Heves Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁJUS 14. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 113. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT SPRINTER V STÚDIÓ KFT. V Eger Széchenyi út 56. sz. alatU 60+6 m2-es (megosztással Is), udvari parkolási lehetősséggel rendelkező épület utcai részének és 720 m2-e$ kertjének hasznosítására bérlőt keresünk Érd: SPRINTER Stúdió Ktl. Eget. Deák F. út 49. Tel.: (36) 11-904 Most, hogy megélénkül a vízpart, sokan felteszik azért, hogy javuljon a jelenlegi helyzet. Erről és a kérdést: milyen is a Tisza vizének minősége? más kérdésekről olvashatnak lapunk 5. oldalán, Nos, a közelmúltban nemzetközi konferenciát ahol Heves és körzete életéről adunk áttekintést, rendeztek Kiskörén, ahol ezzel a témával vetettek számot. Mint elhangzott, mindent el kell követni (Fotó: Szántó György) Nyugdíjemelésről dönt a kormány Százötven vállalatot is érinthet Csődbizottság alakult Újabb megoldás­ként csődbizottságot hoztak létre nemré­gen az Ipari és Keres­kedelmi Minisztéri­umban, hogy a mi­nisztériumi alapítá­sú, pénzügyileg vál­ságba jutott vállala­tokat kezeljék. A minisztérium célja ezzel pontosan az, hogy a csődökről naprakész informá­cióval rendelkezze­nek, illetve prognózi­sok révén előre jelez­zék azokat. A csődöket a tárca a vállalati mérleg­adatok alapján, két likviditási mutatót képezve próbálja prognosztizálni. A jelenlegi előrejelzé­sek szerint év végéig a 450 vállalatból a mostaniakkal együtt összesen 150 vállala­tot érinthet a csőd. Ez 33 százalékos ter­meléscsökkenést, és 130 ezer ember mun­kahelymegszűnését jelentheti. (MTI) Ecsédi, hatvani aggodalmak Az adósság marad a vagyonuk? Szövetkezeti átalakulás, kárpótlás, vagyonnevesítés. Csupa-csupa új keletű fogalom, amelyekről naponta hallunk, ám keveset tu­dunk. A termelőszövetkezetekben folyik az átalakulás, de hogy mi­lyen lesz a végkifejlet, ma még kevesen tudják. Az elmúlt időszak­ban egymást követték a közgyűlések, ahol a tagok a jövőjükről ha­tároztak, a törvények adta lehetőségeken belül. Ä lehetőségek azonban nem kápráztatják el az érintetteket. A sokadik „betűma­gyarázó” tanácskozásra sok helyen épp hogy beszállingóztak az emberek. Hiába, tavasz van. Ilyenkor a földön több a tennivaló, mint az üléstermekben. Még akkor is, ha ott éppen a VAGYON- RO L van szó. Elmarad a DIMAG- demonstráció Elmarad a diósgyőriek által csütörtökre tervezett demonst­ráció, mert a DIMAG munkás- tanácsa és az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium kedden késő este megállapodott a vállalatcso­port gazdaságos működését elő­segítő programcsomagról. A DI­MAG múlt évi vesztesége elérte a 2,5 milliárd forintot, adóssága meghaladja a 10 milliárd forin­tot. A felszámolás nem kerülhe­tő el. A kormányzat a DIMAG működőképességének biztosítá­sára vállalta, hogy 1 milliárd fo­rint hitelt ad a felszámoló rendel­kezésére, amíg elkészíti a DI­MAG jövőjét rendező munka­tervet. A rendőrök jelzik a vihart a Balatonon A rendőrség átvállalta a bala­toni vihaijelző rendszer működ­tetését — jelentette be Pongor Sándor ezredes, az ORFK közle­kedési főosztályvezetője szerdán sajtótájékoztatón. Mint emléke­zetes, az Országos Meteorológiai Szolgálat nemrég közölte: nincs pénze a fényjelző berendezések működtetésére, illetve a szüksé­ges felújítások elvégzésére. A 7 millió forintos költséget a rend­őrség vállalta, s így a furdőzök az idén is időben értesülhetnek a közelgő viharról. Kamionnal karambolozott Az Ml-es autópályán, Bicske térségében kedden reggel Cs. Zoltán 46 éves budapesti nyug­díjas személygépkocsijával neki­hajtott az előtte haladó kamion­szerelvénynek. Az összeütkö­zéskor a személygépkocsi utasa, N. S. 56 éves budapesti lakos a helyszínen életét vesztette. Egy hét múlva BNV A beruházási javak idei, má­jus 20-án nyíló szakvásárán 76 ezer négyzetméteren 1628 kiállí­tó mutatkozik be. Közülük 868 a magyar vállalatok száma, továb­bi 20 országból pedig 760 cég je­lentkezett. A legnagyobb terüle­ten a német, osztrák, francia és olasz cégek állítanak ki, ugyan­akkor a volt szocialista országok szereplése jelentősen visszaszo­rult. Új kiállító viszont Horvát­ország és Szlovénia. Külön standja lesz az Európai Közössé­geknek is. Érettségi-felvételi Az országban 35 ezer 915 diák készül a május 18-án és 19-én tartandó, közös írásbeli érettsé­gi-felvételi vizsgákra matemati­kából, fizikából, kémiából és bi­ológiából. A vizsgázók összesen 1975 tanteremben adnak számot tudásukról, a főváros és a me­gyeszékhelyek arra kijelölt kö­zépiskoláiban, valamint felsőok­tatási intézményeiben. Az MTI információja szerint nyugdíjemelésről dönt csütörtöki ülésén a kormány. A hamarosan Parlament elé kerülő előteijesz- tés azokat érinti, akik 1989. ja­nuár 1-je előtt mentek nyugdíj­ba. A szolgálati időtől és a nyug­díjazás dátumától függően 3-18 százalékos emelésben részesül több mint 1,6 millió nyugdíjas a 2,5 millió közül. Az emelés legki­sebb összege 200forint, felső ha­tár viszont nincs. Ez azonban aligha haladja meg a 2000 forin­tot, mert a legmagasabb, 18 szá­zalékos emelésben csak azok ré­szesülhetnek, akik 1978-ban, vagy azelőtt mentek nyugdíjba, s szolgálati idejük meghaladja a 40 esztendőt. Fontos, hogy az emelés visszamenőleges hatályú, azaz január elsejétől kapják majd a jogosultak, először várhatóan júliusban. Az idén ősszel ismét lesz nyugdíjemelés, az viszont mindenkit érint, s mértéke 6,5 százalék lesz. A kormány előteijesztést hall­gat meg a sajtószabadságrólszó- ló törvényjavaslatról. A minisz­terek tavaly ősszel már elfogad­ták ezt az előteijesztést, ám azt azóta összhangba hozták a mé­diatörvénnyel, amelyet most tár­gyal az Országgyűlés. A kabinet ezenkívül várható­an döntést hoz a Határon Túli Magyarok Titkársága hivatallá bővítéséről, amelynek szakmai felügyeletét a külügyminiszter látja majd el. A kormány dönt a párttörvény módosításáról. Új paragrafus kerül be a jogszabály­ba, amely megtiltja, hogy a fegy­veres erők, illetve a rendőrség tagjai vezető párttisztséget tölt­senek be. Ez a tilalom egyébként már más jogszabályokban is sze­repel. Az útalap miatt Nem lesz benzinár- emelés Még nem született döntés a Magyar Olaj- és Gázipari Rész­vénytársaságnál (MÓL Rt.), hogy a gázolaj felemelt útalapjá­nak többletköltségeit ki viseli. A motorbenzin fogyasztói ára lite­renként 5 forint 20 fillér útalapot tartalmaz, ez a jövőben is így lesz, ezért emiatt nem kell benzináremelésre számítani. Mindezt József Gábor, a MÓL ügyvezető igazgatója mondotta az MTI kérdésére. Az Országgyűlés határozatá­nak értelmében a gázolaj és a tü­zelőolaj esetében az útalap javá­ra a jelenlegi 2 forint 20 fillér he­lyett 5 forintot kell befizetni. A részletszabályokat tartalmazó közlöny azonban mind ez idáig nem látott napvilágot, így egye­lőre a MOL-nál nem tudják, hogy a literenkénti 2 forint 80 fil­lér többletköltséget jelent, vagy esetleg a jelenlegi fogyasztási adó részét képezi. Amennyiben az első változatról van szó, vagyis az útalap a fogyasztói ár struktú­rájának külön eleme marad, el kell dönteni, hogy ki viselje a többletköltséget. Az antiinflációs politika sikere nagyban függ a költségvetés po­zíciójának előrejelzett keretek között tartásától — állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank jelenté­se, amit a napokban hoztak nyil­vánosságra. A jelentés szerint reális esély van arra, hogy az idén a fogyasz­tói árak növekedésével mért inf­láció 20-25 százalékos sávba ke­rülhet. Ennek azonban az a felté­tele, hogy az első negyedévet kö­vetően az árnövekedés visszaáll­jon a havi 1 százalék körüli szint­re. Ehhez a külgazdasági kör­nyezet stabilitása mellett a belső piaci pénzügyi viszonyok ki­egyensúlyozására is szükség van. Az első negyedévben a három hónap alatt együttvéve mintegy 7-8 százalékos árszintemelkedés alakult ki. Januárban a fogyasz­tói árak 3,2, februárban 2,7, márciusban pedig 1,9 százalék­kal növekedtek, ami egyelőre Az ecsédi Egyetértés Terme­lőszövetkezet néhány aktív dol­gozója borúsan látja a jövőt. Nagy Gyula 1970 óta dolgozik a szövetkezetben. A sorsdöntő kérdésekről így vélekedik: — Kárpótlás, vagyonnevesí­tés... Nekünk a családban nincs visszaigénylendő földünk, s attól tartok, hogy a kárpótlás után a mi vagyonunk csupán az adósság marad. Én és a hozzám hasonló helyzetben lévő munkatársaim csupán a vagyonnevesítésből származó haszonra számítha­tunk. Sajnos, a téesz évek óta hi­telből gazdálkodik, nagy az adósság. Lehet, hogy ez lesz a mi jussunk. Hogy mi a vélemé­nyünk az átalakulásról? Megy a vita, a huzavona, és egyre több a metszetlen szőlő... megfelel a kormány múlt évi prognózisainak. Az MNB véle­ménye szerint a vállalati kapcso­latokban nincs olyan áremelési hullám, mint egy évvelezelőttXa.- pasztalható volt. A bérinfláció veszélyét, az ár-bér spirál kiala­kulásának lehetőségét csökkenti a jelenlegi magas munkanélküli­ség. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy mind a keresleti, mind a költség- oldalról még mindig jelentkező inflációs hatások csökkenjenek. Ezért szükséges az állami kiadá­sok és a költségvetési deficit csökkentése, mégpedig az állam újraelosztó szerepének mérsék­lésével. Az MNB tovább kívánja folytatni az infláció fékezését szolgáló árfolyam-politikát, ami az exportösztönzés fenntartása mellett a termelési költségek csökkentésében, az erőforrások gazdaságosabb felhasználásában is követelményeket támaszt. Péter József, a helyi népi együttes vezetője 20 évi munka- viszony után 1975-ben vonult nyugdíjba. Nem túl nagy öröm­mel mondja el véleményét: — Annak idején három hold földet vittünk be a közösbe, kényszerűségből. Szomorú, hogy nem volt más választásunk, de az utána következő években nem csalódtunk. Ez a téesz eltar­totta az egész falut, a családok szépen gyarapodtak. Most jött a fordulat, ami csak a bajt tetézi. Nem kérem vissza a földemet. Mit is kezdenék vele? Kapunk talán utána haszonbérleti díjat, vagy terményben kivehetjük a ránk eső részt. Elégtek az autók Füstbe ment milliók Csorna határában, a 85-ös számú főúton kedden a déli órákban T. Gy. 38 éves budapes­ti gépkocsivezető kamionszerel­vénye árokba borult, s miközben a műszaki mentéskor kihúzták, kigyulladt, és rakományával együtt elégett. A kár több mint egymillió forint, a gépkocsiveze­tő pedig könnyű sérülést szenve­dett. Ugyancsak a 85-ös főúton történt, hogy egy korábban bal­esetet szenvedett autómentő el- vontatása közben elektromos zárlat miatt kigyulladt, és a rajta szállított Honda típusú személy- gépkocsival együtt részben le­égett. Dunaföldvár határában ked­den éjszaka eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és leégett egy jugoszláv mikro­busz. A kár jelentős, de személyi sérülés nem történt. (MTI) Mélyponton a dohányipar A megoldás: az adóbélyeg bevezetése? Mélyponton a hazai dohányipar — összegezte az ágazat helyze­tét Borbély Zsolt, a debreceni Dohánykutató és -fejlesztő Intézet osz­tályvezetője. A részleteket tekintve rámutatott: a dohánygyárak termelése hazánkban 40 százalékkal esett vissza az idén az előző év hasonló időszakához képest. Ezt a piaci kereslet drasztikus csökkenése ered­ményezte. A vásárlók egy része ugyanis nem a legális úton forgalom­ba hozott termékeket vásárolja. Ezen a helyzeten csak az adórendszer módosításával, valamint vámszigorítással lehet változtatni. Ennek egyik módja lehet az adóbélyeg kötelező bevezetése. (Ez a cigaretták árát nem drágítaná.) így a csempészáru forgalomba hozatala is nagy­mértékben megnehezülne, mivel ellenőrizhetővé válna a legális és az illegális forgalom. (MTI) Parlamenti ráadásnap Megkezdődött a médiacsata Az Országgyűlés szerdai ülésén Isépy Ta­más igazságügyi minisz­tériumi államtitkár ex­pozéja után elsőként az MDF és az SZDSZ ve­zérszónokai értékelték a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslatot. Kulin Ferenc (MDF) szerint a törvényjavaslat előkészítése során a ko­alíciós pártok által kép­viselt működőképessegi elv ütközött az ellenzek által képviselt államta- lanítási elvvel. Az MDF nem érdekelt a jelenlegi állapot fennmaradásá­ban és a közszolgálati médiumok működésé­nek szabályozatlanságá­ban. A televíziózás es a rádiózás terén korszak- váltás zajlik, ami a ke­reskedelmi rádiózás és tévézés túlsúlyba kerü­lését jelenti. Ezért külö­nösen fontos, hogy a je­len törvényjavaslat vilá­f ’osan elhatárolja és jel­egének megfelelően szabályozza a közszol­f álati, valamint a keres- edelmi médiákat. Az MDF-frakció számára döntő kérdés tíz is, hogy a javaslat védelmezze a magyar kulturális érté­keket. Haraszti Miklós (SZDSZ) elsőként azt hangsúlyozta, hogy a sajtó szabadságának és a közszolgálati médiák függetlenségének meg­valósítása érdekében az alkotmány kétharma­dos szavazati többséggel meghozott törvényeket ír elő. Azokat kell meg­győzni ezzel a törvény­nyel, akik elvesztettek már a hitüket abban, hogy a média más is le­het, mint hatalmi esz­köz. Sajnálatát fejezte ki, hogy a javaslat több vonatkozásban is vissza­lépett a már létrejött konszenzushoz képest, így a Rádió és Televízió Hivatalt kormányzati szervként kezeli, és szé­les körű vétójogot bizto­sít a mindenkori minisz­terelnöknek a hivatali elnök kinevezése kap­csán. A szabad demok­rata képviselő szerint a Rádió és Televízió Hi­vatalnak különleges és nem kormányzati stá­tust kell adni. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon) Az árnövekedés egy százalék lehet A Magyar Nemzeti Bank az infláció alakulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents