Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. február 12., szerda A SZOMA-EVENTUS és az AS-M Heves Megyei Iroda közös játéka Gazdasási fejtörő " Mit nyerhet, aki jól tippel? ä I. díj: a SZOMA Kft. és a SZOMA-EVENTUS hostess-tanfolyam 50%-os részvételi tandíjkedvezménye és 15.000 Ft értékű irodatechnikai vásárlási utalvány. II. díj: a DL Irodatechnikai Szaküzlet dija és 15.000 Ft értékű irodatechnikai vásárlási utalvány. III. díj: DD 120-as menedzserkalkulátor, a Triumph-Adler ajándéka. Pluszmeglepetés! A hetente helyes megfejtéseket beküldők között a Margaréta Csomagküldő Szolgálat diját, 10 db 2000 Ft-os vásárlási utalványt sorsolunk ki. A gazdasági fejtörő minden héten szerdán a Heves Megyei Hírlapban jelenik meg. A válaszokat tartalmazó — az újságból kivágott — totószelvényt a megjelenést követő hét keddjéig adják postára, szerkesztőségünk címére. A borítékra kérjük ráírni: Piacgazdasági Figyelő. 10. forduló I. Az 1991. évi LXXXVI. törvény mely adóról rendelkezik? 1 A gépjárműadóról 2 A társasági adóról X Az általános forgalmi adóról II. A társasági adóról rendelkező törvény szerint hány napos bérleti szerződés lehet — egyéb feltételek megléte esetén — lízingszerződésnél? 1 Legalább 366 nap 2 Legalább 2 év és 1 nap X Legalább 3 év és 1 nap III. Az alábbiak közül mely állítás igaz? 1 Az űj társasági adó jelentős könnyítéseket tartalmaz, például jelentősen bővítette az adómentességek és adókedvezmények körét. 2 A társasági adó jelentősen szűkítette az adómentességek és adókedvezmények körét, míg mértéke 40% maradt. X A társasági adó sokkal kedvezőbb a vállalkozókra nézve, mértéke jelentősen, 10%-ra csökkent. IV. Az adóalany adott évben keletkező veszteségét hány évre és milyen beosztásban határolhatja el? 1 Maximum 3 évre, egyenlő arányban. 2 Maximum 5 évre, az adóalany döntése szerinti megosztásban X Korlátlan ideig, az adóalany döntése szerinti megosztásban. V. Az amortizáció elszámolásában milyen változások történtek? 1 Némiképp változtak a leírási kulcsok, és megszüntették a természetes személyek és általuk létrehozott GT-k viszonylagos elszámolási szabadságát. 2 Szinte változatlan maradt. X Teljes „szabadság” van, a korlátokat megszüntették. VI. Az SZJA-törvény (91. évi XC.) szerint mikor adómentes az étkezési hozzájárulás? 1 800 Ft/hó összegig, illetve természetbeni hozzájárulás esetén. 2 Csak természetbeni hozzájárulás esetén. X Természetbeni hozzájárulás esetén, vagy 1300 Ft/hó összegig. VII. 1992. január 1-jétől mely esetben SZJA-mentes a szociális segély? 1 Évi 5000 Ft összegig. 2 Amennyiben nem közvetlenül a munkáltató adja, és nem haladja meg a 10.000 Ft/év összeget. X Amennyiben az állami szociális rendszer keretében, vagy az önkormányzat nyújtja. VIII. Hogyan változott az alkalmazotti kedvezmény az új szabályok szerint? 1 250 Ft/hó/fő mértékről 500 Ft/hó/fő-re emelték. 2 Változatlan maradt. X Eltörölték. IX. A gyermekkedvezményt miként változtatták meg 1992. január 1-jétől? 1 Minden gyermekre, aki után családi pótlékot folyósítanak, 1300 Ft levonható a pótlékra jogosult adóalapjából. 2 14 éves korig bővítették ki a kedvezményezettek körét. X Az iskolába járó gyermekek után 1300 Ft/hó/fő adóalap-csökkentés számolható el. X. Miként változott a kis összegű kifizetések után felszámított SZJA mértéke? 1 Változatlanul 20% maradt. 2 40%-ra emelték. X Eltörölték ezt a kategóriát. XI. Miként változott a kis összegű kifizetések felső határa? 1 Eltörölték ezt a kategóriát. 2 5000 Ft-ra emelték. X 3000 Ft-ra emelték. +3 kérdés: I. Részt venne-e hasonló jellegű játékban? 1 Igen 2 Nem X Nem tudom II. Segítették-e a kérdések a gazdasági szabályzók, érvényben lévő jogszabályok megismerését? 1 Igen 2 Nem X Részben III. A gazdasági fejtörő kapcsán megismerte-e a játékot támogató SZO- MA-Eventus oktatásszervezési tevékenységét? 1 Igen 2 Nem X Részben A 8. forduló megfejtése: 2, 2, X, 2, 2, 1, 1, 1, 2, X, 1. KÉRDÉSEK TIPPEK 1 1 2 X a 1 2 X 3 1 2 X 4 1 2 X S 1 2 X O 1 2 X 7 1 2 X 8 1 2 X e 1 2 X ÍO 1 2 X íi 1 2 X-v 3 kérdés Erre is válaszoljon ! +1 1 2 X +2 1 2 X +3 1 2 X Karikázza be az Ön által helyesnek ítélt tippet! Név: .... Lakcím: Életkor: Területfejlesztési és munkahelyteremtő támogatások Célja: munkalehetőségek számának, választékának bővülése, gazdasági struktűrafejlesztés (már megkezdett beruházásokra nem adható). Támogatás szempontjából kedvezményezett területek: a) társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek, b) azok a foglalkoztatási körzetek, amelyekben a nyilvántartott munkanélküliek aktív keresőkhöz viszonyított aránya a behatárolás időpontjában kétszeresen meghaladja az országos átlagot, továbbá a kormány egyedi szerkezetváltási döntése következtében tömeges munkanélküliséggel veszélyeztetett településeken, c) Az a) és b) pontban behatárolt területekhez közeli foglalkoztatási vonzáskörzetek. A települések jegyzékét a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a belügyminiszter, a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen állapítja meg. A támogatás évi forrása: állami költségvetés. (A támogatás évi összegét az állami költségvetésről szóló törvény az állami felhalmozási kiadások között állapítja meg.) A támogatás elkülönített alapszerű kezeléséről az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) gondoskodik. A pályázatokat az ÁFI-hoz kell benyújtani! Befektetésösztönzési Alap Külföldiek magyarországi, elsősorban termelési célú, nemzet- gazdasági prioritásainkkal összhangban lévő befektetéseinek ösztönzése, külföldi részvételű gazdasági társaságok működési feltételeinek javítását szolgáló elkülönített állami pénzalap. Támogatás elsősorban: termelési célú, új, korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő infrastruktúra kiépítéséhez és közműfejlesztési hozzájáruláshoz adható. A támogatást pályázat útján lehet elnyerni, negyedévenkénti pályázati kiírások útján pályázhatnak kft.-k: — amelynél az alaptörzstőke meghaladja az 50 MFt-ot, — és külföldi részesedéshányada 30%, és a — külföldi részesedésben a konvertibilis valutában teljesített pénzbeni hozzájárulás aránya legalább 50%. Befektetésösztönzési Alap forrása: a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott ösz- szegű állami támogatás, b) privatizációból származó bevételekből a Vagyonpolitikai Irányelvekben az Országgyűlés által meghatározott összeg, c) az alapból a tárgyévet megelőző években fel nem használt összeg, d) önkéntes fizetések, e) az alap átmenetileg fel nem használt — költségvetésen kívüli forrásból származó — állományának kamatai, az értékállandóság biztosítását, illetve forrásbővítést szolgáló, elsősorban rövid távú befektetésekből származó egyéb tőkejövedelem, 2 az alap egyéb saját bevétele- összege, így különösen az alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai. Az alap bevételi többlete, maradványa nem vonható le. (Folytatjuk) Állásajánlatokat várnak Az első fecskék 1991-ben a Heves Megyei Munkaügyi Központ által szervezett, szakképesítést nyújtó 31 tanfolyamon közel 700 munka- nélküli és eredeti végzettségével elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatal tanult. A képzési programokat tekintve széles a skála. A munkaerőpiaci tanfolyamok kisebb része a hagyományos szakmai területet célozta meg: hegesztő, kőműves, üvegező, nőiruha-készítő. Ezek mellett nagyobb számban indultak az átalakuló gazdasági környezethez alkalmazkodó, azok megváltozott igényeit kielégítő képzési formák: vállalkozói ügyintézői, manager-asszisztens hostess, valamint a várhatóan létszámfelvevővé váló szolgáltatási szféra munkaerőigényeihez igazodó idegenforgalmi, külkereskedelmi szakismereteket nyújtó kurzusok. A felsorolt tanfolyamokon tanulók közül a vállalkozói ügyintézői képzésben résztvevők 1992. január végén tettek záróvizsgát. — Milyen ismereteket sajátítottak el a hagyományosnak egyáltalán nem nevezhető, a kis- és középvállalkozások igényeihez igazítható tanfolyam hallgatói? — kérdeztük Budaváriné IsAttól, hogy eladd, még nem veszik meg A magyar kormány privatizációs programja önmagában nem jelenti a gazdaság átalakítását. Ehhez megfelelő gazdasági stratégiára volna szükség. Egyebek között erről ír a Ninon Keizai Simbun című japán lap a magyar privatizációs programot elemző cikkében. A magyar gazdaság irányítói rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a vállalkozások egynarma- da már magántulajdonban van, a tokiói lap szerint azonban az új vállalkozások zöme a kereskedelemben és a szolgáltatások területén működik, miközben a termelési szférában nem halad megfelelően a privatizáció. Egy- egy nagyvállalat elkelt ugyan, de a kohászatban vagy a vegyiparban az állami vállalatok értékesítése nehézségekbe ütközik. A japán gazdasági szaklap idézi a japán külkereskedelmi szervezet, a Jetro budapesti irodájának vezetőjét, aki szerint a japán tőke magyarországi becsalogatásához gazdasági stratégiára volna szükség. A Marubeni magyarországi igazgatója pedig úgy vélekedik, hogy a japán üzletemberek nem fognak megvenni egy magyar vállalatot pusztán azért, mert eladó. A szigetországi befektetők — magyar iparfejlesztési elképzeléseit híján — nem látják tisztán, hogy Magyar- országon mely iparágaknak van jövője, márpedig a vallalatalapí- tási döntéseKhez ezt tudniuk kellene. (MTI) tenes Máriát, a munkaügyi központ átképzésekkel foglalkozó munkatársát. — A végzősök voltak az „első fecskék” Heves megyében — de az országban is ez volt a második csoport —, amelyik középfokú vállalkozói ügyintézői bizonyít- ványt kapott. A budapesti SZOMA Kft. dolgozta ki a képzési program tematikáját, s kapta meg az oktatás és vizsgáztatás jogát az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól. Megbízásunk alapján 1991 szeptemberében indult a képzés a helyi közgazda- sági szakközépiskolában, ahol adva voltak az elméleti és gyakorlati oktatás feltételei. Az 5 hónapos időtartamú, intenzív, napi 6 órás képzésen az előadók a szakterületen dolgozó munkatársak voltak, a szakma kiváló elméleti és gyakorlati ismerői — ami garanciát jelentett a képzés színvonalára. A tanfolyamon olyan ismereteket oktattak, melynek elsajátítása után önálló munkakörben, egy személyben az alábbi tevékenységek láthatók el: adminisztráció (gépelés, levelezési ismeretek, iratkezelés), jo§ i ismeretek, adózási ismeretek, érszámfejtés, társadalombiztosítási ügyek intézése, munkaügyi feladatok ellátása, ügyviteli ísA polémiák jórészt a mező- gazdasági szervezetek agrártevékenységének jövője körül zajlanak. Lényegesen kevesebb szó esik azonban arról, hogy milyen szerepet töltöttek, töltenek be a tsz-ek ipari, építőipari, szolgáltató egységei, az úgynevezett melléküzemágak — pedig ez a szerep köztudottan többsikú, és nem elhanyagolható mértékű. A tsz-ek nyereségének jelentős hányadát, sőt sok esetben egész nyereségét ezek a mezőgazdasági profiltól idegen tevékenységek adták. Ráadásul a foglalkoztatásban és az ellátásban is jelentős feladatokat oldottak meg. Az átalakulást megelőző évben, 1989-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek összes tevékenységének 37,4 százaléka alaptevékenységen kívüli, tehát nem mezőgazdasági jellegű volt, s ezeken a területeken foglalkoztatták a tsz-ek munkaerejének 46,3 százalékát. Másik jellemző adat: az 1000 főnél többet foglalkoztató, tehát a legnagyobb közös gazdaságok körében — amelyek átlagosan 6500-7000 hektáron gazdálkodtak — a termelés 56,6, a foglalkoztatás 60,1 százalékát a melléküzemág adta. A közepes méretű tsz-ek esetében az arány kisebb volt, a 300 főnél kevesebbet foglalkoztató tsz-ek meretek. Szerepelt még a tematikában számítógépes alapismeretek oktatása, szövegszerkesztő rendszer alkalmazása. — Hol helyezkedhetnek el a szerzett ismeretekkel az első fecskék? — A középfokú vállalkozói bizonyítványulc elsősorban az ipar es kereskedelem területén ónálló ügyintézői munkakör betöltésére jogosít, de bármilyen egyéni vállalkozásnál eredményesen használható. A kisvállalkozások létszámgazdálkodása nem igényli és nem is teszi lehetővé, hogy minden olyan résztevékenységre, amelynek feladatait el kell látni, ónálló külön munkaerőt foglalkoztasson, ezért is indítottuk be kísérleti jelleggel a komplex ismereteket nyújtó tanfolyamot. A résztvevők oldaláról nagy érdeklődést tapasztaltunk, többszörös volt a túljelentkezés. Reméljük, hogy a munkaadók fogadókészséget is hamarosan tapasztalni fogják. Igazi sikert, eredményt ez jelentene. A Heves Megyei Munkaügyi Központ átképzési csoportja készséggel ad tájékoztatást a végzős hallgatók köréről, és segít a munkavallalók és a leendő munkaadók egymásra találásában. termeléséből és munkaerejéből körülbelül egyharmaddal részesedtek a „profilidegen” tevékenységek. 1990-ben, a privatizáció kezdetekor, majd a tavalyi átalakulás során a melléküzemágak egy része valamilyen társasági formában önállóvá vált, nemritkán a tagok anyagi erejéből. Ezek a lépések ugyan ígéretesek a jövőre nézve, de mértékük nem meghatározó. Sok helyen megjelentek a külső versenytársak, azaz a községben vagy a környéken a nyereséggel kecsegtető munkák jelentős részét új kisvállalkozások kezdték végezni. Velük a versenyt a melléküzemágak nemigen tudták fölvenni, már csak azért sem, mert nekik a mezőgazdasági tevékenység hiányzó nyereségét is pótolniuk kellett. Más esetekben a kereslet csökkent, s ez vezetett a korábbi melléküzemágak elsorvadásához. így állt elő az a helyzet, hogy a korábbi mintegy 150.000 főnek munkát adó üzemágakban — 1989-hez képest — 1991 első fél évében már csupán néhány tízezren dolgoztak teljes vagy részleges munkaidőben. Ez a körülmény is hozzájárul — sok egyéb, mezőgazdaságban gyökerező ok mellett — ahhoz, hogy Tárgyalásokat sürget az IPOSZ Perújrafelvétel vállalkozásiadóügyben? Nem a régen várt gazdasági növekedést, ellenkezőleg, sok egyéni vállalkozó teljes ellehetetlenülését sietteti a néhány hete elfogadott adótörvény — állítják az Ipartestületek Országos Szövetségének vezetői. A mintegy 400.000 egyéni vállalkozó — kiskereskedő, iparos, farmergazda — érdekképviseletét ellátó IPOSZ elnöke, Szűcs György nem titkolja: rá szeretnék bírni a kormányt, hogy tárgyalja újra az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos adótörvényt: ne csak szavakban, hanem a szükséges feltételrendszert megteremtve legyen vállalkozásbarát a kabinet és a Parlament. A segélykiáltásnak is beillő bejelentés hátterében az áll, hogy miközben növekedtek az adó- és járulékterhek, valójában nincs lehetőség a cégforma szabad megválasztására. Kérdésünkre Szűcs György elmondta: — Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy például a falu pékje — az adózási feltételek okán — kénytelen betéti társulást alakítani mondjuk a feleségével, a segédjével, mert nem akar egyéni vállalkozóként kedvezőtlenebb helyzetbe kerülni. A kisiparosok és a kiskereskedők jó része úgy érzékeli, hogy egyéni vállalkozásukat csak ideig-óráig tűrik meg, hosszú távra nem érdemes befektetni. Az IPOSZ valójában a magánvállalkozásról szóló törvény megalkotását is sürgeti. Ettől biztonságot remélnek, nevezetesen, hogy az érintettek kiszámíthatóan foglalkozhatnak új cégek alapításával és a régiek fejlesztésével. A most érvényben lévő szabályozás éppen a biztonságot nem adja meg, s így — előzetes adatok szerint — több tízezer egyéni vállalkozót, sok ezer alkalmazottjukat és a már leszerződött szakmunkástanulók képzését sodorja veszélybe. Ezért is sürgeti az IPOSZ a kormánnyal való mielőbbi tárgyalást, remélve, hogy valóban sikerül megfelelően képviselni az egyéni vállalkozók érdekeit. (szabó) Ferenczy-Europress nőtt a veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma országosan is és a megyék nagy többségében is. 1989-ben például 103, 1990-ben 297 gazdaság volt veszteséges, tavaly viszont — az FM becslése szerint — 450. Míg 1990-91-ben több megyében (Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban voltak veszteséges mezőgazdasági egységek, addig 1991-ben e régiókban is 10-20 között mozgott a deficites gazdaságok száma. Az ország más területein a munkanélküliek számának növekedését, illetve a foglalkoztatottak egy része keresetének tetemes visszaesését okozta a melléküzemek visszafejlődése. S a folyamat nem állt meg. Kétségtelen, hogy a melléküzemagak korábbi szerepét a privatizációs folyamat elsöpri, de ez nem jelentheti a korábbi tevékenységek teljes felszámolását. A kivezető út e téren is a privatizáció és annak kormányzati, önkormányzati támogatása — hitelekkel, adó- és más kedvezményekkel, hiszen itt nemcsak regionális, hanem — a növekvő munkanélküliséget tekintetbe véve — országos érdekről is szó van. Ferenczy-Europress A kiút: támogatott privatizáció Nem mellékes a melléküzem ág
