Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

Exkluzív interjú a BAT elnökével A tőke kiszámíthatóságra vágyik A közelmúltban hazánkba ér­kezett a nagy múltú British- American Tobacco Co. elnök­vezérigazgatója, Sir Patrick She- ehy, aki exkluzív interjút adott a Ferenczy-Europress számára ar­ról, hogyan látja Kelet-Európa gazdasági helyzetét. — Sir Patrick, mi a véleménye a nyugati tőke behatolásának le­hetőségeiről Közép-Kelet-Euró- pába? — Ha röviden akarnék rá vála­szolni, azt mondanám, két elő­feltétele van a nyugati tőke tö­meges beáramlásának: a gazda­sági stabilitás és a konvertibilitás. Gazdasági stabilitáson elsősor­ban a megbízhatóságot és az inf­láció erőteljes csökkentését ér­tem. Az infláció stabilitása és alacsony mértéke természetesen szorosan összefügg a konvertibi­litással, ezek soha nem választ­hatók szét. — Ón szerint milyen irányba kell elmozdulniuk a volt szocia­lista országoknak ahhoz, hogy vonzóvá váljanak a befektetők számára? — A befektetők elsősorban biztonságérzetet és kiszámítha­tóságot várnak el. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a rend­szabályok havonta változzanak, sokszor épp az ellenkezőjére. Az állandóan változó körülmények kivárásra, sok esetben az üzlet feladására kényszerítik a poten­ciális befektetőket. Sajnos, a politikai stabilitás sem valósult meg a térség leg­több országában. Az elmúlt rendszerben a gazdaság és a poli­tika annyira összefonódott, hogy a tőkések attól félnek, az államo­sítás veszélye fenyegeti vállalatu­kat. Megfelelő törvényekre és biz­tosítékokra van szükség ahhoz, hogy a befektetések ne válhassa­nak politikai érdekek céltáblájá­vá. Kiszámíthatóvá kell tenni a gazdasági folyamatokat. Ésszerű mozgásszabadságot, a kormá­nyoktól való függetlenséget kel­lene biztosítani a gazdasági szfé­rában. Olyan törvényekre van szükség, amelyek védik a kör­nyezetet, a fogyasztókat, és ter­mészetesen a befektetőket is. — Milyen szerepet kíván ját­szani a BAT a kelet-európai új pi­acgazdaságok fejlesztésében ? — A térség legstabilabb orszá­ga minden értelemben Magyar- ország, ezért elsőnek itt szeret­nénk megvetni a lábunkat. Re­mélem, hogy a magyarországi vállalkozást újabbak követik majd — egyelőre Ukrajnát céloz­tuk meg —, de továbbra is szeret­nénk megtartani Magyarorszá­got közép-kelet-európai „hídfő­állásunknak.” Piros Christa Bulgária kiszáll az Intranszmasból Bulgária beszünteti részvételét az Intranszmas bolgár-magyar vál­lalat működtetésében — döntötte el a bolgár kormány. A lépést azzal indokolta, hogy mindkét országban megváltozott a gazdasági és tár­sadalmi helyzet. A bolgár ipari és kereskedelmi minisztérium javasla­tot terjeszt majd a kormány elé, hogy a vállalat bolgár részét állami tu­lajdonú, egyszemélyes részvénytársasággá alakítsák át. (MTI) HÍRLAP, 1992. április 8., szerda 7. Magyarország népességének előreszámítása Demográfiai forgatókönyvek 2010-ig, 2040-ig A kötet a KSH Népességtudo­mányi Kutatóintézet legújabb népesség-előreszámításait közli. Az 1990. évi népszámlálás ada­taira épülő korábbi, ún. techni­kai előreszámítás mellett három másik változatot, demográfiai forgatókönyvet ajánl az olvasó figyelmébe. Az előreszámítási változatok igen hosszú távra, az 1990-2040 közötti időszakra szólnak, a né­pességet különböző hipotézisek, forgatókönyvek alapján számít­ják előre férfi-nő bontásban, öt­éves korcsoportok szerint és öt naptári éves lépésekkel (1995- re, 2000-re, 2005-re stb.). Eze­ket az alternatív jellegű változa­tokat hosszabb távot átfogó, a gazdaság- és társadalomfejlesz­tés stratégiai kérdéseivel foglal­kozó elemzésekhez ajánlják po­litikusok, szakértők és kutatók figyelmébe. Magyarország népességének száma az 1990. évi népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer fő volt, ebből az 1990-1991-ben eddig megfigyelt születések és halálo­zások alapján a továbbvezetett népesség száma 1992. január 1-jén 10 millió 335 ezer fő. Foly­tatódik a népesség számának csökkenése, és az előreszámítás szerint ez a jövő egyik fő demog­ráfiai tendenciája. 2000-ig a to­vábbi csökkenés mértéke mint­egy 200 ezer fő, 2010-ig 400 ezer fő, 2020-ig 800 ezer, 1 millió fő. 2040-re a népesség száma akár 23 százalékkal is csökkenhet, és visszaeshet 8 millióra, azaz az 1921. évi szintre. A népesség csökkenése 2005- ig, 2010-ig várhatóan nem ha­ladja meg az 1980-1990 közötti átlagértéket. Ezután azonban felgyorsul, és akár évenként 70- 80 ezer főt is elérhet. Mindez azt húzza alá, hogy a népesedési fo­lyamatok területén elengedhe­tetlen a hosszú távon történő gondolkodás. A problémák halasztott keze­lése hosszabb távon — 15-20 év távlatában — hatványozottan sú­lyosabb problémák kialakulásá­hoz vezethet. Az előreszámítá­sok alapján az 1990-2005 közöt­ti időszak az, amikor a demográ­fiai folyamatok a fokozatosság elvén — lényegében egyidejű, vi­szonylag lassú, de tartós gyer­mekszám- és élettartam-emel­kedés kialakulásával — még be­folyásolhatók. Ezt követően már csak drasztikus változás állíthat­ja meg a gyorsuló népességcsök­kenést. Az előreszámítási változatok­ban csökken a fiatalkorúak és nő az idősek aránya. A népesség to­vábbi öregedése tehát — kisebb ingadozásokkal — a korösszeté­tel változásának fő tendenciája marad. Ez az időskorúakkal kapcso­latos eltartási arányokat és terhe­ket 2000 után gyorsuló ütemben növelni fogja. KSH Népességtudományi Kutatóintézete Átmeneti munkaidő-csökkentés az iparban Az ipari szervezetek egy ré­szénél jellemző maradt a gazda­sági nehézségek miatti átmeneti (kényszerű) munkaidő-rövidí­tés. A megfigyelt 50 fő feletti lét­számú ipari gazdálkodó szerve­zetek közel 6%-a, számszerűen 158 jelezte, hogy az év első hó­napjában rövidebb-hosszabb ideig szüneteltette egyes részle­geinek vagy a vállalat egészének működését, illetve csökkentette a napi munkaidőalapot. (Ez a gazdálkodói kör összesen közel 90 ezer főt foglalkoztatott.) A gazdálkodók többsége a munkaidő-csökkentés okaként értékesítési nehézségeit, vala­mint az elégtelen rendelésállo­mányt jelölte meg. Az átmeneti munkaidő-csökkentésre kény­szerült vállalatok zöme, több mint 40%-a a gépiparba tarto­zik, de számottevő (27%) a köny- nyűipari (nagyrészt fafeldolgo­zó- és textilipari) szervezetek száma is. Jellemzően e két ága­zatban a legmagasabb azon dol­gozók vállalaton belüli aránya (38%, illetve 33%), akik mun­kaidejük jelentős részét a vázolt okokból munkahelyüktől -távol töltötték, s emiatt a munkarend szerint kötelező munkaidejük­nek csak mintegy felében (gép­ipar), illetve 60%-ában (köny- nyűipar) végeztek munkát. A munkaidő kényszerű rövidítése egyúttal a kereset csökkenésével is járt. A dolgozók zöme a le nem dolgozott időre korábbi átlagke­resetének 70-80%-át kapta kéz­hez, de előfordult olyan gazdál­kodó szervezet is (főleg olyan esetben, amikor a munkavégzés egész hónapban szünetelt), ahol csak a minimálbért (8000 Ft) fi­zették a munkavállalók részére. Az átmeneti munkaidő-csök­kentés bevezetése mellett 21 adatszolgáltató jelezte, hogy élt a teljes munkaidősből részmunka- idős foglalkoztatottá történő át­minősítés lehetőségével. A vizs­gált körben mintegy 3150 mun­kavállaló lett részmunkaidőssé átsorolva, s többségük részére a munkáltató a Foglalkoztatási Alap terhére bérkiegészítést igé­nyelt. Az átmeneti munkaidő­csökkentésben érintett adatszol­gáltatók területi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten kívül a legtöbb gaz­dálkodó szervezet éppen azok­ban a megyékben koncentráló­dik, ahol a munkanélküliség amúgy is számottevő (Borsod- Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye). Félő, ha ezen egységek gazda­sági nehézségei tartósnak bizo­nyulnak, vagy helyzetük netán rosszabbodna, ezen munkaválla­lók a munkanélküliek számát fogják gyarapítani, fokozottan hátrányos helyzetbe kerülve azáltal, hogy a munkanélküli-já­radékuk megállapításának alap­ja a hónapok óta folyamatosan csökkentett átlagkereset lesz. Kamarai köz­lemények A Munkáltatók és Menedzse­rek Országos Szövetsége a gaz­dasági vezetőket foglalkoztató munkajogi-munkaügyi kérdé­sekről tapasztalatcserét szervez 1992. április 10-én. Előadást tart dr. Munkácsy Ferenc helyettes államtitkár és dr. Jakab András kormányfőtanácsos. * A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara keretében működő Magyar Menedzsment Intézet vállalati és intézményi vezetők­ből álló delegáció küldetését ter­vezi Írországba. A program két részből áll: 1. Kétnapos nemzet­közi konferencia a versenyké­pességről, amelyen nemzetközi előadók és közel 600 ír bank, ipari és mezőgazdasági cég veze­tői vesznek részt. 2. Háromna­pos szeminárium az Irish Mana­gement Institute (IMI) szervezé­sében, ezen magyar vállalatveze­tők és IMI-szakértők részvételé­vel tíz témakörben előadás, kon­zultáció hangzik el, valamint al­kalom nyűik a magyar testvér­szervezettel együttműködő IMI megtekintésére, tevékenységé­nek tanulmányozására. Mindkét programról részletes tájékozta­tást ad a BKIK ügyvezető igazga­tója, Kosz Ágota (tel.: 175- 6764, tel/fax: 202-7930). ♦ Az Építési Vállalkozók Or­szágos Szakszövetsége 1992. május 19-23. között szakmai ta­nulmányutat szervez Lisszabon­ba a SIMAC nemzetközi építői­pari kiállítás és szakmai bemuta­tó megtekintésére. Részvételi díj: 97.200 forint, ebben az uta­zás, a szakmai programok, a szál­lás, a félpanziós ellátás és a vásári belépők költsége szerepel. Je­lentkezés 1992. április 15-ig. To­vábbi felvilágosítást Pataky Ele­mér ad az EVOSZ titkárságán (tel.: 202-5729, tel/fax: 1558- 203). A Balatoni Gazdasági Kama­ra 1992. április 9-11. között a za- márdi Hotel Famíliában szemi­náriumot rendez az Osztrák Szö­vetségi Kamara támogatásával, Regionális turizmus címmel. Az 1991-ben újjáalakult Ma­gyar-Japán Gazdasági Klub az idén sokrétű piaci programot tervez a távol-keleti szigetor­szágban. A magyar-japán keres­kedelem tavaly számottevően növekedett, ezért a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma anyagilag is támogatja a távol-keleti országgal kapcsola­tos kereskedelemfejlesztési tevé­kenységet. A minisztériummal és a tokiói magyar kereskedelmi kirendeltséggel együttműködve a Magyar-Japán Gazdasági Klub viszonylag olcsó lehetőségeket tud kínálni a magyar cégeknek a japán piacon való megjelenésre. A klub május 18-21-én Buda­pesten tartja plenáris és munka­ülését a tokiói székhelyű Japán- Magyar Gazdasági Klubbal kö­zösen. Az eseményen részt ve­hetnek a nem tagvállalatok kép­viselői is. A tavalyi akció sikerén felbuz­dulva a klub idén ősszel is utazást szervez az oszakai Világkereske­delmi Találkozó eseményeire. A • szigetországi nagyváros a japán kis- és középvállalatok központ­jának számít, ezért a szervezők elsősorban a magyar kis- és kö­zépvállalatok képviselőinek ja­vasolják a részvételt. Az utazáshoz kapcsolódva a klub kétnapos kereskedelemfej­lesztési rendezvényt szervez ennek megfelelően Hongkong­ban is. Összeköttetései révén a klub kedvező kiállítási lehetősé­geket tud ajánlani Tokió belvá­rosában a japán piacra exportál­ni szándékozó vállalatoknak. A bemutatók és a partnerkapcsola­tok szervezését egy kéthavonta megjelenő, japán és angol nyel­ven publikált kiadvánnyal segí­tik, amelyet a tokiói magyar ke­reskedelmi kirendeltséggel kö­zösen jelentetnek majd meg. Ez lesz az egyetlen kiadvány, amely­ben a magyar gazdaság hírei, a hazai vállalatok ajánlatai, vala­mint a tervezett beruházásokról szóló híradások, japán nyelven jutnak el az érdeklődőkhöz. Egy lap amely a megye minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! OlvOSŐjállOZ EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:Z3) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 SZÓI! Élénkíti tevékenységét a Magyar — Japán Gazdasági Klub

Next

/
Thumbnails
Contents