Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

HÍRLAP, 1992. május 21., csütörtök A vezérigazgató szerint: A sikerhez kiszámítható viszonyok kellenek Akt hátrafelé tekintget, orra bukik Az elmúlt években alapvetően megváltozott a magyar külpolitika iránya, megsokszorozódtak ak­tivitásának lehetőségei és színterei egyaránt. Ma­gyarország rövid és hosszú távú érdekei miatt az or­szág külügyeinek kiemelkedő jelentőségű feladata az erős és sokszínű kapcsolatok kiépítése a fejlett nyugat-európai országokkal. A diplomáciát akár egy jó értelemben vett színielőadáshoz is hasonlít­hatjuk. S ha így „értelmezzük”, akkor olyan elő­adást kell bemutatnunk, amelyet a közönség — a nyugati társadalmak — nemcsak megért, hanem tetszéssel is fogad. Egy ország nemzetközi kapcsolatai akkor stabi­lak, ha a több lábon állás elvén építkeznek. Ezért természetes, hogy a „nagypolitika” aktivitása ugyan elengedhetetlenül szükséges, de nem elégsé­ges. A színház példájánál maradva, az előbbi te­remti meg a nélkülözhetetlen kereteket, mégis, az előadás sikere inkább azon múlik, milyen tartalom­mal töltődnek meg regionális szinten a lehetőségek. Ezért érzem nagyon fontosnak és előremutatónak azokat az eredményeket, amelyeket Heves megye tudhat magáénak a Franciaországgal, ezen belül is Atlantic-Loire megyével kialakított kapcsolatai­ban. Európa nyugati fele belátható időn belül valódi közösségé válik. Eltűnnek, jelképessé válnak az ál­lamhatárok, közös lesz a pénz, szabadon áramolhat a tőke, a közösség bármelyik országában szerzett diplomát mindenütt elfogadják. Mindezek itt, Kö­zép-Kelet-Európában nagyon távoli jövőnek tűn­hetnek csupán. Egy azonban biztos, boldogulásunk záloga csak egy lehet: sikeresen integrálódunk a fej­lett világhoz. A történelem — bár soha nem tanultunk belőle — arra kényszerít bennünket, hogy ne a múlton ke­seregjünk, ne vélt, vagy valós sérelmeinket emle­gessük — megerősítve ezzel alaptalan előítéletein­ket —, hanem a jövőre figyeljünk. Mert aki állandó­an hátrafelé tekintget, az előbb-utóbb orra bukik. A franciák esetében gyakran emlegetik — sajnos, sokszor hivatalos helyeken is —, hogy Trianon ne­kik köszönhető. Ez az állítás önmagában nem állja meg a helyét — bizonyítják ezt a levéltári anyagok —, másrészt, ma semmire sem használható. Ne­künk Franciaországgal ugyanolyan sokszínű kap­csolatrendszert kell kiépítenünk, mint bármelyik más országgal. S ha már a történelemnél tartunk, akkor azt se felejtsük el, hogy annak idején francia alapítású szerzetesrendek juttatták el hozzánk az európai technikát, kultúrát. Végül engedjék meg, hogy bevalljam, elfogult vagyok a franciákkal szemben, hiszen nagybátyám 1956-ban kényszerült elhagyni az országot, s Fran­ciaországban talált magának otthont. Másrészt, ed­digi képviselői munkám során bennük segítőkész, korrekt partnereket ismertem meg. Soyer le Bienvenu Horváth László orsz. gy. képviselő Fidesz A magyar — francia gazdasági kapcsolatokról A Mátra Cukorgyár Rt. 1991 nyarától új útra lépett, hiszen a részvények 40 százaléka egy francia befektetőcsoport kezébe került, a vállalat korábbi vagyo­nát pedig az ÁVÜ apportálta a gazdasági társaságba. Mindeze­ken túl tulajdonosokká váltak vagyonjegyeik nyomán a dolgo­zók, illetve a belterületi földin­gatlan mértékében néhány ön- kormányzat. A tapasztalatokról, nehézségekről és eredményekről beszélgettünk Kovács András vezérigazgatóval. — Az átalakulás egyik feltéte­le volt — kezdte Kovács úr —, hogy a cég vezetése francia irá­nyítás alá kerül. Ennek megfele­lően alakult meg az igazgatóság is. A működési formából adódó­an a rövid és hosszú távú üzlet- politikát is a befektető határozza meg. Ennek lényege, hogy olyan eredményeket kell produkálni, amelyek lehetővé teszik a cég fo­lyamatos fejlesztését, illetve tisz­tességes jutalékot biztosítanak a tulajdonosoknak. — Nyilvánvalóan az eredmé­nyek nem jönnek egyik napról a másikra. Milyen benyomások alakultak ki önben a közel egy esztendő tapasztalatai alapján? — Nemcsak a részvénytársa­ság működésével kapcsolatos, hanem az ipar egészére vonatko­zik: balszerencsés a mostani idő­szak. A mezőgazdaságban és az ehhez szorosan kapcsolódó élel­miszeriparban túltermelési vál­ság jelentkezett. Ez természete­sen nem kerülte el a cukoripart sem, így a francia befektetőcso­port által irányított gyárak több­sége veszteséggel zárta a máso­dik fél évet. A túlkínálat miatt olyan dömpingárak alakultak ki, melyek mélyen az önköltség alatt maradtak. A feszültségeket leg­feljebb egy jelentős exporttal le­hetett volna enyhíteni, ám a vi­lágpiaci árak még a belföldiekét is alulmúlták. — Sokakban felmerült a kér­dés: a külföldieknek érdeke, hogy a magyar vállalatok veszte­ségesen működnek, hiszen így az importtermékek előtt szabadab­bá válik az út. — Bár jómagam is hallottam ilyen véleményeket, én más ál­láspontot képviselek, s ezt első­sorban a közel egy esztendő ta­pasztalataira alapozom. Meg kellett ugyanis tanulni, a magán­tőke nagyon keményen megkö­veteli: belátható időn belül szük­séges a hozadék. — Sajnálatos módon a privati­záció és a keleti piacok összeom­lása egy időben zajlott, zajlik. Miként érintette a cukorgyárat? — Mint már említettem, a cu­kor jellegzetesen olyan termék, amely nem elsősorban export- orientált. így tehát közvetlenül nem érintett bennünket a piac­vesztés. Annál inkább éreztette hatását belföldön, hiszen meg­rendelőink többsége keletre vitte ki áruit. A megoldáson termé­szetesen gondolkodunk, s egye­lőre a barterüzletek mutatkoz­nak a legideálisabbaknak. — Az átmeneti nehézségek ho­gyan jelentkeztek a gyár belső életében? — A tőkés természetesen csak oda hajlandó a pénzét pumpálni, ahol biztosak a viszonyok, jók a kilátások. Mivel Magyarorszá­gon ez egyelőre nincs így, ezért fejlesztéseink szerények. Lét­számcsökkentést már korábban is végrehajtottunk, korengedmé­nyes nyugdíjazással, illetve a tá­vozók helyére nem vettünk fel új kollégákat. Idén valószínűleg erőteljesebb lesz a kollektíva csökkentése, de senki életében sem szeretnénk komolyabb trau­mát okozni. Azokat a tevékeny­ségi köröket, amelyek nem in­tegrálódnak szorosan a cukor technológiájához, kivisszük az rt.-ből, s vállalkozásként mű­ködnek majd tovább. Természe­tesen szolgáltatásaink jó részét mi vesszük majd igénybe, de ver­senyhelyzetben. Mindezeken túl valószínűleg lesznek olyanok, akik végkielégítéssel távoznak a cégtől. — A cukoripart is érintő ne­hézségek közepette hogyan látja a gyár jövőjét? — Szeretnénk egy olyan stabil piacszabályozást kialakítani, amely nem zárja ki a tisztességes versenyt, de nem teszi lehetővé a múlt század végi kapitalizmusra jellemző, teljesen ellenőrizhetet­len viszonyokat. Ehhez meg kel­lene születnie az agrárpiaci rend­tartás törvényének, amely nem­csak a cukoriparon segíthetne. M. ZS. A magyar-francia gazdasági kapcsolatokat vizsgálva, az el­múlt két-három esztendőre visz- szatekintve, a legszembetűnőbb — és számunkra talán legörven- detesebb változás — a francia tő­ke magyarországi jelenléte terü­letén figyelhető meg. Míg né­hány évvel ezelőtt mindössze két-három vállalat működött ha­zánkban (általában kismértékű) francia tőkerészvétellel, addig ma már több mint kétszáz itthoni vállalkozásban található francia eredetű tőke. Ami pedig a befek­tetett tőke értékét illeti, az még jelentősebb, hiszen a 2 milliárd FRF értékkel Franciaország a negyedik legfontosabb befektető partnerünk. Hazánk megítélését francia üzleti körökben jelle­mezheti az is, hogy ennek az ösz- szegnek a fele az elmúlt évben vagy 1992-ben került befekte­tésre magyarországi vállalkozá­sokban. A francia tőkebefekte­Mikor ne menjünk tárgyalni? Nem árt tudni, mikorra nem érdemes üzleti, vagy bármilyen más jellegű tárgyalást kezdemé­nyezni — ez ugyanis sérti a fran­ciákat —, illetve arra elutazni Franciaországba. Bizonyára sen­ki sem szeretne dolgavégezetle- nül hazatérni, időt, energiát és pénzt pocsékolni. Éppen ezért felhívjuk a figyelmüket a franci­ák állami és hivatalos ünnepnap­jaira: januári., április20., május 1., 8., 9., június 7., 8., július 14., augusztus 15., november 1., 11., december 25. Észak-magyar­országi cégkatalógus Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara három nyel­ven jelentet meg katalógust 1992-ben: magyarul, angolul és németül. A katalógus tartalmaz­za a cégek termékei, szolgáltatá­sai mellett — a nemzetközi gya­korlatnak megfelelően — az ex­port-import vonatkozású infor­mációkat is. A cégkatalógus megrendelhető az Eszak-ma- gyarországi Gazdasági Kamara Heves megye képviseleténél is: Eger, Kossuth L. u. 9. H-3300. Fax + tel.: 36/12-989. tések jellemzője, hogy nem össz­pontosul néhány szektorra, a magyar gazdaság szinte minden területén található francia tőke- részvétellel működő gazdasági vállalkozás. A kétoldalú árucsere-forga­lomban — amely 600 M USD-t ért el — kismértékű francia aktí­vum keletkezett, mivel a hazánk­ba irányuló francia szállítások értéke 1991-ben 304 M USD volt, míg a magyar kivitel 291 M USD-t tett ki. Kivitelünkben továbbra is meghatározó a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek és az ipari fogyasztási cikkek jelentő­sége, míg behozatalunkban a ve­gyi és gépipari termékek, vala­mint az ipari, fogyasztási cikkek aránya a legnagyobb. Külön em­lítést érdemel, hogy a francia kormány is támogatja a francia­magyar közös vállalkozások lé­tesítését, és erre a célra 50 M FRF-os kedvezményes hitelke­retet biztosított, elsősorban kis és közepes nagyságú vegyes válla­latok alapításának ösztönzésére. A hitelkeret első 4 M FRF értékű tételének folyósítására éppen ezekben a hetekben került sor. Az 1991 végén Brüsszelben aláírt magyar-EK társulási meg­állapodás természetesen új ala­pokra helyezi a magyar-francia kereskedelempolitikai viszonyo­kat is, kedvezőbb piacra jutási feltételeket teremt áraink jelen­tős hányada számára már ez év­től kezdve. Kétoldalú gazdasági kapcso­lataink alakulása szempontjából nagy jelentőségű lehet az 1996- os világkiállítás megrendezése, mely elsősorban az ahhoz kap­csolódó infrastrukturális projek­tek területén nyújthat jó bekap­csolódási lehetőségeket az e té­ren jelentős tapasztalatokkal rendelkező cégek számára. Tisztelt Olvasó! Megszok­hatta már, hogy minden héten jelentkezünk a Piacgazdasági Figyelő című mellékletünk­kel, amelyben a gazdasági élet történéseiről, leg­újabb fejleményeiről igyekszünk beszámolni önöknek. Mostani számunkban sem szeretnénk változtatni eredeti szándékain­kon, mégis valamelyest most el­térünk a hagyományoktól. Tesz- szük ezt azért, mivel nemrégiben megyénk életét befolyásoló együttműködési szerződést írtak alá szőkébb hazánk, illetve Lo- ire-Atlantique megye vezetői. Természetesen egy szerződés önmagában nem sokat ér, az aláíráson túl rengeteg teendő adódik addig, amíg a keretek megfelelő tartalommal töltőd­nek meg. Nos, úgy tűnik, a két ré­gió vezetői komolyan gondolták az együttműködést, s a szándé­kot tettek is követték. Ezeknek köszönhetően a héten francia üzleti delegáció tárgyal Eger­ben, s itt-tartózkodásuk idején vegyes vállalatok életre hívásá­ról, illetve a kooperációk lehet­séges módozatairól folytatnak eszmecseréket magyar kollégá­ikkal. Mindezeken túl Horváth László országgyűlési képviselő meghívására júniusban a me­gyeszékhelyre látogat a francia nagykövet is, aki a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdeké­ben szintén találkozik majd a helyi cégek vezetőivel. Az elsőjelentős lépések tehát megtörténtek, s ezek után dön­töttünk úgy, hogy a mostani mel­lékletet teljes egészében a fran­cia-magyar kapcsolatoknak szenteljük. Hirdetésekkel és cik­kekkel próbáljuk bemutatni a már meglévő kapcsolatokat, fel­tárni a lehetőségeket, s mivel számunk célirányosan Francia- országban is terjesztve lesz, né­hány megyei cég kiközvetítésé­ben is segítséget nyújtunk. Reméljük, vállalkozásunk nemcsak ízelítőt ad a francia­magyar kapcsolatokról, hanem kedvet is ébreszt azok bővítésé­re' Molnár Zsolt RENAULT RENAULT MÁRKAKÉPVISELET BEMUTATÓTEREM, SZERVIZ, ALKATRÉSZRAKTÁR II II I AKCIÓ! DÍZEL-AKCIÓ! AKCIÓ! RENAULT 19 CHAMADE TD 1900 65 LE TAKARÉKOS, mert 4,6 1 gázolaj x 40 Ft = 184 Ft/100 km MESEBELI, mert FORMA-1 ELEGÁNS, mert RENAULT OLCSÓ, mert TOP-CAR, 1.380.000 Ft helyett 1.200.000 Ft (csak most) Bankgarancia nélküli lízing 4 TOP-CAR Kft. Eger, Deák F. u. 64. Tel.: 36/13-808 RENA ULT, ÉLMÉNY VELE ÉLNI!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents