Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-23-24 / 121. szám
4 SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1992. május 23—24., szombat—vasárnap „Egy politikusnak mindent ki kell bírnia” Félidőben dr. Pásztor József füzesabonyi polgármesterrel Néhány hónappal ezelőtt már sokan „leírták” dr. Pásztor József füzesabonyi polgármestert. A hivatal jegyző nélkül maradt, az alpolgármester lemondott, az önkormányzati testületet éles viták osztották meg. A polgármester pedig infarktust kapott, hosz- szű ideig birkózott betegségével. Aztán hihetetlen erővel talpra- állt, megszabadult felesleges kilóitól, s lassan rendezett mindent maga körül is. Ezért egyszerre vetünk vele számot a város ügyeivel és személyes sorsával. — Most, ahogy a ciklus félidejéhez érkezünk, minden településen számot kell vetni azzal, hogy az önkormányzat mit végzett el a lehetőségeihez képest. Füzesabonyban hogyan vonható meg ez a mérleg? — Ez alatt a két év alatt a városban elég sok változás történt. Egyrészt — ami már többször megjelent — felgyorsítottuk a gázprogramot, és egy év alatt a három év tervét készítettük el. Jelenleg már csak egy 6 kilométeres szakasz van hátra, s ezzel az égész város gázhálózata megvalósul. Ezzel egyidejűleg — szintén 6 kilométeren — portalanít- juk az utat, a többi, mintegy 26 kilométeres útszakaszt pedig járhatóvá, feljavított földúttá tesz- szük. Úgy, hogy minden utcában elkészítjük az úttükröt és az -alapot, s jövőre, illetve két év múlva ott is el tudjuk végezni a portalanítást. Ez igen komoly terv egy önkormányzat életében. A la- kósság támogatását is kérjük a munkához a sóder és a kavics szétterítéséhez, valamint a csapadékelvezetéshez, illetve az útmenti járda elkészítéséhez. Az önkormányzat ez utóbbihoz megveszi a sódert és a cementet, a munkát pedig — remélhetően — a polgárok végzik el. — Az egészségügyi központot sikerült befejezni, ez a munka 26 'millió forintba került. Ebben az évben már az új helyen gyógyítanak a szakorvosok. Tíz éve készítették el a Teleki Blanka Általános Iskola tetőszerkezetét, de tavaly — sajnos — kiderült, hogy le kell cserélni. Ez 3 millió forint veszteséget jelent az önkormányzatnak. Ezt nem terveztük be előre, de kötelező megcsinálni, hiszen az épület állagát veszélyezteti. További négy tantervet szándékozunk az iskola mellé építeni, s egy tornacsarnokot, amely nemcsak az általános iskolások testedzéséhez ad majd helyet, hanem Füzesabony versenysportját is szolgálja. — Tárgyalásokat folytatunk egy HESCO nevű amerikai céggél. Az előzetes megbeszélések szerint vállalnák a város közvilágításának teljes rekonstrukcióját. Természetesen így az eddig be nem világított területek is fényt kapnának, s ezáltal a város bekötő szakaszai nem lennének balesetveszélyesek — még ködben sem — akár a telepi, akár a falusi részen. Nagyobb beruházásként szeretnénk még megvalósítani a vízösszeköttetést; egy második gerinchálózat megépítésével a falu és a telepi terület is vezetékes vízhez juthatna. Tárgyalásokat folytatunk a minisztériumokkal és a szakhatóságokkal — területi elv alapján —, hogy Egerfarmost és Mezőtárkányt bitumenes úttal kössük városunkhoz. Ez az M3-as főúthoz való csatlakozást is jelentené, s így az említett települések bekapcsolódhatnának az ország, a „nagyvilág” életébe. ÍEgerfar- mos jelenleg csak Szihalmon keresztül közelíthető meg.) Jómagam — mint megyei közgyűlési tag — is szeretnék eljárni a két község érdekében. — Az egyik legfontosabb kérdésről még nem ejtett szót. A település életét meghatározza a gazdaság, s ebben csak részben lehet szerepe az önkormányzatnak, tekintettel arra, hogy egy privát gazdaságot próbálunk megformálni, ahol az állami tulajdonnak kevés helye jut. Az önkormányzat mit tud tenni a gazdaság élénkítéséért? — Jelenleg két vállalkozó végez nagyobb beruházást: az ljegyik a'33-aS níelletfbéhzlnkút; Tisztességgel szeretnék helytállni (Fotó: Szántó György) a másik az ugyancsak ottani, Trombitás-féle építkezés, ami faüzemi és kereskedelmi célokat szolgálna. A kárpótlási és az átalakulási törvény bizonyos értelemben visszavet bennünket, mert a végrehajtása után maradó földterülettel rendelkezünk, s azt szeretnénk vállalkozóknak adni, akár kedvezményes áron, akár apportként. Hál’istennek, sikerült a törvénynek korrektül eleget tennünk, s megegyezünk mind a termelőszövetkezettel, mind az állami gazdasággal, mind pedig az igénylőkkel. Most már csak a kimérést várjuk, s ami azután marad — mintegy 130 hektár — nem sok, de nem is kevés. Ezek mind iparterületté nyilváníthatóak lesznek, amelyekkel szeretnénk kicsalogatni a tőkét a beruházó zsebéből. A városon belül is tervezünk kialakítani egy olyan területet, amely kifejezetten kereskedelmi célokat szolgálna. Ez a buszpályaudvar környéke volna, amelyre a hatósági engedélyeket megkaptuk, s jelenleg már csak az áfész- szel kellene megegyezni, illetve a kereskedőkkel, s egy pavilonsort lehetne ott kialakítani. A testület dönt arról, hogy milyen módon visszük be a vállalkozásokba a földünket. — Mennyire sújtja jelenleg a munkanélküliség a várost? — Füzesabonyban 400 munkanélkülit tartanak nyilván. Ez az aktív lakosság mintegy 7 százaléka. — A város elhelyezkedése a gazdaság és a kereskedelem szempontjából nem rossz, hiszen az Alföld és a hegységek határánál van. Ezen kívül az M3-as autópálya nyomvonala is itt halad majd, s így még inkább kötődhet majd Egerhez, s a térség többi településéhez. Hogyan kívánják kihasználni ezeket a lehetőségeket? — Készülünk. Jelenleg a főépítészünk, illetve a városépítési csoportunk a 33-as út mellett egy új rész felépítésén gondolkodik, hogy az átmenő forgalmat valamilyen formában „megfogjuk.” Eger és Szilvásvárad közelsége, az autópálya-csomópont ittléte eleve bekapcsolja Füzesabonyt a vérkeringésbe. Már többen is megkerestek ezzel kapcsolatban, így német és svéd beruházók is, akik a településünkön nagyobb üzemegységeket szeretnének telepíteni. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk:, s ha czeksikera. /i ,r. r. t rel járnak, a ciklus végén 800- 1000 embernek lesz itt munkalehetősége. Ez azt jelentené, hogy mind Füzesabonyban, mind pedig közvetlen közelében megszűnhetne a munkanélküliség. További lehetőségeket nyújt, amit közösen tervezünk Egerrel: ott ugyanis komoly szemételhelyezési gondok vannak, s közösen hoznánk létre egy szemétfeldolgozót. Nem égetőt, amely miatt például Nagyúton komoly feszültségek adódtak. Ez mindkét város ilyen jellegű proglémáját megoldhatná. Remélem, ha ebben az esztendőben nem is, de a következőben elindulhatunk a megvalósítás útján. Sajnos, jelenleg a törvénykezés még mindig lassú, s a gyors döntés nem a két város önkormányzatától függ, mert a jogszabályok fékeznek bennünket. — Az elhangzottak szerint Füzesabony affelé halad, hogy egy európai értelemben vett kisvárossá formálódjon. A gazdaságon túl ennek megvannak a szellemi vonatkozásai is, mind az erkölcsiségben, mind a kultúrában. Hogyan látja ilyen szempontból a fejlődést? . — Európai mércével inkább egy régi típusú mezővárosi formát szeretnénk kialakítani, egyfajta kertvárost. Nem magas épületeket, hanem szépen parkosított, csinosított utcákat. Tavaly a Földművelésügyi Minisztérium elkészítette Füzesabony parkosítási, zöldövezeti tervét. Idén a megvalósítási fázishoz érkeztünk, ültetjük a facsemetéket, a sövényeket. Ennek a munkánknak 4-5 év múlva látjuk az eredményét, amikor is ezek a növények megerősödnek, kiterebélyesednek. Mintha fellendült volna a kulturális élet a városban. A több évtizede jól működő Tinódi énekkarunknak nagyon jó kapcsolata alakult ki egy bajor település zenekarával. Tavaly ők voltak nálunk, idén mi viszonozzuk a látogatást. Minden bizonynyal baráti kapcsolatfelvételre is sor kerül. A tinódisok járják a környező országokat. Tánc- együttesünk az általános iskolán alapszik. Remélem, hogy a művelődési háznak, illetve a könyvtárnak, valamint az általános iskoláknak a bevonásával megindul a kulturális önképző körök létrejötte. Értem ezalatt például a színjátszókor megszületését. A kisgazdapárt és a kereszténydemokraták közösen szeretnék1 megalakítani a gazdakört, amely tanácsadással, érdekképviselettel segíthetné azokat, akik a földjükből, kétkezi munkájukból szeretnének megélni. így szeretnénk a mezőgazdasági kamarát is letelepíteni Füzesabonyban. — Ehhez az önkormányzatban is megfelelő politikai alapot teremtettek, hiszen a városban működő pártok párbeszédet alakítottak ki, s a nézetkülönbségek ellenére is jól tudnak együtt dolgozni. Úgy tűnik, mintha a kezdeti, lázas viták csillapodtak volna... — Politikai viták mindig is lesznek, hiszen az nem is lenne jó, ha a politikusok egyetértené- nek mindenben. Akkor visszatérne az egypártrendszer. Mint polgármester, vállaltam, hogy minden hónapban a a politikai pártok vezetőivel — mind a hét politikai pártéval — egyeztető tárgyalásokat folytatok. Ezeken az üléseken megvitatjuk a napi, aktuális politikai kérdéseket, továbbá a város gazdasági, társadalmi problémáit. Sok esetben megbeszéljük az önkormányzat képviselő-testülete elé kerülő témákat is. Nálunk érvényesül a hétpárti konszenzus. így ünnepeltük május 1-jét. Megesik, hogy éles politikai vitáink vannak, de ezek a viharok nem obstruktiv jellegűek, inkább a település érdekét szolgálják. — Ez annál is szerencsésebb, mert még egy jó félévvel ezelőtt is nagyon nehéz helyzetben volt az önkormányzat. Polgármester úr beteg volt, nem volt jegyzőjük, lemondott az alpolgármester, s szétszóródott, meddő vitákba bonyolódott a testület... — Tavaly szeptembertől ennek az időszaknak vége, legalábbis én ebben nagyon bízom. Mind a képviselők, mind a politikai pártok teljes egészében a konstruktivitást helyezték előtérbe. — Az egyik aktuális dolog most az egyházi tulajdon kérdése. Több településen nehezen vergődnek zöldágra. Önök rendezni tudták-e ezt a problémát? — Füzesabony érseki uradalom volt. Mi az önkormányzat részéről kértük a plébánosunkat, hogy az érsek atyától szerezzen felhatalmazást a tárgyalásokhoz, ahol is szerződéseket aláírhatja. Ezt a plébános úr meg is kapta. Azon kérdésekben, amelyek az önkormányzati előterjesztésben szerepelnek az egyházi tulajdonok visszaadásáról, illetve a törvény adta lehetőségek szerinti cseréjéről, meg tudtunk egyezni. Minden volt egyházi tulajdonú ingatlant visszaadunk, illetve csere útján a sorsukat rendezzük. A tárgyalásokba bevontuk az oktatási intézményeket is, hiszen ők a legérintettebbek. S az igazgatók és oktatási bizottságok megértése és javaslata alapján teljes konszenzus alakult ki. — Lesz-e egyházi iskola a városban? — Biztosítjuk a lehetőséget, hogy egyházi iskola induljon városunkban. Ez most már nem az egyházon és nem az önkormányzaton múlik, hanem a lakosságon, a szülőkön, azaz azon, hogy akamak-e egyházi oktatást a gyerekeiknek. Amennyiben igen, bármelyik időszakban teljesülhet a kívánságuk. — Polgármester úr orvosként vállalta ezt a nem könnyű tisztséget. Megbánta-e, avagy pedig két év múlva újra indul a következő választáson? — Nehéz kérdés. Több képviselő azt mondta, hogy egy politikusnak mindent ki kell bírnia. Ha tavaly a betegségem miatt nem kellett volna több mint négy hónapig távol lennem, akkor erre a kérdésre nyugodtabban válaszolnék. Most úgy érzem, hogy orvosként saját magamért is — de elsősorban a város polgáraiért — többet tudok majd tenni két év múlva. Addig is tisztességgel szeretnék helytállni, megpróbálok mindent megtenni a városért. De aztán újra orvosként kívánok dolgozni... ,i j g ^ Gábor László • r-> fi i i H iV T Kik is voltak az egri strand gazdái? Az utóbbi hetekben többször merült fel a kérdés: az egyház visszaigényli-e vajon az egri strand területét? Bár hivatalos helyről elhangzott a határozott válasz — a „nem” —, mégis 8-10 egri polgár keresett meg személyesen, avagy telefonon, mint az egri fürdőkultúra monográfusát, vázoljam fel lapunk hasábjain, miként is alakult a múltban — egészen a jelenig — az egri strandfürdő területének birtoklástörténete. Ezt annál is inkább érdemes széles körben ismertté tennem, hogy látva lássák az illetékesek: minő kulcsfontosságúak városunk, megyeszékhelyünk számára a melegvizű gyógyforrások és a strandfürdő. Szent István az általa alapította egyházmegye központja, Eger birtokába adta a területet, így a természetes melegforrások térségét is. Az első levéltári adat szerint 1495-ben, tehát Mátyás király korában már nemcsak állott a mai, Arnaut pasa nevét viselő, ún. „Török Fürdő”-nek megfelelő, a püspök tulajdonát képező ”melegvíz épülete”, azaz a fürdő, de azt akkor Bakócz Tamás tataroztatta. A török hódoltság kora az egri fürdőkultúra első fénykorát jelentette, s nemcsak a középkori püspöki fürdőházat építették át üidzsává, de a mai Bárány-uszoda helyén felfakadó forrástó mellé is egy másik fürdőházat építettek. A mai strandfürdő északi medencéje helyén elterülő tavat az állatok fürdetésére hasznosították. A hódoltság után, még a XIX. század elejéig is itt fürdették a földesúr juhait. A másik török fürdő lassan elenyészett, s ott 1855- ben Bartakovics érsek kialakíttatta Eger első uszodáját! De természetesen nemcsak közvetlenül a melegvizű források térsége volt egyházi kézben, mert ez a terület lenyúlott egészen a mai Hadnagy utcai lakótelep területéig is. De tudnunk kell, hogy a mai „Török Fürdő” melléki strandterület déli részén elnyúló patakparti térségen a püspökségnek, majd pedig érsekségnek virágházai és veteményeskertje kapott helyet, a várban székelő középkori püspökség majorsága helyén. Ez a tekintélyes kiterjedésű terület tehát még az első világháború idejében is az egri egyház birtokát képezte. Az 1912. augusztus 30-i városi közgyűlésen dr. Alföldi Dávid ügyvéd, az egyik leghaladóbb gondolkodású városatya vetette fel elsőként, hogy tegyen a város lépéseket az érseki fürdők megvételére, ugyanis a majdan korszerűsített fürdők Eger idegenforgalmát lennének hivatva szolgálni. 1907 tavaszán Samassa József egri bíboros érsekkel folytatott tárgyalássorozat eredményeként — 1910. január 1-jei hatállyal — a város megkötötte az érsekkel a termálfürdőre és az uszodára szóló három éves bérleti szerződést. De 1914. január 5-én dr. Jankovics Dezső polgármester és dr. Szmrecsányi Miklós érsek aláírta azt a szerződést, melyben az egyházfő elengedte a város 1910-től esedékes bérleti dijának megfizetését, és Eger városának adományozta a meleg vizűfürdőket, illetve a forrásokat, értve ez utóbbi alatt a mai Flóra üdülőszálló előtt elterülő, hasonlóan melegvizű forrástavat, ahol a mosoda működött. 1918 őszén azonban a város, mivel nem rendelkezett kellő tőkével a fürdők fejlesztésére, azt az érsek úr bevonásával 955 ezer koronáért eladta az Egri Városfejlesztő Részvénytársaságnak, s annak 7500 darab részvényéből 1250 darabot — 500 ezer korona értékben — megvásárolt. E vállalkozás motorja a városi főmérnöki állásából ezért megvált Bárány Géza volt. Ekkor épült ki a ma is fennálló uszoda, felépült az azóta lerombolt József-fürdő épülete, s a gőzmosoda és a fürdőház korszerűsítése mellett kiépítették a mai strandmedencét megelőző, sokszögű szabadtéri gyógyvizű medencét. 1925-ben a város megvásárolta a részvények többségét, s a hozzá jutott 16710 darab részvény birtokában elérte azt, hogy a képviselő-testület maga határozzon a cég, s így a fürdők további sorsa, fejlesztése ügyében. Ekkor létrehozták a Városi Fürdő Részvénytársaságot, amely azután kiépítette a strandfürdőt, és — sorsdöntő lépésként — 1927 végén a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium a fürdő forrásai vizének — beleértve a szabadtéri strandmedencét is — a ”gyógyvíz jellegbet adományozta. A két világháború között országos szinten felvirágzott az egri fürdőkultúra, ismertté vált városunk gyógyvize és ragyogó strandfürdője. A Városi Gyógyfürdő Részvénytársaságot a világháború után államosították, és az 1949. augusztus 13-án életrehívott Egri Víz- és Csatornaművek Községi Vállalata vette át, majd pedig a később megteremtett Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat kezébe került, amely a későbbi átszervezések során a Heves Megyei Vízmű Vállalat nevet vette fel. Az 1960-as évek elején a strandfürdő területéhez csatolták az érseki veteményeskertet, amely- lyel a strandfürdő területe egészen a Hadnagy utcáig terjedt le. 1979-ben megnyílt a megyei kórház reumaosztálya, a népszerű „reumakórház”. Nem lenne teljes a rövidre fogott beszámoló, ha nem említeném meg, hogy 1958-tól a strandfejlesztés motorja volt Hevessy Sándor városi főmérnök, Hortobágyi István megyei tanácsi tervosztályvezető, a városi tanács műszaki osztálya mellett nagy aktivitással munkálkodó üdülőhelyi albizottságból dr. Kőrffy Lóránd, majd pedig dr. Lengyel Endre. Az igazsághoz tartozik, hogy igen nagy ellenállást kellett legyőzniük! Hadd említsem még meg, hogy 1954-ben a minisztérium Egert üdülőhellyé nyílvání- totta. Az egri egyház tehát legfeljebb a strandfürdő déli végét képező, egykori veteményeskertjére támaszthatott volna most igényt, amelytől azonban elállt... Sugár István A SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Tolnai Világtörténelme V. kötet Moldova György: A félelem kapuja Vavyan Fable: A halkirálynő és a dzsinnek Danielle Steel: Titkok Vallejo-album A növény (a SZEMTANÚ sorozat 12. kötete) Terminator I. ELŐJEGYEZTETHETŐ: Révai Nagy Lexikona A sport krónikája LAROUSSE gyermek enciklopédia GUINESS enciklopédia SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 16-998 c Érsek u. ,2. 1 4 » n- / -*r
