Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-13 / 62. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. március 13., péntek Fél évszázaddal ezelőtt érdekes mű jelent meg a hazai könyvpiacon. Az akkor már nagy hírű Singer-Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaság adta ki a Magyar alkotók című kötetét. Ez újdonságnak számított, hiszen egy irodalmi rt. arra vállalkozott, hogy népszerű formában a korabeli hírneves magyar tudósok, művészek, szakemberek műhelyébe kalauzolja el olvasóit. így többek között megelevenedett a lapokon a ma Amerikában élő, kilencvenedik életévén túl lévő Bay Zoltán fizikus, az azóta elhunyt Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikus, Benedek László ideg- és elmegyógyász, a zenetudós és előadóművész Dohnányi Ernő, a mérnök-feltaláló Juhász István, a matematikus Kerékjártó Béla, a szobrászművész Kisfaludy Stróbl Zsigmond, az anatómusprofesszor Kiss Ferenc, a színjátszás tudományos kutatója, Németh Antal, vagy a divattervező Zsindelyné Tüdős Klára munkássága. Ennek az akkor könyvszenzációnak számító és ma is érdekes műnek a kiadására emlékezünk. Egy kötet, amely ma is sláger lehetne Magyar alkotók műhelytitkai... Az 1800-as évek utolsó két évtizedében minőségileg és meny- nyiségileg új olvasóközönség alakult ki. ízlése, érdeklődése, műveltsége a korábbihoz képest megváltozott. Néhány akkori vállalkozó — például Wodiáner Fülöp, a Légrády testvérek (Károly és Tivadar), Rákosi Jenő, Singer Sándor és Wolfner József — tevékenységét az új olvasói igényekhez igazította. Magas példányszámú, igényes megjelenésű, sok képpel illusztrált műveket adtak ki annak reményében, hogy megfelelő haszonra is szert tesznek ezzel. A vállalkozások sikert is hoztak. Különösen a Singer- Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaságnak, amelyet a múlt század és századunk első felének egyik legjelentősebb és legeredményesebb kiadójaként tart számon a könyv-, illetve a sajtótörténet. A részvénytársaságot Wolfner József alapította Budapesten. Művelt ember hírében állt, aki az erdélyi Aradon született 1856. június 8-án. Egyetemi tanulmányokat folytatott, majd 1885- ben az élő magyar irodalom terjesztésére alapította meg a kiadói részvénytársaságot, társával, Singer Sándorral. Wolfner József volt a cég szellemi irányítója, majd 1923-tól elnök-vezérigazgatója. A főváros közéletében is aktív szerepet vállalt mint képviselő-testületi tag, és főleg a szociális, kulturális kérdések megoldásában segédkezett. A könyvkiadó rt. gondozásában jelent meg ötven éven át — 1885-től 1935-ig — az Egyetemes regénytár, amely az olcsó magyar könyv első sikeres megoldása volt. Kiadták többek között Bródy Sándor, Benedek Elek, Ambrus Zoltán, Gárdonyi Géza, Bíró Lajos, Malonyay Rezső, Csiky Gergely, Jókai Mór, Heltai Jenő, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc műveit, a külföldi írók közül Dosztojevszkij, Csehov, Gorkij, Zola, Wells, Anatole France, Pierre Loti, Thomas Mann munkáit. 1885- ben Wolfner József megindította az Új Idők című lapot. A kiadót reprezentálta a Milliók könyve és a Koronás regények című sorozat, továbbá a Filléres könyvtár, amely az ifjúsági irodalmat tette — olcsó kiadásban — hozzáférhetővé a közönség szélesebb köreinek. Kiadták 1911-től — az olvasóközönség politikai, gazdasági, kulturális és szociológiai érdeklődésének felkeltésére — a Magyar Figyelő című lapot, amelyet Tisza István gróf szerkesztett. 1918-ig jelent meg Lyka Károly művészettörténész szerkesztésében a Művészetcímű lapjuk. Wolfner nevéhez fűződik az évente megjelentetett Mikszáth-almanach, valamint Ady Endre: Illés szekerén című művének kiadása is. 1932. február 16-án — hatvanéves korában — hunyt el Budapesten. Még abban az évben a Corvina Kiadó könyvet jelentetett meg munkásságáról. Ugyancsak megemlékeztek Wolfner József irodalmi és közéleti tevékenységéről a Nyugat című folyóirat az évi első számában. 1932-ben fia, Farkas István festőművész került a részvénytársaság élére, és nagy arányban fejlesztette tovább az irodalmi intézetet. Farkas 1887. október 20-án született Budapesten. Ferenczy Károly tanítványaként festő lett, majd Münchenben, illetve Párizsban tanult. Az első világháborúban olasz hadifogságba került, majd 1919-ben hazatért. Néhány évvel később újból Párizsban élt, és kiállításokat rendezett. Édesapja halálát követően tért haza Budapestre, és átvette a Singer-Wolfner cég vezetését. Ettől kezdve főleg freskófestészettel foglalkozott. Az Ernst Múzeumban 1932-ben, 1936- ban, 1937-ben, 1941-ben és 1943-ban állított ki. Kiadói munkásságát jelezte, hogy megindította nagy vállalkozását, az Új Idők Lexikonát, valamint 1935-ben tette közzé a Singer-Wolfner Irodalmi Intézet ötven éve című művet. 1944-ben Auschwitzban végezték ki. Halála után három évvel a Nemzeti Szalonban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére. Az apja, illetve az általa vezetett irodalmi részvénytársaság egyébként 1949-ben szűnt meg Budapesten. Farkas István irányítása mellett jelent meg 1942-ben — neves vállalkozásként — a már említett Magyar alkotók című kötet, amely a Hírneves magyar tudósok, művészek, szakemberek műhelyéből alcímet viseli. A szerző Konkoly István akkori ri- orter a mű előszavában a követezőket írta: „Az ösztönzést ehhez a kötethez a szerző rádióriport-sorozata szolgáltatta, amely Magyar laboratóriumok címen került mikrofon elé, és bemutatta néhány világhírű tudósunk műhelymunkáját. Persze, más a rádióbeszélgetés, és más a könyv. Munka közben a sorozat kibővült, elmélyült. Valósággal őrjárat lett belőle szellemi életünk frontján. Tartalma átfogóbb lett, terjedelme megnégyszereződött...” A kötet lapjairól kiderül, miként készítette el Bay Zoltán a magyar atomágyút, s hogy az ideggyógyász Benedek László miként dolgozta ki a koponyakopogtatás módszerét. Kitűnik, hogyan készült a zenemű Dohnányi Ernő alkotómunkája során, vagy hogyan lett 23 éves korában egyetemi tanár a „legnépszerűtlenebbnek tartott tudományág”, a matematika tudósa, Kerékjártó Béla. Agyagban születik, gipszben meghal, márványban feltámad az alkotás Kisfaludi Stróbl Zsigmond műhelyében. Hogy milyenek a „gondolkodó sejtek”, abba avatott be Kiss Ferenc anatómuspro- fesszor. A színházi kulisszák mögötti titokzatos világba vezet el Németh Antal, aki akkoriban nemcsak kutató, hanem a Nemzeti Színház igazgatója is volt. Bezárkózott professzor volt-e a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert? Erre is választ kap a tudós „boszorkánykonyhájában” készített riport. „Csak nőknek szól” a korabeli magyar divattörténet kimagasló képviselője, Zsindelyné Tüdős Klára, aki elméleti felkészültséggel és bámulatos gyakorlati érzékkel használta fel munkája során népművészetünk legszebb motívumait. Érdemes tehát ma, ötven év távlatában is kézbe venni és átlapozni ezt a nagyszerű könyvet. (mentusz) Készül a magyar atomágyú Bay Zoltánról, a ma kilenc- venkettedik évében járó, világhírű fizikusról — aki egykoron a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt — ezt írta 1942-ben a „Magyar alkotókban” Konkoly István: „Az ő tudományos ta- asztalatainak értékesítésével észül a Műegyetemen a magyar atomrombolo készülék. Az atomfizikai tanszéken Bay Zoltán irányításával beláthatatlan horderejű tudományos munka folyik, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy magyar műegyetemünk már részt kér és komoly szerepet kap a világ atomfizikai kutatásaiból. A magyar atomromboló készülék — atomágyú — nagyfeszültségű áramforrás, amellyel igen nagy sebességre lehet gyorsítani elektromos töltésű anyagrészecskéket. Ezzel szabadulnak ki a neutronok az atommagból. A neutronnal pedig már sok minden más elemátalakítás végezhető. A készülék egymillió voltos feszültségét figyelembe véve, jó kihasználás esetén nagy tudományos értékkel bíró eredményekre van kilátás.” Kibővül az ideggyógyász fegyvertára A napjainkra sokak által elfelejtett — noha korának hírneves ideg- és elmegyógyász tanára volt —, az 1945 őszén elhunyt Benedek Lászlóról a következőket tudhatjuk meg a könyv lapjairól: „Benedek professzor 1922-ben átlátszatlan kolloid oldatot fecskendezett az agy véredényrendszerébe. Moniznak sikerült 1930-ban az agyvelő véredényrendszeréről tájékoztató röntgenképet nyerni. A Benedek-féle eljárás az agy ereinek minden eltolódását és új képződményét leleplezi.” A berni I. Ideggyógyászati Kongresszuson 1931-ben mutatta be Benedek professzor az automatikus kopogtatási eljárást. A bemutatás hangosfilmmel történt. A kopogtatási eljárás lényege, hogy felerősíti — és felhangokkal gazdagítva adja — a koponya felületén nyert hangokat. Ezekből könnyebben megállapítható az agydaganat helye és kiterjedése. Ugyanakkor mutatta be, hogy a koponyafal rezgésszáma és a rezgések kilengése határozott változásokat mutat a koponyának abban a térfelében, amelyben kóros térszűkítő folyamatok kezdődtek. Gerincdaganatoknál viszont árnyékot adó jódolajcseppek fennakadásával ellenőrzik az ideggyógyászok a klinikai vizsgálatok eredményét. A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ hasznosításra 1992. április 1-jétől Gyöngyös, Fő tér 7. szám alatti volt KÉKES ÉTTERMET kiadja. Az épület 370 m2. Egyéb kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységre is berbe vehető (profilkötöttség nincs). Jelentkezést írásban kérjük 1992. március 18-ig beadni a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Kereskedelmi Főosztályára (Gyöngyös, Fő tér 7. szám). Több jelentkező esetén versenytárgyalás lesz. Gyöngyös, Fő tér 7. szám alatt 20-100 m2-ig irodahelyiségek BÉRBE ADOK. Érdeklődni GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Hálózatirányítási osztály vezetőjénél lehet, Gyöngyös, Fő tér 7. Telefon: 11-758 TISZTELT ÜGYFELEINK! Az OTP Rt. Gyöngyösi Fiókjánál kezelt TAKARÉKBETÉTEK elektronikus feldolgozásra történő átállás miatt 1992. március 25-től 1992. március 30-ig a betétkönyvek forgalmazását szüneteltetjük. Forgalmazni a legközelebbi 0TP- fiókokban lehet ezeken a napokon. — Hatvan, Kál, Eger, stb. Kérjük megértésüket! OTP Bank RT. Gyöngyösi Fiókja Az ünnepi asztalon, ha ott áll egy parádi üvegpohár, egy parádi kristály, csekély a kiadás, ám nagy a hatás! Húsvétra válogasson az egri Vaskapu ékszerbolt helyén most nyílt üzletben, a Parádi Üveggyár teljes választékából. Lepje meg rokonait is! Itt a taxiállomás mögött nagyker. árakkal a viszonteladókat is várják! A KATEDRA PLUSZ Oktatási, Szolgáltató, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. 1992. március hónapban az alábbi tanfolyamokat és lehetőségeket kínálja: 1. Alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam 30 óra Minden jelentkezőnek külön gép áll rendelkezésére. (IBM 386-os VGA színes monitorral) 2. Programnyelv-tanfolyam 50 óra TURBO PASCAL-nyelv 3. Számítógépes szövegszerkesztői tanfolyam 30 óra 4. Angol és német nyelvtanfolyamok (igény szerint) 5. Egyetemi felvételi intenzív előkészítő tanfolyam matematikából 50 óra 6. Relaxációs tanfolyam 10 hét Ezenkívül vállalunk idegen nyelvű szakfordítást angol, német nyelvből, valamint videofelvétel-készítést. Nyári ajánlatunk: 7 napos út PÁRIZSBA július 23-tól, illetve augusztus 2-től két turnusban sátorral, önellátóan, autóbusszal. Érdeklődni, jelentkezni lehet: március 31-ig kedd, szerda, csütörtök 12-16 óráig az egri Közgazdasági Szakközépiskolában a KATEDRA PLUSZ KFT-nél Eger, Klapka Gy. u. 7. Telefon: 10-939,12-304. Ügyvezető igazgató: Szőke Attila % KAIV szilvásvárad! oktatóházát (Szilvásvárad, Egri út 48.) rendkívül kedvezd áron eladja. Érdeklődni lehet: KAEY Központ, Budapest (Vizemé) Tel.: 534-855 vagy KAEV Egri Gyára, Eger, tel.: 36/13-005. Azonnali készpénzfizetésnél további kedvezmény! Panziónak, vendéglátóegységnek KIVÁLÓAN ALKALMAS! v s
