Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-07 / 107. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. MÁJUS 7. CSÜTÖRTÖK MEGYEI J HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 107. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT F 60 fagyasztó 16.500- ról 13.900 Ft F 230 fagyasztó 33.500- ról 31.100 Ft K1200 ipari hűtő 111.400 R F 200 fagyasztóláda 34.100-ról 29.900 Ft F 300 fagyasztóláda 36.500- ról 34.200 Ft LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. *'\ Tel.: 36/11-494 r Szabadkereskedelmi övezetre is gondolnak a Visegrádi Hármak Közös nyilatkozat elfogadásával fejeződött be tegnap délután Prágában a „Visegrádi Hármak” csúcstalálkozója. A Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök, valamint Antall József magyar kormányfő által elfogadott dokumentum megállapítja: a három ország között kialakuló együttműködés a közép-európai kapcsolatok új keretévé vált, amely e három ország közös hagyományain és adottságain, a demokrácia és a piacgazdaság kiépítésében elért eredményeiken és az európai integrációban való teljes körű részvételük közös szándékán alapul. A hármak a kelet- és közép-európai térség stabilizáló tényezőjének tekintik együttműködésüket. A nyilatkozat szerint a felek különleges figyelmet szentelnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának, a határokon átnyúló együttműködésnek és az állampolgáraik közötti közvetlen kapcsolatoknak. (Folytatás a 2. oldalon) Magyarok III. Világkongresszusa Több mint fél évszázad után rendezik meg a Magyarok III. Világkongreszusát, amely jelképes értelemben egy mozaikjaiból újraépíthető nemzet szellemi parlamentjének is tekinthető — hangzott el a Magyarok III. Világkongresszusa szervezőbizottságának tegnapi sajtótájékoztatóján. Az augusztus 19. és 21. között lezajló nagyszabású eseményre 3000 résztvevőt várnak a diaszpórában és a környező országokban élő magyarok közül. A hajózás tiszteletére elnöki köszörű Göncz Árpád leleplezte és megkoszorúzta az Újpesti-öbölben lévő Debrecen hajón azt az emléktáblát, amelyet az első magyar dunai tengerjáró hajó, a Budapest emlékére avattak fel. Az esemény apropóját az adta, hogy a Duna — Rajna — Majna csatorna szeptemberi megnyitásával a régen feledésbe merült magyar tengeri hajózás előtt új lehetőségek állnak. Szakszervezetek a vagyonelosztásról Tárgyalóasztalhoz ült tegnap az ideiglenes vagyonelosztás és a szakszervezeti választásokról szóló törvény megtárgyalása ügyében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Sokan sürgetik a politikai megegyezés szükségességét. Amerikai tanácsadók érkeznek Amerikai tanácsadók hazánkba küldésével kis- és középvállalatokat kíván segíteni az Amerikai Egyesült Államok elnöke által két éve létrehozott szervezet, a Citizens Democracy Corps — jelentette be a CDC magyarországi igazgatója. A most induló program keretében azok az 50 és 100 fő közötti foglalkoztatottal dolgozó magyar vállalatok számíthatnak segítségre, amelyek magántulajdonban vannak, illetve privatizációjuk befejezés előtt áll. Bírál a BIT Hiányzik az állami ifjúságpolitika. Á kormányprogramban előirányzott törvények, rendeletek megalkotásának határideje jórészt lejárt, s az ifjúságpolitikai kabinet még csak nem is tárgyalt azokról — hangzott el a Baloldali Ifjúsági Társulás tegnapi sajtótájékoztatóján. A törvény szerint minden év március 1-jén növelni kell A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról A kárpótlási törvény során kárpótlási jegyekhez jutott, 65 évesnél idősebb, vagy legalább 67 százalékban munkaképtelen személyek kedden az Ország- gyűlés által megszavazott törvény értelmében kívánságuk szerint lehetőséget kapnak arra, hogy kárpótlási jegyeiket életjáradékra válthassák. Az életjáradék havonta fizetendő szolgáltatás, amely a 65. életévét betöltött személyt élete végéig, a legalább 67 százalékos férfi rokkantat 12, a rokkant nőt pedig 15 éven át illeti meg. Az életjáradék havi összegét a jogosult neme, betöltött életkora, továbbá az általa az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságra átruházott kárpótlási jegyek névértékének a figyelembe vételével, egy a törvényben meghatározott táblázat alapján kell megállapítani. Az életjáradék havi mértéké például 100 000 forintos névértékű kárpótlási jegy esetén a szolgáltatás első éveben férfiaknál 667, nőknél 531 forint, illetve rokkantaknál 680 és 540 forint. Ugyanekkora értékű kárpótlási jeggyel rendelkező 99 éves férfi viszont már csaknem 8000 forintot kap havonta. Az életjáradék folyósítására az igényjogosultnak legkésőbb a kárpótlási jegy felvételére jogosító jogerős határozat kézbesítésétől számított 90 napon belül írásban a lakóhelye szerinti illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál kell kérvényt benyújtania. Ha a jogosultnak a kárpótlási jegy felvételére jogosító határozatot e törvény hatályba lépése előtt kézbesítették, akkor a 90 napos határidőt e törvény hatályba lépéstől kell számítani. A kérvényben fel kell tüntetni a jogosult személyi adatait (név, születési idő, hely, anyja neve, lakcíme), az esetleges nyugdijtörzsszámot, és mellékelni kell a kárpótlási jegy felvételére jogosító határozat hiteles másolatát, illetve rokkantság esetén az erről szóló igazolást. Az igényt a TB Igazgatóság bírálja el, de nem utasíthatja el, ha a jogosult a fentebb felsorolt feltételeknek megfelel. Az életjáradék az igénybejelentés hónapjának első napjától esedékes. Folyósításának feltétele, hogy a jogosult a jogerős TB-határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül a kárpótlási jegyet a társadalombiztosításra átruházza. Az életjáradék folyósítását a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb a kárpótlási jegy átruházásától számított 90 napon belül köteles megkezdeni. A társadalombiztosítás ezt követően a jogosulttól átvett kárpótlási jegyet köteles az Állami Vagyonügynökségre átruházni, ugyanakkor az ÁVÜ a privatizációs bevételeiből az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak az életjáradék fedezetét átutalni. Amennyiben a privatizációs bevételekből nem áll rendelkezésre fedezet, akkor a havi átutalásokat a központi költségvetés biztosítja. Az OTF- re e törvény alapján vonatkozó kötelezettsegek nem terhelhetik a TB-Alapot. A törvény előíija: a járadék összegét 1993-tól minden év március 1-jén növelni kell. Az emelés mértékéről az Ország- gyűlés az állami költségvetés keretén belül dönt, azonban az az előző évi átlagom nyugdíjemelés mértékének 30 százalékánál nem lehet kevesebb. Az életjáradék folyósítása a jogosult elhalálozása hónapjának utolsó napjával szűnik meg. A jogosult halála esetén az életjáradék nem örökölhető. Az életjáradék a magánszemélyek jövedelemadója szempontjából a kárpótlással egy tekintet alá esik. (MTI) Általános az a vélemény, hogy leromlott külsejű most a város... Nézzék meg majd Gyöngyöst ősszel! (Fotó: Szántó György) A szegény varos milliókkal főz Nem győzöm hallgatni sem a bennszülöttektől, sem az idegenektől, hogy milyen elhanyagolt, leromlott külsejű város ez a Gyöngyös. Amit ráadásul még a Mátra kapujának is szoktak titulálni. Ennyire szegény lenne, hogy még utcaseprőre sem telik? Vagy eny- nyire nem törődnek a város vezetői azzal, hogy miként vélekednek lelkiismeretességükről a választópolgárok? Hiszen minden külsőség hangulatteremtő tényező. Igaz, pénz nélkül ma már semmi sem „megy”. Minden pénzügyek legfőbb tudója a mátraalji településen Barcs Aladár, a pénzügyi és költségvetési iroda vezetője. — Igen, igen —bólogat jókedvűen. — Gyakran szólítanak pénzügyminiszternek az önkormányzat tagjai. — Akkor kezdjük a lényeggel: szegény város Gyöngyös? — Attól függ... Ázt mondhatom, hogy bizonyos szempontból olyan, mint a megyei átlag, de ha az országos szempontokat nézem... — Akkor rosszabb helyzetben van, mint a többi, hasonló nagyságú város? — Valahogy igen. Rosszabb helyzetből indult rendszerváltáskor is. Hogy miért, erre én nem tudok válaszolni. — Persze, mert Eger... - szokták itt mondani Ezért? — Erről szó sincs. Ilyen protekcionizmus az elosztásban nem létezik. — Városszerte azt hangoztatják, hogy a pénzszűke miatt kell a kórházból orvosokat elbocsátani, ágyszámot csökkenteni, iskolai osztályokat bezárni, pedagógusoknak felmondani és óvónőket az utcára tenni.. — Ilyen nem volt és nincs is, mert az alapellátást tudjuk biztosítani, ha nem is bőkezűen. Ami a dologi kiadásokat, az eszközök állományát illeti, ott már gondjaink vannak. Örülünk, ha ezek állagának a megóvását el tudjuk érni. — De bölcsődéket bezártak. Nem? (Folytatás az 5. oldalon) Alföldi Tudományos Intézet Az ország fejlődése szempontjából igen lényeges a régiók egyensúlya — mondta Láng István az Akadémia főtitkára tegnap az MTA Regionális Kutatások Központja részeként létesítendő Alföldi Tudományos Intézetről tartott sajtótájékoztatón. Jelenleg két kutatóhelyen, Békéscsabán és Kecskeméten több tudományág képviselői vizsgálják az egyik „legeredetibb és legsajátosabb” magyar táj „mássaf 'át”, gazdasági-társadalmi fo- yamatait, a fenntartható regionális fejlesztés lehetőségeit és korlátáit. Az egri GEAR-kollektíva előtt rejtély a „A mai napon is azért dolgozunk, hogy a részvénytársaság összes dolgozója jövőbeni megélhetésének lehetősége biztosított legyen” — ezzel a mondattal zárul az a levél, amelyet a GEAR Sebességváltó Részvénytársaság egri gyárának szakszervezeti testületé nevében fogalmazott Bartus István titkár. A lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalás egyebek mellett kitér arra, hogy az egriek sajnálattal értesültek az rt. budapestigyárában kezdeményezett sztrájkról. Ennek célja — mint írták — szamukra tisztázatlan, ezért nem is tudnak a fővárosi kollektívával szolidaritást vállalni. Döntésük érveként említették, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben azt a minimális piaci lehetőséget is elveszítik a sztrájk miatt, amivel jelenleg az rt. meg rendelkezik. Véleményük szerint — fogalmazták meg — a sztrájk folytatása fenyegeti az elkövetkezendő bérfizeolytatasa fenyegeti i tést, meghiúsítja a gazdasági feladatok megvalósítását. Az egri kollektíva ezért kérte, hogy a budapesti gyárban a munkabeszüntetést fejezzék be, helyette — a vélt vagy valós — érdekeik érvényesítésére kezdeményezzenek további tárgyalásokat. Mátraderecskén, pincékben is Radonmentesítés Magyarországon a természetes forrásokból eredő háttér- sugárzás átlagosnak mondható, a mesterséges forrásokból származó sugárterhelés pedig ennek a felét sem éri el. így aggodalomra nincs különösebb okunk, az állandó készenlét, a szakemberek rendszeres továbbképzése és eszmecseréje azonban elengedhetetlen. Ez utóbbiakat szolgálja az a háromnapos tanácskozás, amely tegnap kezdődött Balatonkenesén. Az átlagosnak számító adatok csak kevés vigaszt jelentenek például Mátraderecskén, ahol ez év januárjában radon- gáz-szivárgást észleltek. A radon egyébként a föld természetes rádioaktív anyagainak, így például az urán bomlása közben keletkezik. Külföldön, főleg Amerikában ismert jelenség. Annyit máris megállapítottak, hogy Mátraderecskén a széndioxid felszabadulása nagyobb veszélyt jelent mint maga a radon. Ez utóbbi sugáregészségügyi hatását még elemzik. Néhány helyen például pincékben szükség is lesz radonmentesítésre, erre különben kialakult amerikai és svéd módszerek vannak. (MTI) Ülésezett Füzesabony képviselő-testülete Enyhíteni akarnak a súlyos munkanélküliségen Kedden délután tartotta soros májusi ülését dr. Pásztor József polgármester elnöklete mellett Füzesabony város képviselő-testülete. A „hivatalos” napirendi pontok tárgyalása előtt több bejelentés hangzott el. így többek között az, hogy az MDF helyi szervezete pályázaton nyert 10 ezer forintot, s ezt az összeget saját erőből ugyanennyivel megtoldva, felajánlották a II. világ- háborús emlékmű létesítésére azzal a kikötéssel, hogy az emlékművet ne a temetőben, hanem a Hősök Parkjában állítsák föl, s vizsgálják felül a kuratórium eddigi munkáját, s ha szükséges, személycserékre is kerüljön sor. Szó esett arról is, hogy a polgármester tárgyalt Farkas Gabriellával, az MDF alelnökével, s ennek során a város ügyes-bajos dolgai kerültek terítékre. Ezután — a programnak megfelelően — Kelemen Györgyné, a munkaügyi hivatal füzesabonyi kirendeltségének vezetője szóbeli tájékoztatót adott a város és környéke munkanélküliségéről. Az előadó sok számadat felsorolásával bizonyította a szomorú helyzetet: a megyében Heves város után Füzesabony következik a statisztikában, mert 12,4 százalékra emelkedett ez a ráta. Jelenleg 418 embernek nincs munkahelye Abonyban, amely majdnem duplája a tavaly december végén regisztrált adatnak. Az iroda ügyfélforgalma is iszonyatosan megnőtt. Gyarapodott a szakmunkások és a pályakezdők létszáma is a listán, s a közeljövőben újabb 300 ember munkanélkülivé válásával kell számolniuk. A beszámolót követő vitában az az álláspont alakult ki, hogy az önkormányzatnak is keresnie kell a gazdaság élénkítésének lehetőségeit. Erre eleddig is törekedtek, hiszen például tejüzem létesítéséről tárgyaltak svéd és német beruházókkal, valamint a helyi és környékbeli vállalkozókkal, akik — sajnos — nehezen mozdulnak. Ettől függetlenül a munkaügyi hivatal az idén 254 személyt tudott munkahelyhez juttatni. Második napirendi pontként a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséhez a megállapodási szempontokat fogadta el a testület, várva, hogy az Egri Főegyházmegye illetékesei végül is milyen álláspontra helyezkednek az eddig már egyeztetett kérdésekben. (Folytatás a 3. oldalon) t
