Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

ÚGY TŰNIK, EGERBEN IS FOLYNAK AZ ADÓHARCOK... (5. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 10. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 34. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Mielőtt dönt, kérje árajánlatunkat! K Számítástechnikában ránk mindig számíthat! TRADER KFT. Eger, Bródy Sándor u. 5. ^Tel/fáx: 36/25-006^ Spanyol katonák csoportja ellenőrzött Magyarországon Az Európai Ha­gyományos Fegyve­res Erőket Korlátozó Szerződés keretében — a terveknek meg­felelően — spanyol katonai csoport gya­korló ellenőrzést naj- tott végre február 3-8. között a Magyar Honvédség alakula­tainál: Győrben az „Arrabona” Felderí­tő Zászlóaljnál, Szombathelyen a „Savaria” Gépesített Lövészdandárnál és Börgönd térségében. A spanyol katonai csoport a laktanyák látogatása és a harci eszközök vizsgálata során megállapította, hogy a magyar fél a szerződést jól ismeri és betartja. A spa­nyol katonáknak nagy örömére szol­gált, hogy Magyaror­szágon gyakoroltak, ugyanis ez volt az el­ső alkalom, amikor keleti országban vé­gezhettek gyakorló ellenőrzést. A ma­gyar és spanyol kato­nai szakértők az el­lenőrzés során orosz nyelven kommuni­káltak — az ellenőr­zés hivatalos nyelve az angol és az orosz —, a spanyolok kéré­sére. A kilenctagú delegációból négyen beszeltek oroszul, köztük a parancsnok is. A korrekt és baráti szellemben végrehaj­tott valós, éles gya­korló ellenőrzés so­rán — tájékoztatott Forgács László mér­nök ezredes — a ma­gyarok tapasztalhat­tak, hogy a spanyol ellenőrök alaposan ismerik a fegyveres erőket korlátozó szerződést, s nem ke­vésbé a haditechni­kát. A kilenctagú el­lenőrző csoport szombaton elutazott hazánkból. Napirenden az elévülési törvény Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén tovább folytatódik az elévülési törvény alkotmá­nyossági vizsgálata. A testület kedden csak az elévülési törvény­nyel kapcsolatos államfői indít­vánnyal foglalkozik. Mint isme­retes, a Zétényi-Takács-féle tör­vény vizsgálata során az alkot­mánybírók már kialakítottak bi­zonyos elvi álláspontokat koráb­bi teljes üléseiken, s a vélemé­nyek alapján újabb határozatter­vezet készül. Elképzelhető, hogy ez a dokumentum már végső alapjául szolgál az indítvánnyal kapcsolatos — kihirdetésre varó — alkotmánybírósági határozat­nak. Adótanácsadó a mezőgazdaságban dolgozóknak Csokorba gyűjtötték a Föld­művelésügyi Minisztérium szak­emberei az adózási és támogatási rendszer főbb jellemzőit, a társa­dalombiztosítási kötelezettsége­ket, továbbá a legfontosabb jog­szabályokat, hogy segítsék a me­zőgazdasági tevékenységet foly­tató termelőket eligazodni e kér­désben. Az összefoglaló mintegy 70 oldalas, a tájékoztatót eljut­tatják a megyei földművelésügyi hivataloknak is. Evangélikusok zsinata A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényalkotó zsinatá­nak Budapesten február 7-8-án tartott IV. ülésszakán megvitat­ták és elfogadták az egyháztag­ságról szóló, a sokféleséget fi­gyelembe vevő, nyitottan megfo­galmazott egyházi törvényterve­zetet. Megerősítette azt a gya­korlatot, hogy a zsinat törvény­hozó, alkotmányozó, de nem rendelkező és nem végrehajtó testület. A zsinat következő ülés­szakát 1992. június 27-28-án tartja. Veszprém trolibuszra vár Trolibusz-közlekedési hálózat kialakítására adott be pályázatot Veszprém város önkormányzata a Phare Programirodához. Áz el­képzelések szerint a fő útvonala­kon ezekkel a környezetkímélő járművekkel váltanák fel az au­tóbuszokat. Legalább öt rendkí­vül forgalmas útvonalon építe­nék ki a vezetékrendszert a tro­liknak. Nyugdíjas gyilkos A Győr Megyei Rendőr-főka­pitányság eljárást indított egy 67 éves nyugdíjas férfi ellen, mert az Jánossomoiján, a lakásában ittas állapotban, szóváltás közben egy késsel hasba és mellbe szúrta 41 éves fiát, aki a helyszínen meg­halt. A Fidesz csatlakozni kíván a Liberális Internacionáléhoz „Még jőni fog egy jobb kor-mány” Üj pártvezetőséget választott vasárnap a Fidesz Pécsett tartott negyedik kongresszusa. A tizenhárom tagú Országos Választ­mány újjáválasztott korábbi tagjai a kapott szavazatok számá­nak sorrendjében: Fodor (iábor, Orbán Viktor, Tirts Tamás, Medgyesi Balázs. Németh Zsolt és Módos Márton. Az új vá­lasztmányi tagok: Ader János, Kövér László, Rockenbauer Zoltán, Selmeczi Gabriella, Glattfelder Béla, Nagy Gábor Ta­más és Baráth Gergely. A Fidesz negyedik kongresz- szusának mottóját hirdette az a transzparens, amely a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aulájába lépve ekképpen fogadta a meg­hívottakat: „Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor-mány”. Még ennél is élesebben fogalma­zott a politikai helyzetelemzésé­ben az első napon Orbán Viktor frakcióvezető. Szerinte az MDF mai derékhadát alkotó parla­menti képviselők bizonytalan eszmeiségű, következésképpen zavaros programú pártba léptek be, s ráadásul többségükben ma­guknak sem volt szilárd politikai meggyőződésük. Ez a bizonyta­lanság az utóbbi másfél évben megszűnt, a „jobbratolódás” so­rán megtalálták tájékozódási pontjaikat. A vezérszónok megítélése szerint az MDF egy olyan elkor­hadt, régi világot képvisel, amely Magyarországra sohasem tér visz- sza. A kormány tevékenységét értékelve Orbán elmondta, hogy elsődleges feladata a menedzse­lés lett volna, ám ennek a kritéri­umnak nem felelt meg, alkalmat­lan az átmenet levezénylésére. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a Fidesz a továbbiakban nem ge­nerációs, hanem korszerű nép­pártként kíván működni, még­pedig a XX. század végi libera­lizmus elvei alapján. Különös fi­gyelmet kell szentelniük arra, hogy az egyre nagyobb népsze­rűség közepette ne veszítsék el józanságukat. „Amipedig a koa­líciós pártok népszerűségének hanyatlása miatt az ország jövő­jéért aggódó népies urakat illeti, ideje, hogy eszükbe idézzék a népmese tanulságát: a Nap akkor is felkel, ha a kiskakas nem ku­korékol— fejezte be egyórás be­szédét. A szombat reggel legnagyobb eseményét az jelentette, hogy megszületett Orbán Viktor fia, Gáspár. (Folytatás a 2. oldalon) Eszéket lövik A már korábban megszállt Baranyából a jugoszláv erők szombaton Eszék északi perem­részeit lőtték. A városra tíz-egy- néhány gránát hullott. Eszék déli városrészét a szomszédos Tenyé- ből és Szarvasból lőtték aknave­tőkkel. Zvonimir Separovic hor­vát külügyminiszter fogadta Ba- gi Gábort, Magyarország zágrábi főkonzulját, aki átadta neki Je­szenszky Géza külügyminiszter üzenetét. Az üzenet Jeszenszky közelgő horvátországi látogatá­sára vonatkozik, amelynek idő­pontját később határozzák meg. Öltöz­ködnek a kicsik, akiknek kényel­mes a mostani „biroda­lmuk". De kérdés, hogy mit hoz számukra A felnőttek tanácstalanok, de a gyerekeknek hely kell Megmarad vagy bezár a bervai óvoda? — Itt nincs zsúfoltság, nincs időzavar. Ebéd után nem kell várni, hogy a dajka nénik felta­karítsanak, mindenki megtalálja a „jelét”, a gyerekek önállóak — mondja Németi Györgyné veze­tőhelyettes, amint körbevezet az egri bervai óvodában. Előző munkahelyén volt alkalma ta­pasztalni, milyen az, ha holtidők szakítják meg a napi rend folya­matosságát. Kétszázhatvanöt négyzetméter itt tényleg a gyere­keké. Most hatvanhárman van­nak. Az ő birodalmuk még a tá­gas udvar, nyáron árnyas helyek­kel, fedett játszótérrel. Nem mondom, kívülről az épület nem éppen bizalomgerjesztő. Kicsit komor, kicsit robusztus, amo­lyan „szocreál”. De belül való­ban minden megvan a kicsik ké­nyelméhez. Hét csoportszoba, ebből három háló-, egy tornate­rem, hozzá külön mosdók, kony­ha, szertár, nevelői szoba, raktár, mosókonyha stb... A hajdani la­kásóvodák használói sóhaj toz- nának mindezt látva. Mégis, tavaly novemberben végérvényesen úgy nézett ki: ezt az óvodát be kell zárni. Az eddigi tulajdonos, a Finomszerelvény- gyár már nem tudja működtetni, az egri önkormányzat meg nem akart rá jogot formálni. És most? Most mi a helyzet? Bíróné Farkas Magdolna vezető óvónő kötegnyi dokumentumot terít elém. Megannyi levél a pol­gármesternek, a vállalatnak, a minisztériumnak címezve. Az el­múlt év őszén került válságos helyzetbe az intézmény. Az 1991-es XX. számú törvény az önkormányzatok hatáskörébe utalja az óvodai nevelést. Annak idején, az ötvenes években az óvoda a gyár szociálpolitikai ke­retéből jött létre, és abból is fi­nanszírozták. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebb gyári alkalma­zott gyermeke járt ide. Már csak a küszöbön álló átalakulás miatt is értelemszerű volt, hogy a cég megváljon tőle. Önként adódott a megoldás: tartsa fenn az ön- kormányzat. Csakhogy a polgár- mesteri hivatal másként döntött. Levélben értesítette a vállalatot, hogy nem kívánja átvenni, te­kintve, hogy az északi lakótelepi, illetve a felnémeti óvodák ki tud­ják elégíteni az igényeket. Java­solták, hogy a továbbiakban pró­báljanak meg alapítványi formá­ban működni. (Folytatás a 3. oldalon) A lumínium-üzlet Féléves időtartamra magyar- orosz vállalatközi timföld-alumí­nium szállítási szerződést kötöt­tek Moszkvában. Az adott idő­szakban több mint 100 millió USA-dollár értékű áruforgalom várható. A Hungalu a szerződés­sel a fémalumínium ellenében el­adta az ez évi, és a Független Ál­lamok Közössége területére szánt kohászati célú timföld felét. Egri Nemzetközi Táncdalfesztivál Azt szeretnék: masrvar San Remo leeven... A fesztivál elsősorban a dalok és a szerzők versenye lesz — tud­tuk meg a felhívásból, melyet Barna István, a fesztivál sajtó- és propagandafőnöke olvasott fel. Elsősorban a szerzemények ver­senyeznek tehát, melyeknek zongora- és akkordkísérettel el­látott kottáját — a kiírásnak megfelelően — jeligével ellátva április 15-én éjfélig kell eljuttatni a fesztiváliroda címére: 3301 Eger. Pf. 367., vagy személyesen Egerbe, a Dobó tér 6/A cím alatti fesztiválirodába. A továbbiakban Stefán István, aki maga is zenész és énekes, s Egerhez szoros szálak fűzik, el­mondta, hogy hagyományt sze­retnének teremteni ezzel a kez­deményezéssel. Örömükre szol­gál, hogy előzőleg a város önkor­mányzata hozzájárult Eger ne­vének és címerének használatá­hoz. Koltai Gergely (akiről érde­mes megjegyezni, hogy a Kor- morán együttes tagja volt, s ő írta a Juliánusról szóló film zenéjét) külön is hangsúlyozta, hogy nem lokális fesztivált szeretnének, de mindenképpen oldani kívánják a káros Budapest-centrikusságot. S úgy véli, a helyszín is egyik biz­tosítéka lesz a verseny tisztaságá­nak, amelyet minden körülmé­nyek között szeretnének meg­őrizni. A Magyar Rádió szem­pontjából sem közömbös, hogy mennyire sikerül feléleszteni az egykori táncdalfesztiválok leg­jobb hagyományait. Jelenleg még „alszik a műfaj”, de fiatal te­hetségek felkutatásával feltá­masztható. (Folytatás a 2. oldalon) Nem minden biztosító kötelezi... A korszerű riasztókészülékek felszerelését nem mindegyik biz­tosító követeli meg azoktól az ügyfelektől, akik cascót szándé­koznak kötni. Az Állami Biztosító február 1-jétől, tekintet nélkül a gépjár­mű származására, korára, min­den esetben ragaszkodik a riasz­tó felszereléséhez a casco meg­kötésekor. Tapasztalataik sze­rint ugyanis legalább annyi Tra­bantot, Daciát és egyéb keleti kocsit lopnak el, mint a drágább nyugati típusúakat. Ez az intéz­kedés egyelőre csak a budapesti autósokra vonatkozik, de a biz­tosító úgy véli, később valószí­nűleg országszerte kénytelen lesz előírni a riasztók beszerelé­sét. A Hungária Biztosítónál el­mondták: az alap cascót, amely lopás-, tűz- és elemi károkra vo­natkozik, bizonyos nyugati típu­soknál szintén csak akkor lehet megkötni, ha az autóba riasztót szereltek. A biztosító gyártmány szerint 5 kategóriába sorolja az autókat, s az 5 közül a 4-es és 5-ös kategóriába tartozóknál kö­telező a riasztó. A 4-es kategóri­ába az Alfa Romeo, az Audi, a Lancia, a Mazda és a Volvo tar­tozik, míg az ötösbe általában az amerikai kocsik, valamint a leg­értékesebb fajták, például a BMW-k és a Mercedesek. A Providencia Biztosító jelen­leg valamennyi nyugati kocsira csak úgy köt biztosítást, ha be­szerelték már a riasztóberende­zést. Ennek ellenére azt tervezik, hogy a rövidesen bevezetésre ke­rülő új casco diját a nyugati ko­csiknál magasabb értékben fog­ják megállapítani, mint a keleti­eknél. A megkérdezett biztosítók közül a Coloniánál egyelőre semmiféle riasztóberendezéshez nem kötik a cascót, az is igaz vi­szont, hogy 6 évesnél öregebb kocsikra nemigen kötik meg a biztosítást. (MTI) Ki nógat riasztóval? Az egri Nemzetközi Fesztiváliroda február 8-án, szombat délutánra időzítette a szenzációként ható bejelentést: a Magyar Rádió zenei produkciós szerkesztőségével együttműködve 1992 nyarán megren­dezik az első magyar nemzetközi táncdalfesztivált Egerben. A sajtótájékoztatót a Hotel Egerben tar­tották, elegáns külsőségek között, ezzel mintegy jelezve az elgondolás komolyságát. A meghívott új­ságírókkal, idegenforgalmi szakemberekkel szemben foglalt helyet a teljes rendezőség: Stefán István, a fesztiváliroda vezetője, Koltai Gergely a Magyar Rádió részéről, Körmendi Vilmos zeneszerző (ugyan­csak a rádiótól), dr. Szilcz Ákos, a fesztiváliroda titkára, az egri önkormányzat képviseletében pedig lí nlnnn Ia'vcaviia aI a aIaiib<»>íu<íai*

Next

/
Thumbnails
Contents