Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-18-02 / 93. szám

1992. április 18—20., hűsvét MEGYEI KÖRKÉP ........—-----------­N em fogadták el !»//• rr , r r r A a főjegyző távozását (Folytatás az 1. oldalról) — Azért indítványoztam, nem kizárva azonban ezzel a nyílt ülés lehetőségét — válaszol­ta dr. Vass Géza —, mert úgy tar­tottam helyesnek, hogy egy ilyen belső ügyet, mint az elnök és a főjegyző között kialakult mun­kastílusbeli ellentétet, először a testület vitasson meg. Ez nem je­lenti a nyilvánosság kizárását, már csak azért sem, mert a javas­latban is elhangzott, hogy az ülés után tartsunk közös sajtótájé­koztatót. A továbbiakban a kialakult helyzetről kértünk információt. Dr. Jakab István: — Napirend szerint megtár­gyaltuk azt az anyagot, amelyben a megyei önkormányzati tagok véleménye alapján a különböző munkamódszerbem kérdéseket taglaltuk. Ebben felvetődött a tisztségviselőkkel kapcsolatban az, ami nem titok már a megyé­ben: a főjegyző és az elnök mun­kakapcsolatában vélt, illetve va­lós ellentét van. Ezzel kapcsolat­ban olyan döntés született, hogy felül kell vizsgálni a hivatal belső szervezetét, ezen belül a főjegyző feladatkörét. Ki kell alakítani egy olyan munkakapcsolatot, amely feloldja ezt az ellentétet, s egyben hatékonyabbá teszi a hi­vatali munkát. — Az sem volt titok, hogy szó­ba kerülhet a főjegyző lemondá­sa is... — A lemondással kapcsolatos híresztelések alaptalanok voltak, így erre nem is került sor — mondta dr. Vass Géza. — Az ügyrendi bizottsággal történt tárgyalásaim során azzal viszont foglalkoztam, hogy — ha ezzel megelőzhető a helyzet elmérge­sedése — felajánlom: a közgyű­lés közös megegyezéssel szüntes­se meg a munkaviszonyomat. A hosszas vita után azonban a tes­tület nem fogadta el ezt a megol­dást, a közös megegyezéssel tör­ténő távozásomat... Ezek után elfogadom a közgyűlésnek azt az ajánlatát, amit az elnök úr már említett, hogy felül kell vizsgál­nunk az egymáshoz való viszo­nyunkat. Hangsúlyoznom kell azonban, köztünk nem személyi ellentétekről volt szó, hanem bi­zonyos munkamódszerbeni vi­ták felerősödéséről. Ezek tisztá­zására kell sort kerítenünk... — Remény van tehát arra, hogy a közeljövőben csökken­nek az ellentétek, s megbékélnek egymással? — Ami itt most történt, az nem egy „fáklyás menet” volt, s nem egy zászlólobogtatásos ki­békülés. A lényeg az — válaszol­ta dr. Jakab István —, hogy meg kell keresni azokat az eszközö­ket, amelyekkel hatékonyabbá tudjuk tenni a hivatali munkát. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy a főjegyző úrnak a munka­végzésben, hivatali vezetésben jóval többet kell tennie, mint ed­dig. Dr. Vass Géza: — A kritikával kapcsolatban: rettenetes nehéz itt objektiven mérni, de tény, a törvényességi ellenőrzést végző köztársasági megbízotti hivatalnak a tevé­kenységemmel nem volt problé­mája... Az ülés végeztével számos közgyűlési tag ügy kommentáltá a történteket, hogy „mi válasz­tottuk meg a testület vezetőit, együtt kell dolgoznunk velük, ne­kik is kötelességük hát egymást támogatni az önkormányzati munkában...” Szilvás István Nyugdíjasok fóruma Egerben A Magyar Nyugdíjas Egyesü­letek Országos Szövetsége szük­ségesnek tartja, hogy kifejtse ál­láspontját az idei nyugdíjemelé­sekről. A mind szélesebb körű véleménycsere érdekében arra kérte a helyi egyesületeket, klu­bokat, hogy közösen vitassák meg az elnökség előzetes állás- foglalását. Ennek jegyében tar­tanak fórumot április 21-én dél­után 5 órától az Eger Városi Nyugdíjas Érdekvédelmi Szerve­zet tagjai a Megyei Művelődési Központban. Erre a beszélgetés­re — amelyen más, nyugdíjaso­kat érintő témák is szerepelnek majd — meghívták a városi pol­gármesteri hivatal vezetőit, illet­ve a megye országgyűlési képvi­selőit is. A Nyugdíjasok Lapja című kiadványban, illetve a szóróla­pokon korábban közreadott ál­lásfoglalás megbeszélésére vár­ják a további érdeklődőket mind a városból, mind pedig a környe­ző településekről. A tét a kiváló minősítés Harmincharmadik alkalommal rendezik meg a Szakma kiváló ta­nulója országos versenyt, mostani színhelye: Gyöngyös. S akik ösz- szemérik erejüket, szakmai felkészültségüket, valamennyien a hús­ipar végzős tanulói. A versenyt ünnepélyes körülmények között nyitják meg április 22- én délelőtt 10 órakor, a Mátra Művelődési Központban. Közvetlenül ebéd után kezdődik ezen a napon a gyakorlati verseny a Thur Hús­ipari Gyöngyös Rt. -nél. Másnap már reggel hét órától hozzá kell kez­deniük a fiataloknak az írásbeli feladatok elvégzéséhez a Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Kollégiumában. A szóbeli verseny ezután — délelőtt 11 órakor — kezdődik majd az is­kolában. Az ünnepélyes eredményhirdetésre április 24-én kerül sor a művelődési központban, délelőtt 10 órától. Van még egy program, ez viszont a versenyzők kísérőinek szól: szakmai továbbképzést tartanak a tanárok és szakoktatók részére 22- én délután, a szakközépiskola kollégiumában. Reménytelen az elhelyezkedés (Folytatás az 1. oldalról) A másik, a fogadó oldalon rendkívül kicsik az igények: a rengeteg jelentkezővel szemben mindössze 20 munkahelyet tud­nak ajánlani. Az 1991. március 1-jén ha­tályba lépett foglalkoztatási tör­vény módosította a segélyezési rendszert, s így bővült az ellátás­ban részesülők köre is. A mun­kanélküli-járadék mellett lehe­tőség nyflt előnyugdíj, valamint a pályakezdők munkanélküli-se­gélyének igénybevételére. Leg­alább ilyen fontos azonban az ak­tív eszközök alkalmazása. Ilyen például az átképzési támogatás, ez a forma a betam'tó és átképző tanfolyamok keretében műkö­dik, ilyen ellátást kap jelenleg 13 hevesi lakos, akik az Universal Oktatási Kft. hegesztőtanfolya­mán vesznek részt. A közhasznú munka kereté­ben jelenleg a Városi Házi Szo­ciális Gondozóhálózattal kötött megállapodás értelmében há­rom embert foglalkoztatnak. Tá­mogatják a vállalkozóvá válást is, s Hevesen három ember élt is ezzel a lehetőséggel. A törvény segíti azokat is, akik tartósan munkanélkülieket foglalkoztat­nak. Legfeljebb egy évig a mun­kabért vagy annak járulékait a Foglalkoztatási Alap terhére az állam vállalja át. A Rekord Kis­szövetkezet a helyi gázépítési munkáknál mintegy 10 főt alkal­mazott ilyen módon. Az úgyne­vezett munkahelyteremtő beru­házás pályázat útján igényelhető, s itt a vissza nem térítendő támo­gatás felső határa — munkahe­lyenként — eléri a 200 ezer forin­tot. Hevesen, ahol — mint látható — az átlagosnál súlyosabb for­mában jelentkezik a munkanél­küliség, kilencfős létszámmal működik a Heves Megyei Mun­kaügyi Központ helyi kirendelt­sége. Ez év januáijától jelentős mértékben megnőtt az ügyfél- forgalmuk, s ma már eléri a napi 370 embert. A munkáltatók elő­rejelzései további növekedést sejtetnek, a közeljövőben közel 500 fő elbocsátása várható a tér­ségben, s ebben a Finomszerel- vénygyár 130 emberrel szerepel. Ezek a számok azt mutatják, hogy illúzió lenne, ha valaki rö­vid távon a helyzet javulásával számolna. A hevesi kirendeltség célja így az lehet, hogy az ügyfe­leket a törvény adta lehetősége­ken belül támogassa, s a jelent­kezőket olyan információkkal lássa el, amelyek segítséget nyújthatnak a majdani elhelyez­kedéshez. Havas András Kompolton nyomták Könyv az átalakulásról A Regiocon Kft. e héten ked­den jelentette meg a mezőgazda- sági szövetkezetek átalakulási kézikönyvének első kötetét dr. Szilágyi Sándor egyetemi ad­junktus, agrár-jogász szerkeszté­sében. A mű első fejezete az új tí­pusú szövetkezetek megalakítá­sát megelőzően a tagok és a gaz­daság közötti kapcsolatok ren­dezését, illetőleg az alkalmazha­tó hatályos szövetkezeti jog­anyagot tárgyalja. Megjelenése időszerű, hiszen a nagyüzemek­ben a vagyonnevesítesi közgyű­léseket április 30-ig kötelesek megtartani. Feldolgozza az új szövetkezeti törvényt, bemutatja az új típusú — társasági — szövetkezeti mo­dellt, majd a jogalkalmazóknak nyújt hasznosítható eligazítást. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóinté­zetének nyomdájában készült mű, bár a címéből is következtet­hetően a mezőgazdasági szövet­kezeteknek készült, ennek elle­nére az ipari szövetkezetek is meríthetnek belőle az átalakulá­suk során. A kézikönyvről bő­vebb felvilágosítást dr. Szilágyi Sándortól tudhatnak meg Mis­kolcon, a 46-324-900-as telefo­non. Értesülésünk szerint már ké­szül a második kötet is, amelyet szintén Kompolton nyomnak majd még ebben az esztendőben. Ebben a mezőgazdasági szövet­kezetek átalakulásának kérdése­it dolgozza fel dr. Fehér Alajos intézeti igazgató, valamint szer­zőtársai: dr. Szepesi Edit és dr. Dorgai László. A Felnémeti Fűrészipari Vállalat tegnap nyitotta meg űj bemutató- termét Egerben, a Tárkányi úton, ahol az ország 12 bűtoripari cége és vállalkozói mutatkoztak be űj termékeikkel. (Fotó: Szántó György) Egyperces interjú Eger főépítészével Ma: műemlékvédelmi világnap Április 18-a a műemlékvéde­lem világnapja. E dátum Eger­ben különösen jelentős, hiszen e barokk város rendkívül gazdag szebbnél szebb műemlékekben. Vajon hogyan sáfárkodunk ezekkel az értékeinkkel, megfe­lelően óvjuk-e azokat? Erről kérdeztük Dely György városi főépítészt. — Eger műemlékeinek védel­méről az elmúlt évtizedekben is híres volt — mondta. — A tömb­rekonstrukció országos példá­nak számított egészen a hetvenes évek végéig. Elmondhatjuk, hogy noha ma már a műemlék- védelmi szempontok eltérnek a korábbiaktól, végül ez a munka azt eredményezte, hogy a belvá­ros nagyjából épségben megma­radt. Sajnos, az elmúlt egy évben ehhez nem sokat tudott hozzá­tenni az önkormányzat, mivel anyagi lehetőségei kevésnek bi­zonyultak, illetve a meglévő pén­zét fontosabbnak ítélt dolgokra költötte. A műemlékvédelmi kérdéseket sajnos nehezíti to­vábbá az is, hogy nagyon bizony­talanok a tulajdonviszonyok. A múltban többségében állami tu­lajdonban voltak az épületek, de hogy most ezek a tulajdonok kié lesznek, az ma még bizonytalan. Egy jelentős része a következő tíz évben valószínűleg egyházi tulajdonba megy át, egy része — reményeink szerint — a városi önkormányzathoz kerül, jó né­hány épületre a megye is joggal tart igényt, és egyes létesítmé­nyek kincstári tulajdonban ma­radnak. Miután még senki nem tudja, hogy a házak közül melyik lesz az övé, nem is sokat áldoz­nak a karbantartásra, felújításra. — Mit várhatunk a jövőtől? — Reméljük, hogy a tulajdon- viszonyok mihamarabb tisztá­zódnak, és akkor mindenki más szívvel költ rá. A város polgárai és az önkormányzat is tudja, hogy Eger fellendülését az ide­genforgalomtól várhatják. Eh­hez viszont az a felismerés is szükséges, hogy miért jön ide az idegen. Elsősorban a várért és a barokk városért. Nagyon fontos, hogy mindehhez jó rendezvé­nyeket szervezzünk, megfelelő komfortot teremtsünk a vendé­gek itt-tartózkodásához, és ne felejtsük el a bornak a szerepét sem. Bízom benne, hogy a kö­vetkező években — tekintettel a világkiállításra is — a műemlé­kekkel kapcsolatos teendők jó irányba mozdulnak el. (szüle) A téma: Krisztus feltámadása Új Misszió áprilisban Az egyházmegyénk területén megjelenő katolikus folyóirat, az Új Misszió legújabb, áprilisi számában több írás foglalkozik a húsvéttal. A „Hittan felnőtteknek” rovatban „Krisztus feltámadása” címmel e hittétel fogadtatásáról ír a szerző: „Azt hiszem, a keresztény hittan­ban nincs még egy olyan hitigazság, amelyik nehezebben verne gyö­keret az emberek szívében, mint a feltámadás hite. Ha ez a téma kerül szóba, többnyire gyanús hallgatásba burkolóznak az emberek, vagy kétségüknek adnak hangot. ”Majd később így folytatja: „Jóllehet, két különböző dolog az Élet a földi élet után, és aföltámadás. Jézus Krisz­tusunktól úgy tudjuk, hogy ez a kettő számunkra összetartozik ”. Ha­sonló gondolatokat taglal a „Tavaszünnep?” című cikk is. A keresztre feszítés és a halál új megközelítésének kérdéseivel foglalkozik Luigi Marantello tanulmánya. ’’Megkésett harangszó” címmel a Mindszenty Józsefhercegprímás születésének századik évfordulóján tartott ünnepségről olvashatunk beszámolót a lapban. Több egyházi iskola létesítéséről és újraindulá­sáról is közölnek tudósítást, s terjedelmes cikk foglalkozik a rádió vallási műsoraival. Keresztrejtvényünk nyertesei Az április 11-12-én közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Gyermekeink egészsége a hol­nap gazdagsága.” A jó választ beküldők közül a következők nyertek százforintos könyvutal­ványt: Juhász Miklós (Tiszaná- na), Szálai László (Nagytálya) és Nagy Nikolett (Eger). Gratulá­lunk! A mai lapszám 12. oldalán található feladványunk megfej­tését április 24-ig küldhetik el cí­münkre (Eger, Barkóczi u. 7. Pf. 23). MÁS-klub Az Egri Ifjúsági Ház MÁS al­ternatív zenei klubjában ma dél­után hat órától kerül sor a követ­kező koncertre. Fellép a Hideg­roncs és az Aszalt mezők együt­tes. A lehetőség napjáról Kibővített megyei ülést tartott a napokban Egerben a Függet­len Kisgazdapárt. A plénumon kiderült, hogy a „lehetőség nap­ja” alkalmából április 25-én ren­dezendő országos tömegde­monstrációra az érdeklődőket a megyén keresztülhaladó két kü­lönvonat és 8-9 autóbusz szállít­ja majd el. Egyébként a Torgyán József által meghirdetett buda­pesti tüntetésre, melyen a kor­mány tevékenységét kifogásol­ják, minden érdeklődőt várnak. Tévéerősítő Szilvásváradon Régóta panaszkodnak a szil- vásváradiak, hogy a községben a domborzati viszonyok miatt igen rosszak a televízió egyes és kettes csatornájának vételi lehetőségei. A helyi önkormányzat legutóbbi ülésén — a problémát orvosolan­dó — akképpen döntött, hogy hamarosan egy antennaerősítőt szerelnek fel a településen, s álta­la minden szilvásváradi polgár jó minőségben élvezheti majd a magyar televízió műsorait. Főiskolások tárlata A Magyar Honvédség egri hely­őrségi klubjában április 21-én, kedden nyűik meg az egri tanár­képző főiskola rajz szakos hall­gatóinak kiállítása. A tárlat ápri­lis 26-ig tekinthető meg, naponta délelőtt tíztől este hat óráig. A vállalkozás- fejlesztésről Tegnap Egerben a Technika Házában az MTESZ Heves me­gyei szervezetével tárgyalt Jo­nathan Knight, az INSEAD francia vezető management-in- tézet képviselője. Az INSEAD a megyei vállalkozásfejlesztési ala­pítvány létrehozásához nyújt majd az elképzelések szerint se­gítséget, s természetesen erről folytak a tárgyalások is. A fran­cia intézet képviselője együttmű­ködésben állapodott meg az MTESZ-szel, a magyar partner pedig felajánlotta szakemberei segítségét. PÁLYÁZAT Gyöngyös melletti községben kialakításra kerülő farmergazdaság irányítására keressük az alábbiakkal rendelkező szakembert: Ha ön: 5 éves gyakorlattal rendelkező állattenyésztő mezőgazdász, nemcsak szereti a juhokat, szarvasmarhákat, csirkéket, hanem gazdaságos tartásához koncepciója is van, — koncepciójának megvalósításához saját tőkét is hajlandó lenne kockáztatni, — munkatársait ön választja ki, és elképzeléseit végre tudja hajtatni, akkor az ön pályázatát vaijuk. Pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: „PERSPEKTÍVA” jeligére Eger, Pf. 358. PÁLYÁZAT! Németországban kialakításra kerülő képviseleten magyar áruk bemutatójára és értékesítésére gyakorlattal rendelkező % Ha Ön: — tárgyalási szinten beszél németül, — folyamatos németországi munkát vállalna, — élelmiszeráru-ismerettel rendelkezik, — elképzelése is van a feladat megvalósítására, — elfogadja az eredmény után történő bérezést, akkor az Ön pályázatát várjuk. Pályázatokat az alábbi címre kérjük beküldeni: „PERSPEKTÍVA” jeligére Eger, Pf. 358.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents