Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

Figyelő Fizet-e az APEH kamatot? HÍRLAP, 1992. április 22., szerda 7. Pénz-tárca A gazdagság nem szégyen, és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...? Money, money... Jó a törvény, amely kimondja, hogy adókedvezmény illeti meg mindazokat, akik mezőgazdasá­gi kistermelésből árbevételhez jutnak, függetlenül attól, hogy van vagy nincs más jövedelmük. Rossz viszont az adóhivatalok törvényértelmezése és gyakorla­ta. Dióhéjban így foglalható ösz- sze Fodor István független kép­viselő interpellációja, amelyet ugyan régen bejegyzett, de — a Parlament már-már állandósult időzavara miatt — még nem mondott el. — Véleménye szerint mi okoz­za a hibás értelmezést? — kér­deztük a honatyától, aki „civil­ben” a növekvő létszámú függet­len képviselőcsoport vezetője. — A személyi jövedelemadó­ról szóló törvény szerint a mező- gazdasági kistermelői tevékeny­ség 750.000 forintos árbevételig adómentes. Ugyanez a törvény másutt, az önálló vállalkozókra vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy nem a vállalkozónak kell befizetnie várható saját jövedel­me után az előleget, hanem an­nak, aki tőle terméket vásárol. — A gondot az okozza, hogy az adóhivatalok mezőgazdasági vállalkozóként kezelik a kister­melőket — következésképp kö­telezik a szövetkezeteket, hogy tőlük állattenyésztés után 0,5, növénytermesztés után pedig ár­Deutsche Lada Második legnagyobb importőr A Deutsche Lada Automobil GmbH 1992-re 60 ezer Lada tí­pusú személygépkocsit rendelt az orosz VÁZ autógyártól, amely 5,2 százalékos részesedésével a Renault után a második legjelen­tősebb külföldi autógyár a kelet­német piacon. A vállalatot ha­marosan részvénytársasággá ala­kítják, amelyben a FIAT-csoport várhatóan 30 százalék körüli ér­dekeltséget vásárolhat. A Lada a volt NDK területén elsősorban ismertsége miatt számít közked­velt autónak. A keletnémet tar­tományokban 1990-ben közel 380 ezer futott ebből a típusból, amelyek közül mintegy 250 ezer volt 10 évnél idősebb. Időközben egyre több Lada-tulajdonos cse­réli használt autóját újra. Ezek között az első helyen a már 12 ezer márkáért is megvásárolható Samara áll. Míg két évvel ezelőtt az alkat­rész-ellátottság körülbelül 30 százalékos volt, ma ez az arány meghaladja a 90 százalékot. A Deutsche Ladának a keletnémet tartományoknak egy 218 egy­ségből álló kereskedői hálózata van; ezek mintegy 2700 főt fog­lalkoztatnak. bevétel-arányosan 2,5 százalék előleget vonjanak le. Figyelmen kívül hagyva persze azt, hogy éves jövedelmük eléri-e vagy sem a 750.000 forintot. Jóma­gam — s azt hiszem, ezzel nem ál­lok egyedül — tisztességtelennek tartom adómentes tevékenység után ajövedelemadó levonását. — Év közben csakugyan nem lehet előre tudni, hogy miként alakul a termelő jövedelme. Ha viszont nem lépi túl a felső határt, akkor a befizetett adóelőleg az év végén visszaigényelhető. — Igen, csakhogy kérdés: fi- zet-e az APEH olyan kamatot a nála fialó pénz után, mint ami­lyen mértékű büntetést kiszab, ha valaki elmulasztja befizetni az adóelőleget. — Hogyan oldható tehát föl az ellentmondás? — Egyszerűen: a jogszabályt úgy kell értelmezni, ahogyan az le van írva. A megyei adóhivata­loknak tehát fel kell hagyniuk az eddig követett gyakorlattal. A Pénzügyminisztériumnak pedig saját hatáskörében tisztáznia kell — akár egy állásfoglalás közzété­telével —, hogy a mezőgazdasági kistermelőnek, ha árbevétele nem haladja meg a 750.000 fo­rintot, nem kell adóalapot ké­peznie, a mezőgazdasági vállal­kozó pedig nem vehető egy kalap alá a kistermelővel. (ú-g) A gazdaság világából Áruház, mint kultúraközvetítő A japán nagyáruházak a vá­sárlási lehetőségen kívül már ha­gyományosan különféle társa­dalmi események, kulturális ren­dezvények helyszínei is. Nemrit­kán hangversenyeket, kiállításo­kat tartanak a bevásárlóközpon­tokban. Az egyik legrégebbi oszakai nagyáruház, a Takashi­maya nemrégiben egy orosz höl­gyet vett fel reklám-propaganda osztályára, miután elvégzett egy speciális szaktanfolyamot. Az orosz származású, de Japánban felnőtt PR-alkalmazottnak az a dolga, hogy az orosz kultúra és az orosz tradíciók megismertetését segítse a vásárlók körében. Az áruháznak egyébként már nyolc másik külföldi alkalmazottja van, akiket hasonló munkakör­ben, ugyancsak a tágan értelme­zett reklám és propaganda jegyé­ben foglalkoztatnak. Dolláros hamburger A McDonald’s azt fontolgatja, hogy a Moszkvában megnyílt második gyorséttermében csak dollárért árulja a hamburgert. Erre a korlátozásra a rubel gyors inflálódása és a kaotikus gazda­sági helyzet miatt szánta el magát a cég. Jugoszláviában is gondjai vannak a McDonalds-nek, mivel Szerbiában, ahol a legtöbb üzlete van, a dinár leértékelése miatt 25 százalékkal csökkent tavaly a forgalma. Jön azASKO Európa egyik legismertebb kereskedelmi hálózata, a nagy bevásárlóközpontokat üzemel­tető ASKO egy időben több vi­déki városban kezd beruházá­sokba. Miskolcon és Szegeden már létrejött a bevásárlóközpon­tokat kivitelező vegyes vállalat, és további hét városban előreha­ladott tárgyalások folynak a ke­reskedelmi központok építésé­ről. Az elmúlt héten a lakossági valuták vásárlásának és tartásá­nak értelméről szóltunk — meg­állapítva: jobb ma egy forint, mint holnap egy alig kamatozó valuta. Most folytatjuk az akkor megkezdett beszélgetést szakér­tőnkkel, Egyed Géza közgazdász- szal. — A látra szóló valutabetét el­helyezésének szükségességét ma már csak marginális okokkal le­het magyarázni. Mit tudunk ta­nácsolni annak, aki a majdan fel­használandó valutáját csak né­hány hónapra szeretné befektet­ni, vagyis lekötni? — Ez esetben azt kell eldönte­nie, hogy milyen futamidőre akarja lekötni a valutát. Ehhez azonban tudni kell, hogy mikor és mekkora összeget fog felhasz­nálni a lekötött betétből, mert a pénzét abba a bankba kell elhe­lyezni, amelyik az adott futam­időre a legtöbb kamatot fizeti. Erről az újságok folyamatosan tájékoztatják az érdekelteket. Felesleges azonban banktól ban­kig futkosni, ha nem komoly ösz- szegről van szó. A kényelmet, amit egy közeli bankfiók jelent, nem érdemes felcserélni pár cent többletbevétel miatt. Ám, ha az elérhető többletkamat mondjuk már meghaladja a fél százalékot, és a tőke sem jelentéktelen a be­fektető számára, akkor meggon­dolandó a bankválasztás. Persze a kamat csak az érem egyik oldala. Abból még nem de­rül ki, hogy a számlavezetésnek mik a feltételei, és mekkorák a költségei. A számlavezetés felté­teleit ugyanis minden bank az úgynevezett „kondíciós listá­ban” közli. Mielőtt egy bankkal számlaszerződést kötünk, meg kell vizsgálni, hogy milyen keze­lési költséget és jutalékot számít fel a szolgáltatásaiért, mert a va­lódi haszon a két feltétel — a ka­mat és a költségek — együttállá­Az Európai Közösség tagálla­mainak jegybankelnökei londo­ni megbeszélésüket követően csalódottságukat fejezték ki ami­att, hogy a közösségben a kívá­natosnál lassabban sikerül az inf­sának eredményéből adódik. A kondíciós listát a legtöbb bank általában csak kérésra adja ki, de ha az ügyfél igényli, nem tagad­hatja meg a tájékoztatást. Á számlavezetéssel kapcsola­tos „kondíciós” különbségek a valutanemek közötti átváltások és a számla terhére történő kifi­zetések költségei között jelent­keznek. Amikor tehát a hozadé- kot elemzem, mindenkor vizs­gálnom kell a kamatnyereség (árfolyamnyereség) és a számla- vezetési tranzakciók száma és azok költségei között adódó kü­lönbségeket. — Mi van akkor, ha okosan szeretném forgatni a rendelkezé­semre álló valutát? — Akkor sok mindenre kell fi­gyelni, és bátran kell kockáztat­ni. Ha mindenáron többlethoza­mot akarunk elérni, és kockáz­tatni is hajlandóak vagyunk, ak­kor hasznos elemezni a nemzet­közi devizapiacokon jelentkező árfolyammozgásokat. Ha példá­ul azt várom, hogy a dollár erő­södik a márkával szemben, ak­kor érdemesebb a pénzemet dol­lárban tartani. Ha márkám van, azt dollárra konvertálni. Nem szabad elfelejteni: az elérhető­nek vélt árfolyamnyereséget a konvenzió költségei csökkentik! Mivel az árfolyamokra spekulál­ni eléggé kockázatos vállalkozás, ezt csak olyannak ajánlhatom, aki megfelelő nagyságú tőkével, kellő felkészültséggel és infor­máltsággal rendelkezik. Ott ugyanis, ahol nyerni lehet, na­gyon könnyű veszíteni is! — Mit ajánl azoknak, akik csupán azért tartják valutában a megtakarításaikat, mert vagy nem bíznak a forintban, vagy a kormánynak abban az ígéreté­ben, hogy nem értékeli le draszti­kusan a forintot a konvertibilis valutákkal szemben? — Semmi jel nem mutat arra, lációt leszorítani, amiben szere­pet játszik a bérek túlzott növe­kedése és a költségvetési defici­tek magas szintje. A jegybanká­rok első éves nyilatkozata megál­lapítja, hogy a legtöbb EK-tag- ország csak korlátozott előreha­ladást ért el tavaly az áremelke­dések megfékezésében, az inflá­ció szintje ugyanis 1991-ben nemcsak világosan felülmúlta az 1986-1988 közötti időszak átla­gát, de a kevesebb külső inflációs tényező ellenére- érte el az 5,1 százalékos átlagmagasságot. Ez ugyan — jegyzik meg — alacso­nyabb, mint az 1990-es 5,7 szá­zalék, ám a csökkenés jó része egyedül a brit infláció jelentős mérséklődéséből származott. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy több tagországban is túl­zottan magas maradt a költség- vetési hiány, s a csökkentési el­képzeléseket alig sikerült teljesí­teni. Az EK-tagországok átlagos Még ebben a hónapban meg­születik a számítógépes progra­mok másolásának védelmét szolgáló orosz törvény, s ezzel Moszkvának valószínűleg sike­rül majd véget vetnie az ország­ban virágzó szoftverhamisítás- nak, illetve biztonságot nyújta­nia a befektetésektől a program­kalózkodás miatt mindeddig idegenkedő nyugati vállalatok­nak. A programhamisítás Oroszor­szágban oly méreteket öltött, hogy a törvényesen árulók kény­telenek igen olcsón adni termé­keiket, különben a kutya sem ve­szi meg tőlük. A kalózkodás azonban nemcsak Oroszország­ban mindennapos. Az amerikai Borland Interna­tional cég szerint mintegy 600 hogy érdemes volna a leértéke­lésből adódó árfolyamnyereség­re spekulálni. Magyarország fo­lyó fizetési mérlege kifejezetten jónak mondható. Aki nem hiszi, figyelje meg a valuták hivatalos és feketepiaci árai közötti kü­lönbséget! Ha elszaladnak a feketepiac árai a hivatalos áraktól, akkor az jelzi, hogy a leértékelés nem so­káig várat magára. Ám a valuta- bevételekből származó kamatok jelenleg a várható forintleértéke­lésekkel együtt is kevesebb hoza- dékot eredményeznek, mint amit a forintbevételek után el le­het érni. — Az elmúlt alkalommal dip­lomatikusan megkerülte a vá­laszt arra a kérdésre, hogy „devi­za-belföldi” hogyan vehet mondjuk ingatlant külföldön, vagy hogyan ruházhat be vállal­kozásba, értékpapírokba. Sem­milyen megoldás nincs?-A 27/1991. (XII. 27.) PM számú rendelet kimondja, hogy a devizaszámlán elhelyezett ősz- szeg nem használható fel külföl­dön lévő ingatlan tulajdonának vagy használatára vonatkozó egyéb jogának megszerzésére. Minden bizonnyal vannak szer­vezetek Magyarországon, ame­lyek ilyet vagy akár értékpapír­befektetéseket kínálnak, de az így megkötött szerződéseket egy devizahatósági vizsgálattal ér­vényteleníthetik. Sőt, a bíróság devizaszabály-sértésnek, deviza­bűntettnek minősítheti az esetet. Lehetőség azonban jelenleg is van a legális külföldi befektetés­re, tulajdonszerzésre: a Pénz­ügyminisztérium és a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériuma engedélyével, a de­vizafedezeti igazolás bemutatá­sát követően. költségvetési hiánya a bruttó ha­zai termék (GDP) négy százalé­ka körül volt tavaly. A jegybanki kormányzók, illetve elnökök szerint a túlzott költségvetési hi­ány megnehezíti az ezzel küzdő tagországok monetáris politiká­jának a dolgát a pénzügyi unió árstabilitásra való törekvésének teljesítésében. A jelentés arra is fölhívja a fi­gyelmet, hogy a kormányoknak nemcsak a költségvetési deficit visszafogására kell koncentrálni­uk, hanem az elszaladó — tavaly nominális értékben átlagosan több mint 7 százalékot elérő — béremelések korlátozására is. A jegybankok vezetői ugyan­akkor úgy látják, hogy 1991-ben sikerült előrehaladást elérni a monetáris politikák összehango­lása területén. ezren használják törvénytelenül szoftvereiket Kelet-Európábán, a Lotus Development vállalat szerint pedig programjaik 75 százalékos részesedésre „tettek szert” az orosz piacon, még mi­előtt hivatalosan megjelentek volna. Ez utóbbi ráadásul hihetetle­nül olcsón is árulja termékeit Oroszországban; egy-egy prog­ramja alig 85 dollárba kerül, az Egyesült Államokban viszont 495 dollárt kérnek érte. A moszkvai parlament egyéb­ként februárban első olvasásban elfogadta a törvénytervezetet: az EK-mintát követve törvényte­lennek minősítette a szoftverek másolását, illetve engedélyezte a bizonyítottan hamisított progra­mok elkobzását. a ___ r Egy lap HEVES HÍRLAPamelya megye Ne feledje: a legjobb befektetés a HÍRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 minden olvasójához szól! Merth László Ferenczy-Europress Az európai jegybankárok sokallják az inflációt (Reuter) Szoftvervédelem Oroszországban

Next

/
Thumbnails
Contents