Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07-08 / 57. szám

HÍRLAP, 1992. március 7-8., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. A sugárzás tüdőrákot okozhat Középiskolások vetélkedője Nagyszabású vetélkedőt ren­dez a Berva-klubban — Eger kö­zépiskolásai számára — az Egri Diákok Egyesülete. A program tegnap kezdődött, egy vidám, fiatalos vetélkedővel, majd egy hajnalig tartó bulival folytató­dott. A rengeteg rendezvényt követően ma adják át azokat a nyereményeket, amelyeket a Trader Kft., a Sinus műszaki ke­reskedés, a Hungária Biztosító és a Hungária Szuperinfó ajánlott fel. Túra Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont és az Eged DSK ismét túrát szervez. Útvonaluk: Felsőtárkány — Rókalyuk-tető — Jánosháza — Bivaly-orom — Galyatető — Bélkőnyak — Bél­apátfalva — Eger. Gyülekező: ma 8.40-kor az autóbusz-pályaud­varon. A rendezők minden ter­mészetbarátot és érdeklődőt várnak. Mise hallássérülteknek Vasárnap délután 5 órakor Egerben, a megyei kórház Szent Artrta-kápolnájában tartanak a hallássérültek számára misét. Toldi, a Hold-hős (Folytatás az 1. oldalról) A sugárterhelés időben elhú­zódva áll elő — radon miatti he­veny sugárbetegségről nem tud a szakirodalom —, így tehát las­san, évek alatt következik be a betegség, ami esetünkben rossz­indulatú daganatot, azaz tüdőrá­kot jelent. Mindezeket az urán­bányászok egészségi állapotának vizsgálata nyomán feltételezik, arra ugyanis bizonyíték nincs, hogy az ilyen, lakáson belüli ra­don tényleg ugyanolyan káros-e. Dr. Sztanyik B. László az előbbiek okán hangsúlyozta: ha a derecskéi helyzet nem javul, vagy nem javítható megfelelő in­tézkedésekkel, vagyis hosszú ideig magas marad a radonkon­centráció, akkor tartani kell at­tól, hogy a községben megnövek­szik a tüdőrák gyakorisága. Ám pillanatnyilag a metán és a szén­dioxid a nagyobb gond. El­mondta azt is, hogy az intézetben hétfőn tartott szakértői értekez­leten megfogalmazták javaslata­ikat. Eszerint javasolják a hely­színi mérések folytatását, s addig is, amíg a szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az érintett derecskéi lakosok szel­lőztessenek gyakrabban a lakás­ban. Ha ez utóbbi nem vezet eredményre, mesterséges szel­lőztetésre lesz szükség, amennyi­ben pedig ez sem segít, minden­képpen ki kell költöztetni a lakó­kat. Remélik persze, hogy ez nem következik be. A professzor végül újra kiemelte, hogy csak a hosszú időn át tartó magas ra­donkoncentráció az, ami káros, tehát a vizsgálatokat végző pol­gári védelmis és egyéb szakem­berek megnyugodhatnak, őket nem fenyegeti a tüdőrák. A megbeszélésen elhangzott az is, hogy továbbra is szükség lesz a lakosság türelmére. Márci­us végére várhatóan meglesznek az elsődleges, alapvető ismeretek a derecskéi gáz ügyében, s akkor már az elhárítás is megtervezhe­tő. Amennyiben az elhárítást — valószínűleg áprilisban — meg tudják kezdeni, senkit sem zak­latnak tovább a mérésekkel. A fórumon a Belügyminisztérium részéről jelen lévő Szabó Imre pedig arról szólt, hogy azt az ősz- szeget, amelybe a vizsgálatok ke­rülnek, nem lehet a helyi önkor­mányzat nyakába varrni, s a BM biztosítani fogja a kellő anyagi fedezetet. (Egyébként eddig minden szervezet és intézet, amely részt vett a helyzet tisztá­zásában, a mérésekben, saját költségvetéséből biztosította er­re a pénzt.) Szintén tegnapelőtt, a délutá­ni órákban, a köztársasági meg­bízott területi hivatalvezetője, dr. Balás István vezetésével ülé­sezett a községben az az operatív bizottság, amely a probléma megoldása végett jött létre. E bi­zottságnak a Központi Bányá­szati Fejlesztési Intézet a helyzet rendezésére egy tervezetet adott át. Ugyanezen a napon délután rendkívüli, zárt ülést tartott Mát- raderecske önkormányzata is, amelyen természetesen a gázzal kapcsolatos további teendőkről esett szó. Rénes Marcell A japánokat érdekli az egri bor és a bútor A Jetro a minőséget keresi Március 9-én, hétfőn délután 5 órakor az Egri Ifjúsági Házban folytatódik A magyarok mitikus történelemképe című sorozat. Az előadó, Pap Gábor művé­szettörténész ez alkalommal Tol­diról, a Hold-hősről beszél a hallgatóságnak. Fordítóiroda A miskolci Bölcsész Egyesület szervezetén belül nemrégiben megnyitották Miskolcon azt a fordító-, leíró- és tolmácsirodát, (FOLIR), amely a Bajcsy-Zsi- linszky út 17. szám alatt találha­tó. Ezen a helyen vállalnak an­gol, német, francia, olasz, spa­nyol, finn, dán, portugál, török, ukrán, szlovák, román, kínai, ja­pán, arab, héber, valamint ókori, középkori és újkori latin, illetve görög nyelvi fordításokat. Az ér­deklődők jelentkezését a 46/ 346-007 telefonszámon is vár­ják. A Biblia világa Nagy sikerrel zajlik az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán A Biblia világa című sorozat, amelyet Szilvási József lelkész-újságíró vezet. Ez alka­lommal — március 11-én — a Megtalálták-e Péter apostol há­zát? címmel hallhatnak izgalmas előadást a megjelentek. A ren­dezvény ezúttal is szerdán este 8 órakor kezdődik a Líceum föld­szinti 1-es számú előadótermé­ben. Kereszt­rejtvényünk nyertesei A február 29-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „A si­kernek sok apja van, de a kudarc mindig árva!” A jó választ bekül­dők közül a következő szeren­csések nyertek százforintos könyvutalványt: Vereb László (Recsk), Sipos Károlyné (Szent­domonkos) és Szalai Mihály né (Sarud). Gratulálunk! A mai 12. oldalon található feladványunk megfejtését március 13-ig küld­hetik el címünkre — Eger, Bar- kóczy u. 7. Pf. 23. Történelmi filmklub Hevesen március 12-től indul az a filmklub, melynek címe: Történelem, képekben. A soro­zat alkotásai a világ históriájának legjelentősebb eseményeihez kapcsolódnak. Legelőször XIII. Ramszesz élete kerül a vetítővá­szonra (Fáraó I-IL). A vetítések szerdai napokon lesznek a helyi Móricz Zsigmond Művelődési Központban, este 6 órai kezdet­tel. Két napra hazánkba érkezett a Jetro, a japán külkereskedelmi szervezet delegációja. Csütörtö­kön a húsz üzletember árubemu­tatót tekintett meg Budapesten, míg vezetőik a minisztériumok­ban tettek látogatást. Pénteken Egerbe érkeztek, s felkeresték az Agria Bútorgyárat és az Eger­vint, illetve két magánvállalko­zónál is jártak. Míg a küldöttség tagjai ismer­kedtek az üzemekkel, illetve a vállalkozókkal, addig a városhá­zán tárgyalt Noritada Ito, a Jetro elnöke, és Akira IIda és Hayato Taguchi, a szervezet két igazga­tója. Habis László alpolgármes­ter tájékoztatta őket a település életéről, gazdaságáról. Mint a vendégek elmondták, hazájuk­ban elsősorban a minőség szá­mít, közepes és rosszul csoma­golt portékát akkor sem vesznek meg a japánok, ha az olcsó. Idén a Jetro cég intenzívebb kapcsola­tot szeretne kiépíteni Magyaror­szággal is. Egerben elsősorban a bor, illetve a bútor érdekli őket. Budapesten irodát is nyitnak, szeretnének folyamatos kontak­tust teremteni. Tanácsokkal is segítenék a vállalatokat abban, hogy miféle áru, milyen csoma­golásban kelendő a szigetország­ban. A fennmaradásu­kért küzdenek A Sasfiók nem adja fel a harcot A nyáron lesz két éve, hogy megalakult Egerben a Sasfiók Betéti Társaság, amely levélkéz­besítést végez Heves megye székhelyén. Azóta is szinte egy­folytában a támadások kereszt­tüzében állnak. Egyelőre azon­ban állják a harcot. Mint Mada­rast Attilától, a bt. vezetőjétől megtudtuk, jelenleg is perben vannak a postával, amely koráb­ban feljelentette őket. Tavaly kétszer is tárgyalást folytattak a Verseny Hivatallal, amely elmarasztalta a Magyar Postát a velük szemben tanúsí­tott magatartása miatt. A posta viszont tovább perel, most már a Verseny Hivatallal, mint első­rendű alperessel szemben. Eb­ben másodrendű alperesként szerepel a Sasfiók Betéti Társa­ság. Először január 10-re tűzték ki a tárgyalást, majd február 7-re, de időközben azt is elna­polták. A legújabb dátumot a Fővárosi Bíróság március 20- ában határozta meg. Egyébként túlélték a tavalyi esztendőt is, és fennmaradtak. Jelenleg 25 partnernek kézbesí­tenek leveleket naponta Egerben. így például a polgármesteri hiva­talnak, a megyei és a városi bíró­ságnak, a megyei kórháznak és rendelőintézetnek, a vízmű vál­lalatnak, a távközlési üzemnek, hogy csak a nagyobbakat sorol­juk. A betéti társaság működését azért tartják fontosnak, mert 12 alkalmazottjuknak biztosít munkalehetőséget, és egészséges konkurenciára törekszenek a postával. Ez még most is szinte egyedülinek tűnik az országban. Jelenleg hullámzó az eredmé­nyük, egyik hónapról a másikra élnek. Madarasi Attila és 12 tár­sa azonban elhatározta, hogy nem adja fel a harcot a további­akban sem, mert várható, hogy a per március 20-a után sem zárul le, és még lesz folytatása... Bábszínházi bemutató Csukás István: Ágacska Jelenet az előadásból... Bemutatóra készül a Harlekin Bábszínház Egerben. Március 8-án, vasárnap délelőtt tíz óra­kor mutatják be Csukás István Ágacska című mesejátékát. Az előadást Sziki Károly, a Gárdo­nyi Géza Színház színművésze állította színre. A pénteki, utolsó próba szünetében kérdeztük. — Mi az oka, hogy már máso­dik alkalommal vállalkozik ilyen „szerepre?” — A múltkori siker, a bábszí­nészek kitűnő hozzáállása. Amit az ember általában keres a szak­mában, azt itt megtaláltam, a szeretetet, a jó hangulatot, együttműködést. — Elég sok lehet a mimes mozgás a darabban, hiszen az előadás koreográfusa az ismert pantomimművész, Karsai Já­nos... — Ez igaz, és kitűnő, karakte­res és hangulati zenét komponált hozzá Szabó Viola. Úgyhogy egy percre sem hagyja lankadni a né­zők figyelmét. — Mire számíthatnak a néző­téren a gyerekek és a felnőttek? — Ebben az előadásban sok a (Fotó: Perl Márton) derű, az öröm. Valószínű, úgy érzik majd, hogy a világ lehetne egy kicsit kegyesebb hozzájuk, és remélem, magával ragadja őket ez a felhőtlen öröm és játék, ami a darabból sugárzik. — Tartogatnak-e meglepetést a nézőknek? — Meglepetést? Ez is maszkos játék lesz. De ha meglepetésről beszélünk, olyasmit mondanék, ami a „nagyobbaknak” szól: ta­lán ráébrednek az üzenet tartal­mára: kik vagyunk, mi dolgunk a világban, van-e még a létezé­sünknek személyes jellege? — Izgul-e két nappal az elő­adás előtt? — Nem, mert a színészek meg­bízhatóan játszanak. S nekem ehhez a jó játékhoz csak a „kar­mesteri pálcát” kellett felemel­nem. A szerepekben Béres-Deák Katalint, Molnár Évát, Friciu Vi- orelt, Havasy Györgyöt, Stuth Zsuzsát, Lázár Attilát, Golen Máriát, Ferenczy Istvánt láthat­ják, a bábokat Lovasy László tervezte. (jámbor) Többnyire felelőtlenségünk volt az oka, hogy tavaly 184 lakóházi tűzhöz riasztották az ügyeletes egységeket Húszéves létrával dolgoznak Egerben A műszaki „leégés” határán a megyei tűzoltóság Egy őszinte hangvételű pa­rancsnoki értekezlet kell ahhoz, hogy a kívülálló — s a tudósító jóvoltából ez most az olvasó — betekinthessen a tűzoltóság „ku­lisszái” mögé. S hogy kialakuljon egy reális kép az oltás, a megelő­zés és a tűzvédelem helyzetéről. Mert például kevesen sejtik a vil­logó, szirénázó piros tűzoltóau­tókról, hogy zömük bizony már élemedett korba lépett, vagy hogy az egriek immár egy húsz­éves „gépezetes tolólétrával” dol­goznak, illetve mentenek szük­ség esetén. Pénz hiányában je­lentősjavulás a jövőben sem vár­ható... Mindezek tulajdonképpen nem panaszként vetődtek fel — de elhallgatni is kár lett volna — tegnap délelőtt azon az értekez­leten, amelyen dr. Rab János tűo. alezredes, megyei parancsnok értékelte az állomány elmúlt évi munkáját, felkészültségét, vala­mint szűkebb hazánk tűzvédelmi helyzetét és statisztikáját. Bele­pillantva ebbe, megállapítható, hogy 1991-ben 439 tűzesethez történt riasztás Hevesben, s nem kevesebb, mint 103,2 millió fo­rintnyi érték vált a lángok marta­lékává. A legtöbbször (184 alka­lommal) lakástűzhöz kellett vo­nulniuk a szolgálatban lévő egy­ségeknek, ezt szám szerint a me­zőgazdasági tüzek (105) követ­ték, míg az ipar területén „mind­össze” 19 esetben okozott kü­lönböző mértékű kárt a „vörös kakas”. Mindent összevetve: az elmúlt esztendőben a korábbi­hoz képest 20 százalékkal csök­kent a tűzesetek száma. Igaz — hangzott el a megelőzés eredmé­nyességét igazolandó —, hogy a megye 512 vállalatánál nem ke­vesebb, mint 854 ízben végeztek ellenőrzést a tűzvédelmi szak­emberek, akik 133 alkalommal szigorú lépéseket is tettek, hogy betartassák az előírásokat. S még egy kis statisztika: 121 alkalommal olyan esetet is jelez­tek a tűzoltóságnak, amikor a lángokat maguk az észlelők ol­tották el. De befutott az ügyele­tekre — s ennek igazán nem örül­nek a szolgálatban lévők, mert esetleg máshol lenne szükség a segítségükre — 127 olyan riasz­tás és jelzés is, amely „hamisnak, vaklármának” bizonyult. Sajnos — mint a tájékoztatóból kiderült —, az elmúlt évi eseteknél 11 ál­lampolgár veszítette életét, 15pe­dig megsérült. S egy érdekesség a tűzoltók háza tájáról: tavaly négy szolgálati baleset történt, s valamennyi — erőnléti sportfog­lalkozás közben. Ez jelzi, hogy „éles” helyzetben — bár a szak­mai felkészüléssel sohasem lehet elégedett egy parancsnok — megállták helyüket az állomány tagjai. Bizonyítja ezt az is, hogy az országos versenyen a megyei csapat — megelőzve a fővárost is — a második helyen végzett, méltán köszönthették hát a kivá- lóakat és a szolgálatban minden körülmények között helytállókat a tavaly első ízben megrendezett Szent Flórián-napi ünnepségen, ahol már képviseltette magát a februárban megalakult Heves Megyei Tűzoltó Szövetség is. Ez fogja össze mindazokat, akik a hivatásos, az önkéntes állo­mányhoz tartoznak, s akik segí­tik, támogatják az egységes szemléletű tűzvédelem megte­remtését és fejlesztését a megyé­ben, ahol például egy új városi — Hevesen — tűzoltóság is meg­kezdte működését az elmúlt esz­tendőben. (-s) Nagy erőkkel kutatják az okokat Ecséden tovább teljed a „lilaság” Lapunk csütörtöki számában foglalkoztunk a témával: már nemcsak Szűcsiben, hanem Ecséden is észlelték a jelenséget, hogy egyeseknek lila lett a haja. Most, frissiben újabb fejlemé­nyekről hallottunk Balogh Lász­lótól, a Hatvani Polgárvédelmi Parancsnokság lakosságvédelmi előadójától: — Aznap délután, hogy önök a Hírlaptól Ecséden jártak, ismét kimentünk a helyszínre. El kell mondjam, nálunk van a lista azokról, akiknek elszíneződött a haja. Pillanatnyilag már négy családról tudunk, akik így jártak, a tizenhét évestől a nagymama­korúig. Elég nehéz volt felderíte­ni, mert az emberek szégyellték: volt, aki levágta a haját, mások kendővel takargatták. — Ecséden is végeztek vizsgá­latokat? — A lakásokban és a falu kü­lönböző pontján mértük a hát­térsugárzást: a megengedett felét éri el a szint. Az elektromos ma­gasfeszültség sem lehet az okozó. Egyébként a hatvani és a gyön­gyösi tisztiorvosi szolgálat is be­kapcsolódott a kutatásba: haj­mintát vettek, s folynak a vegyi elemzések is. — Mire gyanakszanak? — Még nem lehetünk benne száz százalékig biztosak, de itt is a mosóporra. Ugyanis az ecsédi- ek Szűcsiben vásároltak ilyen háztartási szert. Ez mindenféle márkajelzés nélküli, nejlonzacs­kóban árult mosópor. Feltételez­zük, hogy az ebben mosott törül­közőtől, sapkától, kendőtől vált lilává az emberek haja. Egyéb­ként érdekes, hogy napfényben sötétebbé válik a szín. S most már nemcsak egy, hanem több fiatal is van, akinek a diszkófény­ben ezüstfehérré színeződött a feje. Természetesen biztosat sen­ki sem mondhat az okról addig, amíg a laboratóriumi eredmé­nyek meg nem születnek. (mikes)

Next

/
Thumbnails
Contents