Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

HÍRLAP, 1992. február 8-9., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Móra Ferenc a kisegítő' iskola névadója (Fotó: Szántó György) „Gyöngyöket szólott és csiszolt drágaköveket hullatott. Elment, és vele együtt eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meg­hatóan őszinte és megilletően ragyogó magyar szín.” Móra Ferencet búcsúztatta így 1934. február 8-án Móricz Zsigmond. A jeles magyar író halálának 58. évfordulójára emlékeztek tegnap Egerben, a 15. Számú (Kisegítő) Általános Iskolában, ahol mától az intézmény Mó­ra Ferenc nevét viseli. Az ő munkásságát, életét idézte fel az ünnepség résztvevőinek Hekeli Sándornéigazgatónő, majd a gyerekek elevení­tettek fel néhányat Móra műveiből. Az esemény ezt követően kiállí­tás megnyitásával folytatódott, ahol az író pályáját kísérheti végig a látogató, képek, korhű tárgyak, berendezések segítségével. A ren­dezvény ezután a Megyei Művelődési Központ dísztermében a tanu­lók kulturális műsorával ért véget. Termelő és vásárló között Közvetít az Egri Gazdakör Alig egy hónapja, hogy meg­alakult az Egri Gazdakör, de máris olyan — nagy érdeklődésre számot tartó — kérdésekkel fog­lalkozik, mint a kapcsolatterem­tés a termelő és a vásárló között. Erről a tevékenységről kérdez­tük Kiss József elnököt. — Lehetőségeinkhez mérten minden lehetséges formában tá­mogatni kívánjuk a jövőben a gazdálkodni és a termést értéke­síteni kívánó tagjainkat. Napja­inkra ugyanis olyan országos helyzet alakult ki, hogy egy-egy területen bizonyos áruféleségből felesleg van, máshol viszont hi­ányzik a keresett termék a piaco­kon. Össze kell tehát hangol­nunk a keresletet és a kínálatot, azaz: a termelőt és a vásárlót. S a későbbiekben nem csak itthon, hanem külfödön is... — Milyen elképzeléseik vannak? — Vidékünkön — s ez alatt az egész Heves megyét értem — szinte minden megtermelhető, amire vásárlót is lehetne találni. Kezdve a gyógy- és fűszernö­vénytől a zöldség és gyümölcsö­kön át a gabonafélékig, netán a húskészítményekig, hiszen mindezek „honos” és jó minősé­gű termékek errefelé. Csak meg kell találnunk az értékesítés csa­tornáit, s miután ez a hagyomá­nyos kereskedelmi hálózaton ke­resztül nehézkes út, nekünk kell kezdeményeznünk és összefog­nunk. Ehhez viszont bőséges és naprakész információkra van szükség. — Tulajdonképpen közvetí­tésre vállalkoznak... — Arra gondoltunk, hogy fel­niéi] ük a gazdálkodók kínálatát: ki miből és mennyit tud termelni, illetve szeretne értékesíteni. Ha ezt ismerjük, akkor jöhet a part­nerkeresés itthon és külföldön, majd pedig valóban a közvetítés, amelyet kötelezettségvállalás nélkül végzünk. Magyarul: cí­meket adunk az üzletkötés már az ő dolguk lesz. — Hol kaphatnak bővebb infor­mációt a megyei gazdálkodók? — Egyelőre az egri lakáso­mon — Szarvas Gábor u. 8. — várom az érdeklődőket, valamint azokat a gazdatársakat, akik már konkrét üzleti ajánlattal érkez­nek... (-s) Zenés tárlatnyitás Ma délelőtt fél 12 órakor nyí­lik meg a Hatvani Galériában a vásárhelyi Tornyai János Múze­um kiállítása, amely szinte az egész hazai képzőművészeti kul­túra keresztmetszetét nyújtja. Ez alkalommal Hódmezővásárhely alpolgármestere, Novák Imre mond nyitóbeszédet, s hogy mi­nél hangulatosabb legyen az ün­nepi aktus, művészi citeramuzsi- kával szolgál majd Pribojszky Mátyás, Petrozsényi Eszter szín- művésznő pedig alkalomhoz illő versekkel működik közre. Előadás és zene — Versösszeállítás Mozart­szeminá­rium Hatvanban A hatvani Ady Endre Könyv­tár és Közösségi Ház Mozart- szeminárium sorozatának kö­vetkező előadására február 10- én, hétfőn délután 6 órakor kerül sor. Vágó György, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának vezető tanára tart előadást. Az előadáson el­hangzik: A-dúr klarinétötös, g-moll vonósötös és G-dúr sze­renád. Közreműködik a Hatvani Kamarazenekar. Az irodalmi bérleti előadások következő programja február 13-án, csütörtökön délután 6 órakor lesz. Az est programja: „írószobám” címmel Arany Já­nos versei. Közreműködnek az Irodalmi Vándortársulat tagjai. Párbeszédre várják a lakosságot Köz­meghallgatás Lőrinciben és Selypen A jövő hét első napjait az ön- kormányzati vezetés és a lakos­ság párbeszédének szentelik Lő­rinci különböző részeiben. Var­ga Antal polgármester táj ékozta- tása szerint: hétfőn délután 5 órától a selypi cukorgyári kultúr- otthonban tart közmeghallgatást a város képviselő-testülete. Más­nap ugyanebben az időben a lő­rinci közösségi házban — Sza­badság tér 7. — kerül sor hasonló rendezvényre. Szerdán délután 5-től viszont a Mátravidéki Erő­mű kultúrotthonában találkoz­hatnak az érdeklődők az önkor­mányzat tagjaival, akik ezúttal az elmúlt évi költségvetés adatairól, majd az idei gazdasági tervekről, ezt követően pedig a képviselő- testület eddigi tevékenységéről számolnak be. A közmeghallga­tások során kérik majd ki a la­kosság véleményét arról, hogy igénylik-e a helyi kábeltelevíziós hálózat kiépítését. Középpontban a kisajátítás Lapunkban a közelmúltban Bükkábrányi évtizedek lignitbá­nyája címmel tudósításban szá­moltunk be arról a megbeszélés­ről, amelyen a Mátraaljai Szén­bányák jövőjéről és egy esetleg felépítésre kerülő 1200 mega­wattos erőmű építéséről volt szó. A fórumon felvetődött a detki önkormányzat, illetve a Mátraal­jai Szénbányák közötti vita, amely földterületek kisajátításá­val kapcsolatos. Cikkünkre reagálva Pelle Sán­dor, Detk polgármestere levél­ben fordult szerkesztőségünk­höz, amelyben kérte annak a ki­vonatnak a közlését, amely janu­ár 14-én a község önkormányza­ti képviselő-testületének ülésén készült jegyzőkönyvből való. Ebből kitűnik, hogy a testület a továbbiakban is alapelvként rög­zíti, hogy a község külterületi ha­tárából további földterületek ki­sajátításához nem járul hozzá. A jelenleg kisajátítás alatt lévő 12 hektár — amely a bányavíztele­nítésre vonatkozik — ügyében hozott határozatot nem támadja meg a bíróságon. Ugyanakkor rögzíti, hogy az említett kisajátí­tásnál sem lehetséges a 3-as szá­mú főútvonalon túli terület be­vonása. A képviselők szükségesnek tartják, hogy a polgármesteri hi­vatal, a termelőszövetkezet kezdjen külön tárgyalásokat a Mátraaljai Szénbányákkal az ed­digi kisajátított területek minél előbb történő rekultivációjára. Emellett arra is, hogy a kisajátí­tott, rekultivált területek megvá­sárlásánál Detk és a termelőszö­vetkezet úgynevezett e lóvásár Iá- si joggal rendelkezzen. Ezzel a döntéssel egyidejűleg a képvise­lő-testület az 1990. november 20-án hozott határozatát hatá­lyon kívül helyezte. Harmincnégy település vállalkozott már Lehetőség a munkanélküliek foglalkoztatására A foglalkoztatási törvény le­hetőséget ad arra, hogy a mun­kanélküliek számára közhasznú foglalkoztatást szervezzenek. Az ilyen jellegű feladatokra a költ­ség hetven százaléka adható tá­mogatásként a foglalkoztatási alap megyei keretéből. Ez külö­nösen a települési önkormány­zatok számára teremt kedvező esélyt. Az állástalanoknak bizto­sított munkalehetőségen túl megoldást kínál olyan település- rendezési és környezetvedelmi problémákra, amelyekkel pénz hiányában évtizedeken keresztül nem tudtak megbirkózni. Mind­össze a költségek harminc száza­lékáért rendbe hozathatták a te­lepülés parkjait, kitisztíthatták a patakok medreit, elvezettethet­ték a csapadékvizet, és így to­vább. Az elmúlt év során egyre több település lépett erre az útra. Me­gyénkben 34 önkormányzat 740 munkanélkülit juttatott ily (mó­don átlagosan három hónapi munkalehetőséghez. Ebben az esztendőben a munkaügyi szer­vek azt szeretnék elérni, hogy bővüljön ez a lehetőség, ne csak kommunális jellegű feladatokat végezzenek el, hanem szociális, egészségügyi, környezetvédelmi és településfejlesztési célokat is tűzzenek maguk elé. Eddig csak szakképzettséget nem igénylő munkákat szerveztek, a későbbi­ekben viszont szerencsés volna másra is gondolni. A megyei lehetőségeken túl ennek ösztönzésére a munka­erőpiaci bizottság is pályázatot hirdetett meg. Azt szeretnék el­érni, hogy központi támogatás­sal a nem nyereségérdekeltségű tevékenységben segítse a mun­kanélküliek tartós foglalkoztatá­sát. Lehetőség van a közhasznú munkakörök betöltéséhez szük­séges képesítés megszerzésének segítésére is. A program elsősor­ban a pályázati célban megjelölt feladatok ellátására hivatott költségvetési, illetve humán szolgáltatást végző nem állami intézmények (egyházak, társa­dalmi szervek stb.) körében szer­vezhető. A megyei munkaügyi központ válj a azoknak a szerve­zeteknek a jelentkezését, akik a pályázati programba be tudná­nak kapcsolódni. A március 15- ig benyújtott pályázatokat már­cius 31-ig kell továbbítaniuk, a június 15-ig beérkezetteket pe­dig június 30-ig. Érdeklődni le­het Egerben a Kossuth út 9. szám alatt, telefonon a 36/21-372-es számon (ügyintéző: Tamasi Györgyné). Kolping-közgyűlés Gyöngyösön Egyesztendős a gyöngyösi Kolping-család. Kerek évfordulójához közel, ma 16 órától tartja tisztújító közgyűlését az Alsóvárosi Plébá­nián. A résztvevők a találkozó hivatalos része után közös szentmisén vesznek részt a „Barátok templomában”, majd teaesten, baráti be­szélgetéssel zárják összejövetelüket. Valóban Európába megy-e a megye? (Folytatás az 1. oldalról) — Eközben viszont kialakult a céltámogatások rendszere, melyben a települések egyes fej­lesztéseikhez központi pénzeket igényelhetnek. Ezek szerint a döntések országos központba ke­rülnek? — Az új önkormányzati tör­vény szerint az elosztás lehetősé­ge megszűnt. A megye a telepü­léseknek sem a jogszabályok sze­rint, sem pedig az anyagiak miatt nem adhat jelentős támogatást. Ezzel most olyan helyzet all elő, hogy ha egy település 200 ezerfo­rintos támogatást akar kérni egészségügyi műszerekre, azt a Parlamentnek kell jóváhagynia. Úgy véljük, ez teljesen páratlan Éurópában: ilyen erős centrali­záció, s ennyire erős központi el­osztás nem tapasztalható más­hol. — Az is a centralizáció irá­nyába mutat — fűzi hozzá dr. Ja­kab István —, hogy elmaraszta­lást kaptak a megyek — köztük a miénk is —, mert „pénzvissza­osztó” szerepet vállaltak 1991- ben. Ezt úgy is megfogalmazták, hogy restaurációs politikát foly­tatunk, ugyanis 1990-ből maradt egy nagyobb pénzmaradvány, mellyel az utolsó fillérig elszá­moltunk a közgyűlésnek. Az úgy döntött, hogy ezt címzetten jut­tatjuk helyi önkormányzatok­nak. Például, ha tornaterem épí­téséhez, vagy más fejlesztéshez kellett támogatás, azt a közgyű­lés szavazta meg. Ezen kellene nekünk változtatni, ezzel kellene nekünk leállni. A jövőben ilyen egyedi igényeknek semmi esetre sem tudunk eleget tenni. Csak kistérségi, tehát több községet érintő fejlesztésekre jut pénzt. — Ezek szerint tehát nagy a különbség az 1991-es és az idei lehetőségek között. Mégis, mi­lyen nagyságrendű ez az eltérés? — Nehéz összehasonlítani a számokat 30 százalékos infláció esetén — mondja dr. Molnár Miklósné. — Összességében az­zal jellemezném a megyei költ­ségvetést, hogy míg tavaly az in­tézmények működési költségei­hez közel 15 százalékkal tudtunk hozzájárulni, addig most csak nyolc százalékkal. Ennél a pénz­romlás lényegesen nagyobb. De abszolút mértékben is kevesebb jut mindenre, mint tavaly. A me­gyei önkormányzat fejlesztési és rekonstrukciós lehetősége az ösz- szes kiadás 5 százaléka, pedig 20-25 százaléknak kellene lenni. — A költségvetés ezek szerint világosan beszél arról, hogy fo­kozatosan veszít szerepéből a megye. Nemcsak a közigazgatási gondolkodás változott meg, de még annál is jobban az egész ön- kormányzati gazdálkodás. Mi­lyen feszültségek keletkeztek ez­által? — Hiányzik a területi egyezte­tési szint — hangsúlyozza dr. Ja­kab István —, s az ezzel kapcso­latos megyei összefogás. Ezt a helyzetet az is súlyosbítja — bár mi örülünk neki —, hogy az utóbbi hónapokban hogy intéz­ményhálózatunk nő. A városok folyamatosan adnak át olyan in­tézményeket részünkre, amelyek rossz műszaki állapotban van­nak, mint például a visontai el­meszociális otthon, vagy a hevesi kisegítő iskola. Ezekben több­milliós beruházások kellenek már a mai szint megőrzéséhez is. A városok ezekkel nem bírtak már 1991-ben, a megyének pe­dig nincs választási lehetősege, mert a törvény kötelezően előírja átvételüket. Ebben a helyzetben minden fillérünknek helye van. — Mégis, mire lesz elég a költ­ségvetés, mire futja a megyei ön- kormányzat „pénztárcájából”? — A megye költségvetése a huszonhat intézményünk műkö­dését biztosítja — válaszol dr. Molnár Miklósné. — Ebbe a kör­be tartoznak a régi megyei intéz­mények, s az újonnan átvettek, amelyek elég rossz állapotban vannak. Csak nagyon szigorú gazdálkodás mellett maradhat­nak működőképesek. Amit meg tudunk takarítani, azt használjuk fejlesztési célokra. Szeretnénk gyarapítani — a szükséglethez képest szerény mértékben — a megyei kórház gép- és műszerál­lományát. Erre — az előzetes megállapodás alapján — mint­egy ötvenmillió forintot költ a megye. A szociális otthoni bőví­téseket és rekonstrukciókat is szeretnénk tovább folytatni Vá- mosgyörkön és Csányban. Jó lenne haladni a régi megyei bör­tönépületben megkezdett kiállí­tóhellyel, de valószínűleg las­sabb lesz az ütem a pénzszűke miatt. Egy sor olyan térségi fel­adatot is szeretnénk vállalni, me­lyekről úgy érezzük, hogy kis anyagi segítség és erőteljes szelle­mi és koordinációs munka nélkül nem megy. Szükségesnek látjuk, hogy támogassuk a helyi önkor­mányzatokat a következő évekre való felkészülésben. Különösen akkor, ha a cél egy településcso­port, egy térség ellátása például vízminőség, vízbiztonság kérdé­sében, vagy a csatornázás ügyé­ben. A külföldi és a hazai tőke fo­gadásának feltétele az infrastruk­túra fejlesztése — ehhez tervek kellenek. Megalkotásukhoz szorgalmazzuk az összefogást. Támogatjuk a településeket a kü­lönböző fejlesztési pályázatokon való részvételben is. Vállalko­zásfejlesztési központot is létre kívánunk hozni a megyében, amely pályázati módon működ­ne. Ebben az évben szeretnénk áttekinteni minden ellátási fel­adatot, amelyekre a térségeknek szükségük van. A pénz kevés, de ennek ellenére elő kell készül­nünk a jövőre: boldogulni kell a megyének, vagy a települések közösségének. A beszélgetés végén dr. Jakab István arról is beszél, hogy ebben a közös gondolkodásban részt kell vennie a megyei jogú város­nak, Egernek is, hiszen nélküle nehezen lehetne közös célokat kitűzni a térség településeinek. S még hozzáfűzi, hogy ebből a költségvetésből arra lehet követ­keztetni, hogy a megye lehetősé­geit lassan, de biztosan visszafej­leszti a kormányzat. S hangsú­lyozza, hogy ha ez a cél, akkor meg kellene mondani. Talán ak­kor nem is megyei önkormányzat kell, hanem egy megyei intéz­ményfenntartó iroda.... Minderről akkor esik szó, amikor még meg sem száradt a tinta azon az okiraton, melyben felvették megyénket az európai régiók gyűlésébe. Gábor László Egri képviselői fogadónap A megyei jogú város Fidesz- képviselőcsoportjának tagjai — dr. Révész Tamás, Király József, Kovács Attila és ifj. Révész Ta­más —február 12-én fogadónap­ra várják körzetük választópol­gárait. Az érdeklődők a városhá­za I. emelet 2. számú helyiségé­ben kereshetik fel őket délután 5 és este 7 óra között. Mátrai önkormányzati szövetség Gyöngyöstarjánban tartja so­ron következő közgyűlését az Önkormányzatok Mátrai Szö­vetsége. A közösség tagjainak február 13-án a helyi polgármes­teri hivatalban tart előadást és konzultációt dr. Pecz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője. A téma: a szö­vetkezeti és a kárpótlási törvény számos aktuális kérdése. Hallássérültek miséje Vasárnap délután 5 órától tartják meg az egri hallássérültek — speciális tolmácsolású — mi­séjét a Széchenyi utcai Il-es kór­ház Szent Anna-kápolnájában. Vagyonfelosztásról a jegyzőklubban A Pétervására és környéke jegyzőklubjának ülését tartották meg tegnap Sírokban, ahol a na­pi aktualitásokon túl tájékozta­tást kaptak a résztvevők — köz­tük ezúttal az érintett települések polgármesterei is — a volt közös tanácsok tulajdonában lévő va­gyontárgyak felosztásával kap­csolatos rendelet végrehajtásá­ról. Providencia­vacsora Kisorsolták a Providencia Biz­tosító Rt. „Premier családiott- hon-biztosítás” nyerteseit. A szerencsések — Molnár Jenő (Nagykökényes), Kopácsy Lász­ló (Gyöngyös) és Nagy Tamás (Gyöngyös) — egy-egy hozzá­tartozójukkal részt vettek az egri Vincellér Panzióban tegnap este rendezett vacsorán. Keresztrejtvényünk nyertesei A február 1-jén közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „No, mit mondtam, még mindig nem sejt semmit. Az üzemi konyhán főz.” A jó választ beküldők közül a következők nyertek 100 forin­tos könyvutalványt, amelyet postán küldünk el: Monori Zol­tánná (Hatvan), Szabó Jánosné (Erdőkövesd) és Kiss Gábor (Bélapátfalva). Gratulálunk. A mai 12. oldalon lévő feladvá­nyunk megfejtését február 13-ig küldjék el címünkre (3301 Eger, Pf. 23.). A Lenkey-általános diáknapja Két napig „tanulásmentesen” teltek az Egri 1. Számú Általános Iskola tanulóinak órái. Tegnap és tegnapelőtt diáknapi rendezvé­nyeken — történelmi, zenei és művészeti vetélkedőn, filmvetí­tésen, sportprogramokon — ve­hetett részt az iskola 476 tanuló­ja, akik közül a legeredménye­sebben szereplőket, a legügye­sebbeket könyvjutalomban ré­szesítették. Sírokban az Egri Színműhely Vasárnap délután 5 órától a sí­ró ki művelődési házban vendég­szerepei az Egri Színműhely, amelynek tagjai a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című darab­bal mutatkoznak be. Nyugdíjas érdekvédelmi egyesület Megalakult Egerben a Nyug­díjasok Érdekvédelmi Szövetsé­gének városi szervezete. A Me­gyei Művelődési Központban megtartott gyűlésen nyolc, pihe­nőéveit töltő helybeli vállalta az intézőbizottsági munkát, amely­nek első feladata, hogy a február végi újabb találkozóra kidolgoz­zák az egyesületi alapszabályt. Rádió Eger műsora Adás: 16.00-19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents