Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
HÍRLAP, 1992. április 29., szerda 7. Kedvezményes marhaimport az EK-ba A Közös Piac brüsszeli bizottsága engedélyt adott arra, hogy 1992 második negyedében 48 555 növendékbikát importáljanak Olaszországba és Görögországba, csökkentett lefölözés mellett, hizlalás céljából. Ebből a mennyiségből 42240 állat lengyelországi, magyarországi és csehszlovákiai eredetű, a lefölözés e szállítmányoknál a normálisnak mindössze 25 százaléka; további 6315 állat importját 65 százalékkal csökkentett lefölözés terheli. (Agra-(Europe) Haza! hírek Csökkenő tendenciájú a magyar — kínai kereskedelmi forgalom Az elmúlt évben a két ország forgalmában a magyar export 17,5 millió dollár volt, az import viszont 39,5 millió dollár. Az idei évre megállapodás még nincs és indikativ listákat sem állítottak össze. Egyebek között erről beszélt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékese abból az alkalomból, hogy a hónap végén Kínába utazik a magyar külügyminiszter. Exportunk főként gépekből áll, az import pedig fogyasztási cikkekből, textiltermékekből, cipőkből, játékokból, porcelánárukból. A kereskedelmi forgalom tendenciája csökkenő, s ez főként a magyar exportlehetőségekre vonatkozik. Acélipari konferencia Budapesten A világgazdasági recesszió, a beruházások visszafogása különösen erősen érinti az acélgyártó és ^felhasználó ipart. így van ez hazánkban is, ahol a korábbi években stabil felhasználónak bizonyuló KGST-piac összeomlása külön nehezíti a helyzetet. A kiútról, pontosabban a magyar acélipar jövőjéről tart szakmai tanácskozást Budapesten a VO- EST-ALPINE Stahl, a Dunai Vasmű osztrák partnere és tulajdonostársa. CEA-tag lett a MOSZ A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) rendes tagként felvették az Európai Mezőgazdasági Szövetségbe — tájékoztatták a MOSZ-ban az MTI-t. A CEA-nak jelenleg 24 országban több mint 100 nemzeti és regionális szervezete működik, s ezek mintegy 15 millió mezőgazdasági üzemet képviselnek. Ez a szervezet a legerősebb és a legfontosabb mezőgazdasági érdekképviseleti tömörülés a kontinensen. A magyar mezőgazdaság és az EK Hazánk önkorlátozásra kényszerül, ha az EK tagja akar lenni — ez derült ki Walter Kittéinek, a német mezőgazdasági minisztérium államtitkárának előadásából, amelyet a magyar szaktárca vezetőinek és újságíróknak tartott. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy erősíteni kell az értékesítés és a piac szerepét az ágazatban, s ennek szellemében speciális termékeket kell előállítani, mert elsősorban azok adhatók el az EK piacán. Döntés az első fél év végéig Franciáké lesz a Centrum? Még az első fél évben pont kerül a Centrum, Magyarország legnagyobb áruházláncának és egyben az ország tizennegyedik legnagyobb vállalatának privatizációjára. Információink szerint az Első Privatizációs Program keretében meghirdetett Centrum Vállalat lehetséges vevőinek száma háromra szűkült: francia, német vagy angol vásárló jöhet szóba. A pályázók közül — a vételárat tekintve — a legjobb ajánlatot a franciák tették. A hírt az Állami Vagyonügynökség illetékese, Lascsik Attila igazgatóhelyettes sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Állami Vagyonügynökség a vételár mellett a cég jövőbeni működési feltételeire vonatkozó ajánlatokat is mérlegeli, mielőtt végleg döntene valamelyik jelölt mellett. Mint ismeretes, a Centrum áruházlánc privatizációja már tavaly megkezdődött. Az angol Barclays Bank időközben elvégezte a legnagyobb és egyetlen magyar áruházlánc átvilágítását, és elkészítette privatizációs terv- javaslatát is. Eszerint érdemes korszerű üzletházi láncolattá fejleszteni — ehhez egyébként mintegy 6 milliárd forintra lenne szükség — a 15 milliárd forintos éves forgalmat lebonyolító áruházakat, ehhez azonban külföldi tőke bevonására van szükség. A térvek szerint 25 áruházat egyben privatizálnak, kilencet pedig külön-külön értékesítenek. A Csillag Áruházban már 60 százalékos részesedést szerzett az osztrák Witzmann Kft., a görög Arios Simeoni a Textilházat alakította át, egy másik pedig egy német — magyar kft-vel kötött megállapodást. Térítésmentes mezőgazdasági tanácsadás Budapesten székel majd az amerikai Önkéntes Tengerentúli Kooperatív Segélyszervezet (VOCA) európai központja. A nonprofit magáncég célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a kis- és közepes méretű gazdasági háttérrel rendelkező gazdálkodóknak, szövetkezeteknek és mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalatoknak a gazdaságos működéshez és bevételeik növeléséhez. Az amerikai önkéntes tanácsadók a helyszínen nyújtanak térítésmentes támogatást az azt igénylőknek. (MTI) Szövetkezeti munkanélküliek Egy új zsellérség kora? A múlt év őszéig a mezőgazdaságban dolgozók biztonságban érezhették magukat, ismeretlen volt számukra a munka- nélküliség. A szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége keretében ledolgozott óraszámok — férfiak esetében évente minimum 1500, nők esetében 1000 óra — után jogosultságot szereztek a társadalombiztosítási ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Az idénymunkák befejeződése sem okozott különösebb gondot, hiszen a melléküzemágak télen is biztosították a kereseti lehetőséget. A recesszió azonban a szövetkezeteket is utolérte. A kiegészítő tevékenységek háttérbe szorultak, a termelőszövetkezetek egyre kevesebb jövedelemre tudtak szert tenni. A múlt év őszétől — az új foglalkoztatási törvény alapján — a gazdaságok lehetőséget láttak arra, hogy azokra a téli hónapokra, amikor nem tudnak munkalehetőséget biztosítani az embereknek, közös megegyezéssel szüneteltessék foglalkoztatásukat. A dolgozók erre az időre munkanélküli-járadékot kaptak, ugyanakkor tsz-tagsá- guk nem szűnt meg, a munkakönyvük is a szövetkezetnél maradt. A munkaadók számára is kedvező volt ez a helyzet, hiszen megtakaríthatták a bérköltséget és annak minden járulékát. De ez az állapot nem tartott sokáig. Az új szövetkezeti és átmeneti törvény eltörölte a „foglalkoztatási kötelezettség szünetel” intézményét, kiszolgáltatottá téve, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel a mezőgazdasági dolgozók tízezreit. Ám dr. Keller András, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának osztályvezetője az elmondottak ellenkezőjét állítja. Nevezetesen; az új szövetkezeti és átmeneti törvény pontosan a zavaros és ellentmondásos helyzetet próbálta megszüntetni. A törvény szellemében — a megváltozott körülményekhez igazodva — a szövetkezet és tagjai közötti korábbi munkamegállapodás átalakul munkaviszonnyá, aminek jogi szabályozásában már az új Munka Törvénykönya HEVES MSHMAP Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetis! EGER, Barkóczy u. 7. a. 3301.(PF.:23) T.3G/13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! ve az irányadó. A jövőben a szövetkezeti dolgozókkal is ugyanolyan munkaszerződést kell kötni, mint bármely más munkavállalóval. Cserébe ugyanazok a jogok — szabadság, végkielégítés, felmondási idő, túlmunkára vonatkozó előírások, minimálbér illeti meg őket is, mint minden más munkavállalót. — A szüneteltetés hatályon kívül helyezése — folytatja az osztályvezető — váratlanul érte a szövetkezeteket is, a tagságot is. Most el kell dönteniük a munkaadóknak, hogy továbbra is foglalkoztatják-e valamennyi tagjukat, vagy felmondanak nekik és fizetik a végkielégítést, vagy esetleg közös megegyezéssel válnak meg egymástól: A gazdaságok nem lesznek abban a pozícióban, hogy valamennyi dolgozójukat továbbra is foglalkoztathassák, fizessék utánuk a társadalombiztosítás terheit, ezért hamarosan eldől, hányán kerülnek munkaviszonyba és hányán távoznak. — Mennyi embert érint ez az intézkedés? — Az ipari szövetkezeteket is ideértve közel ötvenezer azoknak a száma, akiknek időről időre szüneteltették a munkaviszonyát és közben kapták a járadékot. Körülbelül 23-25 ezer embernek már megoldódott a sorsa: ők — mivel amúgyis elkezdődtek a szezonmunkák — visz- szakerültek a szövetkezetekhez, foglalkoztatásuk biztosítva van. — ... a többiek meg kapják a munkanélküli-járadékot. Es ha kevésnek bizonyul a dolgos kéz a nyári munkák dandárjában? — Nincs kizárva, hogy a tsz-ek alkalmi munkásokat fogadjanak, de utánuk is fizetni kell majd a tb-járulékot. — Nem gondolja, hogy ezzel a feketemunka burjánzik el? — Ez már az ellenőrzés dolga. A munkaügyi központok a jövőben fokozottabban ellenőrizni fogják azokat, akik munkanélküli-járadékra jogosultak. — Mi lesz a mezőgazdasági szezonjellenegű munkák befejeztével? A most munkába állottaknak mi garantálja télen a keresetüket, foglalkoztatásukat? — A Munka Törvénykönyve értelmében, ha a tsz nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, akkor állásidőt kell számára fizetni. Ez is közrejátszik abban, hogy a szövetkezetek csökkentik a munkaviszonyban állók létszámát és egyre több lesz a vállalkozó jellegű jogviszonyban foglalkoztatottak száma. — Ez egy új alternatíva, vagy egy új zsellérség megjelenése? — Az új szövetkezeti törvény lehetőséget kínál az úgynevezett vállalkozói jellegű jogviszony létesítésére. Ez nem munkaviszony és az illető nem is lesz rögtön egyéni vállalkozó. Átmenet csupán a későbbi egyéni vállalkozás felé. De nem nevezném zsellérségnek. — Mondana egy példát? — Ha valaki megállapodást köt a szövetkezettel, hogy bérbe veszi vagy megvásárol tőle egy teherautót, és azzal szállítást végez a számára. A jövedelem ebben az esetben nem garantált, annyit keres, amennyit tud. Az olyan és hasonló esetekben kialakult jogviszonyra azonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv az irányadó. — A minisztérium illetékesei nyugodtak? — A munkaviszonyban álló munkavállalók helyzete rendben lesz. Akik kiesnek a foglalkoztatottak köréből, kapják a munkanélküli-járadékot, azt követően az önkormányzatoktól a szociális segélyt. Ne kérdezze, hogy azt meddig, mert erről külön törvény rendelkezik majd. A munkaviszony jellegű jogviszonyból kiesők, nevezetesen a tönkrement egyéni vállalkozók és vállalkozási jellegű tevékenységet folytatók sorsa jelent majd gondot. Ezzel kapcsolatosan többféle elképzelésünk van, például az, hogy az önkéntes alapon működő önsegélyező biztosítási rendszert — állami segítséggel vagy anélkül — kiterjesszük erre a körre is. Kritikus időszakot él át a mezőgazdaság, várhatóan csak az év végén fog kiderülni, hogy kivel kötnek munkaszerződést a megmaradó gazdaságok és kinek mondanak fel. Várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban robban ki a mezőgazdasági munkanélküliség száma, de mint az osztályvezető mondta: a minisztériumnak az a célja, hogy ellátatlanul senki ne maradjon. Legfeljebb munka nélkül vagy idénymunkásként? Újvári Gizella A visegrádi hármak EK-társulása nyomán Osztrák sérelmek A bécsi Szövetségi Gazdasági Kamara egyik vezető tisztviselője úgy látja, hogy Ausztriát számos hátrány éri amiatt, hogy a visegrádi hármak társultak az Európai Közösséghez (EK) Walter Érti a vámok alakulását tartja a legproblémásabbnak, hiszen a Brüsszellel kötött egyezmény nyomán Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország egyaránt jelentős vámcsökkentéseket fog végrehajtani, amelyek azonban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA tagországaival fennálló viszonylatokban nem jelentkeznek automatikusan. Lengyelországban különösképpen, de Magyarországon is aggasztó helyzet alakulhat ki az osztrák exportőrök számára, ha sokáig késik e két állam és az EFTA között kötendő megállapodás. Ez utóbbi közeli aláírására nem túl jók az esélyek, mert az agrártermékek forgalmát illetően még óriási nézeteltérések állnak fenn nem utolsó sorban Budapest és Bécs, illetve Varsó és Bécs között. Az átmeneti időszakban erőteljesen meggyengülhet Ausztriának az a pozíciója, hogy ugródeszkául szolgáljon a nyugat-európai cégek keleti eladásaihoz. Az említett kamarai tisztviselő példaként a Philips hollandiai anyavállalatának esetét hozta fel. Míg ez utóbbi az EK területéről egy idő után vámmentesen szállíthat a három közép-európai országba, addig a konszern osztrák érdekeltsége — amely korábban hasznos készletező és továbbfeldolgozó funkciókat látott el — csak a szokásos vámok által megdrágítva adhat el termékeket. A textiltermékek forgalma tekintetében további probléma is jelentkezhet Ausztria számára. Miután a közösség leépíti az ilyen termékek vámjait, az osztrák ruházati ipar újabb veszélyes versenytársakat kap a nyugateurópai piacon. Korábban az olcsó bérű földközi-tengeri országok jelentették a legnagyobb veszélyt, s ehhez most csatlakozhatnak a kelet-európai üzemek által végzett bérmunkából származó tömegtermékek.
