Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-22 / 95. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. április 22., szerda 10. A Foglalkoztatási Alap megyei keretéből Munkahelyteremtés támogatására Pályázati felhívás 1992. évre A felhívásra jogi és magánszemélyek, illetve magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai, valamint külföldi részvétellel működő vállalkozások pályázhatnak. A Heves Megyei Munkaügyi Tanács „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló 1991. évi IV. tv. 17. paragrafusa alapján támogatja az olyan programok megvalósítását, amelyekkel a megyében elősegíthető a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatása. A munkahelyteremtést szolgáló támogatás olyan beruházásokat segítő jténzügyi eszköz, amelynek kiemelt célja: — Uj munkahelyek létesítése főként a megye munkahelyhiányos, alacsony foglalkoztatottsági szintű településein; — A hosszabb ideje nyilvántartott munkanélküliek foglalkoztatásának biztosítása; — A megye társadalmi-gazdasági szempontból leginkább elmaradott településén a gazdasági alapok megerősítése, a gazdasági szerkezetváltást segítő munkahelyteremtés ösztönzése. A támogatás forrása a Foglalkoztatási Alap decentralizált keretének erre a célra elkülönített része, formája: vissztehermentes tőkejuttatás. Odaítéléséről negyedévenként születik döntés. A pályázatok az év közben folyamatosan, 6 példányban a Heves Megyei Munkaügyi Központhoz nyújthatók be. A támogatás folyósításának és a foglalkoztatási kötelezettség fennállásának részletes szabályait a munkaügyi központ a támogatást elnyert pályázóval szerződésben rögzíti. Ha a pályázó a szerződésben meghatározott kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, illetve a tevékenység tartósan veszteségessé válik, a támogatást a megyei munkaügyi központ egészben vagy részben visszavonja. Visszavonás esetén a már igénybe vett összeget lejárt határidejű tartozásként kell kezelni, és azt a kamattal együtt köteles visszafizetni. A pályázat elbírálása előtt megvalósított beruházáshányadhoz támogatás nem adható. Pályázni csak új beruházáshoz, vagy a már meglévő létesítmény tervezett fejlesztéséhez lehet. Az odaítélhető támogatás felső határa a fejlesztési költség 30%-a, de megvalósuló munkahelyenként legfeljebb 200 eFt. A munkahelyteremtő támogatás az egyéb állami támogatásokkal és igénybe vett hitelekkel együtt az összes fejlesztési költségre vetítve nem haladhatja meg a 65%-os részarányt. Az összes fejlesztési forráson belül tehát 35%-os saját erővel kell rendelkezni. A fejlesztést szolgáló beruházás tartós fogyóeszköz-igényét maximum 30%-ig lehet figyelembe venni, illetve a támogatás legfeljebb 30%-a tervezhető forgóeszköz-beszerzésre. A pályázatban szereplő fejlesztés révén megvalósuló új munkahelyek a támogatási megállapodás megkötésétől számított 2 éven belül jöjjenek létre, illetve a megvalósulástól számított legalább 3 évig működjenek. Az elbírálás során előnyt élveznek az árutermelés céljából megvalósuló beruházások. A támogatott fejlesztéssel hosszabb ideje munkanélküliként nyilvántartottak foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatni kívánt létszám kiválasztásához a munkaügyi központ területileg illetékes ki- rendeltsége nyújt segítséget. A létrehozott új munkahelyeken csak a kirendeltségeken keresztül kiközvetített munkavállalók foglalkoztathatók. A támogatás pénzügyi-számviteli elszámolására az egyes támogatási célokra vonatkozó jogszabályok, valamint a számlakezelésre vonatkozó előírások az irányadók. A fejlesztéssel kapcsolatos felhasználásoknál (saját erő, hitel, alapátvétel stb.jcsak számlával igazolt ráfordítások vehetők figyelembe. Ugyanez vonatkozik a munkahelyteremtő támogatás igénybevételére is. A támogatás felhasználása a saját tőke felhasználásával arányosan történhet. A pályázat akkor fogadható be, ha tartalmazza: 1. A számlavezető pénzintézet nyilatkozatát: a) a támogatással megvalósuló beruházásról, b) a pályázó pénzügyi helyzetéről, c) amennyiben a pályázat tárgyát képező beruházást részben hitelből tervezik finanszírozni, úgy a pályázónak az elbírálás időpontja előtt be kell szereznie a hitelt nyújtó pénzintézet befogadó nyilatkozatát. 2. Szándéknyilatkozatokat, az előszerződéseket az alapanyag-beszerzésre, az értékesítési lehetőségekre. 3. A vállalkozás előző év(ek)re vonatkozó mérlegét, eredményki- mutatását vagy adóbevallását. 4. Az Útmutató 9. pontjában szereplő saját forrás rendelkezésre állásának bemutatását. 5. A támogatás biztosítékaként jelzálogbejegyzésre megjelölt ingatlanok) tulajdoni lapjának másolatát. A pályázati kiírással, a pályázat elkészítésével kapcsolatos tudnivalókról a Heves Megyei Munkaügyi Központban a 36/10-011/138, vagy a 36/13-011/138-as telefonszámon lehet érdeklődni. Heves Megyei Munkaügyi Központ Igen az áfészekre A hazai fogyasztási és értékesítési szövetkezetek legtöbbje még jelenleg is nyereségesnek mondható: 2,2 milliárdos nyereségükkel mintegy 1 milliárd forintos veszteség áll szemben. Az utóbbit 48 szövetkezet hozta ösz- sze. Megtörtént továbbá a szövetkezetekben a vagyonnevesítés, s ennek során mintegy 22-25 milliárd forint értékű vagyonnak lett valódi tulajdonosa, az az egymillió ember, aki jelenleg is áfész-tag hazánkban — hangzott el Budapesten Szilvasán Pál és az újságírók találkozóján. Az ÁFE- OSZ elnöke a már lezajlott rész-, illetve küldöttközgyűlések tapasztalatait elemezve rámutatott: e fórumok betöltötték szerepüket. A több ezer részközgyűlésen átlagosan a tagság mintegy 60 százaléka vett részt, s csak 15 százalékukat kellett megismételni. Ez az áfészek léte melletti népszavazásként fogható fel — mutatott rá Szilvasán Pál. A március végén és április elején tartott küldöttközgyűléseken pedig már előkészítették a nyári tisztújító fórumokat, ahol elfogadják a szövetkezetek alapszabályait. Ezzel lezárul az áfészek legitimációs korszaka: most már nyilvánvaló, hogy ezek a szövetkezetek továbbra is jelentős gazdasági tényezőként lesznek jelen a vidék életében. Annál is inkább, mivel az átalakult szövetkezetek, magántulajdonon alapuló társas vállalkozásokként, részt kívánnak venni a privatizációs folyamatban. Ezt az alaptevékenység feladása nélkül — vagyis a fogyasztási és értékesítési funkció megtartásával esetleg kibővítésével — kívánják megtenni. Főként nemzeti tőkét szeretnének bevonni, és saját vagyonukat mobilizálva kívánják fejleszteni a vidéki ellátást. Tervezik egy saját üzleteik ellátását szolgáló nagybani elosztó hálózat kiépítését is. (MTI) Családi vállalkozásban az egri Cifrakapu utcában Antalék Rózája Egerben mind egyre szaporodnak a szórakozóhelyek: presz- szók, sörözők, borozók, drink bárok nyílnak. Ám sokuk a vékonyabb pénztárcájúaknak nem is elérhetők. Arról nem is beszélve, hogy hol vannak már azok az igazi, csendes, Krúdy kedvelte kiskocsmák, amelyekben ízletes magyaros falatok és tiszta színű borocskák, habzó söröskorsók mellett eltársaloghatnak az oda be-betérők. Bizonyára az író a kedvencei közé sorolná a Cifra hóstyán található Róza vendéglátót. Az üzlet tulajdonosa, Antal Andrea édesapja, Antal Károly segítségével komoly anyagi áldozatokkal alakította ki a hangulatos kis egységet. Ahová az is bátran beléphet, aki csak egy kortyintást A „főnök”, Antal Andrea (középen) és (tőle jobbra) édesapja szeretne, de az is, aki ínyenc. A terem elfüggönyözött része zártkörű rendezvények megtartására is alkalmas, s ha a kedves vendég igényli, szolid zeneszó kíséretében leöltheti el vacsoráját. Szolgáltatása az étteremnek még, hogy a nyugdíjasok kedvezményesen vihetnek onnan maguknak haza többek között olyan főtt ételeket, mint húsleves egriesen, a toros káposzta, a való(Fotó: Perl) di, tényleg sült babból és füstölt tatjából álló sólet. Mindezek jóval 100 forinton aluli árakért. Az Antal család vállalkozásának kínálatát tovább kívánja bővíteni. Azt tervezik, hogy a nyáron az udvaron teraszt létesítenek, és oda is vájják a Cifrakapu utca elején lévő kiskocsmába betérő nem csupán helyi, de a hazai és külföldi vendégeket is. A Krúdy-hangulatú kis étterein Néhány mondatban Dinárleértékelés Ismét, 1990 januárja óta hatodszor, leértékelték a jugoszláv dinárt, most 135 százalékkal a nyugati valutákhoz képest. A német márka hivatalos árfolyama az eddigi 85 helyett 200 dinár. A feketepiaci árfolyam a devalváció pillanatában 500 dinár volt. Kiviteli tervek Prága sorra írja alá a megállapodásokat a nyugati államok csoportjaival, legutóbb az EF- TA-val. Ezek alapján minimális vám mellett exportálhat. Ez máris aggodalmat kelt Ausztriában, amely annak ellenére, hogy tagja az EFTA-nak, védővámok bevezetését tervezi Csehszlovákiával szemben, mivel az, véleménye szerint, jóval olcsóbban állít elő mindenekelőtt építőipari alapanyagokat, acélt és mező- gazdasági gépeket. Kaszinók Svédországban? Svédországnak előnyére válna kaszinók működésének engedélyezése, ez a végső következtetése egy bizottsági ajánlásnak, amelyet kulcsfontosságúnak tekintenek a kérdés eldöntésében. Az előnyök közül a bizottság az állami bevételek növekedését, a foglalkoztatottsági helyzet javulását, az illegális szerencsejátékok leleplezésére fordított kiadások felszabadulását és a turistaforgalom élénkülését emelte ki. Három kaszinó engedélyezését javasolja az ország három legnagyobb városában. Szása piac- gazdaságot tanul — Ez borzasztó, olyan lámpalázam van, mintamilyen az iskolában volt — vallotta be az AFP francia hírügynökség tudósítójának a 35 éves Alekszander Zorin, a Kelet-Németországban állomásozó volt szovjet hadsereg tisztje. Ez az ukrán katona egyike az elsőknek a FÁK hadseregéből, aki részt vesz a piacgazdasági ismeretekről szóló tanfolyamon. Ilyen tanfolyamokat a bonni kormány rendez egy megállapodás alapján, amelyet 1990-ben még a Szovjetunióval kötött. Nem kevesebbet, mint 200 millió márkát költ arra, hogy több mint tízezer katona és hozzátartozóik megtanulják a piacgazdaság szabályait, a volt szovjet hadsereg 1994-re tervezett végleges kivonulása előtt. Ezzel — vélik Németország fővárosában — ki- cövekelik az utat német vállalkozóknak, hogy a jövőben a FÁK köztársaságaiban tevékenykedhessenek. A volt NDK-ban állomásozó FÁK-hadsereg vezérkarának irodájában a polcok roskadoznak felvételi kérelmektől a piac- gazdaságról, a könyvelésről és marketingről szóló tanfolyamokra. A következő hónapokban 26 tanulmányi központot létesítenek a volt NDK-ban, de rendeznek tanfolyamokat Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Kazahsztánban is. Azoknak a német cégeknek az igazgatói, akiket e tanfolyamok szervezésével a kormány megbízott, kezüket dörzsölik, mert jó eszközt látnak benne ahhoz, hogy megvethessék lábukat a volt Szovjetunió köztársaságaiban és sarokba szoríthassák a konkurenciát. Költözik az ÁVÜ Új helyre, az Alumínium Tröszt Pozsonyi úti székházába költözik az Állami Vagyonügynökség. Az MTI értesülése szerint szerdától Szabó Tamás, a privatizációs ügyekkel megbízott, tárca nélküli miniszter, Csuhaj V. Imre kabinetfőnök, Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója egy épületben, a Pozsonyi út 65-ben dolgozik majd. Ez idáig Szabó Tamás a Pénzügyminisztériumban, Csuhaj V. Imre a Munkaügyi Minisztériumban, Csépi Lajos az ÁVÜ Vigadó utcai székházában tevékenykedett. (MTI) Panamacsatorna-díj A Panama-csatorna Bizottság igazgatótanácsa elfogadta azt az előterjesztést, hogy október 1-jétől 9,9 százalékkal emeljék meg a csatornadíját. Ez azért vált szükségessé, mert a működési költségek az infláció és a forgalomnövekedés miatt emelkedtek. Washingtonban júniusban nyilvános kongresszusi meghallgatás lesz az ügyben. Toyota család, Mitsubishi falu Sérti Japán szuverenitását, egyben a nemzetközi törvényekkel is ellentétes az amerikai kormányszervek álláspontja” — közölték nemrégiben a tokiói kormány vezetői azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az odahaza érvényes kereskedelmi szabályokat szeretné másutt is, Japánban is érvényesítem. A közelmúltban döntött úgy a washingtoni Igazságügyminisztérium, hogy „bizonyos esetben az amerikai trösztellenes rendelkezésekkel fognak fellépni japán cégek ellen a szigetországban”. Hogy pontosan milyen intézményeknél, amerikai, vagy japán bíróságokkal kezdeményezzenek majd eljárásokat, nem ismeretes, az azonban bizonyos, hogy a rejtelmes japán Keirecu az, ami ellen fel akarnak lépni Washingtonban. A szuverenitást az adott esetben Japánban úgy értelmezik, hogy joguk van ragaszkodniok a hagyományokhoz. Ahogyan a régi japán faluközösségekben oltalmazták az idősebbeket, úgy a mai modem japán ipari közegben a csoport gyengébb tagjait veszik védelembe. így működnek ma a legnagyobb japán ipari csoportosulások, a „Toshiba család” tagjai, vagy a „Mitsubishi faluhoz” tartozó vállalkozások, amelyek a szó szoros értelmében alkotnak kisebb városi közösséget Tokió központjának negyven hektárnyi területén. A Mitsubishi csoport, amely egymagában nagyobb nemzeti terméket állít elő, mint Svédország, mintegy harminc nagyobb vállalatból áll, de hozzájuk még százával kötődnek kisebb vállalkozások, bankok. Együttesen 250 milliárd dollárt forgalmaztak, de ezt az amerikai vádak szerint úgy érik el, hogy megsértik a tisztes versenyszabályokat, kizárják a közösséghez nem tartozókat. Maguk a Keirecuhoz tartozó cégek persze, egészen másként látják mindezt — szerintük a csoport tagjai mint egy nagyobb család, klán tagjai tartanak össze, ami nem jelenti azt, hogy megfosztanák az egyes vállalatokat az önálló döntések lehetőségétől. Tény, hogy az eddigi vizsgálatok nem találtak semmi kivetnivalót mondjuk a Toyota cégek vertikális vállalati kapcsolódásában — ugyanúgy építette ki a japán óriás az alvállalkozókkal való kapcsolatokat, mint bármely más világcég. A vállalatok „horizontális” bankokat, iparvállalatokat felölelő kapcsolódásáról sem tudták eddig igazán bizonyítani, hogy az a versenyt akadályozó praktikákat eredményez. Igaz, ez a bizonyítás, már csak a Keirecuk zárt világa miatt is, szinte lehetetlen. A Mitsubishi család tagjai állítólag csak a gyémántot jelentő vállalati név és embléma használatának, meg a csoporthoz tartozó bankok szolgáltatásainak haszonélvezői, ami rendkívüli előnyöket jelent, de nem ellenkezik semmilyen kereskedelmi törvénnyel. Áz amerikai cégek recesszió idején régi üzleti partnereikkel szemben is kíméletlenek, nem így a japán Keirecu család tagjai, amelyek rossz időkben is számíthatnak a csoport bankjaira. Nem vizsgálgatják hossza- dalmasan a „családon belüli” partnerek hitelképességét, ez gyors döntéshozatalt eredményez, és mellesleg az egyik oka a japán cégek fantasztikus versenyképességének. Ami pedig az adatokat, köztük például a részvények kereszttulajdonlását illeti, azok sem mutatnak semmi rendkívülit. A tisztességes verseny szabályain őrködő japán bizottság tárta föl a minap, hogy hanyatlóban a Keirecu csoporthoz tartozó vállalatok egymás közötti eladási kapcsolata (a teljes értékesítés mindössze 7-8 százalékát teszi ki), és az egymás vállatlaiban szerzett részvények aránya sem jelentős. Az amerikai Brookings Intézet tanulmánya sem tudta megerősíteni empirikus adatokkal a külföldi cégek kizárásáról szóló vádakat, noha nyilvánvaló, hogy ezt is magával hozhatja a család ösz- szetartása. A Keirecu-tagok a szokás szerint havonta tartják szakézás melletti esti vacsoráikat, ezen állítólag csak polititizálga- tás, csevegés folyik, ritkán esik szó a vállalati csoport egészét érintő stratégiáról. Ennek ellenkezőjéről még senkinek sem állt módjában meggyőződni.
