Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
HOGYAN LESZ EGY GYÖNGYÖSI VENDÉGLŐBŐL „KÖZÉRDEK”? — A TEMPLOM MELLETT NE...! (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁRCIUS 3. KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ffl. ÉVFOLYAM 53. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT JOLLYJOKER BÁRBAN Gyöngyösön a postával szemben a WEBÁK KFT. játéktermet nyitott! Nyerőautomaták, Royal Dartes, biliárdasztalok. Szünnap nincs. Nyitva tartás: , reggel 5.30-tól 2 órái Ukrán miniszter Für Lajos hofivédelmi miniszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Konsztahtyin Morozov vezérezredes, az Ukrán Köztársaság honvédelmi minisztere. A vendég Für Lajos betegsége miatt hétfőn Raffay Ernő politikai államtitkárral folytatott hivatalos tárgyalásokat. Morozov az előzetes program szerint kedden találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, és udvariassági látogatást tesz Göncz Árpád köztársasági elnöknél. Ezt követően a Honvédelmi Minisztériumban várhatóan kétoldalú katonai együttműködési szerződést ír alá. A kétnapos látogatás sajtótájékoztatóval zárul. Hazánkban az üzbég miniszterelnök Hétfőn munkalátogatásra Magyarországra érkezett Abdul- hasim Mutalovics Mutalov, az Üzbég Köztársaság miniszterelnöke. Az üzbég kormányfő kétnapos munkalátogatása alkalmával aláírják a magyar-üzbég alapszerződést és a diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő jegyzőkönyvet. Tömeges autókoccanások Hétfőn reggel Bicske térségében az Ml-es autópályán a sűrű köd miatt 17 autó szaladt egymásba, majd később további sorozatos koccanások történtek, s ezért a rendőrség mindkét irányban lezárta az autópályát. A jelzések szerint 14 ember sérült meg, közülük négyen súlyosan. Tömegverekedés Jobbágyiban Jobbágyiban szombaton késő este ismeretlen tettesek karókkal összetörték L. István és M. Miklós személygépkocsiját, majd a helyszínen tömegverekedés kezdődött, amelyben 60-70 ember csépelte egymást. A helyszínre érkező rendőij árőrök gumibotokkal csaptak szét a garázdák között, és 25 személyt előállítottak, de nem vettek őrizetbe senkit. Korszerűsítés Kékestetőn S Az árva épületszárny... Új kórház, betegek nélkül Évekkel ezelőtt a megyei lapban is sok szó esett a kékestetői szanatórium áldatlan körülményeiről. Életveszélyes épületről beszéltek, cikkezett az újság, s volt idő, amikor a helyzet orvoslására még csak gondolni sem lehetett. Aztán változott a megítélés, s elkezdődhetett az egészségügyi létesítmény régóta várt felújítása, korszerűsítése. Országos pályázat nyerteseként — a szakma teljes meglepetésére — egy markazi magánvállalkozó, Hadobás Ferenc kapott megbízást a generálkivitelezésre. Ha az iparos régen túl is volt már a szárnypróbálgatáson, a feladat meglehetősen szokatlan munkát jelentett számára. A hazánkon túl sem ismeretlen intézmény siralmas állapotú épületszárnyát úgy kellett rendbe tenni, hogy a másikban természetesen folytatódott a gyógyítás. Jöttek-men- tek a betegek, s nemcsak látogatóik, hanem a Mátra csúcsán megforduló kirándulók is árgus szemekkel, türelmetlenül figyelték az építkezést. — 1990 nyarán láttunk a dolgunkhoz — idézi a fővállalkozó —, s egy sereg olyan tennivalóval találtuk magunkat szemben, amire úgyszólván egyáltalán nem számítottunk. Aztán egyiket a másik után szerencsésen, sikeresen elvégeztük. A tervezett vakolatmunka tízszeresével is megbirkóztunk. Úgy jutottunk túl a teljes tetőcserén, hogy menet közben az egész szerkezetet és az elképzelt anyagot is megváltoztattuk. Megbízásunk teljesítése során új liftházat, körlépcsőt, vizesblokkokat építettünk, megerősítettünk áttört födémeket. Falakat húztunk, egységesebbé, szebbé tettük az egész homlokzatot, teljesen átalakítottuk a bejárati részt. Rendkívül zavaróak voltak számunkra az idefenn ko- miszabb, hosszabb téli hónapok, a törmelékek, limlomok Gyöngyösre történő szállításai. Nem utolsósorban az alvállalkozóink vállalati átalakulásai, a fix összegű szerződésünk mellett bennünket különösen érzékenyen érintő árváltozások, az inflációs ártalmak. Ám mindenképpen tartani akartuk magunkat az ígéretünkhöz, s így még tavaly december közepén megtörténhetett a műszaki átadás-átvétel. Az elkészült vadonatúj épület a magyar kórházaknál vonzóbbakhoz szokott külföldi szemével nézve is — igazi szanatórium benyomását kelti megjelenésében. (Folytatás a 3. oldalon) Húsz százalékkal szaporodtak a bűnesetek A hatvani kapitányság számvetése Lőrinciben dett, közvetlen rendőri jelenléttel függ össze, ugyanis ebbéli dolgok miatt a polgároknak nem kell már Hatvanba jönniük, rögtön helyben megindulhat egy- egy bűneset földerítése. Az idei esztendő kapcsán kifejtette dr. Jusztin Ferenc, hogy legdöntőbb feladatuk a közlekedési rendőri szerv létrehívása Hatvanban, ami már régi lakossági igény kielégítését jelentené. E téma kapcsán dr. Lantos Bálint megyei főkapitány is egyetértését fejezte ki, hangsúlyozva, miszerint a probléma végső megoldása csak az idei esztendőre tervezett központi létszámfejlesztés függvényeként oldható meg. A főkapitány értékelése szerint egyébként a megye öt kapitánysága közül legeredményesebben tavaly a hatvani működött, s nagyon számít rá, hogy ez a lendület az idei esztendőben sem fog csökkenni. A rendőri számvetésen Varga Antal helyi polgármester is szót kért, kijelentvén többek között, hogy Lőrinci lakossága megelégedéssel viseltetik az önálló őrs működése iránt, s azt immár a magáénak érzi. (moldvay) Február utolsó napjaiban Lőrinciben rendezték meg a hatvani rendőrkapitányság 1991-es esztendőt értékelő ülését. Miért nem Hatvanban? Dr. Jusztin Ferenc városi kapitány szavai szerint szólt ez a gesztus Lőrinci várossá nyilvánításának, másrészt pedig úgy vélték, hogy e térségben itt alakult egy olyan új rendőrőrs, amelynek létrejöttét sokban elősegítette, támogatta a helyi önkormányzat. A rendőri számvetésen egyébként részt vett dr. Lantos Bálint alezredes, megyei főkapitány is, továbbá Varga A ntal polgármester társaságában üdvözölhették a lőrinciek dr. Gyetván Mihály városi vezető ügyészt és dr. Hóka József hatvani bírósági elnököt is. Az értékelés feladata persze dr. Jusztin Ferencre hárult, akinek beszámolójából megtudhattuk, hogy a rendőrkapitánysághoz kapcsolódó területen — 1990-hez viszonyítva — tavaly 20 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, s ennek vetületé- ben 1383 esetben fejeztek be eredményes nyomozást. Legnagyobb növekedés a lőrinci őrs területén volt, ami a megnövekeHétfői áremelések Nemcsak a kenyérfélék és a péksütemények Hétfőtől közel 20 százalékkal megdrágultak a kenyérfélék és a péksütemények — mondták a Sugár Csemege-Meinl Élelmiszer-áruházban. így a legolcsóbb félbarna kenyér kilója az eddigi 23,20 helyett 28 forintba kerül, míg a kézi kenyér 32 helyett 40 forintba. A zsemle és a kifli 2,50-ről 3 forintra drágult. Ezenkívül még számos sütőipari termék is megdrágult. Hétfőtől 10 százalékkal többet kell fizetni a Maggi levespo- rokért, egyes mézekért, valamint jó néhány fajta édességért is. Két űj legfőbbügyész-helyettes A mai ügyészi munkában leginkább méltánylandó, hogy történelmünk átmeneti szakaszában kell szilárd jogrendet biztosítani, amikor valami már elmúlt, és az új még nem alakult ki — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn a két új legfőbbügyész-helyettes, dr. Fábián János és dr. Sátori János beiktatásán. A köztársasági elnök a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi átalakulásból következően a megszokott formák felbomlottak, az országban megnőtt a bűnözés, és a bűnözés formái is mások a korábbiakhoz képest. Önöknek — hangsúlyozta — meg kell őrizniük a jogrendet, a társadalom hitét és bizalmát a fennálló jogrenddel szemben. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész leszögezte: a Magyar köztársaság ügyészi szervezete törvényes feladatának pontos végrehajtásával törekszik arra, hogy Magyarország egyre inkább kiérdemelje: mind idehaza, mind külföldön jogállamnak tekintsék. A jogállamért azonban mindennap meg kell küzdeni. (MTI) Pécsett Sikertelen rablás! kísérlet A benzinkutasok és a rendőrök lélekjelenléte, bátor közbeavatkozása hiúsított meg vasárnap este egy fegyveres rab lás i kísérletet Pécsett. A Harkányi úti Shell-benzin- kút napi bevételét este fél hét előtt egy harisnyaálarcos, gép- pisztolyos férfi akarta megszerezni, s szándékának az elesre töltött fegyverből leadott két lövéssel is nyomatékot adott. A benzinkutasok azonban nem ijedtek meg, s ahelyett, hogy átadták volna a pénzt, egyikük a támadóra vetette magát, s igyekezett megakadályozni a géppisztoly használatát. Addigra már a rendőrök is a helyszínen voltak, akiket közben egy izgatott női hang telefonon értesített a rablásról. Ä tettest, Zsíros Sándor harminckét éves újpetrei lakost a kísérletének kezdetétől számított nyolc perc múlva, a helyszínről elmenekült társát pedig egy órán belül a lakásán elfogták. A gyanúsítottak kihallgatását megkezdték, mindketten beismerő vallomást tettek. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja a rablási kísérlet vizsgálatát. Az elkövetőket egy korábbi súlyos bűncselekménnyel is gyanúsítják, s feltehetően annak következtében került a birtokukba a pécsi benzinkút elleni fegyveres támadásnál használt AK-géppisztoly. Százmilliós kár Leégett a csabai kenyérgyár Vasárnap este leégett a Békéscsabai Sütőipari Vállalat kenyérgyára. A tűzvészről a tűzoltókat este negyed hét után értesítették, s jó három órán át tartott az oltás, míg sikerült a lángokat megfékezni. A békéscsabai, gyulai, orosházi, mezőkovácsházi és szeghalmi tűzoltók 17 víz- és egy habsugárral oltottak. A beavatkozást megnehezítette, hogy az égő hungarocell hőszigetelőhöz nem lehetett hozzáférni: felülről az olvadó acéltrapéz lemezek, alulról az ugyancsak olvadó alumínium álmennyezet tette lehetetlenné a megközelítést. A leégett kenyérgyárban a gépek is megolvadtak, így tönkrement az üzem három nagy teljesítményű kemencéje is. A város ellátásának biztosítása érdekében a leégett kenyérgyár melletti süteményüzem is kenyeret, zsömlét, kiflit termel, s a békéscsabaiak kenyérellátásához hozzájárul a vállalat két vidéki ke- nyérgyára, valamint a szomszéd városok sütőipara is. A tűz keletkezésének okát szakértők bevonásával a tűzoltóság vizsgálja. Nem növeli az inflációt Márciustól kezdődik a kárpótlás Márciusban megkezdik az első kárpótlási jegyek átadását tulajdonosaiknak — tájékoztatta a sajtó képviselőit Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke hétfőn. Elmondta: mintegy 830 ezer ember adott be kárpótlási kérelmet a hivatalba, a bejelentett igények többsége — majd 3 millió — termőföldre irányul. Ház után 210 ezer, vállalkozás elvétele miatt 77 ezer kérelem érkezett. Sepsey Tamás hangoztatta: a tömegtájékoztatási eszközöknek azt kellene tudatosítaniuk az állampolgárokban, hogy a kárpótlási jegy magántulajdonossá válásra ad lehetőséget. Ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a közeljövőben egy oktatófilmet készíttet, amelyből a kárpótlásban érintettek megismerkedhetnek az árverések legfontosabb szabályaival. A hivatal vezetője szerint elképzelhető, hogy néhány helyen már a nyáron megtartják az első földárveréseket. Az árverések nagyobb részét várhatóan az ősszel rendezik. Sepsey Tamás kijelentette: a hivatal saját hatáskörében olyan ellenőrzési eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették — érdemi elbírálás nélkül is — az alaptalan igények kiszűrését. Hangsúlyozta: országszerte alakulnak az érdekegyeztető fórumok, amelyek segítik és ellenőrzik a szövetkezetek földkijelölési munkáját. Ezeknek a fórumoknak a felelőssége óriási, hiszen most dől el, mely földterületek kerülnek magántulajdonba. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egy újságírói kérdésre elmondta: nem helytálló az a vélemény, miszerint a kárpótlási jegyek kibocsátása növelni fogja az inflációt. Szakmai befektetőkre számítanak Privatizáció az Állami Könyvteijesztő Vállalatnál Gyors ütemben halad az Állami Könyvterjesztő Vállalat privatizációja — tájékoztatta az MTI-t Füzér István igazgató. Az állami mamutcég már korábban két önálló vállalattá alakult át, az egyik kis-, a másik nagykereskedelmi tevékenység gazdája lett. A két új vállalat egyszemélyes kft.-ként működik, egyelőre 100 százalékos állami tulajdonban, de hamarosan privatizálják azokat. Érdeklődnek külföldi befektetőktől is, komoly ajánlatot kaptak Ausztriából. A cég mintegy 100 üzlethelyiségéből 32 tartozott az előprivatizációs törvény hatálya alá, közülük nyílt árverésen 28 már gazdára is talált. Az első 32-t újabb 32 üzlet követi, ezeket a vállalat dolgozóinak kedvezményesen ajánlják fel, illetve szintén árverésen értékesítik őket. Füzér István nem aggódik amiatt, hogy a könyvesboltok privatizációja következtében esetleg kiszorulnak a piacról a nem nyereséges, de értékes kiadványok. Az üzletek ugyanis 5 éven át kötelesek könyvet árusítani, nem alakíthatók át más üzlettípussá. Másrészt az üzleteket nem a gyors profitszerzésben érdekelt beruházóknak akaiják eladni, hanem szakmai befektetőknek — kiadóknak, magánkönyvkereskedőknek, illetve antikváriusoknak —, akik hosszú távon és igényesen kívánják folytatni a mesterséget. (MTI)
