Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. április 29., szerda KSH-hírek A kereseti arányok szakképzettségi, illetve beosztási szintek szerint, 1991-ben Néhány mondatban Korlátozást kér A Suzuki 4-5 évi importkorlátozást kér a magyar kormánytól, a hazánkban összeszerelendő kocsik piaci védelme érdekében. Ezenkívül importadó bevezetését is sürgeti. A kormány állítólag jelezte: az EK-megállapodás lehetővé teszi a behozott autók 25 százalékig terjedő megadóztatását. A Suzuki cég úgy tudja, további szigorítások várhatók a használt járművek behozatalában. Vodkával kereskedik Amerikában az első, a világpiacon a huszonkettedik helyet foglalja el keresettségét tekintve a svéd Absolut Vodka. Mostantól Magyarországon is kapható a Csemege-hálózatban és a vendéglátóhelyeken. Az ital forgalmazására svéd tulajdonú vállalat alakult meg Budapesten, Tradexport International Ltd. néven. A cég bejegyzése még hátra van, de vezetője bizakodóan nyilatkozott a magyar piacról: az idén legalább 2600 kartonnal szeretnének részesedni a magyarországi italkínálatból. Agfa-attrakció Az Ifabo-kiállítással egyidő- ben az Agfa cég önálló bemutatót szervez a Hélia Szállóban. Ezen néhány világattrakcióval szeretné megismertetni a felhasználókat, így a digitális, négy színű lézer-másolórendszerrel, amely a pergő videofilmről is képes kinagyítani a kívánt képet. A KSH szeptemberi kereseti felvételének keretében 1991- ben a fizikai foglalkozásúak esetében a szakképzettség, szellemi foglalkozásúak esetében pedig a beosztási (vezetési) szint szerinti bér-, illetve kereset felmérésére került sor. A megfigyelés a jogi személyiségű szervezetekre terjedt ki, ezen belül külön feldolgozás készült a vállalati rend szerint működő gazdálkodókról, a (helyi és központi) költségségve- tési intézményekről, valamint az 51 fő alatti létszámú kisszervezetekről. A felvétel eredménye szerint 1991-ben a nemzetgazdaság 50 fő feletti vállalatainál, szövetkezeteinél, társasvállalkozásainál és költségvetési intézményeinél a megfigyelt, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 63 %-a tartozott a fizikai állománycsoportba. Ezen belül a szakmunkások aránya 52,8 %, a betanított munkásoké 36,1 %, a segédmunkásoké 11,1 % volt. A szellemiek 37 %-os aránya némi növekedést jelez az 1989 évi 35 %-hoz képest. A szellemi foglalkozásúak 10,4 %-a vezető, 18,0 %-a irányítói feladatokat végzett, 55,1 % ügyintézői, míg 16,5 %-uk alacsonyabb kvalifikációs igényű ügyviteli munkakört látott el, ami lényegében megegyezik a korábbi felvételek létszám- arányaival. Az 51 fő alatti kisvállalkozások összességében némi kereseti előnnyel rendelkeznek a nagyobb létszámú gazdálkodókhoz viszonyítva, de ez az előny csak a szellemiek állománycsoportjában jelentkezik. A fizikai foglalkozásúak esetében — bár a szak- képzettség szerinti összetétel ebben a körben kedvezőbb, s általában teljesített órák száma is magasabb — a bérek nagyjából az 51 fő feletti szervezetekre jellemzővel azonosak. A szellemi állomány-csoportba tartozók keresetét, s ez mindenekelőtt a vezetőkre igaz, befolyásolja az a tény, hogy a kisszervezetek egy részénél annak vezetője (vezetői) egyben tulajdonosa is a vállalkozásnak. Munkaidő-rövidítés az iparban Hasonlóan januárhoz, az ipari gazdálkodó szervezetek egy része február hónapban is a munkaidő átmeneti rövidítésére kényszerült. Ennek okaként a megkérdezett szervezetek túlnyomó többsége értékesítési nehézségeit, illetve anyag- vagy energia hiányt jelölt meg. Februárban az 50 fő feletti létszámú ipari gazdálkodók több mint 6 %-a kényszerült a munkaidő-csökkentés valamilyen formájának alkalmazására, mely kör mintegy 100 ezer dolgozót foglalkoztatott. (Január hónapban ez az arány valamivel 6 % alatt volt, s az együttes létszám nem érte el a 90 ezer főt.) Az érintett körön belül nőtt a gépipari szervezetek aránya (a januári 40 %-ról 48-ra), de az előző hónapinál több élelemiszeripari gazdálkodó számolt be ilyen intézkedés megtételéről. Ugyanakkor némileg csökkent a munkaidő rövidítését jelentő köny- nyűipari vállalatok száma. A vizsgált körbe tartozó vállalatoknál a foglalkoztatottak 34 %-a volt hosszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, s így munkarend szerinti munkaidejüknek alig több mint felét töltötték munkavégzéssel. Az érintett dolgozók többsége a le nem dolgozott időre korábbi átlagkeresetének 70-80 %-át kapta, de nőtt azon gazdálkodók aránya, ahol a munkavállalókat egyszerűen fizetés nélküli kényszerszabadságra küldték, mert a munkáltató már a csökkentett összegű keresetet is képtelen volt fizetni. A munkaidő-csökkentést alkalmazó szervezetek száma február hónapban a munkanélküliség szintjét tekintve egyébként is legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Borsod, Szabolcs és Hajdú- Bihar megyékben nőtt legjobban. Pénz-tárca Ingatag ingatlanok A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...?! A védelem minden élőlény legelemibb szükségletei közé tartozik; talán mindjárt a táplálékfelvételt és a szaporodást követően. Mint tudjuk, már az ősember is... Csakhogy az ő idejében még nem volt enyém-tied világ, hiszen a Föld mindenki ingatlana volt, minden használható barlangjával, fára épített „fészkével” együtt. Azóta viszont a barlang is valaki tulajdonává lett, tehát oda sem lehet csak úgy beköltöznie akárkinek. Piaccá lett az egész világ, áruvá minden, mi rajta található. Sorozatunk az ingatlan- befektetések témaköréhez érkezett. Az együttgondolkodásban ezúttal Borsi László, az Ingatlan- piac című, kéthetenként megjelenő szaklap főszerkesztője volt a partnerem. — Az ingatlanforgalom körébe a telek, a lakás, az iroda, az üzlet tartozik, és természetesen a termőföld. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban is történtek ingatlan adás-vételek, mint befektetési lehetőség, az ingatlan- piac csak az utolsó két évben kezdett kialakulni. Emiatt nem véletlen, hogy az ingatlantőzsde megalakulása is csak a közeljövőben várható. — A működő piachoz kereslet és kínálat tartozik. Találkozik-e a két oldal a jelen körülmények között? — Egyáltalán nem. Csak a nagyon olcsó és a nagyon drága, luxus lakásokra van igazán kereslet. Olcsónak legfeljebb a másfél millió forintos, maximálisan 30- 40 négyzetméter alapterületű lakások számítanak. Ez természetesen a budapesti ár, a vidéki városokban ennek az árnak legfeljebb a kétharmada számít reálisnak. A komoly befektetők viszont csak a 10 millió forint feletti ingatlanokat keresik. És itt nem csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy Budapesten a Szabadság-hegyen 2-300 millió forintért is kínálnak eladó házakat. Nem is eredménytelenül. Összességében tehát megállapítható, hogy a másfél-kétmillió és a tízmillió forint közötti lakásokat nem keresik. — Ez a piaci tény nem arra utal, hogy az országnak nincs valódi középrétege, nincs polgársága? Vagy ha van is valamilyen formában, az egyre szegényedik? — Valószínű, hogy ez a tényező is közrejátszik, viszont az is kétségtelen, hogy ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. — És mi a helyzet az irodafronton? — Régebben nagyon kevés volt a szabadon hasznosítható iroda, ezért a magánvállalkozások megjelenésével a fizetőképes keresletet túlértékelte a piac, ezért irreális irodaárak alakultak ki. Ennek azonban — a valódi szükségletek miatt — csak részben volt elrettentő hatása, másfelől viszont az élelmes befektetők éppen az irodaházak építésével, egyéb ingatlanok irodává történő átalakításával számottevő exportprofitra tettek szert. Ugyanakkor megjelentek a piacon az irodának alkalmas lakások is. Óriási pénzeket kínálnak a jó fekvésű, üres lakásokért. — Az Önök lapját böngészve úgy tűnik, mintha a telkek iránt nőne a kereslet... — Ez így igaz. Valamiféle magánépítési láz kezd erőt venni a lakosságon. Ennek egyik oka — véleményem szerint — az, hogy az embereket az utóbbi időben az építők elég gyakran átverték, a másik ok pedig az lehet, hogy az állami önkormányzati lakás- építési program lelassult, leállt. Ezért, ha valaki új lakáshoz tikár jutni, kénytelen maga építeni, ehhez pedig szüksége van telekre. Ez most azt hiszem országos tendencia. Ezért a telkek ára — főleg Budapesten — egyre emelkedik. Jelenleg a legdrágábbnak tűnik a Rózsadomb és a Szabadság-hegy, ahol nem ritka a 40 és 50 ezer forint körüli négyszögölár, de egy-egy jobb telekért elkérhetnek akár 100 ezer forintot is négyszögölenként. Árban elég gyorsan „jönnek fel” a Budapest külterületén még vásárolható telkek is, például Nagykovácsiban, Pesthidegkúton a négyszögöl árak megközelítik a 30-40 ezer forintot is. Ezért a telekvásárlás jelenleg a legnagyobb csábítást jelenti az ingatlanpiacon befektetni szándékozóknak. Merth László Kanadai szakemberek az újjáépítésben Segítségnyújtási program — megyénknek is Már tavaly bemutatkozott a Parlamentben a CESO kanadai fejlesztési szervezet. R. T. Fraser nagykövet a Magyar — Kanadai Baráti Tagozat ülésén ismertette a magyarországi programot, illetve az együttműködési lehetőségeket. Az országházbeli találkozó után Fraser úr felvette a kapcsolatot Horváth László (Fidesz) országgyűlési képviselővel, aki az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarával karöltve vállalkozott a közvetítői szerepre. A képviselőt előbb arra kértük, mutassa be CESO-t.- Kanada legnagyobb nemzetközi fejlesztési ügynöksége kulcsfontosságú szerepet játszik hazánk, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Ukrajna és a balti államok piacgazdaságának kiépítésében — kezdte Horváth László. A CESO (Canadian Executive Service Organization) kanadai szakemberek révén ingyenes konzultánsokat küld az előbb említett országokba, elsősorban a gazdasági és üzleti szektor, az oktatás és egészségügy, valamint az önkormányzatok megsegítésére. A kanadai külügyminisztérium 500 ezer dollárt adott a szervezetnek, hogy munkáját hatékonyan végezhesse.- Mikor jött létre, s milyen eredményeket tudhat magáénak a szervezet?- A CESO 1967-ben alakult, elsősorban az üzleti élet és a vállalkozások segítésére. Ebből adódóan eredményeket is elsősorban ezeken a területeken mutathat fel. Az eltelt huszonöt év alatt 6 ezer konzultáns 100 országban 18 ezer projektet teljesített. A jelenlegi munkáról szólva elmondhatom, hogy Lengyelországban mintegy 7 ezer állami vállalat privatizálásában, illetve ennek előkészítésében vesznek részt. Természetesen vegyes vállalatok létrehozásában is segédkeznek, kanadai és más, külföldi érdekeltségű, szakmai, s pénzügyi befektetőkkel hozzák kapcsolatba az érdeklődőket. Hasonló szolgáltatásokat kínál a CESO Magyarországnak is. A mintegy 3 ezer tanácsadót tartalmazó listán számos magyar származású szakember is szerepel, akik készséggel kínálják fel szülőhazájuknak az Újvilágban szerzett tapasztalatokat. — Hogyan bonyolódik le egy- egy ilyen „know-how transzfer”? — Hat héttől három hónapig teijedő időszakra, tanácsadói díj felszámolása nélkül közvetít a CESO tapasztalt, kvalifikált szakembereket, vezetőket. A konzultánsok körülbelül 160 szakmát ismernek. A fogadó félnek mindössze a szállást és étkezést kell biztosítania, még a repülőjegy költségeit is átvállalja a kanadai szervezet. — Magyarországon milyen területekre összepontosít a CESO segítségnyújtási programja? — Az igényektől függően specialistákat biztosítanak az ipar, a mezőgazdaság és az üzleti élet területén dolgozó cégeknek. Biztosítják a hazai vállalatoknak a szakértői munkacsoportokat. Ezek a teamek elsősorban a vegyes vállalatok létrehozásában, hatékonyság- növelésben, az üzleti és stratégiai tervek elkészítésében, a termelés szerkezetének átalakításában szolgálnak hasznos információkkal. Mindemellett a vállalatok, tudományos és egészségügyi intézmények számára segítséget nyújtanak a marketing, a számvitel, a kommunikáció és a management modem koncepcióinak megértésében, megvalósításában. Mindezeken túl a kormány, az önkormányzatok és a szövetkezetek privatizációs folyamataiba is bekapcsolódnak, amennyiben erre igény mutatkozik. — Hogyan zajlik egy-egy project megvalósítása? — A magyarországi projectek a CESO helyi képviselőjétől indulnak ki. ő veszi fel a kapcsolatot az érdeklődőkkel, s a jelentkezési lap kitöltésével igénylik a tanácsadókat a feladatok végrehajtására. Amennyiben a toroniű tói központ a tervet megvalósít- ’ hatónak tartja, a megjelölt fel-" adat meghatározás alapján megkeresik az alkalmas konzultánst. Felkészítik a programra, ellátják segédanyagokkal, repülőjegygyei, a szükséges utazási dokumentumokkal és az illető máris , indulhat Magyarországra. — A CESO két rendkívülsike,-. t rés programot is kidolgozott. Me- ( lyek ezek? — Az egyik ilyen terület az ex- ~ port marketing, a kanadai szervezet ebben a témában nemzetközi műhelymunkát szervez az érdeklődő vállalatok vezetőinek. A csoportos munkát követően egyéni konzultációkra is sor kerül. A másik csoportos program a turizmus fejlesztésére vonatkozik, amelyben a tanácsadók szállodák, éttermek, gyógyfürdőkomplexumok és utazási irodák átvilágítását végzik el. Megállapítják a hiányosságokat, meghatározzák a fejlesztési lehetőségeket, s aktívan részt vesznek ezek megvalósításában is. — Milyen konkrét együttműködési formák születtek eddig a kanadai szervezet és hazánk között? — Két évvel ezelőtt kezdődött el a magyarországi program és az elmúlt esztendő végéig több mint harminc vállalatnál, intézménynél és önkormányzatnál dolgoztak a tanácsadók. Ezek alapján referenciák állnak az érdeklődők rendelkezésére az ipar, a kereskedelem, a vendéglátóipar, az oktatás és a mezőgazdaság területein. Idén a kanadai kormány körülbelül 35-40 konzultáns útját lesz képes finanszírozni. — Mi a teendőjük azoknak a cégeknek, vállalatoknak, amelyek szeretnék felvenni a kapcsolatot a CESO-val? — Részletes tájékoztatót kaphatnak az érdeklődők az Északmagyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviseleténél (Eger, Kossuth Lajos u. 9. Tel.: 36/10-011). Molnár Zsolt Ukrán befektetési törvény Megbillent az olajpiacok viszonylagos egyensúlya Az iraki olajexport felújítása körüli bizonytalanságok és Líbia helyzete — úgyis mint a nemzetközi szankciókkal sújtott két ország — lesz a központi témája a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) jövő hétre összehívott rendkívüli értekezletének. A 13 OPEC-tagország olajipari miniszterei korábbi tanácskozásuk alkalmával április 24-re tűzték ki a bécsi megbeszélés időpontját, hogy szükség esetén intézkedést hozzanak az áresések megakadályozására. Tavasz- szal a kereslet csökkenése miatt általában mérséklődnek az árak, most azonban — részben a Líbia ellen életbe léptetett ENSZ- szakciók miatt — az árak a vártnál magasabbak, valószínűtlenné téve az azonnali termelés- csökkentést. Februárban a miniszterek a tagországok napi össztermelésük több mint 1 millió barrellel történő csökkentése mellett foglaltak állást. Egyesek — például az örökös túltermelő Szaúd- Arábia, valamint Irán — nemigen tartanak önmérsékletet, ily módon a csoport továbbra is a napi 22,98 millió barrel fölött termel. Márciusban a napi átlagtermelés 23,5 millió barrel volt. Az OPEC-olajok barrelenkénti átlagára a múlt hónapban 17,78 dollár volt, 68 centtel magasabb, mint az előző héten. Csütörtökön Londonban a júniusi szállításra lekötött északitengeri Brent olaj barrelenkénti ára 18,85 dollárra kúszott fel. Irak a Kuvait elleni invázió óta kénytelen szüneteltetni az exportot, amelynek felújításáról azonban már megkezdődtek a tárgyalások Bagdad és az ENSZ között. Elképzelhető, hogy Irak az ENSZ által korábban javasolt 1,6 miliárd dollárnál nagyobb értékben szállíthat olajat külföldre. Ami Líbiát illeti, az ország az elmúlt hónapban 1,4 millió barrel olajat termelt, amelyet gyakorlatilag teljes egészében Európába exportált. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a líbiai olajexport esetleges embargó alá vonása milyen hatással lenne a piacokra. Egyes vélemények szerint az árak ezt követően az égbe szöknének, míg mások úgy vélik, hogy mivel viszonylag csekély mennyiségről van szó, nem lennének komolyabb kilengések az áraknál. (Reuter) Az ukrán parlament elfogadta a külföldiek befektetéseit szabályozó új törvényt, amely nemcsak adókedvezményekkel, hanem jogi garanciákkal is kedvezni kíván a nyugati befektetőknek. A törvény lehetővé teszi, hogy nyugati befektetők akár százszáyi, zalékos részesedést is szerezz".x nek ukrán vállalkozásokban, i". j letve százszázalékos tulajdonosa) sai legyenek ukrán ingatlanoknak. Az új jogszabály garantálja ái;n nyereség repatriálását is, arról viszont nem rendelkezik, hogym ezeket a jövedelmeket megadóztatják-e, s ha igen, milyen mér^m tékben. zöí Az ukrán befektetési törvény';! védelmet nyújt a külföldieknek , az ingatlanok államosítása ellen,"; sőt olyan esetekre is tartalmaz 1 garanciákat, ha az országban erőszakos hatalomátvétel történne. A most elfogadott jogsza- , bály ezzel kapcsolatban úgy ren-" delkezik, hogy ilyen esetben is " még további tíz évig azok a tör- vények maradnak hatályban, 3j amelyek a beruházás bejegyző- u sekor érvényben voltak. A törvény minden jelenleg működő j vegyes vállalatnak ötéves adó- n mentességet ír elő. Ukrajnában egyébként a vegyes vállalat kritériumának az a cég felel meg, amelyikben a külföldi tulajdon aránya meghaladja a húsz százalékot, vagy legalább százezer dollárt tesz ki.
