Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

HÍRLAP, 1992. május 14., csütörtök 7. Központi segítséget kapnak a gazdaságok 20 milliárd forint „injekció” kellene a mezőgazdaságnak Kisvállalkozás — nagy elszívóhatás Növekvő szóródás bérekben, jövedelmekben Nem perdöntő a teljesítmény A kormány napirendre tűzte a mezőgazdasági szövetkezetek­nek nyújtandó pénzügyi gyors­segély kérdését. Mint köztudott, a gazdaságok az idén rendkívül súlyos anyagi gondokkal küzde­nek, ami egyrészt veszélyezteti az átalakulást, másrészt az idei termést is. Nem titok: az ország számos területén — pénzhiány miatt — még nem került a földbe a gabona, vagy ha vetettek is, „el­spórolták” a műtrágyát. Dr. Gergácz Elemér földművelési minisztert kérdeztük: milyen mentőövre számíthatnak a gaz­daságok? — Szeretném előrebocsátani — kezdte —, hogy az infláció megállításában az ágazatnak rendkívül fontos szerepe volt. Túlteljesítettük az exportot, és nem voltak belső ellátási gondok az országban. És most mégis azt kell mondanom: magában a me­zőgazdaságban támadtak gon­dok, olyan súlyos pénzügyi prob­lémák, amelyek viszont már a holnapot veszélyeztetik. Köny- nyen előfordulhat, hogy gazdag tulajdonosok helyett szegény emberek csoportosulásait szüli az átalakulás. — Ha jól értem, a gazdaságok soron kívüli pénzügyi segítségre számíthatnak. Miről van szó pontosan? — A kereskedelmi bankok nem jóléti intézmények, a szük­séges pénzt nekik kell a gazdasá­gok rendelkezésére bocsátaniuk. Természetesen a hitelezés szoká­sos feltételei mellett vizsgálni fogják az igénylő hitelképessé­gét, fizetőképességét, és ennek alapján döntik el, kinek adnak és mennyit, s kinek nem. Azok a gazdaságok, amelyek nagyon el vannak adósodva, aligha számít­hatnak ilyen hitelre. — Tehát éppen azok nem re­mélhetnek pénzt, amelyek a leg­jobban rászorulnának? — A kormány ezért foglalko­zott a problémával, és úgy dön­tött, hogy mintegy 10 milliárd fo­rintos hitelkeretet létesít a termékértékesítési szerződéssel rendelkező agrártermelőknek. Akik ebből a pénzből kapnak, a piaci kamatnál mintegy 10 száza­lékkal kedvezőbb kondíciókra számíthatnak. Ebből minden ta­vaszi munka finanszírozható. Arra a bizonyos tízszázalékos kamatkedvezményre az inter­venciós alapból 1 milliárdot kü­lönítettünk el. — Mi lesz a rosszabb helyzet­ben lévő gazdaságokkal? — Az Agrárpiaci Rendtartás tárcaközi bizottsága mintegy 400 ezer tonna kukorica felvásárlá­sára hirdetett pályázatot, aminek ellenértékét felerészben azonnal kifizetik, másik felét közvetlenül a betakarítás után inkasszálhat­ják a gazdaságok. Hasonlóan já­runk el a gabonaexport előfinan­szírozásával is, a korábbi 50 szá­zalékról 70 százalékra emeljük fel a mértéket. Úgy számoltunk, mintegy 900 ezer hektáron meg­termelhető az idei szükséges bú­za, eddig sajnos alig 840 ezer hektárt vetettek be a gazdasá­gok. Mindennek — mint mond­tam — elsősorban a rosszabb helyzetben lévő gazdaságokat segítheti — állami garanciát biz­tosítunk a búza és a kukorica ter­melési költségeinek finanszíro­zásához. A hitel összege a búza esetében legfeljebb 8000 forint, a kukoricánál 10.000 ezer forint lehet hektáronként. Ennek az akciónak is az agrárintervenciós keret mintegy 9 milliárd forintja a fedezete. — Ha mindent sorra veszünk, kemény milliárdokról van szó. Ön szerint, miniszter úr, mennyi pénzre volna szüksége a mezőgaz­daságnak a talponmaradáshoz? — Szerintem ez mintegy 20 milliárd forint, aminek alig fele áll jelenleg a rendelkezésünkre. A másik fele — és ezzel a gazda­ságok egy tekintélyes hányadá­nak a sorsa — a kereskedelmi bankok kezében van. Ferenczy-Europress A pénz világából A forint konvertibilitása A forint teljes mértékű átvált- hatóságát mielőbb meg kell te­remteni, és ehhez nagyrészt már megvannak a gazdasági-pénz­ügyi alapok. Ebben foglalhatók össze a magyar és külföldi szak­értőkből álló Kékszalag-bizott­ság ajánlásai, amelyet nyilvános­ságra hoztak Washingtonban. A bizottság azonban elővigyáza­tosságot javasol a kormánynak a teljes konvertibilitás felé vezető úton. Az első ajánlott intézkedé­sek között szerepel a lakossági utazásokra biztosított keretek mielőbbi, ugyancsak fokozatos megemelése. Kívánatos, hogy a forintbetétek kamata meghalad­ja az inflációt, és versenyképes legyen a devizabetétekre fizetett kamatokkal. Az utóbbiak meg­adóztatását továbbra sem java­solja. A Kékszalag-bizottság ta­nulmányának ajánlásai szerint a jövendő, teljesen konvertibilis forintárfolyamot vagy egy szilárd európai valutához, vagy valuta­kosárhoz, például az EK ECU- jéhez kapcsolnák. Terjeszkedik az NMB Európa egyik vezető bankcso­portja, a holland International Nederlanden Group a napokban Budapesten tartja éves értékelő gyűlését, és ez alkalomból Gerit J. Tammes, az NMB Postbank Group alelnöke adott tájékozta­tást a bank üzletpolitikájáról. A pénzügyi csoport az NMB és a legnagyobb holland biztosítótár­saság, a Nationale Nederlanden egyesülésével jött létre. A cso­port dinamikusan teijeszkedik, mind a biztosító, mind a bank Magyarországon is tevékenyke­dik önálló fiókokkal. A magyar- országi NMB Bank Rt. a múlt év szeptemberében kezdte meg te­vékenységét. Elsősorban főként a csoport 34 országra kiteijedő bankhálózatára támaszkodva a külkereskedelmi forgalomhoz kötődő fizetések teljesítését, eh­hez kapcsolódó finanszírozási, garanciavállalási ügyletek meg­szervezését vállalja, de közremű­ködik az Európa Bank (EBRD) hiteleinek kihelyezésében is. A tapasztalatok szerint mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók körében erőteljesen differenciá­lódnak a bérek és a jövedelmek. Abban azonban, hogy ki keres többet és ki kevesebbet, immár nem a teljesítmények játszanak perdöntő szerepet, hanem más — részint hagyományos, részint új keletű — tényezők. Változatlanul fontos körül­mény, hogy női vagy férfi mun­kavállalóról van-e szó, s válto­zatlan az is, hogy azonos munka­körökben, azonos feltételek és teljesítmények mellett is a nők keresete alacsonyabb. Napjaink­ban azonban ebből az követke­zik, hogy a leépítések — még egy szakmacsoporton belül is — in­kább a jobban dotált férfiakat érintik, jóllehet, többségük csa­ládfenntartó, akinek munkanél­külivé válását jobban megérzi a család. A keresetek megoszlására vo­natkozó legfrissebb adatfelvétel szerint a legnagyobb vállalatok­nál dolgozó férfiak átlagos óra­bérének szintje mintegy 30 szá­zalékkal haladja meg a nőkét. Ha itt tekintetbe vesszük is a korból és a szolgálati idő hosszából szár­mazó különbségeket, valamint a nők — gyermekgondozás miatti — gyakoribb hiányzását a mun­kából, akkor is legalább mintegy 10-15 százalékos különbség mu­tatkozik az „erősebb nem” javá­ra. Gombamód szaporodnak a bankok, egyre keresettebbek a hozzáértő bankárok. Pontosab­ban: keresettek volnának, ha akadna belőlük elegendő a mun­kaerőpiacon. Az 1991 végén megjelent Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach adatai szerint a múlt év zárásakor a jegybank­kal együtt 36 pénzintézetet és több száz hitelszövetkezetet tar­tott nyilván a szakma. Az alig há­rom hónappal később megjelent angol kiadásban már jó néhány- nyal többről tesznek említést, a pénzintézetek száma ugyanis Hasonló a helyzet a kisvállala­toknál és vállalkozásoknál is: a nők átlag 33 százalékkal — ezen belül például a kereskedelemben körülbelül 25 százalékkal — ke­vesebbet keresnek, mint férfikol­légáik. A nőket hagyományosan hát­rányosan érintő tényező a szelle­mi-ügyviteli kategóriában a be­osztás vagy besorolás. A gyakor­latban ugyanis nem mindig a tényleges beosztás számít, ha­nem az, hogy kit milyen szintre sorolnak be. Vannak pl. osztály- vezetők, akik 20-30 beosztottat irányítanak, s vannak, akik 1-2 tagú „kollektívát” vezetnek, esetleg önálló osztályként, azaz főosztályvezetői dotációval. A keresetek differenciálódá­sát — új elemként — befolyásolja az, hogy valaki nagyvállalatnál vagy kis szervezetnél dolgozik-e. Ez kivált a szolgáltató szférában jelent nagy különbséget: a „ki­csik” kötelékében dolgozó fizi­kai munkások átlag 14-21 száza­lékkal több fizetést kapnak, mint az 50 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél levő társaik. Eb­ben ugyan némi szerepet játszik, hogy a kisvállalkozásoknál kb. 3 százalékkal magasabb a szak­munkások aránya, de még in­kább az, hogy nagyobb a teljesít­ményigény, s jobban érvényesül az az elv, hogy a jól dolgozókat jól meg kell fizetni. Ilyen szem­pontból az 50 főnél kisebb lét­időközben gyarapodott. Jelentő-., sen megnőtt a pénzintézeti szol­gáltatások hozzájárulása a bruttó hazai termékhez is. Amíg 1987- ben még csak tízezer embernek, ma már több mint 45 ezernek ad kenyeret ez a szakma. Közülük mintegy 37 ezren csupán érettsé­gizett banktisztviselők, akik a szakmai ismereteket a napi mun­ka során szerezték, s alig nyolc­ezren vannak a közgazdasági egyetemen, a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolán, vagy a külkeres­kedelmi, illetve a Belkereskedel­mi Főiskolán diplomát szerzett bankárok. A pénzintézeti szféra s a pénz­ügyi közvetítő rendszer más láncszemei — a biztosítók, a biz­tosítási brókerek, az értékpapír­kereskedők — megjelenésével számos új munkahely teremtő­dött. A gazdasági rendszervál­tást nemcsak a pénzügyi, hanem az egyéb szolgáltatások fejlődése is mutatja, s egyben a változások kitűnő barométere az a nagy igény is, ami a pénzintézeti és tő­keközvetítési szakemberek iránt tapasztalható. Budapest kitűnő adottságokkal rendelkezik ah­hoz, hogy rövid időn belül Kö- zép-Európa pénzügyi központ­jává váljék, s ez esetben a ban­kokban, pénzintézetekben fog­lalkoztatottak aránya — az össz­lakossághoz képest — akár a bri­tekénél is magasabb lehet. Pedig köztudott, hogy a szigetország­ban minden hetedik munkavál­laló valamely pénzintézetnél, brókercégnél vagy biztosítónál dolgozik, s a vállalati pénzügyi szakembereknek lényegében ugyanarra az ismeretanyagra van szükségük, mint a bankároknak. Aki csak egy-egy alkalommal személyi jellegű ügyfélként, te­hát nem vállalati képviselőként vagy vállalkozóként tér be vala­melyik takarékintézetbe vagy bankba, az csak a pultnál, az számú munkahelyeknél is job­bak a 21-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek, ame­lyeknél a bruttó fizetések további 2 százalékkal magasabbak. Érdekes jelenség, hogy a kis­vállalatoknál a szellemi munka­körök fokozatosan „férfiasod­nak” (az arány jelenleg 48 száza­lék, jóval magasabb, mint a kö­zepes és nagy szervezeteknél), elsősorban azért, mert admi­nisztrációjuk zömmel személyi számítógépekre épül, s ezt a szakképzett munkatársak ma­guk kezelik. Ugyancsak a „kis termetű” vállalkozások felé billenti a mér­leget a vezetői jövedelmek össze­vetése. Ebben azonban az is köz­rejátszik, hogy sok kisvállalkozás ügyvezetői egyben résztulajdo­nosok is, tehát tőketulajdonuk alapján is jövedelemhez, része­sedéshez jutnak. Mindez érthetővé teszi a kis­vállalatok elszívó hatását, ami el­sősorban az államigazgatás terü­letén okoz gondot, mert a jól képzett, nyelvet tudó, 5-10 éves államigazgatási gyakorlattal ren­delkező szakemberek lényege­sen jobb anyagi feltételeket talál­nak a kisvállalkozásoknál, mint hivatali munkahelyükön. Az át- áramlás már érzékelhető, s úgy tűnik, a folyamat még korántsem zárult le. v (Ny. V) „arcvonalon” dolgozókkal talál­kozik, akiket az angolszászok „kirakatembereknek” neveznek. Itt az udvariasság és a pontosság mellett az is fontos, hogy az illető kitűnően értsen valamelyik mű­velethez — pl. profi betétes, pénztáros legyen —, de átlássa az egész szakmát. Ha az ügyfél felvilágosítást kér, szakszerűen megadhassa, vagy megtalálja számára azt a munkatársat, akihez érdemes fordulnia. Ez sem könnyű dolog, de igen fontos eleme a bankszak­mának. Olyannyira ügyelnek er­re a nevükre valamicskét is adó bankok, hogy rendszeres tanfo­lyamokat szerveznek újoncaik­nak. A hazai banktisztviselő-kép­zés új, fontos iránya a nemzetkö­zi módszerek meghonosítása. Lehetőséget kell adni e szakem­bereknek, hogy külföldi tapasz­talatokat szerezzenek, minél többen végezhessék el valame­lyik képzési központ nemzetközi bankügyintézői tanfolyamát, s ehhez a legkorszerűbb, úgyneve­zett távoktatási módszert is igénybe veszik már. Az így szer­zett oklevelek és a megfelelő gyakorlati idő garanciát jelenthet arra, hogy a bankok pultjai mö­gött felkészült szakemberek fo­gadják az ügyfeleket. A „kirakatembereket”, a hát­tér szakértőit, a bankszámvitel, a szervezés munkatársait, a számí­tógépesítés, a hitelezés, a lízing szakembereit meg a „generalis- tákat” — a fiókok csaknem min­dennel foglalkozó dzsoli-dzsó- kereit — 1989 óta az egyetem utáni posztgraduális kurzusokon és tanfolyamokon képezi ki a Nemzetközi Bankárképző Köz­pont. Mert ha egyszer új szakma születik — iskola is kell hozzá. B. T. a , Egy lap HEVES1*5? HÍRLAP ameiyame^e Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.{PF.:23) T.36/13-644 Fate 36/12-333 minden olvasójához szól! Kanadai — Magyar Business Club Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete hivatalosan megnyitotta Budapesten a Kanadai-Magyar Business Clubot, amely egyrészt információs bázisként kíván működni, másrészt lehetőséget szeretne nyújtani a tapasztalatcseréhez. A kanadai befektetések az utóbbi időben Magyarországon elérték a 220 millió dollárt, és a két­oldalú kereskedelem is rendkívüli mértékben bővült. A legfontosabbak a „kirakatemberek” Bankárképzés Magyarországon

Next

/
Thumbnails
Contents