Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. március 3., kedd A kambodzsai békéért Hétfőn megérkezett a kambo­dzsai fővárosba hűsz indonéz ka­tonatiszt, az ENSZ eddigi leg­költségesebb és legnagyobb sza­bású békéltető akciója első lép­csőjének keretében. Az indonéz kontingens a kétmilliárd dollár­ba kerülő, 22.000 katonai, rend- fenntartó és civil világszervezeti tisztségviselőt magában foglaló békefenntartó erő része. Ennek feladata a négy rivális hadsereg lefegyverzése és az 1993. májusi választások lebonyolításának el­lenőrzése. Örmény rakétatámadás Az örmény ellenállók hétfőre virradóra rakétatámadást intéz­tek az azerbajdzsánok lakta ka- rabahi város, Sasa ellen. A bakui közlés jelentős károkról számolt be, áldozatokról azonban nem tett említést.. A várost az utóbbi napokban ért támadások arra engednek következtetni, hogy örmény részről Susával szemben ugyanazt a taktikát követik, mint azerbajdzsán oldalról az örmé­nyek lakta Hankendi (Sztyepa- nakert) ellen: porig rombolni a várost, és fizikailag megtörni az ellenállást. Az államközösségi haderők egyik szóvivője hétfőn Moszkvában megerősítette, hogy a karabahi székvárosban ál­lomásozó gépesített lövészezre­det a Kaukázuson túli katonai körzet egy másik térségébe ve­zénylik át. Palesztin elutasítás A washingtoni Közel-Kelet konferencián résztvevő palesztin delegáció elutasította azt az izra­eli javaslatot, amely korlátozott önkormányzatot helyezett kilá­tásba a megszállt területeken élő palesztinoknak. A Reuter hír- ügynökség értesülései szerint a palesztin delegáció úgy véli, hogy a tárgyalásokon képviselt izraeli álláspont nem hivatalos, és csak a küldöttség tagjainak nézeteit tükrözi. Az izraeli tár­gyalóküldöttségnek csütörtökön átadott, de csak vasárnap nyilvá­nosságra kerülő palesztin válasz szerint Izrael „apartheidhez ha­sonló rendszert” kíván létrehoz­ni az általa megszállt területeken. Szlovák partnerekkel Véleménycsere a hősi vízi erőműről A Szlovák Nemzeti Tanács Külügyi Bizottságá­nak küldöttsége Jan Petko alelnök vezetésével tár­gyalást folytatott a magyar fővárosban. A magyar tárgyalódelegációt Csóti György, a magyar Ország­gyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke vezette — tudatja az Országgyűlési Sajtóiroda az MTI-hez el­juttatott hétfői közleménye. A dokumentum kiemeli: „A megbeszélések so­rán a magyar fél tájékozódott a szlovák politikai pártok álláspontjairól Szlovákia lehetséges állam­jogi felépítését illetően, a készülő alkotmányterve­zetről”. Véleményt cseréltek a bősi vízi erőmű komplexumáról, melyet „szlovák részről nem kí­vánnak a közelgő választási események középpontjá­ba állítani”. A magyar küldöttség kifejtette: semleges szakértők bevonásával szakmai kérdésként kívánják kezelni az ügyet, a végső megoldásig szeretnék, ha a szlovák fél felfüggesztené a munkálatokat. A közle­ményből kiderül: a résztvevők „információkat hall­gattak meg az 1991 novemberében, Pozsonyban elfo­gadott kisebbségi nyilatkozat realizálásának esélyei­ről, melyet 47 európai kereszténydemokrata párt és mozgalom képviselői írtak alá”. Tirinda Péter, a szlo­vák küldöttség tagja, parlamenti képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy a nyilatkozat eddig csak kivonatosan jelent meg szlovák nyelven. „Mohó Buzogány” A vihar elvonult, a katonák maradtak Egy évvel a Sivatagi Vihar el­nevezésű Öböl-háború befejezé­se után még mindig jelentős lét­számú amerikai haderő tartóz­kodik a helyszínen — jelenti az AP amerikai hírügynökség. A szövetséges koalíció régóta fel­bomlott, de az Egyesült Államok katonáit továbbra is készenlét­ben tartják Szaúd-Arábiában. Vannak ott a többi között Patriot rakéták, amelyek rakétatámadá­sok elhárítására szolgálnak, s ál­lomásoznak lopakodók és más harci repülőgépek is. Jeff Sammons a szóvivője an­nak a parancsnokságnak, amely a floridai McDill légitámasz­pontról irányítja az Öböl kör­nyéki katonai műveleteket. Mint közölte, nem tűztek ki semmi­lyen időpontot az amerikai had­erők visszavonására. Washingto­ni vélemény szerint Bush elnök szándékosan tartja bizonytalan­ságban a világot a katonák haza­térésének időpontjáról. A hadsereg szóvivője elmond­ta, hogy pontosan 24.823 főnyi amerikai szárazföldi, tengeri es légi haderő, valamint egy tenge­részgyalogos alakulat van még az Öböl térségében. A háború ide­jén ez a szám 541 ezer volt. Az amerikaiak egyébként a napokban 13 napos közös had­gyakorlatot kezdenek kuvaiti csapatokkal „Mohó Buzogány” fedőnévvel. Ez csak egyike a ter­vezett hasonló hadgyakorlat-so­rozatnak. A Pentagonban dolgozó, ma­gukat megnevezni nem kívánó magas rangú amerikai tisztek szerint három oka van annak, hogy nem vonják ki a csapatokat Szaúd-Arábiából: 1. Szaddám Húszéin uralmon maradása és ellenállása annak az ENSZ-határozatnak, amely sze­rint meg kellene semmisíteni az iraki rakétákat és minden más tömegpusztító fegyvert. A Bush- kormányzat az ENSZ-célok tel­jesítését kívánja a katonák hely­színen tartásával előmozdítani. 2. A szaúdi kormány rossz ér­zései Szaddám Huszeinnel kap­csolatban. Két Patriot rakéta­egységet éppen a szaúdi kor­mány kérésére küldtek a múlt év szeptemberében a helyszínre. 3. Folyamatban levő tárgyalá­sok Washington és a szaúdi kor­mány között arról, hogy ameri­kai katonai felszerelés állandó jelleggel maradjon a királyság­ban. Ez megkönnyítené és meg­gyorsítaná az amerikai segélye nyújtást válság esetén. A Pentagon eredetileg egy egész páncélos hadosztály sza­mára elegendő hadianyagot szándékozott Szaúd-Arábiában hagyni, most azonban a légierő gyors bevetéséhez szükséges fel­szerelés raktározására tért át. Magukat a repülőgépeket nem állomásoztatják ott nagy szám­ban, tekintettel a szaúdiak érzé­kenységére, csupán alkatrésze­ket és más szükséges felszerelést. Feldühítette Busht — elbocsátották A texasi San Antonióban az Egyesült Államok és hat latin-ame­rikai ország drogellenes csúcsértekezletét lezáró sajtóértekezleten történt, hogy Brian Karem, a KMOL-tévé tudósítója kétségbe vonta az értekezlet hasznosságát, és „tréfának” nevezte azt. Ez a közbeszólás láthatóan felbőszítette ugyan George Bush el­nököt, de elnézést kért vendégeitől a „kis kitérőért”, és nem fojtotta bele a szót a tudósítóba. Annál inkább megtette ezt a KMOL-tévé ve­zetősége — Brian Karemet ugyanis másnap rövid úton elbocsátották állásából. Ron Harig, a televízió igazgatója szerint azzal az indoklás­sal, hogy a tudósító „szívóskodott és agresszív volt”. Maga Karem az eset után úgy nyilatkozott, hogy elbocsátása „rossz fényben tünteti fel az amerikai alkotmányban deklarált szólás- szabadságot”. Kijelentette: „Úgy gondolom, hogy háborúban és bé­kében egyaránt jogomban áll kimondani a gondolataimat, és védel­mezem azt a jogomat, hogy az Egyesült Államok elnökének kérdést tegyek fel arról, amiről csak akarok”. 1990. júniusban különben egy bíróság hat hónapi börtönbünte­tésre ítélte Brian Karemet, mert nem volt hajlandó megnevezni azt az illetőt, akinek segítségével telefoninterjút készített egy gyilkosságért börtönbe zárt elítélttel. Végül azonban 13 nap elteltével szabadlábra helyezték, miután az illető feloldotta őt a titoktartás kötelezettsége alól, mire ő megnevezte forrását. Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 31,56% 31,07% átlagos: 31,47 % 30,94 % minimum: 31,00% 30,81% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. V Bosznia-Hercegovina Úttorlaszok a fővárosban Bosznia-Hercegovina főváro­sában vasárnap lezárult a köztár­saság függetlenségéről tartott népszavazás. Hétfő reggel óta út­torlaszok zárják el a fővárosából kivezető összes útvonalat. Az AFP tudósítója szerint éjfélre a nagyrészt szerbek lakta újváros körül emeltek barikádokat. A boszniai főváros utcái kihaltak, a városi közlekedés teljesen meg­bénult. A rádió felhívásokat su­gároz, amelyben arra kérik az el­torlaszolt városrészek lakóit, hogy ne menjenek dolgozni, és gyermekeiket ne küldjék iskolá­ba. Szarajevóban hétfőre virra­dóra hárman életüket vesztették a lövöldözések következtében, s heten megsebesültek — közölte a városi klinika. Sokan most azért vannak életveszélyben, mert a barikádok és a közlekedési boj­kott miatt nem tudnak eljutni a kórházhoz, jóllehet, sürgős keze­lésre szorulnának. Rijad Külügyminiszteri értekezlet Vasárnap Rijadban megkez­dődött az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsának külügyminiszteri értekezlete. Az AFP jelentése szerint a hat or­szág — Szaúd-Arábia, az Egye­sült Arab Emírségek, Katar, Ku- vait, Omán és Bahrein — politi­kusai a Perzsa-öbölben zajló ese­ményeket vitatják meg. Kuvait külügyminisztere felszólalásá­ban hangsúlyozta: Irak továbbra sem hajija végre az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa által hozott ha­tározatokat, s ezért a világ orszá­gainak még nagyobb nyomást kellene kifejteniük Bagdadra, hogy megsemmisítse tömegpusz­títófegyvereit. Tripoli engedett Tripoli kész kiadni egy semle­f es országnak azt a két líbiai tit- osügynököt, akiket az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az­zal vádol, hogy ők robbantották fel 1988 decemberében a skóciai Lockerbie felett a PanAm New Yorkba tartó járatát. A döntésről Ibrahim Mohammed al-Basari líbiai külügyminiszter azután számolt be, hogy Kairóban va­sárnap találkozott Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszterrel, majd Eszmat Abdel Megiddel, az Arab Liga főtitkárával. Brzezinski Közép-Európáról A Nyugatnak több támogatást kell nyújtania A Nyugatnak nincs politikai és erkölcsi joga arra, hogy a kö­zép-kelet-európai új demokráci­áktól a nagymértékű, tartós munkanélküliség elfogadását igényelje. Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehszlo­vákiának nagyobb támogatást kell nyáj tani, és be kell őket vonni valamelyik nyugati biztonsági szervezetbe, mert a biztonsági vákuum ebben a kényes térség­ben mindenkinek árt. Erről irt Zbiegniew Brzezinski, a Fehér Ház volt nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Az ismert politológus vasár­nap a The Washington Postban megjelent cikkében rámutatott: a Kelet-Európa, s a volt Szovjet­unió vonatkozásában folytatott nyugati politikában sok a retori­ka, a látványos gesztus, de hiány­zik a konkrét stratégia. — A Nyugatnak, s pénzügyi intézmé­nyeinek nagyobb érzékenységet kell tanúsítania az átmenet kö­zép-európai társadalmi problé­mai iránt — mutatott ra Brze­zinski. Elfogadhatatlan, hogy 1992 végére Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelor­szágban 15-20 százalékos legyen a munkanélküliség, s e milliókat ne védje semmiféle szociális há­ló. Mind a nemzeti össztermék, mind az életszínvonal hanyatlik, így várhatóan csökken majd a demokrácia vonzereje, a hit a pi­acgazdaságban, a bizalom a Nyugatban. A különbség az egy fore jutó nemzeti jövedelemben a nyugati szomszédokhoz viszo­nyítva hosszú távon is riasztóan nagy marad majd. Brzezinski szerint a Nyugat­nak stratégiai érdeke, hogy a há­rom ország a pluralista demokrá­cia sikeres modellje legyen, hi­szen ezzel Oroszországot is segí­tenék bevonni az európai kere­tekbe. Ezért a legkevesebb, hogy a Nyugat a három közép-európai országnak segítsen az ideiglenes szociális háló megteremtésében, ugyanakkor nem adhat dogmati­kus gazdaságpolitikai tanácso­kat: nem minden állami tulajdon rossz, s egyes esetekben nem is pótolható mással. A vegyes gaz­daság szilárdabb, társadalmilag építőbb lehet, különösen olyan országokban, ahol hiányzik a ha­zai tőke, s az ország fő ipari-tech­nológiai értékeinek idegen kézbe adása erősítheti az idegengyűlö­letet s a társadalmi feszültségeket — írta. Elévülési törvény Ma hirdeti ki döntését az Alkotmánybíróság A Zétényi-Takács-féle törvényt a Parlament tavaly ősszel fogadta el, de a köztársasági elnök élt törvény adta jogával, és aláírás előtt alkotmányossági aggályainak megfogalmazásával az Alkotmánybí­rósághoz fordult. A testület hétfőn még apróbb finomításokat végzett a határo­zattervezeten, s várhatóan mai teljes ülésén hirdeti ki döntését. A határozathirdetésen az alkot­mánybírósági törvényben felso­rolt közjogi méltóságokon — a köztársasági elnökön, a minisz­terelnökön, az Országgyűlés el­nökén, a Legfelsőbb Bíróság el­nökén, a legfőbb ügyészen es az igazságügy-miniszteren — kívül csak meghívottak: parlamenti képviselők, külföldi követségek képviselői, valamint a sajtó mun­katársai vehetnek részt az ülé­Az Országgyűlés szeptember 2-án sürgősséggel vette fel az őszi ülésszak napirendjére Zété- nyi Zsolt és Takács Péter MDF- es képviselők törvényjavaslatát, amely a Büntető Törvénykönyv módosítását szorgalmazta annak érdekében, hogy az emberölés, a hűtlenség és a hazaárulás büntet­hetősége ne évülhessen el, ha e bűncselekményeket 1944. de­cember 21. és 1990. május 2. kö­zött követték el, és az állam poli­tikai okból nem érvényesítette büntetőigényét. A módosító törvényjavaslat felett viharos vita dúlt parlamen­ti pártok képviselői között. A kormánypártok a dokumentu­mot elfogadásra alkalmasnak ítélték, míg az ellenzéki pártok közül a Fidesz és az MSZP eluta­sította, a szabaddemokraták pe­dig tartózkodó álláspontra he­lyezkedtek. Az MDF-képviselők egyebek között azzal érveltek, hogy a ma­f yar jogrendben nem példa nél- üli a megszűnt büntethetőség újraélesztése, továbbá az igaz­ságtétel ügye, és ezen belül az el­számoltatás a pártok többségé­nek választási programjában sze­repelt. Az SZDSZ helytelennek tar­totta a törvényjavaslat beterjesz­tését, mert sebeket tép fel, és nem járulna hozzá a magyar tár­sadalom megtisztulásához. A nemzetnek nem a 35 évvel ezelőtt elkövetett bűnökre, hanem a mai életre kellene koncentrálnia. Az FKGP támogatásáról biz­tosította a törvényjavaslatot, de aggályait fejezte ki, hogy a politi­kai felelősséggel „szemben nem jól működik” a büntetőjog. Az MSZP egyik legfőbb kifo­gása az volt, hogy a törvény kivé­teles jellegű szabályozást valósít meg, s kétséges az is, hogy 30-40 évvel ezelőtt elkövetett bűncse­lekmények miként bizonyítha­tók. A Fidesz véleménye szerint a törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a nemzetközi jognak, sem pedig a nemzetközi egyezményeknek. A tervezet hibája, hogy az igazi bű­nösök kibújhatnak a jog gyűrűjé­ből, s csak néhány emberen sta­tuálnak példát. KDNP támogatta a javaslatot, mivel úgy vélték, szükség van az indulatoktól, bosszú- vagy re- vansvágytól mentes felelősségre vonásra. A múlt mielőbbi lezárá­sát javasolták, a bűnözők néven nevezésével. A parlamenti határozathoza­tal során az eredeti tervezetet két pontban módosították: a haza­árulás és az emberölés mellett a halált okozó testi sértések eseté­ben is kezdődjön újra az elévülési határidő. Megváltoztatták a jog­szabálytervezet címét, „Az 1944. december 21. és 1990. má­jus 2. között elkövetett és politi­kai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetosé- géről szóló törvény”-re. Az Országgyűlés 1991. no­vember 4-én a törvényt 197 igen szavazattal, 50 ellenében, 74 tar­tózkodás mellett elfogadta. Göncz Árpád, a köztársaság elnöke 1991. november 18-án indítvánnyal fordult az Alkot­mánybírósághoz, amelyben a törvény alkotmányellenességé­nek előzetes vizsgálatát kérte, ugyanis azzal kapcsolatban több oldalról alkotmányossági aggá­lyok merültek fel. Az Alkotmánybíróság de­cember 17-én a zártkörű ülésen meghallgatta az indítványt be­nyújtó köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az igaz­ságügy-minisztert és a legfőbb ügyészt. Az elévülési törvénytervezet alkotmányellenességének vizs­gálatával a testület azóta tizen­egy alkalommal foglalkozott, és az indítvány részleteire is kitelj e- dő rendkívül alapos vizsgálatot folytatott.

Next

/
Thumbnails
Contents