Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23-24 / 121. szám

HÍRLAP, 1992. május 23-24., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 11 Zöldségleves oroszosán Hozzávalók: 15 dkg sárgaré­pa, 10 dkg fehérrépa, 5 dkg zel­ler, 5 dkg karalábé, 6 dkg zsír, 5 dkg vöröshagyma, 2 dkg só, 2 g törött bors, 15 dkg marhahús, 5 dkg marhamáj, 1 db tojás, 1/2 csomó petrezselyem, 1 db fejes saláta, 2 dl tejföl, 5 dkg citrom. A megtisztított és megmosott zöldségeket, a zellert és a karalá­bét egyforma nagyságú, apró kockákra vágjuk. A finomra vá­gott vöröshagymát kevés zsírban üvegesre pirítjuk tovább, majd 1,2 liter vízzel felengedjük. Sóval és törött borssal ízesítjük. Gyön­gyözve, lassú tűzön főzzük. Köz­ben a sovány marhahúst és a marhamájat apró lyukú tárcsán kétszer ledaráljuk, hogy finom, pépszerű húsmasszát kapjunk. Ezt keverőtálba tesszük, hozzá­adjuk a tojást, sóval, törött bors­sal, vágott zöldpetrezselyemmel ízesítjük, és jól összedolgozzuk. Vizes kézzel diónyi nagyságú gombócokat formálunk, és a las­san fővő zöldséglevesbe tesszük. További gyöngyöző forralás mellett kb. 20 percig főzzük, majd a levesbe tesszük a megmo­sott, vékony metéltre vágott fejes salátát. Kevés hideg vízzel simá­ra habart tejfölt öntünk hozzá, citromlével enyhén savanykásra ízesítjük, és még egyszer felfor­raljuk. Az elkészített levest gaz­dagon megszóljuk finomra vá­gott zöldpetrezselyemmel. Sóskafőzelék Hozzávalók: 1 kg sóska, 5 dkg zsír, 5 dkg vöröshagyma, 2 dl tej­föl, 8 dkg liszt, 1 dkg só, 5 dkg cu­kor. A sóskát megtisztítjuk, meg­mossuk. Edényben zsírt olvasz­tunk, beletesszük az apróra vá­gott vöröshagymát, és csak addig dinszteljük, ameddig a hagyma üveges lesz. Ekkor hozzáadjuk a sóskát, összekeveijük, s mérsé­kelt tűzön, gyakori keverés köz­ben addig pároljuk, ameddig a sóskalevelek megpuhultak. Tej­fölből, egy kevés hideg vízből és lisztből habarékot készítünk. Hozzáöntjük a sóskához, jól el- keveijük, sóval és cukorral íze­sítjük. Mérsékelt tűzön 10-12 percig főzzük, majd finom szű­rőn keresztül áttolj ük. Az áttört sóskafőzeléket még egyszer fel­forraljuk és tálaljuk. Köményes sajtos steak Hozzávalók: 10 dkg sonka, 30 dkg marhahús, 1 db zsemle, 5 dkg vöröshagyma, 1 db tojás, 12 dkg zsír, 1 dkg só, 5 g fokhagy­ma, 3 g törött bors, 2 g kömény­mag, 10 dkg köményes sajt. A marhahúst és a sonkát pör­költ nagyságú kockára vágjuk. Sóval, törött borssal, reszelt fok­hagymával, őrölt köménymag­gal fűszerezzük. Hozzáadjuk a fi­nomra vágott vöröshagymát, majd az anyagokat jól elkever­jük. Fóliával letakarva hűtőszek­rénybe tesszük, két-három órán keresztül pihentetjük, hogy a fű­szerek jól átjárják a húst. Ezután finom tárcsán ledaráljuk. Hozzá­adjuk az áztatott, jól kinyomko­dott zsemléket és a tojást, végül belekeverjük a lereszelt sajtot. Jól kidolgozva pogácsákat for­mázunk belőle. Forró zsírban ki­sütjük. Vajas zöldborsóval tálal­juk. Ligurai töltött borjúszegy Hozzávalók (10 személyre): 1,70 kg boíjúszegy, 3 dkg fok­hagyma, 5 dkg só, 40 dkg borjú­hús, 8 dkg vaj, 15 dkg gomba, 15 dkg boíjúvelő, 1 csomó zöldpet­rezselyem, 5 g törött bors, 12 dkg zöldborsó, lOdkgparmezánsajt, 5 g majoránna, 8 db tojás, 10 dkg vöröshagyma, 12 dkg sárgarépa, 8 dkg zeller, 2 liter csontié. A kicsontozott borjúszegyet éles, vékony pengéjű késsel fel­szúrjuk úgy, hogy végig tölthető legyen. A húst megmossuk, majd kívül-belül szárazra töröljük. A szegy belsejét zúzott fokhagymá­val megkenjük, és egyenletesen, enyhén megsózzuk. A sovány borjúhúst kisebb kockákra vág­juk, és vajban puhára pároljuk. Ekkor hozzáadjuk a szeletekre vágott gombát, majd a hártyáitól megtisztított borjúvelőt. Sóval, finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel és törött borssal fűsze­rezzük. Amikor az anyagok megpirultak, a tűzről levesszük, kihűtjük, és apró lyukú tárcsán keresztül ledaráljuk. A töltelék­anyagot keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a zöldborsót, a re­szelt parmezán sajtot, az egész tojásokat és az átszitált majorán­nát. Szükség szerint utána ízesít­hetjük sóval és törött borssal. Az elkészített masszával a szegyet megtöltjük. A nyílást bevarrjuk, vagy hústűvel betűzzük. Megfe­lelő nagyságú lábas aljára helyez­zük a karikára vágott vöröshagy­mát, sárgarépát, zellert. Ráhe­lyezzük a megtöltött borjúsze- gyet, és annyi csontlevet öntünk rá, hogy az a húst ellepje. Fedő­vel letakarva, gyenge tűzön pá­roljuk puhára. Ekkor a húst óva­tosan kiemeljük, rácsra helyezve jól lecsepegtetjük. Ezután vágó­deszkára helyezzük, tetejére má­sik deszkát teszünk, amelyet sú­lyokkal lepréselünk. Normál hő­mérsékleten kihűtjük, majd hű­tőszekrénybe téve megder­mesztjük. Tálaláskor a cérnát vagy a hústűt eltávolítjuk és a húst vékony szeletekre vágjuk. Különféle majonézes salátákat adhatunk mellé. „ Darázscsípés ” Kevés olyan levelet olvastam, amelyikben annyi önvád, önkri­tika lenne, mint az Önében. — Mostanában egyre idegesebb, ingerlékenyebb, hamar eljár a szája — írja, és emiatt szinte to­borozza a haragosait. Úgyszól­ván elfogyott a türelme, és ha va­lami nem tetszik, nyomban láng­ra lobban. Már-már a családban is feszültség van a folytonos da­rázscsípések miatt, és ha így megy tovább, akkor... Bizony jó lenne, ha az önvádat és a beisme­rést tettek követnék, és „Vissza­változna” eredeti énjéhez. Ön, Uram, inteligens ember, és nem kell tanács ahhoz, hogy rájöjjön: ezt az állapotot, magatartást va­lami, vagy valamik kiváltották! A legjobb eset, ha csupán a kime­rültség, a fáradtság az ok, mert ezt egy kiadós pihenéssel el lehet intézni Nehezebb, ha a kínzó belső gondok, a félelmek, a „helyzetek"ölik a testet, lelket. Itt az okok megszüntetése a döntő, mert a gyógyszerek csupán felszí­nes, kevés eredményre vezető si­kert nyújthatnak. Ezt a vélemé­nyemet természetesen szakorvos­sal támasztassa alá! Annyi bizo­nyos, hogy minél tovább húzza, odázza a gyökeres megoldást, annál nehezebb helyzetbe kerül­het. Azt, hogy egyáltalán létezik- e megoldás a „felvázolt" témá­ban, nem tudhatom. Ha Ön sze­rint nem látszik lehetőség, még nem biztos, hogy nincs is... „ Hálószobatitkok ” A nevét igen, de a címét nem írta meg, így kénytelen vagyok erre ezúttal felhívni a szíves fi­gyelmét, ugyanis nem tételezem fel, hogy szándékosságról van szó. Eszem ágában sincs sorra- venni a „titkokat”, bár néme­lyikre nem ártana nyilvánosan is válaszolni, annyira gyakoriak és sokakat értintőek. Ha megka­pom a címét és a levelét, bizo­nyára megírja, hogy a személyes találkozásra mikor kerüljön sor, illetve hogy melyig időpontot ja­vasolja? Addig'is: ne erőltessen semmit, se vitába, se veszekedés­be ne bonyolódjon, mert ezzel a helyzetet még jobban elmérgesí­ti... „Pest megyei asszony” Nem tudom, hogyan jutnak el más megyébe is a Lelki Leveles Láda üzenetei, de mind több le­vél érkezik onnan is. Természe­tesen nem zárkózom el a tanács­adás elől, de arra viszont kérem, hogy a másoknak szánt korábbi üzeneteimet ne vonatkoztassa önmagára. Mert ugyebár, az uj­junk sem egyforma. Szóval, nem On volt az a Nő, akiről február­ban írtam! Emiatt néha pici sér­tődés is van, de Istenem! Szóból ért a magyar, vagy nem igaz? Ké­rem, amennyiben levelezni akar Uránussal, úgy először is őszinte legyen, és bízzon abban, hogy a tanácsai legjobb szándékkal íródnak. Bizonyára nem veszi sértésnek, ha kifejezem nemtet­szésemet az iránt, hogy a barát­nőjével ketten írták a levelet. Mi nem társasjátékot játszunk! írjon máskor is... „Mónika” Kislány, ennek fele sem tréfa! Ha úgy érzed, hogy másfél hóna­pos „kapcsolatodból” baj szár­mazott, azonnal szólj a Mamád­nak, és egy percet se mulassz! In­kább vállald a „letolást”, mint a a későbbi jóvátehetetlen követ­kezményeket, arról nem is szól­va, hogy életed első szerelme, amikor „rosszat” sejtett — ilyen- olyan ürüggyel —, már faképnél is hagyott. Kérlek, ne Őt sajnál- gasd, hanem Magadon segíts! Mifidcnésefre köszönöm h bizal­madat, de jobb tanácsot aligha adhatnék attól, hogy a szüléid­hez, esetleg az osztályfőnököd­höz „utallak”, mert még talán nem késő. Ha csupán egy „isme­rős” vinne el a szakorvoshoz, ab­ból semmi jó nem származna. Tudom, hogy most szörnyű hely­zetben vagy, de hidd el, ha nagy áron is, de a Mamád segíteni fog, segítenie kell! Légy erős! A ta­nulságok levonására ráérsz még. „Segít-e az ima?” A hit segít, és vele kapcsolato­san az ima is! A mélyen vallásos emberek általában könnyebben viselik el az élet gyúrását, mert bíznak, hisznek Istenben. Tulaj­donképpen mindenki hisz vala­miben, bízik és remél, azok is, akik a különböző vallások, fele­kezetek tagjai, de azok is, akik nem tartoznak oda. Hite és vallá­sának gyakorlása miatt Önt nem érheti bántás, ez természetesen fordítva is igaz. A Bibliáról már tavaly esett szó az üzenetekben, szerintem a könyvet illik ismer­nie hívőnek és nem hívőnek egyaránt, éppen sokrétű tartal­ma miatt. Természetes, hogy a hí­vő ember másképpen, más szem­mel és lélekkel óvássá a Bibliát, de ez kinek-kinek a privát dolga. Nem szeretnék hittudományi kérdésekbe belebonyolódni — felkészültségem sincs hozzá —, de ha már felemlíti, a „tízparan­csolat” egyetemes értékű! Nos, hosszú levelére ennyiben vála­szolok, bízya abban, hogy nem az volt a cél, hogy kiugrassza a iíyülat’a bokofből.:.' ' (Uránus) Macedonia: nép és nemzet Lassan a történelem homályá­ba vész, hogy a földrajzi értelem­ben vett Macedónia 1912-ben utolsóként szabadult fel a nagy török birodalom évszázadokon át tartó szorításából. A történelmi részletek homá­lya ellenére Macedónia állandó feszültségforrást jelentett és je­lent a Balkánon. A földrajzi és történelmi értelemben felfogott Macedónia területe ma három ország területén található. A Vardar folyó mentén elterülő rész Vardari Macedónia elneve­zéssel a volt Jugoszláviához, a Pi- rin-hegységgel jellemzett rész Bulgáriához, az Égei-tengerrel határos terület (Thesszaloniki központtal) pedig Görögország­hoz tartozik. A történelem viharai rendkí­vül vegyes lakosságú körzeteket alakítottak ki mindhárom terüle­ten. Macedónia egykori urai kö­zött voltak a görögök, a rómaiak, a bizánciak, a bolgárok, a törö­kök, a szerbek, leszármazottai- kon kívül meg albánok, örmé­nyek, sőt, vlahok is élnek e vidé­keken. Macedónia sorsáról sohasem dönthettek azok, akik ezen a te­rületen éltek. Az 1878-as orosz — török háború nyomán felsza­badult Macedóniát (pontosab­ban annak legnagyobb részét) a San Stefano-i békeszerződéssel Bulgária kapta meg, amely maga is akkor nyerte el önálló állami­ságát fél évezredes török fennha­tóság után. A San Stefano-i után tartott berlini értekezlet azonban „visszaadta” ezt a területet Tö­rökországnak. Bulgária, Szerbia, Montenegro (Crna Gora) és Gö­rögország 1912-ben balkáni szö­vetséget hozott létre Törökor­szág ellen, ennek keretében Szerbia és Bulgária megállapo­dott, hogy autonóm területté változtatják Macedóniát. A megállapodás szerint a két részre osztott macedón területek egyi­ke „nem vitatott területként” Bulgáriához került volna, míg a „vitatott terület” az orosz cár döntőbíráskodása alapján, nép­szavazás útján vált volna auto­nómmá. Az 1912-13-as balkáni háborúban főképpen szerb csa­patok nyomultak előre e vidéken a hátráló törökökkel szemben, s Belgrád és Athén 1912-es titkos katonai megállapodása nyomán az 1913-as bukaresti szerződés­sel Macedónia területének 9/10-ét Szerbia és Görögország osztotta fel egymás között, Bul­gáriáé lett a blagoevgrádi és a sztrumai körzet. Ez utóbbiról Bulgária kénytelen volt lemon­dani az I. világháború után meg­alakult szerb-horvát-szlovén ki­rályság javára. E terület aztán az 1929-ben létrejött Jugoszláviához tarto­zott. A területen élő szinte vala­mennyi népcsoport létrehozta saját szervezeteit, őrizte nyelvét, vallását, kultúráját. Ma már gya­korlatilag felmérhetetlen és ki­deríthetetlen, hogy milyen mér­tékű migrációs mozgások jelle­mezték a földrajzi értelemben felfogott Macedóniát, minden ország azzal vádolja e térségben az összes többit, hogy asszimilá­ciós politikával sújtotta és sújtja az ott élőket. Egyetlen ország sem fogadja el azokat a statisztikákat, ame­lyeket az évtizedeken keresztül tartott, megszámlálhatatlan nép- számlálás adataira hivatkozva terjesztenek elő bárhol is. Gya­korlatilag mindenki hamisítással vádol mindenkit. A 20-as évek közepétől a Komintern berkei­ből indult el az a felfogás, hogy ha Macedónia létezik, akkor ma­cedón nemzetnek is léteznie kell. Egy ideig ezt elfogadták Jugo­szlávia és Bulgária későbbi veze­tői is, de az első pillanattól más­ként értelmezték azt. Vallási ala­pon nem lehetett meghatározni a macedón nemzet mibenlétét, a keresztény, ortodox, muzulmán hagyományok keveredése sem adott sok fogózkodót. Maradt a nyelvi meghatározás. A mace­dón nyelv cirillbetűs abc-je csak néhány betűvel tér el például a bolgártól. A macedón és a bolgár nyelv sokkal közelebb áll egy­máshoz, mint a bolgár és az orosz, Skopjéban és Szófiában tökéletesen megértik egymást a macedónul és bolgárul beszélők, jóllehet, nyelvtanilag nem elha­nyagolható a különbség a két nyelv között. De a szerbeknek sem kell tolmács, ha Macedóniá­ban járnak, hiszen mindkét nyelv a szláv nyelvcsaládhoz tartozik. AII. világháború idején a tito- ista partizánmozgalom nagy be­folyással rendelkezett a Balká­non. Bulgáriában nem egyszer Tito szemére vetették, hogy aka­ratát megpróbálta érvényesíteni a görög és a bolgár partizánmoz­galomban is. Tito már 1943-ban, Sztálinnak küldött egyik távira­tában leszögezte, hogy a mace­dón nemzet függetlenségét csak a független Jugoszlávia kereté­ben tudja elképzelni. Georgi Di­mitrov ezzel szemben már akkor úgy vélte, hogy a területen nép­szavazást kell tartani, a macedón nép (Bulgáriában csak nagyon kevesen vallották a macedón nemzet létezését) függetlenségét a majdan kialakítandó balkáni munkás-paraszt föderációban kell biztosítani. E föderáció nem jött létre. Macedónia tagköztársaságként Jugoszlávia része maradt, a pirini részen élő macedón népcsoport „visszabolgárosítása” az 50-es évek derekán kezdődött el, Szó­fia azóta azt az álláspontot kép­viseli, hogy a vardari Macedóni­ában „bolgár gyökerű” nép és bolgár kisebbség él. Szófia sze­rint a mintegy 2,1 milliós lélek­számú Macedón Köztársaság­ban 1920-ban még 120 ezres tiszta bolgár kisebbség éh, a szerb asszimilációs politika kö­vetkeztében — állítja Szófia — számuk 1961-ben 63 ezerre, 1991-re pedig 25 214-re csök­kent. Macedóniában és Görögor­szágban is léteznek olyan politi­kai áramlatok, amelyek „minden macedón és minden macedón te­rület” egyesítésének a jelszavát hangoztatják. Görögország attól tart, hogy a Jugoszláviából kivált Macedón Köztársaság területi követelésekkel áll majd elő, At­hént már e köztársaság elnevezé­se is bosszantja. Szófia egyebek között attól tart, hogy Skopje előbb vagy utóbb fel fogja vetni a Bulgáriában élő „macedón nem­zetiségi kisebbség” kérdését. A közelmúltban a bolgár külügy­miniszter világosan leszögezte: Bulgáriának nincsenek területi követelései a Macedón Köztár­sasággal szemben. Szófia elisme­ri a Macedón Köztársaságot, de a macedón nemzet létezését nem. Bulgária szerint a független Macedón Köztársaságnak ugyanezt ki kellene nyilváníta­nia, ahogyan azt is, hogy semmi­lyen formában nem fogja felvetni „macedón nemzeti kisebbség­ként” a Bulgáriában, Görögor­szágban és más államokban élő macedón népcsoportok ügyét. Skopje a köztársaság függet­lenségének nemzetközi elisme­rése után először kap lehetőséget arra, hogy önállóan határozhassa meg sorsát, önállóan dönthessen olyan problémákban, amelyek esetleges kiélezése újabb puska­poros hordók előgurulását vált­hatja ki a Balkánon. A macedón vezetést most elsősorban a köz­társaság északi területein élő szerbek elszakadási törekvései nyugtalanítják. A macedón nép önrendelke­zési jogát senki nem vitathatja a nemzetközi elismerés után, Skopjénak viszont foglalkoznia kell majd mindazon népek és nemzetiségek önrendelkezési jo­gának a kérdésével, amelyek a köztársaság területén élnek. Ezt a kérdést évszázadokon keresz­tül senkinek sem sikerült megol­dania, a Macedón Köztársaság önállóvá válása talán elősegíti ennek rendezését is. / Bútoripari felületkezelésben és fémipari dukkózásban, festésben % jártas szakembert — festőt vagy gépkocsifényezőt keresünk változatos munkára, jó kereseti lehetőséggel. Érdeklődni: 06-36/13-442 és 20-954-es telefonon, jelentkezni személyesen. Eger, Vécsey völgy út 99/10. \ BÁZIS GMK / MINI GÉPKIÁLLÍTÁS ÉS-VÁSÁR 1992. május 28-29-én! — Háti, kézi, motoros és traktoros permetezők — Növényvédő és talajművelő gépek — Egy-, két- és háromfejes ekék — Rotációs kapák, kaszák — Személygépkocsi utánfutók — Egyéb mezőgazdasági gépek. JÖJJÖN EL, NÉZZE MEG, VEGYE MEG VAGY RENDELJE MEG! ÉRTÉKESÍTÉS MINTA UTÁN! ­s. T C V T * ÍS T } - I h t 7 * S Ismét engedményesen! Import lemez fürdőkádak több színben 20% engedménnyel, Ukrán hullámpala 1125x1750 280 Ft/db + ÁFA amíg a készlet tart! TÜZÉP 322. sz. telepe Hatvan ÉSZAK-MAGWnOfiSZ/Ö TÜZÉP . I ' ■ '■ V ' '' ' ■ - ká

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents