Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
HÍRLAP, 1992. május 14., csütörtök 7. Központi segítséget kapnak a gazdaságok 20 milliárd forint „injekció” kellene a mezőgazdaságnak Kisvállalkozás — nagy elszívóhatás Növekvő szóródás bérekben, jövedelmekben Nem perdöntő a teljesítmény A kormány napirendre tűzte a mezőgazdasági szövetkezeteknek nyújtandó pénzügyi gyorssegély kérdését. Mint köztudott, a gazdaságok az idén rendkívül súlyos anyagi gondokkal küzdenek, ami egyrészt veszélyezteti az átalakulást, másrészt az idei termést is. Nem titok: az ország számos területén — pénzhiány miatt — még nem került a földbe a gabona, vagy ha vetettek is, „elspórolták” a műtrágyát. Dr. Gergácz Elemér földművelési minisztert kérdeztük: milyen mentőövre számíthatnak a gazdaságok? — Szeretném előrebocsátani — kezdte —, hogy az infláció megállításában az ágazatnak rendkívül fontos szerepe volt. Túlteljesítettük az exportot, és nem voltak belső ellátási gondok az országban. És most mégis azt kell mondanom: magában a mezőgazdaságban támadtak gondok, olyan súlyos pénzügyi problémák, amelyek viszont már a holnapot veszélyeztetik. Köny- nyen előfordulhat, hogy gazdag tulajdonosok helyett szegény emberek csoportosulásait szüli az átalakulás. — Ha jól értem, a gazdaságok soron kívüli pénzügyi segítségre számíthatnak. Miről van szó pontosan? — A kereskedelmi bankok nem jóléti intézmények, a szükséges pénzt nekik kell a gazdaságok rendelkezésére bocsátaniuk. Természetesen a hitelezés szokásos feltételei mellett vizsgálni fogják az igénylő hitelképességét, fizetőképességét, és ennek alapján döntik el, kinek adnak és mennyit, s kinek nem. Azok a gazdaságok, amelyek nagyon el vannak adósodva, aligha számíthatnak ilyen hitelre. — Tehát éppen azok nem remélhetnek pénzt, amelyek a legjobban rászorulnának? — A kormány ezért foglalkozott a problémával, és úgy döntött, hogy mintegy 10 milliárd forintos hitelkeretet létesít a termékértékesítési szerződéssel rendelkező agrártermelőknek. Akik ebből a pénzből kapnak, a piaci kamatnál mintegy 10 százalékkal kedvezőbb kondíciókra számíthatnak. Ebből minden tavaszi munka finanszírozható. Arra a bizonyos tízszázalékos kamatkedvezményre az intervenciós alapból 1 milliárdot különítettünk el. — Mi lesz a rosszabb helyzetben lévő gazdaságokkal? — Az Agrárpiaci Rendtartás tárcaközi bizottsága mintegy 400 ezer tonna kukorica felvásárlására hirdetett pályázatot, aminek ellenértékét felerészben azonnal kifizetik, másik felét közvetlenül a betakarítás után inkasszálhatják a gazdaságok. Hasonlóan járunk el a gabonaexport előfinanszírozásával is, a korábbi 50 százalékról 70 százalékra emeljük fel a mértéket. Úgy számoltunk, mintegy 900 ezer hektáron megtermelhető az idei szükséges búza, eddig sajnos alig 840 ezer hektárt vetettek be a gazdaságok. Mindennek — mint mondtam — elsősorban a rosszabb helyzetben lévő gazdaságokat segítheti — állami garanciát biztosítunk a búza és a kukorica termelési költségeinek finanszírozásához. A hitel összege a búza esetében legfeljebb 8000 forint, a kukoricánál 10.000 ezer forint lehet hektáronként. Ennek az akciónak is az agrárintervenciós keret mintegy 9 milliárd forintja a fedezete. — Ha mindent sorra veszünk, kemény milliárdokról van szó. Ön szerint, miniszter úr, mennyi pénzre volna szüksége a mezőgazdaságnak a talponmaradáshoz? — Szerintem ez mintegy 20 milliárd forint, aminek alig fele áll jelenleg a rendelkezésünkre. A másik fele — és ezzel a gazdaságok egy tekintélyes hányadának a sorsa — a kereskedelmi bankok kezében van. Ferenczy-Europress A pénz világából A forint konvertibilitása A forint teljes mértékű átvált- hatóságát mielőbb meg kell teremteni, és ehhez nagyrészt már megvannak a gazdasági-pénzügyi alapok. Ebben foglalhatók össze a magyar és külföldi szakértőkből álló Kékszalag-bizottság ajánlásai, amelyet nyilvánosságra hoztak Washingtonban. A bizottság azonban elővigyázatosságot javasol a kormánynak a teljes konvertibilitás felé vezető úton. Az első ajánlott intézkedések között szerepel a lakossági utazásokra biztosított keretek mielőbbi, ugyancsak fokozatos megemelése. Kívánatos, hogy a forintbetétek kamata meghaladja az inflációt, és versenyképes legyen a devizabetétekre fizetett kamatokkal. Az utóbbiak megadóztatását továbbra sem javasolja. A Kékszalag-bizottság tanulmányának ajánlásai szerint a jövendő, teljesen konvertibilis forintárfolyamot vagy egy szilárd európai valutához, vagy valutakosárhoz, például az EK ECU- jéhez kapcsolnák. Terjeszkedik az NMB Európa egyik vezető bankcsoportja, a holland International Nederlanden Group a napokban Budapesten tartja éves értékelő gyűlését, és ez alkalomból Gerit J. Tammes, az NMB Postbank Group alelnöke adott tájékoztatást a bank üzletpolitikájáról. A pénzügyi csoport az NMB és a legnagyobb holland biztosítótársaság, a Nationale Nederlanden egyesülésével jött létre. A csoport dinamikusan teijeszkedik, mind a biztosító, mind a bank Magyarországon is tevékenykedik önálló fiókokkal. A magyar- országi NMB Bank Rt. a múlt év szeptemberében kezdte meg tevékenységét. Elsősorban főként a csoport 34 országra kiteijedő bankhálózatára támaszkodva a külkereskedelmi forgalomhoz kötődő fizetések teljesítését, ehhez kapcsolódó finanszírozási, garanciavállalási ügyletek megszervezését vállalja, de közreműködik az Európa Bank (EBRD) hiteleinek kihelyezésében is. A tapasztalatok szerint mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók körében erőteljesen differenciálódnak a bérek és a jövedelmek. Abban azonban, hogy ki keres többet és ki kevesebbet, immár nem a teljesítmények játszanak perdöntő szerepet, hanem más — részint hagyományos, részint új keletű — tényezők. Változatlanul fontos körülmény, hogy női vagy férfi munkavállalóról van-e szó, s változatlan az is, hogy azonos munkakörökben, azonos feltételek és teljesítmények mellett is a nők keresete alacsonyabb. Napjainkban azonban ebből az következik, hogy a leépítések — még egy szakmacsoporton belül is — inkább a jobban dotált férfiakat érintik, jóllehet, többségük családfenntartó, akinek munkanélkülivé válását jobban megérzi a család. A keresetek megoszlására vonatkozó legfrissebb adatfelvétel szerint a legnagyobb vállalatoknál dolgozó férfiak átlagos órabérének szintje mintegy 30 százalékkal haladja meg a nőkét. Ha itt tekintetbe vesszük is a korból és a szolgálati idő hosszából származó különbségeket, valamint a nők — gyermekgondozás miatti — gyakoribb hiányzását a munkából, akkor is legalább mintegy 10-15 százalékos különbség mutatkozik az „erősebb nem” javára. Gombamód szaporodnak a bankok, egyre keresettebbek a hozzáértő bankárok. Pontosabban: keresettek volnának, ha akadna belőlük elegendő a munkaerőpiacon. Az 1991 végén megjelent Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach adatai szerint a múlt év zárásakor a jegybankkal együtt 36 pénzintézetet és több száz hitelszövetkezetet tartott nyilván a szakma. Az alig három hónappal később megjelent angol kiadásban már jó néhány- nyal többről tesznek említést, a pénzintézetek száma ugyanis Hasonló a helyzet a kisvállalatoknál és vállalkozásoknál is: a nők átlag 33 százalékkal — ezen belül például a kereskedelemben körülbelül 25 százalékkal — kevesebbet keresnek, mint férfikollégáik. A nőket hagyományosan hátrányosan érintő tényező a szellemi-ügyviteli kategóriában a beosztás vagy besorolás. A gyakorlatban ugyanis nem mindig a tényleges beosztás számít, hanem az, hogy kit milyen szintre sorolnak be. Vannak pl. osztály- vezetők, akik 20-30 beosztottat irányítanak, s vannak, akik 1-2 tagú „kollektívát” vezetnek, esetleg önálló osztályként, azaz főosztályvezetői dotációval. A keresetek differenciálódását — új elemként — befolyásolja az, hogy valaki nagyvállalatnál vagy kis szervezetnél dolgozik-e. Ez kivált a szolgáltató szférában jelent nagy különbséget: a „kicsik” kötelékében dolgozó fizikai munkások átlag 14-21 százalékkal több fizetést kapnak, mint az 50 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél levő társaik. Ebben ugyan némi szerepet játszik, hogy a kisvállalkozásoknál kb. 3 százalékkal magasabb a szakmunkások aránya, de még inkább az, hogy nagyobb a teljesítményigény, s jobban érvényesül az az elv, hogy a jól dolgozókat jól meg kell fizetni. Ilyen szempontból az 50 főnél kisebb létidőközben gyarapodott. Jelentő-., sen megnőtt a pénzintézeti szolgáltatások hozzájárulása a bruttó hazai termékhez is. Amíg 1987- ben még csak tízezer embernek, ma már több mint 45 ezernek ad kenyeret ez a szakma. Közülük mintegy 37 ezren csupán érettségizett banktisztviselők, akik a szakmai ismereteket a napi munka során szerezték, s alig nyolcezren vannak a közgazdasági egyetemen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, vagy a külkereskedelmi, illetve a Belkereskedelmi Főiskolán diplomát szerzett bankárok. A pénzintézeti szféra s a pénzügyi közvetítő rendszer más láncszemei — a biztosítók, a biztosítási brókerek, az értékpapírkereskedők — megjelenésével számos új munkahely teremtődött. A gazdasági rendszerváltást nemcsak a pénzügyi, hanem az egyéb szolgáltatások fejlődése is mutatja, s egyben a változások kitűnő barométere az a nagy igény is, ami a pénzintézeti és tőkeközvetítési szakemberek iránt tapasztalható. Budapest kitűnő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy rövid időn belül Kö- zép-Európa pénzügyi központjává váljék, s ez esetben a bankokban, pénzintézetekben foglalkoztatottak aránya — az összlakossághoz képest — akár a britekénél is magasabb lehet. Pedig köztudott, hogy a szigetországban minden hetedik munkavállaló valamely pénzintézetnél, brókercégnél vagy biztosítónál dolgozik, s a vállalati pénzügyi szakembereknek lényegében ugyanarra az ismeretanyagra van szükségük, mint a bankároknak. Aki csak egy-egy alkalommal személyi jellegű ügyfélként, tehát nem vállalati képviselőként vagy vállalkozóként tér be valamelyik takarékintézetbe vagy bankba, az csak a pultnál, az számú munkahelyeknél is jobbak a 21-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek, amelyeknél a bruttó fizetések további 2 százalékkal magasabbak. Érdekes jelenség, hogy a kisvállalatoknál a szellemi munkakörök fokozatosan „férfiasodnak” (az arány jelenleg 48 százalék, jóval magasabb, mint a közepes és nagy szervezeteknél), elsősorban azért, mert adminisztrációjuk zömmel személyi számítógépekre épül, s ezt a szakképzett munkatársak maguk kezelik. Ugyancsak a „kis termetű” vállalkozások felé billenti a mérleget a vezetői jövedelmek összevetése. Ebben azonban az is közrejátszik, hogy sok kisvállalkozás ügyvezetői egyben résztulajdonosok is, tehát tőketulajdonuk alapján is jövedelemhez, részesedéshez jutnak. Mindez érthetővé teszi a kisvállalatok elszívó hatását, ami elsősorban az államigazgatás területén okoz gondot, mert a jól képzett, nyelvet tudó, 5-10 éves államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberek lényegesen jobb anyagi feltételeket találnak a kisvállalkozásoknál, mint hivatali munkahelyükön. Az át- áramlás már érzékelhető, s úgy tűnik, a folyamat még korántsem zárult le. v (Ny. V) „arcvonalon” dolgozókkal találkozik, akiket az angolszászok „kirakatembereknek” neveznek. Itt az udvariasság és a pontosság mellett az is fontos, hogy az illető kitűnően értsen valamelyik művelethez — pl. profi betétes, pénztáros legyen —, de átlássa az egész szakmát. Ha az ügyfél felvilágosítást kér, szakszerűen megadhassa, vagy megtalálja számára azt a munkatársat, akihez érdemes fordulnia. Ez sem könnyű dolog, de igen fontos eleme a bankszakmának. Olyannyira ügyelnek erre a nevükre valamicskét is adó bankok, hogy rendszeres tanfolyamokat szerveznek újoncaiknak. A hazai banktisztviselő-képzés új, fontos iránya a nemzetközi módszerek meghonosítása. Lehetőséget kell adni e szakembereknek, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzenek, minél többen végezhessék el valamelyik képzési központ nemzetközi bankügyintézői tanfolyamát, s ehhez a legkorszerűbb, úgynevezett távoktatási módszert is igénybe veszik már. Az így szerzett oklevelek és a megfelelő gyakorlati idő garanciát jelenthet arra, hogy a bankok pultjai mögött felkészült szakemberek fogadják az ügyfeleket. A „kirakatembereket”, a háttér szakértőit, a bankszámvitel, a szervezés munkatársait, a számítógépesítés, a hitelezés, a lízing szakembereit meg a „generalis- tákat” — a fiókok csaknem mindennel foglalkozó dzsoli-dzsó- kereit — 1989 óta az egyetem utáni posztgraduális kurzusokon és tanfolyamokon képezi ki a Nemzetközi Bankárképző Központ. Mert ha egyszer új szakma születik — iskola is kell hozzá. B. T. a , Egy lap HEVES1*5? HÍRLAP ameiyame^e Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.{PF.:23) T.36/13-644 Fate 36/12-333 minden olvasójához szól! Kanadai — Magyar Business Club Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete hivatalosan megnyitotta Budapesten a Kanadai-Magyar Business Clubot, amely egyrészt információs bázisként kíván működni, másrészt lehetőséget szeretne nyújtani a tapasztalatcseréhez. A kanadai befektetések az utóbbi időben Magyarországon elérték a 220 millió dollárt, és a kétoldalú kereskedelem is rendkívüli mértékben bővült. A legfontosabbak a „kirakatemberek” Bankárképzés Magyarországon
