Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

HÍRLAP, 1992. március 18., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Gáz, Eger vonzáskörzetében Jelentősen megkönnyíti az emberek mindennapi életét a ve­zetékes gáz. Az Eger környéki települések éppen azért fogtak össze, hogy megvalósítsák ezt az elképzelést. Az ügy most új for­dulóponthoz érkezett: pénteken délután háromkor már a fővál­lalkozói szerződést írják alá a megyeháza nagy tanácstermé­ben. Méhésztanfolyam Kellő számú jelentkező esetén méhész szakmunkásképző tan­folyam indul március 21-én, 10 órakor az egri mezőgazdasági szakközépiskolában. A tájékoz­tatás és a beiratkozás is ugyanitt történik, a megadott időpont­ban. A munkanélküliek minden költségét a Heves Megyei Mun­kaügyi Központ fedezi. Szponzorokat keresnek A Kossuth Lajos Tudománya egyetem biológus hallgatói — közülük több egri fiatal — expe­díciót terveznek Mongóliába. Céljuk, hogy Ázsiában termé­szettudományi és néprajzi kuta­tásokat végezzenek. Elképzelé­sük szerint tovább szeretnék gya­rapítani az egri Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola híres mohagyűjteményét. A Gobi-Al- táj expedíció ezúton kéri, hogy vállalatok, intézmények is támo­gassák útjukat. Címük: Natura Alapítvány, Magyari Enikő, 4031 Debrecen, Derék utca 18. A pénzt az MHB 416-88889/ 10187 számú számlára fizethetik be az érintettek. Nosztalgiabál Az Egri Ifjúsági Ház március 20-án este 6 órától nosztalgia­bált rendez a művelődési intéz­ményben, a Staféta együttes részvételével. Az esten az egyko­ri híres dalok hangzanak el a Beatlestől, a Beach Boystól, a Kingstől, valamint Bili Haleytől és a nem kevésbé népszerű Little Richardtól. A játékkártyákról Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpontban előadást és beszélgetést rendeznek a játék­kártyák történetéről. Ezen ven­dég lesz Kriston-Vízi József, a kecskeméti Szórakaténusz Já­tékmúzeum igazgatója, és Já­noska A/ito/kutató, gyűjtő. A ta­lálkozóra március 19-én kerül sor, délután 15 órától. SZDSZ regionális klub Az SZDSZ gyöngyösi területi irodája mellett működő regioná­lis klub újabb összejövetelt tart március 19-én, este 6 órától Gyöngyösön, a Pesti u. 35-ben. A vendég ez alkalommal Havas Gábor országgyűlési képviselő lesz, aki az új társadalombiztosí­tási törvényről ad tájékoztatást. A beszélgetés keretében a részt­vevők kérdéseinek megválaszo­lására is lehetőség nyílik. Tűzesetek A gyöngyöshalászi termelő- szövetkezet központjában szom­baton egy Zetor égett le, s bár a tűzoltók egymillió forintnyi érté­ket megmentettek, az anyagi kár így is 500 ezer forint. Vasárnap Mátraszentimre külterületén égett ki egy Lada személygépko­csi, itt a kár mintegy 60 ezer fo­rint volt. Ugyanezen a napon pe­dig az egri Kisasszony temető melletti úton ugyancsak egy La­da motorja gyulladt ki, 30 ezer forintnyi kárt okozva ezzel. A tűzoltók ezekben az ügyekben folytatják a vizsgálatot. MSZMP­aktívaértekezlet Az MSZMP Eger Városi Ko­ordinációs Bizottsága március 14-én városi aktívaértekezletet tartott, ahol megvitatták a XV. kongresszus határozataiból adó­dó helyi feladatokat. Az aktíva­értekezleten részt vett Benkéné Kiss Valéria, a párt alelnöke is. Rádió Eger műsora Adás: 16.00-19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen. Kiutat keresnek a szőlő- és borválságból A feltúrt Kossuth Lajos utca A Tigáz még az elmúlt nyáron hozzálátott a bel- gyei könyvtár és a híd közötti szakaszon (képün- városban lévő évtizedes gázvezetékek kicserélésé- kön) fektetik le a biztonságot nyújtó csöveket. A hez. A tervek szerint az új műanyag csöveket égé- szakemberek azt ígérik, hogy egy-két napon belül szén a várfeljáróig helyezik el. A Kossuth Lajos ut- újra helyreáll az autósközlekedés a városnak ezen a cában négy ütemben folyik a munka, jelenleg a me- szakaszán is. (Fotó: Perl Márton) A Mátraaljai Szénbányáknál A TB adóslistája nyomában (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban dr. Oláh László a szőlő- és borágazat je­lenlegi helyzetét vázolta. Ki­emelte, hogy összeomlott a KGST és szétesett a volt Szovjet­unió, és Németország újraegyesí­tésével korábbi komoly piacokat vesztettünk. A nyugat-európai országokba, illetve a tengeren­túlra bár magasabb árakért, de továbbra is mindössze négyszáz- ezer hektoliter bort exportálunk. Fontos, hogy ez a jövőben ked­vező irányban növekedjen. En­nek érdekében azonban renge­teg tennivaló vár a jelenleg 138 ezer hektár szőlőt művelő és bo­rokat kezelő szakemberekre. Aláhúzta, hogy a hazai szőlők állaga és fajtaösszetétele rossz, az ültetvények többsége ugyanis az alföldi tájon van, és jelentős ré­szüket felszámolják. A borászati feldolgozók elhelyezkedése sem megfelelő, hiszen ebben is a ko­rábbi rossz döntések miatt nagy részük az Alföldre került. A mi­nőségi bortermő helyeken, így például Egerben és környékén nagyon kevés a feldolgozó, a tá­roló és a palackozó. Ez pedig akadályozza a megfelelő mun­kát. Elhanyagolt a boraink piaci menedzselése, nem beszélve ar­ról, hogy eltorzultak az értékvi­szonyok a szőlő- és borárak kö­zött. Jelenleg Magyarországon csak a kereskedők járnak jól, an­nál kevésbé a termelők. Az előadó a jövő tennivalóiról szólva kiemelte, hogy dönteni kell, csökkentsék-e a szőlő- és bortermelést. Várható, hogy a jelenlegi 138 ezer hektár ültet­vény 100 ezerre csökken. Elen­gedhetetlen, hogy a borvidéke­ken ellenőrzött fajták legyenek, amelyek minőséget adnak, és az árakban is elismerhetők. Szük­ség lesz, hogy egy-egy termőtájra jellemző fajtakört alakítsanak ki a piaci igényekhez igazodva, amelynek alapja a megfelelő marketingmunka. Fel kell ké­szülnünk arra is, hogy az Euró­pai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunkkal megjelennek a hazai piacon az olcsó francia, spanyol, olasz botok. A versenyt csak minőségi termeléssel, pa­lackozással, csomagolással ve­hetjük fel. A kutatók arra törek­szenek, hogy a megoldásokat az érintett kormányzati és érdek- képviseleti szervezeteknél folya­matosan szorgalmazzák. A bevezető előadás után vita bontakozott ki. A résztvevők fel­vetették, hogy ki kell terjeszteni a piaci munkát annak érdekében, hogy minél több országban meg­ismerjék és vásárolják borainkat. Szó volt arról is, hogy a Földmű­velésügyi Minisztérium által tá­mogatva a múlt év őszétől el­kezdték — elsőként az országban — a mezőgazdasági üzemmér­nök-képzést a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem gyöngyösi intézetében. Az oktatás kereté­ben szőlészeket és borászokat is képeznek a Mátraalján. Többen kiemelték, hogy a szőlő- és bor­ágazatban — másokhoz hasonló­an — megfelelő szakmai érdek- képviseletre van szükség. Ezt azonban ki kell harcolni, a kü­lönböző érdekviszonyok ütköz­tetésével megteremtve az össz­hangot. Ehhez azonban kölcsö­nös bizalom kell. Az ülés zárásaként dr. Fehér Alajos kandidátus, a szakbizott­ság elnöke bejelentette, hogy a következő időszakban a testület a szőlő- és borágazaton kívül megvizsgálja más ágazatok hely­zetét is, ugyanakkor elvégzik Észak-Magyarország agrárgaz­daságának elemzését. Bár a kor­mányzattól erre nem kaptak fel­hatalmazást, a térségben élő ku­tatók, tudósok mégis fontos fel­adatuknak tekintik, hogy vázol­ják a valós helyzetet, és konkrét információkkal szolgáljanak a döntés-előkészítést segítve, a jö­vő tervezéséhez. Mentusz Károly A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság adóslistáján me­gyénk egy nagyvállalatát, a Mát­raaljai Szénbányákat az igen elő­kelő negyedik helyen találhat­tuk. Igaz, hogy a vállalatnál gaz­dasági nehézségeit követően ta­valy október óta pénzügyi felszá­molási eljárás folyik, de úgy hír­lik, azóta a cég pontosan eleget tesz a kötelezettségeinek. — A TB lenne a kivétel? — kérdeztük Csiba Attila gazdasági igazgatót. — Szó sincs róla. A közölt lis­tán a vállalatunk a negyedik he­lyen szerepel, 220 millió forint tartozással. A cégünk tartozása nem ennyi, a lista pedig vélemé­nyünk szerint meglehetősen sze­lektív. Tudomásunk van róla, hogy más szénbánya vállalatok jóval többel tartoznak a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­nak, mint mi, a különbség száz­milliós nagyságrendű. A másik lényeges dolog, hogy a Mátraal­jai Szénbányáknál tavaly októ­ber óta felszámolási eljárás fo­lyik. A felszámolás kezdete előtti tartozásaink úgymond „befagy­tak”, vagyis akkor sem egyenlít­hetnénk ki azokat az érvényes rendeletek szerint, ha lenne rá pénzünk. Október óta viszont minden kötelezettségünknek eleget teszünk, többek között a TB-járulékot is pontosan fizet­jük. — Lehet, hogy a közölt összeg nem pontos, de a vállalat TB- adóssága tény. Mi lesz a „befa­gyott” tartozás sorsa? — Már felvettük a kapcsolatot a Társadalombiztosítási Főigaz­gatósággal, és értesítettük őket ar­ról, hogy a felszámolási eljárás vé­geztével értékpapírokat kapnak a tartozásuk összegével azonos ér­tékben a vállalati vagyonból. — És ha a TB ezt nem akarja? — Nincs más megoldás. Mi tartjuk magunkat a felszámolási eljárás hitelezői egyezségének szabályaihoz. Megegyezünk az összes adósságtömeg 51 százalé­kát kitevő hitelezőkkel, és meg­állapodást kötünk szám szerint az összes hitelezők kétharmadá­val. Ha ezt a két feltételt teljesít­jük, a hitelezői egyezség az ösz- szes többi hitelezőnkre is érvé­nyes lesz. — Megszületett már az első ér­vényes megállapodás? — Már több helyen tárgyal­tunk, de megállapodást addig nem köthetünk, amíg nincs érvé­nyes döntés az adósságunk nagy részét kitevő állami követelés tő­késítéséről, és nincs kijelölve a leendő részvénytársaságban az állami tulajdont kezelő szerve­zet. M. G. K. Megszüntethető!* a fájdalmak — Félórás közönség kezelés — Diagnózis a helyszínen és fotókból is A vendég: Anatoli] Majevszkij extraszensz A lakáshoz jutás „bibliája” Közkívánatra — az egri Hely­őrségi Klub, a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében — ismét bemutatkozik a megye- székhelyen Anatolij Majevszkij, a sikeres gyógyításairól ismert ukrán extraszensz. Március 24- én, kedden délután 5 órai kez­dettel — az intézmény első eme­leti dísztermében — vele készít nyilvános riportot Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője. A vendég — többek között — diag­Március 17-e nemzeti ünnep az íreknél. Az őshazán kívül a vi­lág valamennyi országában — ahol élnek leszármazottak — e napon emlékeznek a 461-ben el­hunyt Szent Patrikra. A katoli­kus egyház úgy tartja számon a pásztorfiúból lett pöspököt, mint a kereszténység szószólóját, az írek hittérítőjét. Az ő nagyságának adózva iga­zi ír hangulatot teremtett tegnap az Egri 8-as Számú Általános Is­kolában az amerikai Vance Hydman, aki a Békehadtest ma­gyarországi csoportjának igazga­tója. A szervezet első „katonái” két évvel ezelőtt érkeztek ha­zánkba azzal a feladattal, hogy segítsék a nyelvoktatást. Eger­ben hárman is tanítanak közü­lük, az egyikük — aki szintén ír származású — éppen a 8-as isko­lában. Eredeti népviseletben, jelleg­zetes népi dudával régi ír dalokat szólaltatott meg az előadó, és aratott nagy sikert az intézmény auláját megtöltő diákok és neve­lők előtt. A nagy sikerű program után autogramokért rohamozták nosztizál, illetve fotók alapján is megállapítja a kórismét. S nem marad el az a félórás általános kezelés sem, amely minden bi­zonnyal hatásos lesz a résztvevők számára. A hagyományosan ingyenes be­lépők az egyesületi tagok számára — újak jelentkezését a helyszínen még elfogadják—mától a program kezdetéig, naponta reggel 9-től es­te 7 óráig átvehetők a HEMO Kos­suth Lajos utca 12. szám alatti por­táján, illetve irodáján. meg a gyerekek a kedves vendé­get, majd az iskola igazgatója, Petre /őzse/köszönte meg a nem mindennapi produkciót. A mű­sort követően — már szűk kör­ben — a Békehadtest eddigi te­vékenységéről, a hazánkban ta­nító önkéntesek tapasztalatairól, Líceumi esték Az egri Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola szakkollégiu­mának rendezésében sorozat in­dul „Az indián kultúrák” cím­mel. Az első alkalommal dr. Boglár Lajos, az ELTE kulturá­lis antropológia tanszékének ve­zetője tart előadást Amerika be­népesüléséről. A rendezvény ma este 6 órakor kezdődik a főiskola B-épületében. a következő évek terveiről folyt a diskurzus. Vance Hydman há­rom évtizede a nemzetek és a né­pek közötti megbékélésért „har­col”, és húsz évvel ezelőtt a Bé­kehadtest alkalmazottjaként el­sőként kezdte meg szolgálatát Thaiföldön. (Folytatás az 1. oldalról) így a betegségek megelőzésé­nek, valamint az egészségügyi alapellátás bővítésének elsőbb­ségét, a házi orvoslás, a szabad orvosválasztás elveinek megva­lósítását, s a hálózatfejlesztés részleteit. Mint elhangzott: he­lyet kell keresni az általános kör­zeti orvosi ügyeleti szolgálatnak, amelyet össze lehetne kapcsolni az Országos Mentőszolgálat ügyeletével Elkerülhetetlen to­vábbá a felnémeti általános és G yermekorvosi körzeti rendelők özponti helyre történő telepíté­se, s felvetődött a hajdú-hegyi körzetek rendelmének áthelye­zése a Petőfi u. 19-be, ahol bőví­tésre is lehetőség nyílik. A képvi­selői hozzászólások főként két fontos egészségügyi területtel — az üzemorvosi hálózat értékei­nek megmentésével, illetve az is­kolaorvosi ellátás körének bőví­tésével — foglalkoztak, ezekre elsősorban Horváth Gyula, Né­meth Imre, dr. Generál Vera hív­ta fel a figyelmet. A módosítá­sokkal „tarkított” tervezetet — a döntés alapján — 15 napos la­kossági közszemlére függesztik ki, s május 29-én térnek vissza rá. A vártnál nagyobb vitát kavart a város „nemzetközi kapcsolatait rögzítő koncepció”, melyet Ha- bis László alpolgármester ter­jesztett be, s a testület Fidesz- frakciója egy az egyben — Ko­vács Am/ű tolmácsolta ezt a véle­ményt — átgondolatlannak, el­lentmondásosnak és elfogadha­tatlannak tartott, s nem is szava­zott meg annak ellenére, hogy számos képviselő „kardosko­dott” a testvér-, a partner- és a atronált városokkal kialakított, ölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok mellett. Mivel sürgetett az idő, ismét téma volt a városi — közös fenn­tartású — művelődési intézmé­nyeknek nyújtandó támogatás összege: a döntés szerint a Gár­donyi Géza Színházai idén 20, a Megyei Művelődési Központig, míg a Bródy Sándor Megyei Könyvtár félmillió forint „mű­ködési fedezetet” kap. Egyben meghatározták, hogy az MMK városi közművelődési feladatai­hoz hét szakember szükséges, s az intézmény költségvetésén be­lül elkülönítve kell szerepelnie a városi feladatokra szánt forin­toknak. Immár második „olvasatban” került a testület elé az első lakás építéséhez, vásárlásához nyújt­ható támogatásról, illetve annak visszafizetéséről szóló rendelet- tervezet, amelyet a részletes vita után elfogadtak. Az első lakás­hoz jutás „bibliája” szerint a tá­mogatás a város közigazgatási te­rületén, valamint annak vonzás- körzetében — Andornaktályán, Egerbaktán, Egerszalókon, Egerszóláton, Demjénben, Fel- sőtárkányban, Nagytályán, Noszvajon, Novajon, Ostoroson, Kerecsenden és Makiáron — ad­ható. A támogatás teljes összege nem lehet nagyobb a vételár 50 százalékánál, s csak egyszer ve- hető igénybe, együttes összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot. A támogatás lehetősé­f ét és feltételeit nyilvánosan meg ell hirdetni, s ez pályázat útján nyerhető el. A támogatást a köz­gyűlés a szociális bizottság javas­latának figyelembevételével ítéli oda. A pályázatok elbírálása évente három alkalommal törté­nik, ezek benyújtásának első ha­tárideje április 15., a további júli­us 31. és október 31. Az elfoga­dott rendelet április 1-jén lép életbe. A városi közgyűlés lapzártáig még számos közérdekű témával foglalkozott, ezekről a későbbi­ekben számolunk majd be. (szilvás) Népviseletben, skót dudával ír hangulat az egri 8-as iskolában Nyolcadikosok körében a három amerikai tanár: Vance Hydman, Gilbert Swift és Jeffrey Gressett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents