Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

HÍRLAP, 1992. március 13., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13 A Hatvani Kvartett koncertje Első alkalommal mutatkozik be március 14-én, szombaton es­te 7 órakor a városi művelődési központban a Hatvani Kvartett. Közreműködik Nyári László (hegedű), Nagy Sándor Endre (klarinét), Mokány Gábor (mélyhegedű) és Hargitai Géza (fagott). A hangverseny előtt Szinyei András polgármester mond bevezetőt. Kazánfűtői tanfolyam A TIT Hatvan Városi Szerve­zete március végén kazánfűtői tanfolyamot indít. Az érdeklő­dők még jelentkezhetnek szemé­lyesen a TIT irodájában, vagy a 11-711-es telefonszámon. Hívogató a tájházba Megyénk legifjabb városában, Lőrinciben a várossá avatás nap­ján nyitotta meg kapuit az érdek­lődők előtt a település tájháza. A gyönyörű viseleteket, míves be­rendezési tárgyakat bemutató gyűjtemény minden héten pén­teken, szombaton és vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig tekinthe­tő meg. Amennyiben csoportok szeretnék meglátogatni az em­lékházat, a Városházán jelenthe­tik be igényüket. Erdők, mezők titkai A Zagyva-parti város művelő­dési központjának szervezésé­ben e hét végén — szombaton és vasárnap — délelőtt 10-től dél­után 5 óráig Erdők, mezők titkai címmel kiálh'tást láthatnak majd az érdeklődők. A minden bizonya nyal érdekes bemutatón külön­leges trófeák, lepkék, bogarak és növények szerepelnek. Ughy István kiállítása A Hatvány Lajos Múzeum ki­állítótermében nyűt meg tegnap délután 4 órakor Ughy István festőművész kiállítása. A tárlatot dr. Pálos Frigyes, a váci egyház­megye művészettörténésze aján­lotta az egybegyűltek figyelmé­be. A szerelemről — Petőfibányán A Bibliaiskolák Közössége és a petőfibányai kultúrház „A Biblia a helyes életmódról” című előadás-sorozatában március 16-án, hétfőn délután 5 órakor a szerelemről és az igazi házasság­ról lesz szó. Az előadó Sonnleit­ner Károly, a Bibliaiskolák Kö­zösségének munkatársa lesz majd. Blúz & blues Március 14-én, szombaton délután 5 órakor a hatvani városi művelődési központban Blúz & Blues címmel Karácsondi Imre „fényművész” eredeti fénymá­solatainak kiállítása nyűik meg. A megnyitót az USA-beli Dave Koch tartja, aki költő, történe­lemprofesszor, emellett pedig bluesénekes. A tárlat március 29-ig tekinthető meg. Az apci lokálpatriótákhoz Az apci polgárok minden bi­zonnyal érdeklődéssel forgatják az egy ideje rendszeresen megje­lenő Apci Hírek című kiadványt. A szerkesztőség és a lapkiadá­sért felelős önkormányzat kéri az apci lakosságot, hogy lehetősé­gei szerint bármilyen csekély ösz- szeggel támogassa az újság meg­jelenését. Erre a papír- és nyom­daipari árak emelkedése miatt lenne szükség. Az erre szánt ösz- szegeket a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjánál lehet befi­zetni. „Minden négyzetmétert felszántottunk” Gondok és remények a hatvani szövetkezetben Hatvan város szempontjából igen nagy jelentősége van a me­zőgazdaságnak, ezen belül is a helyi termelőszövetkezetnek, amely, gondokkal küzdve bár, de eredménnyel igyekszik szolgálni, mind a növénytermesztés, mind az állattartás területén. Okkal kértünk tehát tájékoztatást a szövetkezet helyzetéről Vágó József elnöktől. — Anyagi feszültségeink két­ségtelenek, s bár bizonyos mun­kálatok elvégzése is átcsúszott 1991-ről az idei esztendőre, né­mi elégedettséggel szögezhetem le, hogy február 25-re a 6300 hektáros határból minden négy­zetméternyit sikerült felszánta­nunk, s részben bevetnünk. Az is örömömre szolgál, hogy március 3-a és 9-e között mindhárom nö­vénytermesztési belső vállalko­zási csoportunk időben és jó mi­nőségben végezte el tennivalóit, s az első fázisban 656 hektár ta­vaszi árpát vetett el — mondotta Vágó József, — majd amikor a további tennivalók iránt érdek­lődtünk, így fogalmazott: — Jelenleg az őszi kalászosok műtrágyázásán van a sor, s ezzel egyidőben folyik a borsóvetés előkészítése. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az ismét hideg­re fordult éjszakák lehűtötték a talajt, ami a vetés ellenére van, ám ha enyhül az idő, akkor e té­ren is megszűnnek gondjaink. Az elnöktől megtudtuk továb­bá, hogy az elmúlt hetekben na­gyobb arányú állatértékesítést is sikerrel bonyolítottak le, s bíznak abban, hogy az így befolyó pénz­összegek szarvasmarha-tenyé­szetüket is elmozdítják a holt­pontról. Bár nem éppen derűt keltő, miszerint a tej felvásárlási ára mindmáig nem haladja meg a literenkénti 16 forintot, ami a be­fektetést sem éri el. Persze, egyéb, nem termelő munkák is tarkítják a szövetkezet hétköz­napjait. Ezek kapcsán a követke­zőket tartotta fontosnak Vágó József: — Igen, főként a vezetőség egy hányadának munkaidejét köti le a földalapok kijelölése, annak pontosítása, továbbá zaj­lanak a belső és külső — bennün­ket három településen is érintő — érdekegyeztető fórumok. S nagyon szeretnénk március 18-i közgyűlésünk elé terjeszteni az érintettekkel előre egyeztetett táblakijelölést. Ugyancsak így célunk — s erősen érint bennün­ket három törvény, a kárpótlási és a két szövetkezeti végrehajtá­sa mellett — a gazdálkodás szin- tentartása, töretlen folytatása fe­szített anyagi körülményeink el­lenére — szögezte le az elnök. Vágó Józsefnél tett látogatá­sunkat követően szót váltottunk az általa emlegetett hatvani ér­dekegyeztető fórum elnökével, dr. Czegka Miklóssal is, aki je­lezte, hogy hasznos érdemi vitá­kat követően az igénybejelen­tőkből verbuvált fórum megala­kult, s optimisták lehetnek, mi­szerint e fórum rendeltetésének megfelelően és az egyetértés út­jait keresve — ám az érdekekről sem feledkezve meg — végzi majd munkáját az elkövetkező időszakban. Moldvay Győző Tisztasági mozgalom Hatvan város önkormányzata és a városi Vöröskereszt vezető­sége elhatározta, hogy újraéleszti a nagy hagyományokkal rendel­kező tisztasági mozgalmat. Mivel a település rendje és tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után, a gondok megoldásához kérik a polgárok, intézmények, ifjúsági és felnőtt vöröskeresztes aktívák segítségét, munkáját. A mozgalom célja Hatvan tisztaságának, rendjének folya­matos megőrzése, az utcák, te­rek, közintézmények fásítása, vi- rágosítása. Egyben kérik a tö­megszervezetek, társadalmi szervek csatlakozását is. A tisz­tasági akció szervezésének irá­nyítását a vöröskeresztes vezető­ség magára vállalta, s az értékelé­si rendszert is kidolgozza. A követelményeknek megfe­lelő magán- és társasházakat ok­levéllel, illetve a „Tiszta udvar, rendes ház” táblával jutalmaz­zák. Böngésző a könyvtárban A lőrinci Magvető Könyvtár olvasóinak száma mára már jóval meghaladja az ezret. Rendszeresekké váltak az irodalmi estek, kiállí­tások, az igényes rendezvények. A könyvtárban klubok is működ­nek, s iskolások, óvodások számára is szerveznek különböző foglal­kozásokat. Március 18-án, szerdán délelőtt például a nagycsoportos óvodások könyvtári foglalkozására kerül sor, 20-án, pénteken dél­után 3 órakor általános iskolás lányoknak hasznos háztartási ismere­teket közölnek, a fiúknak pedig modellezőszakkört tartanak. (Fotó: Szántó György) Városképvázlatok A hatvani kórház A magyarság jövőjéről Rózsaszentmártonban Emlékpark Lőrinciben? Lőrinci képviselő-testülete döntött a város szívében lévő ré­gi temető hasznosításáról. Egy­ben lehetőséget nyújtanak arra, hogy akik elhunyt hozzátartozó­ikat az új temetőbe kívánják átvi­tetni, azt június 30-ig megtehes­sék. A temető helyén emlékpark létesül, amelynek munkálatai még az idén nyáron elkezdőd­nek. A központi emlékmű elké­szítésére Nagy László, Selypen élő fafaragó művész kapott meg­bízást. A tervét a képviselő-tes­tület nagy tetszéssel fogadta. A még épségben lévő, el nem szállí­tott síremlékeket beépítik majd egy, a későbbiekben megterve­zendő közös emlékműbe. Egye­lőre kérdéses az orosz obeliszk sorsa, erről hamarosan dönt az önkormányzat. A hagyományokhoz híven Rózsaszentmártonban az idén is megrendezik a Magyarság Jövő­je Társaság kulturális napját. A március 14-i, egésznapos ren­dezvénynek a település művelő­dési háza ad otthont. A program délelőtt 11 órakor koszorúzási ünnepséggel kezdő­dik, amelyen a Felvidékről érke­ző Schubert vegyeskar énekli el a Himnuszt. Ezt követően a társa­ság képviselője, Váray Károly mond ünnepi beszédet. A délután 1 órakor tartandó ünnepi nagygyűlés keretében Regéczi Nagy László, a Magyar Köztársaság Elnöki Hivatalának főosztályvezetője köszönti az egybegyűlteket, majd a település polgármestere, Láng Jánosné beszél a község múltjáról és jö­vőjéről a vendégeknek. A későb­biekben egyebek mellett Nagy Kornélia Erdélyből érkező nyel­vész tart előadást az erdélyi ma­gyarság helyzetéről. A beszédek és hozzászólások után nagyszabású kulturális program veszi kezdetét. Ezen belül Váray Kárroly: Autónom- gyűrű című verse hangzik el több nyelven, majd a zselizi Voces Selysienses kamarakórus műso­rát hallgathatják meg. A zenés produkciót versek követik, majd Balogh Enikő brácsaművész lép színpadra. A délután folyamán Bodor Miklós és kultúrcsoportja, valamint a Debreceni Vegyeskórus mutat­kozik be a közönségnek. A záróprogram keretében a rózsaszentmártoni hagyo­mányőrző csoport műsorát te­kinthetik meg a résztvevők. A Balassi Bálint u. 16. sz. alatt találjuk Hatvan és körzetének egészségügyi ellátó központját, az Albert Schweitzer Városi Kórház és Szakorvosi Rendelő Intézetet. A nyolcemeletes, 532 ágyas jelenlegi épületet a Grassalko- vich-kastély parkjában 1963- ban kezdték építeni, és 1967. no­vember 7-én adták át rendelteté­sének. A rendelőintézetet a He­ves Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. (Az épületet mutatja be id. Demény-Dittel Lajos fotója.) A település egészségügyi ellá­tásáról 1926-tól van írásos emlé­künk, ekkor feljegyezték, hogy Hatvanban letelepedett Maltek Ferenc sebészorvos. Később — 1737 és 1744 — között Goldstein Osvald gyógyított mint sebész (az ő idejében pusztított 1739 áprilisa és 1740. január 20-a kö­zött az 568 hatvani áldozatot kö­vetelő pestisjárvány), majd a ka­pucinus rend tagjai kezelték a betegeket. A szerzetek feloszla­tása után — 1787-ben — telepe­dett le ismét orvos, Bruphán Ig­nác. Ezt követően száz évig nem tudunk orvosról Hatvanban. Szepes (Schütz) Béla: „Hatvan, Heves megyei község története” című műve említi, hogy 1873- ban két magánorvos élt Hatvan­ban: Lefebre János és Klein Li- pót. A kolerajárvány hatására 1876-ban — hatvani székhellyel — körorvosi állást szervezett a város, ekkor létesítettek egy szü­lésznői állást, létrehoztak egy fertőtlenítőállomást, és alkal­maztak egy halottkémet is. A kórház egyik jogelődje a tü­dőbeteg-gondozó intézet. A tbc- sek gondozása 1918-ban indult meg a Kórház utcában, a jelenle­gi szociális otthon helyén állt egykori hadi kórházban. A mai rendelőintézet elődjét 1958-ban rendezték be a cukor- és konzervgyár tulajdonában le­vő Vécsey utcai épületben; fog­orvosi, sebészeti, gyerek- és bel­gyógyászati, szemészeti, rönt­gen- és laboratóriumi szakren­delés céljára. Ugyanekkor kez­dődtek meg a Grassalkovich- kastély kórházzá történő átalakí­tásának munkálatai. 1961-ben megnyitották a kastély földszinti rendelőjét és az emeletén beren­dezett 40 ágyas sebészeti osz­tályt. A nagy forgalom miatt ha­marosan emelni kellett az ágyak és a személyzet számát. (1963- ban 9 orvos, 23 ápoló- és műtős­nő látta el a betegeket.) 1962- ben beindult a véradóállomás te­vékenysége is. A kórházban ki­alakuló zsúfoltság miatt az egészségügyi minisztérium már ekkor elhatározta az új, mintegy százezer lakos kiszolgálására ter­vezett kórház építését. Az 1967 őszén átadott kórház 452 fekvő­beteget volt képes fogadni, a kastélyban pedig egyidejűleg 50 fekvőbeteget gyógyíthattak a se­bészeti osztályon. (Később az utóbbi is átkerült a főépületbe.) Jelenleg 10 osztály vesz fel fek­vőbeteget, és több mint nyolc- százán dolgoznak a kórházban, ahol komoly tudományos ku­tatómunka is folyik. ^Például a rákdiagnosztika és az ossejtkuta- tás területén számottevő tudo­mányos eredményeket értek el.) A Tudományos Tanács — mely­nek dr. Popovits József a titkára — rendszeresen szervez előadá­sokat, tudományos üléseket, több ízben megrendezte a Heves megyei orvos-gyógyszerész na­pokat. (A legutóbbi ilyen ren­dezvényt 1991. október 17-18-a között tartották a fenyőharaszti kastélyszállóban.) Az intézet 1989-ben vette fel Albert Schweitzer, a humanista orvos nevét. Ekkor avatták fel Borsos Miklós alkotását, az Al­bert Schweitzert ábrázoló dom­borművet, amely jelenleg is a kórház tulajdonában van. Demény-Dittel Lajos Városháza — ünnepi díszben Hatvanban a március 15-én rendezendő eseményekről a Magyar Televízió is készít felvételt. Ez a tény is közrejátszik abban, hogy a Kossuth téren lévő Városháza homlokzati részét erre az alkalomra gon­dosan feldíszítik. A mellvédrészre piros — fehér — zöld színű drapéria és egy aranyszínű kupola kerül az előzetes tervek szerint. Felvételünk az előkészítő munkálatokat örökítette meg. Egyébként a tévé által forgatott felvétel március 19-én 20-21 óra között kerül adásba a TV7-2 csatornáján.

Next

/
Thumbnails
Contents