Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

HÍRLAP, 1992. április 22., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Az útalaphoz hasonlóan legyen egészségügyi alap is? Nem tiltani, hanem megadóztatni! Hírek, események IBM-rendszerház a Mutex Kft. Az IBM Magyarországon ed­dig még nem használt szervezeti forma megjelenéséhez adta hoz­zájárulását. Az úgynevezett IBM-rendszert (System Center Dealer) megtisztelő címet ha­zánkban elsőként a Mutex Kft. nyerte el. Az IBM-rendszerház új, az IBM üzleti kapcsolatrend­szerében magasabb fokú forma, melynek nagyon szigorú minősé­gi és szervezeti előfeltételei van­nak. NIT - VPOP­egyezség A Magánvállalkozók Nem­zetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) megállapodott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságával (VPOP), amely szerint az ipartestület kezességet vállal tagjaiért, hogy azok a vám­árut a határtól a lakóhelyig, illet­ve a kiléptető vámszervekig el­juttatják. A megállapodás 1992. április 15-én 0 órától lép életbe. Privatizációs bulletin Privatizációs Monitor néven a magyar privatizációs folyamatot bemutató, hetente megjelenő bulletint ad ki a Privatizációs Ku­tatóintézet. A bulletin tartal­mazza a privatizációval kapcso­latos törvényhozási, kormányza­ti és állami vagyonügynökségi hí­reket. Beszél az átalakuló és pri­vatizált vállalatokról, konkrét példákat felsorolva. A lap alapí­tója Matolcsy György, a szer­kesztőbizottság tagjai többek kö­zött Kopácsy Sáúndor, Hankiss Elemér, Csepy lajos, Raskó György. Külkereskedelmi ismeretek Több tízezren foglalkoznak ma külkereskedelemmel Ma­gyarországon. Ehhez ad azonnal használható ismereteket a Ra- mada Szállóban május 13-14-én megrendezendő Trainex-szemi- nárium. A szeminárium résztve­vői megismerkedhetnek a külke­reskedelem hatósági szabályozá­sával, a piacra lépés lehetőségei­vel, üzlet-előkészítési módokkal és külkereskedelem-technikai alapismeretekkel. Szintén a kül­kereskedőknek szól a május 18-i szeminárium, amely az ügynök helyes kiválasztásáról és szak­szerű megbízásáról szól. Magyar főkonzulátus Barcelonában Megnyílt Barcelonában a Ma­gyar Köztársaság főkonzulátusa Katalónia, Valencia és a Baleári- szigetek autonóm tartományok­ra kiterjedő konzuli kerülettel. A főkonzulátus címe: Consulado General de la Republica de Hungria. Avenida Diagonnal 477,19, 08036 Barcelona. Tele­fon: 34-4-405-19-50, 405-33- 62. Telefax: 34-3-419-46-08. A madridi kereskedelmi kirendelt­ség telefonszámai megváltoztak. Az új telefonszámok: 34-1-561- 92-00/06/07/08/09, fax: 34- 1-561-82-05. A fennálló rendelkezések ér­telmében hazánkban tilos a do­hányneműket és az italokat rek­lámozni. Pedig a külföldi sport- közvetítések, a szateliten „érke­ző” tévéállomások behozzák hozzánk is azokat a bizonyos „tiltott reklámokat”. Nem volna helyesebb engedélyezni ezeket a hirdetéseket, és az árukat terhelő adóból létrehozni — az útalap­hoz hasonlóan — egy egészség- ügyi alapot? — kérdeztük dr. Surján László népjóléti minisz­tert. — Valóban jó volna egy ilyen akcióval pénzt teremteni az egészségügy számára — mondta a miniszter. — Mégsem merném azt mondani, hogy máról hol­napra szüntessük meg ezeket az egészségkárosító szereknek a reklámtilalmát. A kérdés amúgy is bonyolult: a gyárak nagyon ra­vasz módszereket alkalmaznak arra, hogy kibújjanak a tilalom alól. — Például? — Hadd ne adjak tippet a ha­zai hirdetőknek. — Az egészségügy költségei tetemesen nőttek, a bevételek azonban nem. Miben látja a ki­utat? — A költségvetés által biztosí­tott keretek három év alatt csak­nem megháromszorozódtak, a rendelkezésünkre álló, mintegy Március 20-án lejárt a szemé­lyi jövedelemadó bevallásának határideje, eddig a napig 1 millió 600 ezer nyomtatvány érkezett be az APEH-hez — ismertette az újságírókkal a legfrissebb adato­kat dr. Minarik György, a hivatal elnöke. Mint megtudtuk, ez a szám mintegy 400 ezerrel halad­ja meg a múlt évit. Az ok: a mun­kanélkülieknek egyéni bevallást kellett készíteniük, s akiknek az előző években a munkahelyük levette a vállukról ezt a gondot, most maguk birkózhattak a nyomtatványokkal. Több mint 5.400 ezren kértek adó-visszatérítést, a hivatal mint­egy 4 milliárd forintnyi tartozását harminc napon belül visszatérí­tette a jogosultaknak, csupán ele­nyésző számban — mindössze négy százaléka az ügyeknek — maradt függőben. Az adóbevallá­sok feldolgozása azonban lassan halad, és ebben nem kis része van a hibásan kitöltött, rosszul össze­adott, alá nem írt nyomtatvá­nyoknak. 350 ezer egyéni vállal­kozó nyújtott be adóbevallást, és ez kereken másfélszerese az előző évinek. A jogi személyiségek, il­letve költségvetési szervek eddig 60 ezer adóbevallást nyújtottak be, de még határidőn belül van­nak, számukra a törvény április 20-i határidőt jelöl meg. Minarik György kiemelte: a vállalkozások száma nőtt, a múlt évben mintegy 140 milliárd fo­rint tiszta nyereséget könyvel­hettek el. Ez azonban lényegesen elmarad az egy esztendővel ko­rábbi bevételek mögött, s noha számos külső és belső ok magya­rázhatná ezt a tendenciát, a mér­ték olyan nagy, amit már nem in­dokol a gazdasági recesszió. Az APEH elnöke bejelentette, a hi­110 milliárd forint mégsem ele­gendő mondjuk az egészségügyi dolgozók olyannyira sürgető bérreformjára, vagy mondjuk a szükséges kórházfejlesztésekre. Valóban nagyon sokat segítene egy ilyen „útalapszerű” forrás. Nagyon igazságos volna, hogy azok kárára — zsebére — alakít­suk ki, akik a legtöbb kárt okoz­zák egészségünknek. De... — Bizonyos anyagi megfonto­lásokra gondol: ami az egyik ol­dalon káros, a másik oldalon be­vételt jeleik? — Pontosan. Minden ország komoly forgalmi adót vet ki az élvezeti cikkekre, de csak olyan mértékig, hogy azok forgalmát ne lehetetlenítse el, különben sa­ját maga apasztja el az egyik leg­bőségesebb pénzforrását. Saj­nos, ezzel így vagyunk mi ma­gunk is. Ha mondjuk tetemesen megemelnénk az élvezeti cikkek adóját, fellendülne a zugkeres­kedelem, és máris visszaütne a dolog: a csempészek meggazda­godnának, de az állam zsebe üres maradna. A reklám persze más kérdés. Valóban érdemes volna megvizsgálni, hogy ennek a csa­tornának a megnyitásából mi­lyen előnyök és müyen hátrá­nyok származnának. ígérem, gondolkodunk a dolgon. K. T Ferenczy-Europress vatal szakemberei különös figye­lemmel fogják vizsgálni az 1991- es vállalkozási veszteségek té­nyeit. Jobb a helyzet az export-árbe­vételek terén, egy esztendő alatt 12 százalékos növekedést értek el a vállalkozások. Az alapítói vagyonban a külföldi tőke rész­aránya csaknem elérte a 9 száza­lékot, és ez igen örvendetes vál­tozás. Szólt az elnök a fizetési fe­gyelmezetlenségekről is: a kint­lévőségek összege meghaladja a 400 milliárd forintot, ennek 80 százaléka a sorban állásokra ve­zethető vissza. A foglalkoztatot­tak száma 460 ezerrel csökkent, a bérköltségek azonban szinten maradtak. Ez a foglalkoztatottak körében 27 százalékos átlagbér- szint-növekedést eredménye­zett. Végül megemlítette: ezekben a napokban számos vállalkozás­nál csődeljárás indul. Tavaly 300 esetben kezdeményezett az APEH felszámolást, az idén március utolsó napjáig már ösz- szesen 700 fizetésképtelen válla­lat jutott erre a sorsra az adóha­tóság jóvoltából. E cégek tarto­zása meghaladta a 30 milliárd fo­rintot. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy tavaly 30 olyan vállalkozással találkoztak, ame­lyek ugyan levonták dolgozóik adóelőlegét, de a pénzt nem fi­zették be a hivatal kasszájába. Ezek ellen a cégek ellen büntető- eljárást indítottak, bár az összeg összesen 1 milliárd forintot tesz ki, töredékét annak az 54 milli­árd forintnak, amelyet a bérből és fizetésből élők az államkasz- szába jövedelemadó címén 1991-ben befizettek. (somfai) 54 milliárd forint jövedelemadót fizettünk Hitelkártyák Gyorsabban jönnek a számlák A külföldön hitelkártyával fi­zető nyugat-európaiak azt ta­pasztalják, hogy újabban már át­lagosan 3-5 nap múlva levonják folyószámlájukról a kérdéses ösz- szeget, jóllehet, a közelmúltig 6-8 hét alatt érkezett meg a számla bankjukhoz ezekről a vá­sárlásokról — írja a Handels­blatt. A jelenség oka, hogy — kü­lönösen az Egyesült Államok­ban, de más országokban is — egyre több helyen automatizál­ják az elszámolási rendszert. Lassan a legkisebb vendéglá­tóipari egységeket is összekötik valamelyik központtal, és egy­két perc alatt visszajelzik nekik, hogy az ügyfél hitelkártyáján van-e fedezet. Hasonló módon továbbítják az elszámolást a számlavezető pénzintézethez is. Ráadásul az így kialakított rend­szerekhez alig van szükség bi­zonylatokra. Egy hátránya mégis van a doolognak. A hitelkártyákat ugyanis az el­fogadók már gyakran nem ellen­őrzik eléggé, nem hasonlítják ösz- sze az ügyfél aláírását a kártyán szereplő aláírással, hiszen a kár­tya fedezetét a számítógépes rendszer megerősítette. Elvesz­tés esetén a megtaláló így köny- nyebben vissza tud élni a mű­anyag lapocskákkal. Atlasz Business Center Kereskedelmi és Ügynöki Kft.: Iránytű a gazdaságban Igyekszünk a legjobbak lenni... A nagyvilág fejlett országai­ban legfeljebb fehér hollóként találhatunk egy olyan üzletem­bert, gyárost, kereskedőt, vállal­kozót vagy bankárt, akinek ne lenne legalább egy olyan ked­venc klubja, ahová rendszeresen bejár, betér. Van, amikor csak pi­henni, máskor egy whiskyre vagy egy hűsítő sörre, de a kulturált, kellemes környezet természete­sen alkalmat ad a szakmai viták­hoz, az információk cseréjére, egymás, a konkurencia bosszan­tására és a baráti csevegésre is. Arról ugyan nincsenek statisz­tikáink, hogy hazánk hányadik helyen áll a klubosok listáján, de hogy már nem a „futottak még” kategóriába tartozunk, az egé­szen biztos. Budapesten több ha­sonló klub, iroda működik már, és megyénkben elsőként rövide­sen Egerben is alkalom nyűik ha­sonló találkozókra. Az egri iro­dát és klubot az Atlasz Business Center Kereskedelmi és Ügynö­ki Kft. „találta ki” és üzemelteti majd. A tervekről, a lehetősé­gekről a kft. ügyvezetőjével, Ka­posi Tamással beszélgettünk. — Mi adta az ötletet, a tippet a klub létrehozásához, és elsősor­ban kikre számítanak? — Az ötletet, a tippet tulaj­donképpen az élettől kaptuk. Az utóbbi időben történt gazdasági, társadalmi változások eredmé­nyeként ugyanis hazánkban, me­gyénkben is egyre több az üzlet­ember, a vállalkozó, akiknek szerintünk ugyanúgy szükségük lesz a szakmai megbeszélésekre, a baráti találkozókra vagy a ki- kapcsolódásra, mint a bevezető­ben említett fejlett országok gaz­dasági, üzleti szakembereinek. És hogy kikre számítunk? Hát el­sősorban rájuk. Többek között azért is, mert nekik van a legtöbb szükségük friss információkra, a Igyekszünk a legjobbak lenni... (Fotó: Perl Márton) szakmai ismeretek bővítésére, és nem titkoljuk azt sem, hogy egy minden tekintetben reprezenta­tív klubról, irodáról van szó. — Mit tud majd, mire lesz ké­pes a kft. irodája? — Csak néhányat említek a gazdag választékból: szakembe­reink tanácsokat adnak pénz­ügyi, jogi témákban, az export­import bonyolításában, szakmai tanfolyamokat szervezünk, saj­tótájékoztatókat tarthatnak ná­lunk, bemutatókat rendezhetnek termékeikből; egy-egy témában a legkiválóbb szakemberekkel találkozhatnak. Bekapcsoló­dunk az országos számítógépes hálózatba, és szinte naprakész információkat kérhetnek tőlünk. — Ezek a szolgáltatásaik ter­mészetesen nem ingyenesek lesz­nek majd. — így van. Még nincs végleges döntés a költségekben, de akik a klub tagjai lesznek, azok jelentős anyagi kedvezményben része­sülnek. Ezenkívül vendégeket hozhatnak magukkal, használ­hatják telefonunkat, telefaxun­kat, irodánkat, tárgyalóinkat, tarthatnak zártkörű eseménye­ket, továbbképzéseket és baráti találkozókat is. — Körülbelül hány állandó tagra számítanak? — Ötven-hetvenre. — Pontosan hol üzemel majd klubjuk, irodájuk? — Egerben, a belváros szívé­ben lévő Érsek utca 8. szám alatt. — S mikorra tervezik klubjuk megnyitását? — Május első felében szeret­nénk. Az építkezés javában tart, s készülnek a bútorok, berende­zések is. — Nyugaton egy ilyen klub külsőségeiben is elegáns, rendkí­vül reprezentatív... — Ez így igaz, ezért mi is külö­nös figyelmet fordítottunk arra, hogy ne csak a gondolatok, a vi­ták legyenek nívósak, hanem a tárgyi, a technikai berendezések is, s egyáltalán az egész környe­zet. Ezért is döntöttünk úgy, hogy kizárólag egyedi bútorokat terveztettünk, készíttettünk, így ezek soha és sehol nem köszön­nek majd vissza a klub tagjainak. — Beszéltünk már a whiskyről és a sörről is... — Az épület földszintjét ven­déglátóegységként üzemeltet­jük, rendkívül gazdag italválasz­tékunk lesz. Szerződést kötöt­tünk egy osztrák céggel, így pél­dául csapolt Kaiser sör is kapha­tó lesz bármikor. Aki megéhe­zik, az igaz, nem komplett ebé­det vagy vacsorát, de finom fala­tokat fogyaszthat majd. Itt sze­retném elmondani, hogy a klub tagjai dijuk egy részéért ingyen kapnak majd kedvenc italaikból, ételkínálatunkból. Meglepetés­nek is szánjuk: törzstagjainknak hitel is lesz. — Minden napra lehetetlen eseményt, tanácskozást vagy bármifajta megbeszélést szervez­ni. Az úgynevezett szabad napo­kon hogyan kívánják hasznosí­tani a klubot? — A vendéglátóegység bárki előtt nyitva lesz, mindenkit szí­vesen látunk, de igényeinket minden tekintetben fenntartva. — Hallottunk már több ha­sonló kezdeményezésről, vagyis a konkurencia bizonyára megje­lenik majd. — Ennek mi csak örülünk. Remélem, nem hat szerénytelen­ségnek, ha azt mondom: igyek­szünk a legjobbak lenni, az elsők maradni. Koós József Bizakodó tsz-tagok — megbírált bankrendszer A kezdeti gyanakvás után mindinkább felismerik az embe­rek a tsz vagyonnevesítés előnye­it, és azt a tényt, hogy ebből végül is hasznuk származik — derült ki a Pest megyében zajló tsz-köz- gyűlések eddigi tapasztalataiból, amelyeket Tunyogi András, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője összegzett az MTI tudó­sítójának kérdésére. Amint el­mondta: a vagyonnevesítés irány­elveit meghatározó közgyűlése­ket általában igen jól előkészítet­ték, s úgy tetszik, hogy a megelő­ző kemény viták után a tagság meg tud egyezni a vagyont érintő főbb kérdésekben. A tsz-tagok egyre inkább megértik, hogy a nevesítés után igazi tulajdono­sokká és a maguk uraivá válnak, s a szabadság adta lehetőség fő­ként pozitívumokat hozhat éle­tükben. Akikben kevesebb vál­lalkozó kedv rejlik, többnyire to­vábbra is szövetkezeti keretek között kívánnak maradni, akár­csak azok a gazdaságok, ame­lyek nyereséges évet zártak, mint például az abonyi Ságvári Tsz. A nagyobb ipari háttérrel rendel­kező gazdaságok többsége a to­vábbiakban részvénytársaság­ként kíván dolgozni, ilyen egye­bek mellett a Szilas, a Sasad és a Rákosmezeje Tsz. Általánosan jellemző a nagy tsz-ek szétválása, a sok kikény- szentett egyesítés után most többnyire az „egy falu — egy té- esz” mellett foglalnak állást a kö­zösségek. Eltérőek a megoldá­sok arra nézve, hogy a tsz-alkal- mazottak kapjanak-e a közös va­gyonból. Egyes helyeken a tag­ság úgy döntött, megosztja va­gyonát, mint például a kiskun- lacházi Kiskun Tsz, máshol — mint a vecsési Ferihegy Tsz-ben — a közösség állásfoglalása sze­rint az alkalmazottak nem része­sülhetnek a vagyonból. A következő hetekben is a va­gyonnevesítés lesz a fő feladat, ekkor dől el, hogy mennyit ér egy istálló, tejház, és így tovább. É munkára sok szakértő kínálko­zik mindenütt, ám a magas díjté­tel miatt a tsz-főkönyvelők több­nyire inkább maguk végzik el a munkát — persze, ehhez a tag­sággal előzetesen meg kell egyezni. A becslések szerint a nevesítés után egy tag átlagban kétszázezer és nyolcszázezer fo­rint közötti vagyonban részesül. A közgyűlésen gyakorta éri kritika a bankokat, a kibontako­zás gátjaként emlegetik ezeket az intézményeket, amelyek a magas kamatok, a nehézkes ügyintézés, a kockázatvállalás hiánya miatt nem megfelelően működnek, korszerűsítésükre van szükség. Gondot okoz a veszteséges tsz- ek vagyonának felosztása is, hi­szen a veszteség az új tulajdonost terheli. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents