek cserekapcsolatát teremtettük meg. Onnét vízitáborozásra jönnek, a sarudiak pedig télen sítáborba utaznak a hegyek közé. (fazekas) A kárpótlási igények beadásához Postán kaphatók a nyomtatványok Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal — a Magyar Posta közreműködésével — megkezdte a kárpótlási igények benyújtásához szükséges nyomtatványok teijesztését. Az 1992. évi XXIV. törvény alapján benyújtható, úgynevezett II. kárpótláshoz szükséges papírokat a városokban és a 4-5 ezer lakost meghaladó lélekszámú települések postahivatalaiban vásárolhatják meg az érintettek. így Füzesabonyon kívül Poroszlón és Kálban. juthatnak formanyomtatványokhoz a körzetben élők. Feltáratlan az esztátkői cseppkőbarlang Erdészház a falu szélén Távolban a Bükk hegyei látszanak, az Alföldbe simuló réten csúcsos petrencék ontják a szénaillatot. A boglyákon leselkedő madarak üldögélnek, hol egy szalakóta, hogy egy ölyv vagy szürkevaíjú. A felsőtárkányi „ Varróházban”, Üveges Zoltán otthonában Hattyú kutya felvi- gyázása mellett beszélgetünk. — 1976 őszétől élek itt a családommal. A feleségem Egerben dolgozik, a gyerekeket reggelente ő viszi a két kilométerre lévő felsőtárkányi iskolába. Minden turista tudja, hogy a Bükkből lefutó völgyek ide vezetnek, így senki nem lepődhet meg a kerületvezető erdész szaván, amely szerint nyaranta, de télen is, több ezren fordulnak meg, arról nem is szólva, hogy a Napsugár pihenő, a Stimec és a Labodház az egriek kedvenc kirándulóhelye is. Hiába várom a kisvonat füttyét, a rozsdás sínek semmi jót nem ígérnek. — Leállította a közlekedést a gazdaság, mert megszűnt az állami támogatás... Nos, egy örömmel szegényebbek lettünk, és ha az önkormányzatnál nem hallottam volna reménytkeltő szavakat a jövőre vonatkozóan, talán már el is siratnám több ezer ember passzióját, örömét. — Majd kiforogja magát az idő! — mondá a bölcs palóc, ám ez ügyben nem mondani, sokkal inkább tenni kellene valamit! — Ezer hektáros védkerület- ben említsen néhány érdekességet! A szakszerűtlen kérdésre szakszerű válasz érkezik, mert Üveges Zoltán az esztátkői cseppkőbarlangról — a megye egyetlen feltáratlan barlangjáról — mesél, sőt lámpást, meleg kabátot is ígér, ha időnk lenne rá és megcsodálhatnánk. .*. A kirándulás elmaradtával a védett madarakról kíváncsiskodom, amelyeknek fészkelőhelyeit szerencsére — sok más, értő szakemberrel egyetemben — az erdész úr is fegyverrel védi. — Parlagi és békászó sas, kí- gyászölyv fészkelőhelyei állnak becses őrzés alatt, annál is inkább, mivel egyik-másikból talán az utolsó példány költi fajfenntartó fiókáit. — Az Imókő vidékén korábban még láttunk kerecsensólymot, parlagisas-fészekről, mindössze egyről tudunk... Drámai mondatok, adalékok is lehetnének a „Vörös könyv”- höz, amely a kipusztult fajok nekrológját tartalmazza. Ugat a Hattyú, mi még nem látjuk, de ő már tudja, hogy valahonnan idegen érkezik, akiről a gazdinak jelentéssel tartozik. Szép élet az erdészélet, de a valóságos gondjait csak azok ismerik, akik naponta a vállukon hordják gondjait és bajait is... A gazda szemével (Sz.I.) Üjlőrincfalvi változások Az emberek mintha szótla- nabbak, morcosabbak lennének, mint egy esztendővel ezelőtt, amikor itt jártam Újlőrincfalván, a megye legkisebb lélekszámú falujában. Jól tudom, hogy 280 ember nem a világ, ám mégis egy falu, méghozzá olyan, amelyik immár két éve önállóan él, küzd az élettel és — ha szerényen is — de fejlődik. — Mi újság?— állítom meg az egyik kerékpárost. Végigmér tetőtől talpig, miféle szerzet lehetek, táskával, fényképezőgéppel, aztán mintha az égiektől várná a választ, fölfelé mutat. — Ez a szörnyű szárazság, aszály mindenfelé...! Egy abrosznyi felhő sincs az égen, szántó, tikkasztó afrikai szél nyargal a tengersíkságon, belemarkol a száradó lucernába, tépázza a foghíjas boglyákat. — Máskülönben? — Járdát, meg utat építenek! Azokat fényképezze, ott van a látnivaló, mert én csak egy üveg sört ittam a kocsmában... Látnivaló persze egyéb is akad, ha más nem a gólya a pózna tetején, széles, nagy tócsákról ábrándozva, ahol bőségesen tanyáznak a békák. Az utcai telefonfülke is mindjárt szemet szúr, az egyik gondozónő telefonál a mentőért. — A falu legfrissebb gazdagodása a crossbar-telefon, amely összeköt a nagyvilággal! Egyelőre öt vonalunk van... Ezt már a községházán Kovács Lajosné, Irmuska mondja, valamint Szabó Lászlóné körjegyző, aki hetente egyszer jön ide Poroszlóról. Ők mutatják meg az épületben kialakított szép orvosi rendelőt, ahol minden szerdán van rendelés. — Ha kedd, akkor körjegyző, ha szerda, akkor körorvos és gyógyszerész! — tréfálkozok velük, annál is inkább, mivel a körjegyzőnő szívesen elkalauzol az újonnan kialakított óvodába. A tizenegy apróságnak már nem kell buszozni naponta a szomszéd faluba. Itt, ebben az épületben van a 20 helyes idősek klubja, és itt kapott helyet a már említett alkalmi gyógyszertár is, amelyet a poroszlói gyógyszerész üzemeltet. Minek is tagandánk, egy ilyen kis faluban szembetűnő ez a fejlődés ,és büszke lehet az önkormányzat a jó szervezésért, a pénzek gazdaságos felhasználásáért. A falu évi költségvetése kilenc millió, ebből mindössze száz- húszezeré kommunális lakossági adó, amelyet a nehezedő életkörülmények ellenére általában mindenki befizet. Elismerően nyilatkoznak az emberek faluirányításáról, a polgármester, az ügyintéző munkájáról, a kép viselő-testület tevékenységéről az útépítők és a nyugdíjasok is. Az utóbbi nem árulja el ugyan a nevét, de véleménye van: — A falu hatvan százaléka idős, nyugdíjas. Ügy látjuk, hogy az önállóság jót tett a falunak... Az ország gondjai, bajai természetesen itt is ráterpeszkednek az életre, a közhangulatra. Ruthner Ernőné a fiatal postás, aki úgyszólván mindennapos minden háznál, érzékeli talán legjobban a változásokat. Száznál több nyugdíjasnak kézbesíti a pénzt, a leveleket, a hírlapokat; lát, hall, és tud mindent, ami itt történik. Egy kedves szó, egy bizalmas tekintet, néha a biztatás is jólesik azoknak, akik erre rászorulnak, és amelyeknek mostanság, mintha szűkében lennénk... — Húsz körül vannak munkanélküliek. Sorra csuknak be a környékbeli, eddig kenyeret, munkát adó üzemek, csődbe ment az ötven embert foglalkoztató Fundaplaszt műanyagüzem is, lakat van az ajtón. Van-e kiút? A kiutat egyelőre keresik az illetéksek, a műanyagüzem valamilyen formában történő beindítását szorgalmaznák, hogy a kereset nélkül maradt emberek újkra kenyérhez jussanak... És bár némileg távolabb van a Tisza-tó innen, mint a többi falutól, telkeket parcellázott az önkormányzat, 24 üdülőtelket alakítottak ki, néhány házat is megvásároltak a pestiek, akik már a távolabbi jövőre gondolnak, amikor Üjlőrincfalvának is hoz majd idegenforgalmat a Tisza. Búcsúzóul kapok valakitől egy színes idegenforgalmi kiadványt: „Tisza-tó”. A térképen: Poroszló, Sarud, Tiszanána, Kisköre,- sorakoznak az üdülőfalvak, de Üjlőrincfalvát csupán jelölték. Névtelenül! Kár... Szalay István Testületi ülés Dormándon Ma, hétfőn tartja 18 órai kezdettel soron lévő ülését Dor- mánd önkormányzata. Először az iskola és az óvoda 1991-92 tanévi munkájáról készült jelentést vitatják meg, majd jóváhagyják a második fél évi munkatervüket is. Az egyebekben — többek között — szó lesz a gáz- és vízhálózat építésének munkálatairól, az emlékmű, valamint a templom tetőszerkezetének a felújításáról. _ Üjabb oskori leletek a Laskó-pataknál Tovább gyarapodott az elmúlt hetek során Füzesabonyban a városi helytörténeti gyűjtemény nevet kapott múzeum gyűjteménye. A muzeális jellegű leleteket terepbejárás alkalmával gyűjtötték a felszámolt gyümölcsös, fe- keteribizli telepítés helyén, a 33 számú út mellett, Füzesabony és Pusztaszikszó között, a régi sóderbányák és a Laskó-patak által határolt területen. Pattintott kőeszközök, őrlőkő — és töredékek, valamint őskori cserépedény töredékek kerültek elő. Varroda létesül Szihalmon E hó végén adják át az új orvosi rendelőt Szihalmon. A régi épületet az önkormányzat testületé 10 évre bérbeadta Terstyák Árpád vállalkozónak,'aki varrodát létesít, és 8-10 helyi lakosnak ad munkalehetőséget a műhelyében. Gergely Róbert Füzesabonyban Csütörtökön, június 18-án este 7 órától Gergely Róbert színész-énekes és csapata ad műsort Füzesabonyban, a városi művelődési központban. Közreműködik a Girls Gromp. A pótlásra 10 millió kellene... Még nem járt eredménnyel az a tárgyalás, amely az egyház képviselője és az andornaktályai ön- kormányzat között folyik a volt egyházi tulajdonok visszaadásáról. A tét ugyanis nagy: az egyház kéri a napközit, az étkezdét, az idősek klubját, két iskola; tantermet és egy óvodai termet. Az egyház kilátásba helyezte 1994- 95-ben a művelődési ház visszaigénylését is. Az említett intézmények több épületeben helyezkednek el, pótlásukra legalább 10 millió forintot kellene fordítaniuk a helybelieknek. Készül a járda Mezőszemere és a munkanélküliség Az a csapadék, ami eddig lehullott, Mezőszemerén is jót tett a földeknek, a kapásoknak, zöldségféléknek és egyéb vete- ményeknek. Hogy aztán mit hoz az aratás, a betakarítás? Csupán jósolgatni, becsülni lehet. Nem tudna biztosat mondani erre Bukta Ferenc, a helyiek polgár- mestere sem. A nagyhírű, a három község határát magához szorító, gazdaság, a téesz most igen ingadozik. Az aszály mellett az a legfőbb téma: hogyan lépjenek tovább, váljanak-e, vagy sem, önállóan gazdálkodjanak- e, vagy kisebb szövetkezésben? Mindenesetre úgy, ahogy jelenleg vannak, már nem tartható soká. Az áfész is feloszlik. A helyi csoportközgyűlés dönti majd el további sorsukat. Nagy gond a faluban a munka- nélküliség. — Nő a számuk. Jelenleg hetvenen vannak, ebb|ől tíz személy nem kap semmiféle járandóságot, mert betegek, rokkantsági szintjük pedig nem haladja meg az 50 százalékot. így nem jogosultak munkanélküli segélyre sem. Fizikailag is úgy le vannak romolva, hogy alkalmazni sem lehetne őket semmire — panaszolja a polgármester. — Az ő gondjuk, problémájuk is nyomja a vállunkat. Meg az, hogy kevés a pénzük. Ami van, annak nagy részét a gázbevezetésre kell majd fordítaniuk. Az egyezség — mint már írtuk is — a három község: Sziha- lom, Egerfarmos és Mezőszemere között létrejött. Szerencsére egy nagy munkán már túl vannak. A falu összes házába bevezették a vizet, így kapott az iskola, az óvoda, a szolgálati lakások, az öregek napközije, a községháza és még a temető is. Egymilliót költöttek rá. — Véglegesen kialakítottuk, s a napokban adtuk át a gyógyszerszobát: 200 ezer forint fölött volt a költség — sorolja a polgár- mester, hogy mire ment már el. eddig a költségvetésből. — Sportöltözőt hoztunk létre 120 ezerért, és 350 ezerért elkészítettük az egész falut behálózó hangosbemondót. Újra kerítették az óvodát, a temetőt, a sportöltözőt, körülbelül 800 méter hosszan, teljesen új utat építettek a Rákóczi és a Dózsa György úton. Az.1800 méter terület munkálatai 600 ezer forintba kerültek, mertolcspn kaptak sódert, követ, a fuvar meg ingyen volt. Az idén már 500 méter járdát is lefektettek, ebből 150 métert a lakók végeztek el, társadalmi munkában. Csak az anyagot kellett hozzá biztosítania az önkormányzatnak. Elküldenek 60 gyereket ifjúsági táborba — tudtuk meg. Szeretnék az egyházat támogatni a templom festésében. Bővíteni kellene a telefonhálózatot. Jövő tavasszal lesz belőle valami. Ha pénz volna, mindent gyorsan meg lehetne valósítani. Sok a dolgos kéz... F.l.
