Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

HÍRLAP, 1992. április 16., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Átalakul a Bubiv Egri Bútorgyár Kft. Svájci—magyar vegyes vállalatban látják a jövőt Immár három esztendeje mű­ködik kft-ként a Bubiv Egri Bú­torgyár Kft. Ez azt jelentette, hogy saját kezükbe került az ér­tékesítés, önálló tervezést, gyárt­mányfejlesztést és termelési rendszert alakítottak ki. Alagyi János ügyvezető igazgató érdek­lődésünkre elmondta, hogy for­matervezett asztalokat és széke­ket gyártanak, és a korábban veszteséges tevékenységet sike­rült leépíteniük. A piaci körül­ményekhez igazították munká­jukat, az árakat, és az önköltsé­get is. Az átalakulás teljes veze­tői váltással járt együtt. Több nemzetközi kiállításon jelentek meg bútoraikkal, így Kölnben, Párizsban, Moszkvá­ban és hazai piacokon is bemu­tatkoztak. Tavaly 92 milliós ár­bevételt értek el, és a három évvel korábbi 9,6 milliós veszteséget sikerült megfordítaniuk. 1991- ben igaz szerény, de 450 ezer fo­rint nyereséggel zártak. Mintegy másfél esztendeje, hogy tárgya­lásokat kezdtek a svájci Dietiker AG-val, az európai hírű bútor­gyárral, ahol kifejezetten széke­ket és asztalokat készítenek kö- zületeknek. A Bubiv Egri Bútor­gyár Kft. tavaly beadta a cégbí­rósághoz a svájci — magyar ve­gyes vállalat megalakítására a szükséges okmányokat. A be­jegyzésre várnak, és abban bíz­nak, hogy még az idei első félév­ben létrejöhet az új vállalat. A jelenlegi korlátolt felelőssé­gű társaság vagyonának 75 szá­zalékát megvásárolja a svájci cég, és 25 százaléka a Bubiv ré­sze marad. Egyidejűleg törzstő­ke-emelést hajtanak végre. El­határozták, hogy az egri gyárban nagyszabású technológiai fej­lesztést valósítanak meg. Ennek első lépése — 30 millió forint ér­tékben — év elején még el is ké­szült, a fűtési rendszer korszerű­sítésével. További 100 millióért a gyártást segítő gépeket szereznek be. Ezekkel olyan minőséget kí­vánnak elérni, amelyet a fejlett nyugat-európai bútorgyárak biz­tosítanak. A vegyes vállalat mű­ködése lehetővé teszi, hogy a svájciak által gyártott székeket, asztalokat Egerben is gyárthas­sák, illetve értékesítsék. Az új gé­pek kezelésére az egriek közül többen — speciális képzés kere­tében — Svájcban folytatnak tanfolyamot. (m. k.) Ébred a Tisza-tó A téli hónapok hosszú álma után ébredezik a Tisza-tó. A meleg ta­vaszi napsütés egyre több horgászt és kirándulót csalogat a vízpart­ra, akik kikapcsolódást, s jó kapást remélnek. Az idén várhatóan még népszerűbb lesz ez a viszonylag olcsó turistaparadicsom. (Fotó: Perl Márton) Lakásépítés, garzonház, szálloda Hétfőnként gyakoriak a tu­multuózus jelenetek a hatvani városháza polgármesteri hivata­lának ajtaja előtt. Ekkor fogad Szinyei András polgármester, s persze az ügyes-bajos dolgaikkal érkezők alfele Mikulás bácsinak vélik, aki úgy osztogatja a külön­böző javakat, mintha puttonya sose ürülne ki. Sikerült azért rö­vid időre félrehúzódnunk vele, hogy a legégetőbb, legsürgősebb dolgairól szót váltsunk. — Ez a hét a közmeghallgatá­sok jegyében zajlik — indítja a szót. — Ma, azaz hétfőn a MAV- művelődési házban szerdán dél­után 6-kor a Duna Cipőgyárban, rá egy hétre pedig itt, a varosháza nagytermében fogadjuk munka­társaimmal és a képviselőkkel a polgárokat, hogy legkülönbö­zőbb természetű kérdéseikre, panaszaikra megnyugató választ adjunk. Egyébként korábbra terveztük ezt a sorozatot, de mi­vel a város költségvetésének az elfogadása egy hónapot csúszott, csak most kerülhet rá sor. Leg­utóbb különben a helyi adók be­vezetéséről tájékoztattuk a köz­meghallgatások vendégeit, s ép­pen most készül az összesítés, nogy mennyien kértek alóla föl­mentést. — Az e heti meghallgatáso­kon miről tartanak bevezető tájé­koztatást? — Fő témánk a költségvetés, illetve az ehhez kapcsolódó fej­lesztési elképzelés — mondja a polgármester. — Nem lesz ez sem sétagalopp! Ugyanis rá kel­lett döbbennünk, hogy saját fej­lesztések beindításához nincs pénze az önkormányzatnak. Most aztán vállalkozókat, beru­házókat keresünk különböző terveink megvalósításához. így folytatni kívánjuk a lakásépíté­seket, mivel ilyen célra ma már sem az OTP, sem a takarékszö­vetkezet nem szívesen áldoz. Körvonalazódik közben egy gar­zonház építése is, továbbá cé­lunk egy szálloda építtetése vá­rosunkban, amibe magyar és külföldi szállodaláncokat von­nánk be. Néhánynak a képvise­lőivel tárgyaltam már, s van ben­nük hajlandóság, különösen az 1996-os Expóra tekintettel. A főváros közelsége ilyen szem­pontból kedvező tényező... — Lapunkban előrevetítettük már egy kis „házi” expó közeli megvalósítását. Milyen ennek a kilátása? — Végérvényes döntése ön- kormányzatunknak a június 27. és július 5. közötti időre beállí­tott Hatvani Expó, amely nem­csak a vállalkozókat, hanem a kulturális szférát is érinti, hogy emberarcúvá váljék kezdemé­nyünk — jegyzi meg Szinyei András, maja visszakanyarodik pár mondat erejéig a település­fejlesztés témaköréhez: — Sok reményt táplálok privatizációs bevételeink kapcsán, amiből ta­valy már több ut építését indítot­tuk be. Most ezt a programot sze­retnénk folytatni, hozzászámítva még Újhatvan csatornázási mun­kálatainak a beindítását. Nem sok ez, tudom, de nem is kevés, ha figyelemmel vagyunk az egész magyar gazdaság helyzetére... (moldvay) Lefoglalt biciklik ;i Rendőrkapitányság szürkére festett, Csc A Hevesi Rendőrkapitányság a napokban négy darab kerék­párt foglalt le Erdőtelken. A bi­ciklik eredete tisztázatlan, s nem kizárt hogy bűncselekményből származnak. A járművek leírása a követke­ző: egy kék színűre festett, Cse­pel gyártmányú női kerékpár, gyári száma: 000701. Eredeti színe feltehetően piros. Egy pi­ros színű Csepel, női kerekpár, gyári száma: TX 026064. Egy szürkére festett, Csepel gyárt­mányú női kerékpár. Eredeti szí­ne fekete, csomagtartója piros. Egy Csepel gyártmányú világos kávészínűre festett női kerékpár, melynek eredeti színe fehér. A rendőrség kéri, hogy aki a felsorolt kerékpárokra ráismer, mint volt tulajdonára, jelentkez­zen a Hevesi Rendőrkapitányság ügyeletén, ahol a járműveket megtekintheti. Egyre több az elkeseredett ember (Folytatás az 1. oldalról) — Egyáltalán hány munka- nélküli van most Hatvanban és a környező falvakban ? — Március huszadiki adattal tudok szolgálni: ötezer-hétszáz- hetvennégy embernek fizetünk. Ma például százharminckét munkanélküli keresett fel min­ket. Az úgynevezett „visszahívá- sosokon” kívül természetesen újak is vannak. — Nőtt az elmúlt negyedévben az állás nélküliek száma? — December végén három­ezer-négyszáznál többen voltak. Azóta a környező üzemekben nem építettek le jelentős létszá­mot. A cégek kötelező bejelen­tése — hány embert küldenek el — májusban, júniusban észlelhe­tő majd nálunk az ügyfélforga­lomban. — Erről van már tudomásuk, hogy melyek ezek az üzemek? — Hogyne! A petőfibányai VEGYÉPSZER megszűnik. Száztíz dolgozó kerül utcára. A felmondási idővel, végkielégí­téssel ez augusztusra várható. Az átképzést tehát már ennek isme­retében szerveztük. Körülbelül negyvenen mehetnek majd kül­földre dolgozni. Jobbára szak­munkások — nekik műszakirajz- ismereteket oktatunk. A ME- FAG petőfibányai kirendeltsége jelentett még létszámleépítést. A közelmúltban az Apci Qualital, a petőfibányai bánya küldött el sok munkást. Az „Erőkar” telje­sen bezárt, az Orion itteni üzem­egysége is megszűnt. — Az átképzési kurzusokat milyen szisztéma szerint szerve­zik? — Általában az igények sze­rint. A felmérést közöljük a köz­ponttal. Most például hegesztői és nőiruha-készítő tanfolya­munk van, s képezünk számító­gépkezelőket, gyors- és gépíró­kat is. Közkedvelt a vállalkozói, ügyintézői kurzusunk. Készítet­tünk egy felmérést: mi a vélemé­nyük a hallgatóknak. Nos, az az igazság, nagyon nehéznek talál­ják azt a tíz hónapot, míg új szak­mába kell betanulniuk. A legrosz- szabb helyzetben a nyolc osztályt végzettek vannak. Számukra a leginkább megerőltető a tanfo­lyam elvégzése. Ezért gondolko­zunk azon, hogy szakmunkáso­kat képezzünk át másik szak­munkára. Persze, a szám szinte elenyésző. A gyors-gépírók hú­szán, a nőiruha-varrók tizenöten vannak. — Van arra garancia, hogy el tudnak helyezkedni valahol? — Semmi. A legnagyobb gond az, hogy az igény, az érdek­lődés nem találkozik a kereslet­tel. Azelőtt a számítógépeseket el tudtuk helyezni — ma már te­lítve van a szakma. De erre volt pályázatunk, ezt tudtuk csinálni. — Nem lehetne felmérni, hogy milyen szakmára van kereslet, s abból indítani átképzést? — Nagyon nehéz felmérni. Ugyanis nagyon kevés a munka­erő-igény. A több mint ötezer- hétszáz emberre százhetvenöt munkahely vár. S bár a hangulat ebben a kirendeltségben nem a végsőkig felfokozott — egyre több az elkeseredett ember... Mikes Márta Az extraszensz műhelytitkai — Az orosz orvos- csontkovács a lumbágóról Megjelent a Hevesi Napló Változatos tartalommal jelent meg a Hevesi /Vap/tílegújabb száma. A gazdag vers és prózai anyag mellett új rovat is indult a Testünk-lel- künk titkai. Ebben két neves külhoni szakember beszél tudományá­nak műhelytitkairól. Igor Akszenovics, az orosz orvos-csontkovács arról nyilatkozik, hogy mitől szabadulhatunk meg a sokunkat gyötrő lumbágó okozta szenvedésektől. Tippjeit bárki hasznosíthatja. S ar­ról tájékoztatást kap, hogy milyen hatásfokú a mechanikai közbe­avatkozás, a keleti módszerek ötvözése a korszerű medicina eszköztá­rával. Anatolij Majevszkijt, a megyeszékhelyen élő és munkálkodó ukrán extraszenszet arról kérdezte Pécsi István felelős szerkesztő, hogy ke­zelései meddig hatnak, mikor lesz végleges a gyógyulás. Következte­tései erkölcsi szempontból is figyelemre méltóak és megfontolandó- ak. Megyénk irodalmi közművelődési és szellemi környezetvédő fo­lyóirata emellett természetesen számos tanulmánnyal örvendezteti meg az olvasót, és segítséget nyújt azoknak is, akik kíváncsiak az al­koholleszoktató népi fogásokra, illetve otthon összeállítható teake­verékekre. r A Hungária Wienerberger téglák gyári áron kaphatók telepünkön. Kettős méretű tégla 78 db/m2 11,50 Ft+ÁFA HB 38 25 db/m2 42,00 Ft+ÁFA Porotherm 38 16 db/m2 44,00 Ft+ÁFA Porotherm 30 16 db/m2 55,00 Ft+ÁFA Porotherm 10 válaszfal­tégla 8 db/m2 29,90 Ft+ÁFA Megvásárolhatók az egri TÜZÉP-telepen, Eger, Kistályai út. Telefon: 20-322, 20-073 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP y Kell ez nekünk.. • ? A fenti kérdést szívbéli barátom tette fel egy népes társaságnak, éspedig azzal összefüggés­ben, hogy házigazdánk erős, szaftos modorban fogalmazott a „privatizáció és vidéke” kapcsán. Vagyis nem a vita tartalmi részét, hanem annak durva, útszéli stílusát kifogásolta, mely hovato­vább össznépi jellemzővé válik társadalmunk­ban. Mert legyen szó például a piaci felhozatalról, a buszok, vonatok menetrendváltozásáról, a me­zőgazdaság és gyáripar vészhelyzetéről, amit nö­vekvő munkanélküliség, máshol túltermelés fű­szerez, vagy dühöngjünk az egészségügyi ellátás döcögő módszerváltása felett: minderről ma már egyre kevésbé tudunk kulturáltan beszélgetni. A józan ész veszti szerepét, hogy helyébe a zavaros­ság, a szellemi alultápláltság férkőzzék. Bevallom ugyanakkor, engem az sem hat meg, hogy a magyar sajtó bizonyos orgánumai vitorlá­jukba fogják az ilyesféle hecckampány szelét, an­nak reményében: talán népszerűbbé, olvasottab- bá, tőkeképesebbé válnak, megalapozandó bol­dog és biztonságos jövendőjüket. Szerintem ugyanis az üres, az értelmetlen szenzációhajszo­lás nem méltó sem az újságíró-szakmához, s an­nak művelőihez, de bizonnyal elutasítja ezt mind tartalmában, mind megjelenésének küllemében az újságolvasók jelentős tábora is, persze, kultú- ráltságától, jóízlésétől függő mértékben. Kultúráltság, jóízlés! Ezek önmagukban nem varázsszavak, de egymást feltételezik. Mert ki képes egy politikai gyűlés szónokainak gyűlöle­tet szító ocsmányságait vérben forgó szemgo­lyókkal, kihegyezett fülekkel habzsolni, ha nem az e szintre süllyedt polgár?! Ki képes az így „hin­tett” szennyes szöveget szikkadt földként felszív­ni, ha nem a vele azonosuló olvasó, ha nem az ilyesféle iránt fogékony és itt megrekedt szellem! Ezért zárom kis eszmefuttatásomat a fentebbi cím megismétlésével: Kell ez nekünk? Vagy: ez kell nekünk? Úgy vélem, olvasóink többsége velem együtt vallja, hogy nem... Moldvay Győző Háromszázezer forint értékű adománnyal Ungváron az SZDSZ gyöngyösi szállítmánya Nagy volt a készülődés tegnap Gyöngyösön, amikor indulás előtt még egyszer átnézték a ra­kományt, s az útiokmányokat. Az SZDSZ Pesti úti irodájától Kárpátaljáig vezet ugyanis an­nak a segélyszállítmánynak az útja, amellyel szűkebb hazánk­ból kívánják támogatni a rossz körülmények között élő ungvári lakosságot. Mint korábban már hírt ad­tunk róla, a Szabad Demokraták Szövetségének területi irodája gyűjtést rendezett a határon túl élő magyarok megsegítésére. Ennek eredményeként — a THUR Húsipari Vállalat Gyön­gyös Rt., a detki Bolgár — Ma­gyar Barátság Mgtsz., a gyön­gyösi AROMA Kereskedelmi Vállalat, a budapesti Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, valamint a Magyar Vöröskereszt jóvoltából — egyebek között alapvető élelmiszereket, gyógyá­szati segédeszközöket küldhet­nek a szomszédos országba. A több mint 300 ezer forint ér­tékű segélyszállítmány ma haj­nalban lépte át a határt. Az ado­mányt szállító vöröskeresztes autót elkísérte Ungvárra az SZDSZ öt tagjai is, akik a Heves Megyei Területi Egyeztető Ta­nács vezetősége nevében gon­doskodnak a küldemény átadá­sáról. Cserkészj ubileum Egerben 1922 tavaszán került sor először cserkész-fogadalom- tételre. Ezt a 70 évvel ezelőtti fo­gadalmat újítják meg az ország minden részéről Egerbe érkező öreg Dobósok április 24-én, Szent György napján, délelőtt 11 órakor a Dobó István Gimnázi­umban. Az eseményre minden Dobós cserkészt elvárnak. Baloldali klub Egerben Ma az egri Foglár út 1. szám alatt lévő munkásklubban dél­után fél ötkor tartják meg a bal­oldali klub újabb programját. Ezúttal a hazai szociáldemokra­ták egyik vezéregyéniségével Egri Györggyel találkozhatnak az érdeklődők. A beszélgetés té­mája: a szociáldemokrácia jele­ne és jövője. Zoltán Erika a Katedráiban Húsvéti vigasságra várják a fiatalokat Egerben április 18-án, szombaton este a Katedrái Stú­dióban. A diszkóban számos meglepetés vár a szórakozni vá­gyókra. A fő attrakció Zoltán Erika fellépése lesz éjfél tájban. Yersmondásban jeleskedtek Hatvanban az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban április 11-én, a költészet napján szavalóversenyt rendeztek, ahol számos középiskolás mérte össze tudását. Az első helyen végzett Bakos Piroska a helyi Széchenyi István Szakközépiskola tanulója. A második lett Zeke Zsuzsanna, a Bajza József Gimnázium diák­ja, a harmadik dijat pedig Réti Iringó, az egri Dobó István Gim­názium növendéke vehette át. Sorsvallató Április 22-én, kedden délután öt órakor folytatódik az egri Hely­őrségi Klubban a Sorsvallató című sorozat. Ez alkalommal a magyar szociáldemokrata moz­galom mai gondjairól készül nyilvános riport: dr. Korompai Jánossal beszélget dr. Farkas András. Kongresszusra készülnek Harmadik kongresszusára ké­szül a Magyar Szocialista Párt. A politikai körzetekben már április első hetében sor került a tagságot képviselő küldöttek megválasz­tására. Heves megye 11 küldötte nemrég Gyöngyösön találkozott azzal a céllal, hogy összehangol­ják a pártkongresszus előkészíté­sét. A küldöttcsoport ülésén ar­ról is döntöttek, hogy az orszá­gos bizottságba öt tagot delegál­nak. A megyei csoport vezetésé­vel Szőke Emil hevesi küldöttet bízták meg. A beszédhibákról Az egri Ifjúsági Házban ma es­te 6 órától a MÁS alternatív klub keretében az Ex Kódex című fil­met vetítik. Ugyanitt április 17- én, délután 4 órától a beszédhi­bákról és a dyslexiáról tart elő­adást Nagy Zsuzsanna logopédus. Festmények a kastélyszállóban A Fenyőharaszti Kastélyszál­lóban ma délután öt órakor nyí­lik meg a Kovács Árpád fetőmű- vész alkotásaiból álló kiállítás. A tárlat május 8-ig tekinthető meg. Mikófalvi lakodalmas ház Az idén ünnepli fennállásá­nak 20. évfordulóját a Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Együttes és Egyesület. Áp­rilis 19-én vasárnap délután 3 órakor a Mikófalvi lakodalmas házban tartják a születésnapi ün­nepséget. Színházi siker Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház nagy sikerrel játssza Shakes­peare legnépszerűbb vígjátékát, a Szentivánéji álmot. Nemcsak megyénkben, hanem távoli tele­püléseken is szívesen látják ezt az előadást, amelyet Gáli László rendezett. Ezúttal kedden este Budapesten, a József Attila Szín­házban vendégszerepeit ezzel az együttes, ahol nagy ovációval fo­gadták a darabot.

Next

/
Thumbnails
Contents