Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
Figyelő Tavaly fordult a piaci helyzet Amikor az áru keresett vevőt Az elmúlt év a külkereskedelem szempontjából is jelentős változásokat hozott. Ma már ismeretes, hogy az import lényegesen gyorsabban nőtt a korábbi évekénél, de az export szempontjából is számottevő volt a növekedés. Bár teljes részletességgel még csak 1991. novemberéig állnak rendelkezésünkre az adatok, ezek már jól jelzik az éves tendenciákat. Az importban a korábbi évekhez képest lényegesen jelentősebb szerepet játszott a fogyasztási iparcikkek — köztük a háztartási felszerelések, a szórakoztató elektronika és számos köny- nyűipari termék — behozatala. Ezek értéke az év első 11 hónapjában a teljes import 20,5 százalékát képviselte. Csupán összehasonlításul: 1989-ben a konvertibilis valutáért behozott termékeknek mindössze 11,8 százaléka, a rubelért vásároltaknak pedig 15,4 százaléka volt fogyasztási iparcikk. Ez a változás számos termék esetében kínálati piacot teremtett; ajánlották őket kamatmentes hitelre, sőt házhoz szállítva is. A másik figyelemre méltó tendencia, hogy az anergiahordo- zók és a villamosenergia tavaly növekvő hányadot képviselt az importban. Ez 1989-ben még csak az éves import 11 százaléka volt, 1991-ben már meghaladta a behozatal 18 százalékát. Novemberig az EFTA-orszá- gokból beérkező termékek importja nőtt a legjelentősebben, több mint 80 százalékkal az előző év megfelelő időszakához képest, míg az Európai Gazdasági Közösség országaiból közel 54 százalékkal több terméket importáltunk a korábbinál. Ezzel szemben a kelet-európai országokból behozott termékek értékének növekedése nem érte el a 30 százalékot sem. Németországból származik az import mintegy 21-22 százaléka, ezt követik a volt Szovjetunió országai 16 százalékkal. Ugyancsak jelentős az osztrák behozatal, amely a teljes import közel 13 százaléka. Változás következett be több tengerentúli országgal való üzleti kapcsolatunkban. Az algériai import csaknem 2,9-szeresére, a kanadai 2,4-szeresére, az Egyesült Államokból származó behozatal mintegy kétharmadával növekedett. Bár ezek az országok továbbra sem tartoznak a legfőbb behozatali partnereink közé, kétségtelen, hogy színesítik a hazai választékot és az utóbbi két ország esetében a minőség szempontjából is kedvező módosulást jelentenek. Az export szerkezetét tekintve a kép már korántsem ilyen kedvező: a vállalatok átalakulása erősen éreztette a hatását. Az export növelésében a legjelentősebb szerepet a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek játszották. Ezek összkivitele 1991 első 11 hónapjában közel harmadával több volt, mint 1990 azonos időszakában, s így elérte a teljes kivitel 26,2 százalékát. Az alapanyagok, az alkatrészek, a félkésztermékek tavaly is jobban eladhatóak voltak külföldön, mint a gépek, berendezések vagy a fogyasztási cikkek: a teljes export csaknem 40 százalékát adták, míg a gépek, szállító eszközök a kivitelnek mindössze 12.5 százalékát tették ki. Az ok? Nem következett be a sok év óta várt termék-megújulás, a régóta gyártott berendezéseket a fejlett piacgazdaságokban sem, vagy csak igen nyomott áron lehetett értékesíteni. A KGST-piac ösz- szeomlása e téren éreztette leginkább a hatását, s arra is felhívta az átalakuló vállalatok új vezetőinek figyelmét, hogy csakis termék- és technológiaváltással, korszerűsítéssel lehet piacot szerezni a mai erős nemzetközi versenyben. A magyar kivitel több mint negyede Németországba irányult, 13.5 százaléka került a volt Szovjetunió önállósuló államaiba, és 11 százaléka Ausztriába. A partner országok közül nőtt Olaszország szerepe, az ide irányuló ki vitel egy év alatt mintegy 74 százalékkal bővült, a Japánba irányuló kivitelünk több mint kétszeresére növekedett, bár aránya még így sem jelentős. FEB HÍRLAP, 1992. március 18., szerda 7. Február végén már 455 ezer volt a munkanélküli Februárban tovább növekedett a munkanélküliek száma, s az elmúlt év végéig alkalmazott statisztikai számítás szerint számuk eléri a 486 ezret; ez már 10.1 százalékos rátának felel meg. Az új számítási módszer szerint — amely nem a 4.8 millió aktív keresőt, hanem az 5,4 millió, gazdaságilag aktív népességet veszi figyelembe —, illetve a kikerülő szövetkezeti dolgozókat is figyelembe véve, február végén az előzetes adatok szerint 455 ezer volt a munkanélküliek száma, s ez 8,4 százalékos rátát jelent. Egy hónappal ezelőtt 442 ezer volt a munkanélküliek száma. A mérsékelt növekedés február hónapban annak köszönhető, hogy a regisztrálandók köréből kikerültek azok a termelőszövetkezeti alkalmazottak, akik a téli szünet miatt nem dolgoznak, de munkaviszonyuk nem szűnt meg. (Velük együtt már 486 ezer lenne az állástalanok száma.) Munkanélküli-járadékban február végén 335 ezren részesültek (egy munkanélkülire átlagosan mintegy 8100-8200 forint jutott). Ebből a körből 47 ezer szövetkezeti dolgozó esett ki, de mintegy 15 ezren már vissza is kerültek, miután elvesztették munkaviszonyukat. A legmagasabb munkanélküliségi rátát Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében regisztrálták, 16,5 százalékot, Nógrádban ez 14,6, míg Borsodban 14 százalék. Figyelemre méltó adat, hogy Szabolcsban és Borsodban együttesen már 100 ezer a munkanélküliek száma, azaz ebben a megyében regisztrálták az összes állástalan 22 százalékát. Egy évvel ezelőtt, 1991. február végén 128 ezer volt a munka- nélküliek száma, s százezren részesültek járadékban. Ez év végére a jelenlegi prognózisok 12 százalékos munkanélküliségi rátával, azaz mintegy 600 ezer állástalannal számolnak. A munkanélküliek járadékának kifizetésére a tervek szerint 52,3 milliárd forint áll az idén rendelkezésre. Ebből 42,1 milli- árdot tesz ki a 6 százalékos járulékbefizetés, s 10,2 milliárdot a költségvetési támogatás. Hogy ez az összeg elegendő lesz-e, illetve, hogy a tervezett 42,1 milliárd forint megérkezik-e a szolidaritási alapba, arról csak néhány hónap múlva lehet tiszta képet adni, de egyes becslések szerint jó, ha a tervezett összeg 85 százaléka beérkezik, tekintettel arra, hogy egyre több a fizetésképtelen, csődbe menő vállalkozás. Nincs szükség magánnyomozóra, de... Hogyan ellenőrizzük üzleti partnerünket? A magyar vállalatok privatizálásában igen jelentős szerepet vállal a külföldi tőke. Az egy-egy vállalatcsoport, vagy szakma iránti érdeklődést jól jelzi, hogy szinte egyidőben kémek osztrák, német, angol és esetenként francia, spanyol céginformációs szervezetek tájékoztatást ugyanazokról a külkereskedelmi vállalatokról, mezőgazdasági, élelmi- szeripari kombinátokról. Nyilvánvaló, hogy a befektetni szándékozók akarnak információt szerezni arról, érdemes-e egy- egy magyar vállalkozásba beszállni, vagy sem. Joggal várhatnánk el azt, hogy ezekben az esetekben a magyar fél is informálódjon várható, vagy leendő külföldi partneréről, hiszen neki sem lehet mindegy, ki lesz ezután a tulajdonos, s tőkeerős, hitelképes-e az új partner. Ez az igény azonban még eléggé ritka, viszonylag kevés a külföldi céginformációt rendelő magyar vállalat. Pedig a hazai cég- információs vállalkozások közül jó néhány már bekapcsolódott valamelyik nemzetközi hálózatba, ahonnan egy-két héten belül lehívhatja a szükséges adatokat. A nagy külföldi céginformációs hálózatok többsége azokat az adatokat szolgáltatja, amelyekről sorozatunk első három részében már szó volt. Vannak azonban, amelyek mérleg- beszámoló adatokkal nem rendelkeznek, de helyette bőséges banki információval szolgálnak. A külföldi cégekről egy-két, esetenként több évre visszamenőleg tételesen rendelkezésre állnak a hitelfelvételek adatai, a lejárati határidők, a visszafizetés ideje, az esetleges késedelmek, amiből pontos információt kaphatunk a vállalkozás likvidálásáról, az e téren tapasztalt problémákról. Természetes, hogy a csődeljárásokról, a peres ügyekről is részletezett információ áll az érdeklődők rendelkezésére. A külföldi adatok a hazaiaknál jóval részletesebben térnek ki a vezetők személyi jellemzőire. Csaknem minden esetben megadják, hogy féijezett, vagy nős-e a zi/yiá// HEVES "5'HÍRLAP minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetis! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.{PF.:23) T.^fi/13-644 Fax: 36/12-333 szél! a vezető, hány gyermeke van. Sok esetben a feleség (vagy férj) foglalkozását is ismertetik. Ez utóbbi itthon sem lenne érdektelen, hiszen ma már gyakori, hogy egy családon belül több vállalkozásban, különböző minőségben — tulajdonosként, vagy alkalmazottként —vesznek részt a házastársak. Gyakori, hogy információt adnak a vizsgált vállalatok vezetőinek vagyoni helyzetéről is. Ezek az adatok egyfelől rámutatnak arra, hány helyen van az illetőnek érdekeltsége, másfelől beszámolnak arról, van-e valamilyen ingatlana. Külön rendelésre — de természetesen bizalmasan kezelve — adnak információt a vizsgált vezetők életviteléről, szokásairól, kötelezéséről is. Nálunk ilyen fajta adatokkal a céginformációs szervezetek általában nem foglalkoznak, bár vannak már erre szakosodott vállalkozások is. A leendő külföldi partner szempontjából azonban ezek az adatok is igen hasznosak lehetnek, különösen akkor, ha a kiszemelt cég nem eléggé tőkeerős, ha az elmúlt években fizetési problémái voltak, ha netán hosszabb távon nem látszik megbízható partnernek. Ilyenkor a személyi adatokból következtetni lehet arra, hogy mennyire kockázatos az illetővel kötendő üzleti kapcsolat. S ha mindezeket az ismereteket kiegészítjük néhány, a piacra vonatkozó nélkülözhetetlen információval — például az adott piacon, az adott tevékenységet hányán végezték, milyen konkurenciával kell számolni, milyen az adott cég termékének vagy szolgáltatásának a felhasználási köre, milyenek az illető országok pénzügyi, banki szabályai — akkor a tudás birtokában bátran dönthetünk: megkötjük-e az üzletet, vagy másik partnert keresünk... Nyitrai Ferencné dr. Néhány mondatban Még sok az akadály Még sok akadályt kell le- küzdenie Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak átalakulása során — egy müncheni központú gazdaságkutató intézet elemzése szerint egyelőre a legbizonytalanabb a csehszlovákiai rendszerváltás, bár Prága is radikális reformokat vezetett be; Lengyelország és Magyarország mutatta fel a leglátványosabb haladást a gazdasági rendszerváltásban, és a siker elsősorban azon múlik, milyen hamar tudják felszámolni a veszteséges állami vállalatokat, és mennyire lesz gyors az ipar privatizálása. Tőkére várnak A csehszlovák elnök arra számít, hogy a Nyugat az eddiginél nagyobb tőkét fektet be az ország gazdaságába. Havel hangsúlyozta: a német túlsúly visszaszorítása érdekében szívesen látnának más nyugati befektetőket is. Hozzátette, egyelőre nem látja lehetségesnek az ország hadiiparának leépítését, mert így is nagyon magas a munkanélküliség. Kábítószerpénz polgárháborúra A jugoszláviai polgárháborút részben a kábítószerkereskedelemből származó profitból finanszírozták, jelentette Párizs székhelyű Observatoire géopolotique des drogues megfigyelő csoport. A kábítószer-csempészek a drogprofitot arra fordították, hogy Svájcban fegyvereket és muníciót vásároljanak, amit azután a horvátországi fegyveres erőknek és más milíciáknak adtak el. A latin-amerikai száműzetésben élő horvá- tok a kokaint horvátországi kikötőkön keresztül juttatják el az EK piacaira. Alain Labrousse, az Observatoire igazgatója szerint Jugoszlávia vált az Ázsiából az EK- államokba menő heroin egyik legfontosabb tranzitországává. Lecitin-nász Az olasz Ferruzzi Monte- dison-csoport vegyes vállalatot alapított a lecitinfor- galmazással foglalkozó német Stem-Wymniol céggel. Az olaszok kutatási eredményeiket, szójatermesz- téssel kapcsolatos technológiájukat és pénzüket viszik a vállalkozásba, a német cég kialakult piaci kapcsolatait és pénzeszközeit. A vegyes vállalat székhelye Hamburgban lesz, a számítások szerint 30 milliárd Ura évi nyereséget fog elérni. Aggódó betegbiztosítók Az osztrákok egyre hosszabb időt töltenek kórházban — ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyre betegebbek is. Az osztrák biztosítók szövetsége szerint a járóbeteg-ellátás fogyatékosságai miatt kerülnek viszonylag többször kórházba a biztosítottak, mint korábban. Ahol kevés ambuláns szakrendelő van, ott több időt töltenek a betegek kórházban. A költséges kórházi ápolás ésszerű visszaszorítása érdekében mindenképpen az ambuláns rendelések színvonalát kellene emelni. Egy most közzétett tanulmány szerint 1985-ben száz biztosítottra 21 kórházi beutalás jutott, tavaly pedig már 24. Az egészségügyi intézményekben eltöltött idő is nőtt, 2,4 napról 2,5-re. Az egyes tartományokban lényegesen eltér a kórházi kezelés átlagos időtartama: Alsó-Ausztriában 1,8 nap, Karintiában 3,5 nap; Bécsben átlagosan 2,3 naE ot töltöttek kórhajban tavaly a etegek. Az osztrák biztosítókat az is a költségek lefaragására sarkallja, hogy az inflációnál gyorsabban emelkednek az egészségügyi ellátás dijai, és ezeket egyre nehezebb a biztosítási tarifákban érvényesíteni. A költségek alapos elemzése után — azok mérséklése érdekében — az osztrák biztosítók azt tervezik, hogy több kórházat a jövőben maguk üzemeltetnek. (Der Standard)
