Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 8—9., szombat—vasárnap Reformok Lengyelországban Rendkívüli meghatalmazást kér a dekrétumokkal való kormányzásra a lengyel parlamenttől Jan Olszewski miniszterelnök. A lengyel kormányfő csütörtökön a gdanski hajógyár munkásaival rendezett találkozásán közölte e döntését. Hangsúlyozta, hogy a reformokat tovább kívánja vinni, de a kormányzási módszereken változtatni akar, s fontosnak tekinti a társadalmi igazságosság érvényesítését. Felszólítás támogatásra A kelet-európai országok s a volt Szovjetunió kiterjedtebb támogatására szólította föl Japánt Helmut Kohl német kancellár. Kifejtette, hogy Németország eddig összesen 150 milliárd márkával segítette Közép- és Kelet- Európa országait, ebből 75 milliárd márkát a volt szovjet köztársaságoknak juttatott. Elmondta, hogy országa azt szeretné, ha mindkét ország tevőleges részt vállalna a nemzetközi békefenntartó műveletekben, és a törvényhozások Tokióban, Bonnban egyaránt támogatnák e kormányzati törekvéseket. Gyorsított védelem Az Egyesült Államok gyorsítani fogja a stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI) megvalósítását, de annak 1990 januárjában kidolgozott csökkentett változatában, és elégedetten fogadja Jelcin orosz elnök javaslatát a közös űrvédelem kiépítéséről, mondotta csütörtökön Brüsszelben Henry Cooper, az SDI-hiva- tal igazgatója az amerikai NA- TO-misszión rendezett sajtótájékoztatón. Nukleáris program Pakisztánban Első ízben ismerte el nyilvánosan az iszlámábádi kormány egy magas rangú illetékese a pakisztáni nukleáris program létezését. Sahriar Hán, pakisztáni külügyi államtitkár a The Washington Post című tekintélyes amerikai napilapnak nyilatkozva jelentette ki, hogy országa legalább egy nukleáris robbanószerkezet előállítására képes. Tárgyalások Szaddám megdöntéséről Robert Gates, az amerikai hírszerzés, a CIA vezetője titokban Szaddám Húszéin iraki rendszerének megdöntéséről tárgyal a Közel-Keleten. Gates hivatalosan bemutatkozó látogatást tesz a héten Egyiptomban és Szaúd- Arábiában, de a valóságban George Bush elnök megbízásából arról tanácskozik az arab vezetőkkel, hogyan lehet elősegíteni Szaddám Húszéin iraki elnök rendszerének mielőbbi megdöntését. Kis ország nagy keresztje a kapcsolatok fejlesztéséért Kohl kancellár kitüntetése A magyar-német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. A kitüntetés átadásakor jelen voltak a parlamentipártok vezetői, és — az edddigi szokásoktól eltérően — a kancellár és a köztársasági elnök megbeszélésén részt vett a kormányzó part ügyvezető elnöke, Für Lajos, valamint a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Tölgyessy Péter. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy kis ország nagy keresztje”, amely azonban mégis mindig emlékeztethet a magyarság, illetve az egész kelet-közép-eu- rópai régió nelyzetére. Az előző nap aláírt magyarnemet alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren időtálló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Hangsúlyozta: a térségnek, így hazánknak is szüksége van konkrét gazdasági támogatásra is, ha a fejlett Európa el akarja kerülni, hogy az Észak-Dél szociális törésvonal mellett egy Nyugat- Kelet törésvonal is kialakuljon. (MTI) Tizenkétmilliárd a Valutaalapnak A kongresszus nem járul hozzá Az amerikai kongresszus nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesült Államok 12 milliárd dollárt folyósítson a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a volt szovjet köztársasagok támogatására — mondta Patrick Leahy szenátor, az amerikai szenátus külföldi segélyeket megajánló albizottságának elnöke. Mint a Reuter a Washington Postra hivatkozva jelentette, interjújában Leahy „a segélyezéssel szembeni politikai ellenérzésre” hivatkozva hárította el az ösz- szeg megszavazását. A Bush- kormányzat azért kérte az összeget, hogy segítsen a független köztársaságok gazdasági nehézségeinek enyhítésében. Oroszország átvállalja a köztársaságok adósságát? Jelcin garanciája Oroszország magára vállalja ama volt szovjet köztársaságoknak az adósságterhét, amelyek nem hajlandók törleszteni külföldi adósságaikat — mondta Borisz Jelcin orosz elnök francia vezető üzletembereknek Párizsban. A Reuter beszámolója szerint Jelcin erre személyes garanciát vállalt. Egyúttal sürgette, hogy lépjenek kereskedelmi kapcsolatra Oroszországgal, és ruházzanak be ott a gazdasági reformok segítése végett is, hiszen — mint mondta — a nép bizalma az Oroszországi Föderáció iránt csak néhány hónapig tartható fenn, ha nem látja értelmét a türelemnek. A Jelcinnel együtt Párizsban tartózkodó Jegor Gajdar miniszterelnök-helyettes viszont azt mondta, hogy Oroszország azt tervezi, hogy átütemezést kér a hitelezőktől azokra az adósságszolgáltatásokra, amelyeket a volt szovjet köztársaságok nem tör- lesztenek... Százmillió dolláros forgalom Parafálták a magyar — üzbég kereskedelmi egyezményt A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának küldöttsége, Tímár László főosztályvezető vezetésével február 4-6. között Taskentben tárgyalt. Parafálták a Magyarország és Üzbegisztán közötti kétoldalú kereskedelmi-gazdasági egyezménytervezetet, amely a miniszteri aláírás után léphet majd életbe. A megállapodás világpiaci árakat és szabad devizás elszámolást ír elő, de valutakímélő megoldásokra is lehetőséget ad. Rendelkezik arról is, hogy az aláírást követő két hónapon belül ki kell jelölni a pénzügyi elszámolást végző bankokat. Az egyezmény 1992-re oldalanként 100 millió dolláros forgalmat irányoz elő. Magyarország élelmiszer- ipari termékeket — gabonát, húst —, könnyűipari alapanyagokat és félkész termékeket, gyógyszereket és gyógyászati berendezéseket, valamint autóbuszt, autóbusz-alkatrészeket szállít Üzbegisztánba. Az ázsiai köztársaság főként hagyományos exporttermékével, a gyapottal ellentételezi a szállításokat, ezenkívül műtrágyát is felajánlottak. (MTI) Kevés eredmény, de nagy siker Li Nyugat egységfrontjának felbomlására számít Li Peng kínai kormányfő pénteken hazaérkezett Pekingbe 11 napos nyugat-európai körútjáról, az elsőről az 1989-es kínai demokratikus mozgalom leverése óta. Olaszországban, Svájcban, Spanyolországban és Portugáliában járt, de tett közben egy fontos kitérőt is a Biztonsági Tanács csúcsértekezletére, New Yorkba, ahol sikerült kétoldalú megbeszéléseket is tető alá hoznia, többek között George Bush amerikai, Francois Mitterrand francia és Borisz Jelcin orosz elnökkel. A viszonylag kevés kézzelfogható eredmény ellenére a kínai sajtó nagy diplomáciai sikerként ünnepli a kormányfő körútját, s alighanem okkal. Az a gazdag program, amelyet Li Peng másfél hét alatt lebonyolított Nyugat- Európában és az ENSZ székhelyén, ékesszólóan bizonyítja, hogy Kína nemzetközi elszigeteltsége immár egyértelműen a múlté. Li Peng megpróbálta kipuhatolni, lelhet-e Kína diplomáciai partnerekre Nyugat-Európában az Egyesült Államok ellenében. Peking — számos hivatalos kínai nyilatkozat és sajtókommentár tanúsága szerint — a Nyugat egységfrontjának felbomlására, az Egyesült Államok és Nyugat- Európa egyre élesedő gazdasági és hatalmi vetélkedésére számít, s ettől saját diplomáciai mozgásterének tágulását reméli. Li sötét színekkel ecsetelte Rómában, Bemben, Lisszabonban és Madridban a világ mai helyzetét: a nemzetközi helyzet sem békésnek, sem biztonságosnak nem mondható, éppenséggel forrongó, kiszámíthatatlan. Felborult a korábbi hatalmi egyensúly, új he- gemonizmus kialakulásának a tanúi vagyunk. Kínának és Nyu- gat-Európának közös érdeke a nemzetközi stabilitás helyreállítása — fejtegette tárgyalópartnerei előtt a kínai kormányfő. A sajtójelentések tanúsága szerint az új hegemonizmusról mondott szavai nem találtak visszhangra. Gazdasági, kereskedelmi ügyekben kézzelfogható eredményeket hozott a nyugat-európai körút, ha nem is nagyon látványosakat. A kínai kormányfő néhány konkrét üzleti megállapodást hozott haza a tarsolyában: Spanyolország 320 millió, Olaszország pedig 150 millió dollár értékben ad el teljes gyártósorokat a kínai acéliparnak, illetve a vegyiparnak. Kína nem nélkülözheti a nyugat-európai technikát és technológiát, ha végre akarja hajtani becsvágyó gazdasági modernizációs programját. Kína szeretne több nyugati tőkét becsalogatni különleges gazdasági körzeteibe, hiszen azok felvirágzása lehelt új életet a kínai gazdaságba. Li megpróbálta meggyőzni az olasz, a spanyol, a svájci és a portugál üzleti élet vezetőit, hogy Kínában jó helyre fektetik be a pénzüket. Jó lehetőséget kapott „tőketoborzásra” a svájci Davosban, a világgazdasági fórum egyik felszólalójaként is. Mindenekelőtt arról igyekezett biztosítani a potenciális befektetőket, hogy a reform és a nyitás politikája töretlen marad. Sok nyugati beruházó ugyanis konzervatív belpolitikai fordulattól tartva szabódik Kínába vinni tőkéjét. További aggodalmuk, hogy nem teljesen rendezettek a Kínában szerzett külföldi nyereségek hazatelepítésének jogi feltételei. A spanyol és a portugál befektetők bizalmát talán most növelte az, hogy a kínai kormányfő kíséretében lévő Csi- en Csi-csen külügyminiszter mindkét ibériai országban beruházásvédelmi egyezményt írt alá. Bart a György Barátsági szerződés a spanyolokkal Tárgyalópartnereim részéről rendkívül nagy rokonszenv nyilvánult meg Magyarország iránt, és igen jól tájékozottak országunkról — mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter spanyol- országi látogatásáról az MTI tudósítójának. A miniszter csütörtökön Madridban aláírta az új magyar-spanyol barátsági és együttműködési szerződést, pénteken pedig Barcelonában felavatta a Magyar Köztársaság új főkonzulátusát. — Spanyolországban tisztában vannak azzal, milyen helyzetet foglal el Magyarország régiónkon belül, milyen eredményeket ért el. Hazánkat széles körű megbecsülés övezi, a stabilitás tényezőjének tekintik a középeurópai térségben. A Bécsben elfogott libanoni terrorista ellen Kevés a bizonyíték Az osztrák hatóságok egyelőre nem jutottak előbbre a Bécsben egy héttel ezelőtt letartóztatott terroristák esetleges magyar- országi kapcsolatainak felderítése ügyében. Walter Kratzer, a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy az eddigi kihallgatások és bizonyítékok nem igazolják azt a feltételezést, hogy az Ikonopulosz néven szereplő libanoni férfi részt vett volna a karácsony előtti budapesti merényletben. A bécsi hatóságok változatlanul nem tudják, milyen összetételű volt a zsidó kivándorlókat szállító autóbusz felrobbantására Budapesten használt anyag — ez az adat minden bizonnyal segítené mun- kájukat. Az osztrák rendőrség állandó kapcsolatban áll a magyar kollégákkal, várja a további információt, mint ahogy maga is azonnal tájékoztat mindarról, ami a Bécsben elfogott terroristák és a magyarországi merénylet összefüggésére utalhat. Ilyen ösz- szefüggésről azonban nincsen semmiféle új feltételezésük — hangsúlyozta a belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, és hozzáfűzte: tudomása van arról, hogy Budapesten különféle spekulációk látnak az üggyel kapcsolatban napvilágot, ezeket azonban nem tudja megerősíteA gát: a szeparatisták konoksága Franciaország, Oroszország, Belgium és mások csütörtökön javasolták az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy — fokozatosan — máris kiildjék ki a béke- fenntartó erőket Jugoszláviába. A magyar nagykövet üdvözölte Horvátország együttműködési készségét, és rámutatott, hogy az ENSZ-csapatok telepítésére Jugoszlávia más részein is szükség lehet. Cyrus Vance, a világszervezet különmegbízottja este kijelentette: immár csak a krajinai szerb szeparatisták jelentenek akadályt. James Baker amerikai külügyminiszter egyúttal megerősítette: Washington tovább vár Horvátország és Szlovénia elismerésével. A BT pénteken, közép-európai idő szerint délutánra kitűzött ülésén elfogadta az amerikai határozati javaslatot, amely felhívja a feleket az ENSZ-erők elfogadására és az eddigi 50 mellett további 25 katonai megfigyelőt küld ki a térségbe. Erdős André magyar nagykövet felszólalásában mély sajnálkozásának adott kifejezést, hogy további akadályok jelentkeznek az ENSZ-tervek megvalósításának útjában. A magyar képviselő üdvözölte a horvát kormány döntését, hogy feltételek nélkül elfogadja az ENSZ béketervét, egyúttal aláhúzta az ENSZ-főtit- kár megállapítását, miszerint meg kell győzni a horvátországi szerb vezetőket: a békefenntartók telepítése a legjobb, s talán az egyetlen lehetőség a válság békés rendezésére. Erdélyi levél A helyhatósági választások lázában Február 9-én, vasárnap helyhatósági választások lesznek Romániában. Alkalmam volt egy-két évvel ezelőtt Magyarországon tartózkodnom a helyhatósági választások idején: erősen meglepett a közömbösségbe fulladó érdektelenség. Minálunk, különösen Erdélyben, még nem jutottunk el ebbe a szakaszba. így hát várható, hogy vasárnap bizony, hosszú sorok kiállására is fel kell készülnünk, már ha egyáltalán voksolni akarunk. Márpedig itt, nálunk akarunk, sőt imitt- amott éppenséggel „késhegyre” megy a harc. Hiszen nem mindegy az, hogy hol, melyik helységben sikerül magyar polgármestert ültetnünk a valódi vagy csak szimbolikus bársonyszékbe, s az sem közömbös, hogy az RMDSZ-nek hány tanácsosa lesz egy-egy város vagy község vezetőtestületében. Azt már világgá kürtölték a hírközlő szervek, hogy Marosvásárhelyen (éppúgy, mint az 1990. május 20-i parlamenti választások idején Kincses Előddel) a szélsőséges román ellenzék (a vatrások) vitatható törvényszéki procedúra után (amelynek az utolsó akkordjai január 31-én zajlottak le) kiebrudaltak a polgármesteijelöltek soraiból az RMDSZ-es Káli Király Istvánt, de a vatrások öröme nem lehet teljes, mert a város magyarsága most remélhetőleg egy emberként szavaz majd a magyar nemzetiségi független jelölt mellett. A marosvásárhelyi üggyel kapcsolatosan Frunda György parlamenti képviselő kijelentette, hogy amennyiben a január 31-i újratárgyalás sem szolgáltat igazságot a magyarságnak, „lehetségesnek tűnik egy újabb etnikumközi összecsapás Marosvásárhelyen.” Márpedig Király Istvánt végleg kizárták a polgármesteijelöltek sorából! Nagyváradon is megpróbálkoztak azzal, hogy „kipöccintsék” a küzdelemből az RMDSZ-jelöltet, de — szerencsére — eredménytelenül. Kolozsváron, az erőviszonyok mérlegelése után, az RMDSZ nem indított külön polgármesterjelöltét, hanem a Demokratikus Konvenció jelöltjének a támogatására hívta fel a magyarságot. így itt, valószínű, sikerül megfékezni a román szélsőséges nacionalisták előretörését. Érzik ezt ők is, mert erőteljes és „vad” kampányt folytatnak a Konvenció jelöltjeinek lejáratására, persze a magyarellenesség ismert jelszavaival. Á kolozsvári „Adevarul de Cluj” című napilap január 28-i számában például a Nemzeti Megmentési Front Kolozsvár municípiumi elnöke (igaz, fizetett reklámcikkben!) kifejti, hogy „Az RMDSZ létrejötte óta állandó jelleggel románellenes politikát folytatott, azáltal, hogy az országot a világ színe előtt befeketítette, fenntartva azt az eszmét, hogy Románia soknemzetiségű állam, túlfeszítve a románok és a magyarok közötti viszonyt.” Az írásból kiviláglik a félelem: mi történik, ha az RMDSZ, fanatikus szavazói által, megszerzi Kolozsváron a tanácsosi mandátumok mintegy 37 százalékát, s ha az egy vagy két polgármester-helyettes — esetleg — magyar lesz? Hát persze! Hisz ilyen régen nem volt a történelem folyamán. Jelenleg például mind a polgármester, mind pedig két helyettese román nemzetiségű Kolozsváron! Egy olyan városban, ahol 80 ezer magyar él! Hát ezt a helyzetet szeretnék „konzerválni” a szélsőséges nacionalisták, s nem is csak Kolozsváron. Hogy Kolozsváron maradjunk, a már fentebb említett lap egy másik (jó üzletnek bizonyuló, fizetett) cikkében bizonyos Petru Pru- nea aláírásával 1918. december 1-jéig megy vissza a magyarok elleni vádirat. A szerző szerint azon a napon (amikor a románok Gyulafehérváron kimondták Erdély egyesülését Romániával — szerk. megj.) a monostori (románok) Kolozsvár felé indultak, hogy elkergessék azokat a magyar bandákat, amelyek ki akarták rabolni (úgy tudom: el akarták menekíteni — szerk. megj.) a Nemzeti Bankot. Egyszóval: Erdélyben, Kolozsváron, Székelyföldön is mindenütt tetőfokára hágott a választási hangulat és hangulatkeltés. A magyarokban, az őket képviselő RMDSZ-ben nagyon sokan az ország és a román nép halálos ellenségét próbálják — ki tudja hányadszor? — felfedezni, s ezzel akarják arra rávenni a románságot, hogy a szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártjára, esetleg az ugyancsak ultranacionalista Nagy Románia Pártra adják szavazatukat. Hinni vélj ük, hogy vasárnap Romániában a haladó európai szellemiség fog győzedelmeskedni a helyhatósági választásokon! Okos György (Kolozsvár) Vége a kábítószerparadicsomnak Megszabadult egy szégyenfolttól Zürich, s szegényebb lett egy szépreményű kísérlettel a világ: a főpályaudvar előtti téren nyolc esztendővel ezelőtt a svájci hatóságok a drogosok számára különféle létesítményekkel kiegészített találkozóhelyet alakítottak ki. Ezen a területen felfüggesztették a kábítószer-fogyasztást tiltó rendelkezéseket. Az egész Európában érdeklődéssel figyelt kísérlet nem vált be, s a hatóságok most megtisztították a terepet. A nyolc esztendő alatt a téren ijesztő állapotok alakultak ki. A parkban, a padokon, a bokrok alján tanyát vertek nemcsak a svájci, hanem a külföldről érkezett kábítószeresek is. Az eredeti elképzelés az volt, hogy még mindig jobb egy helyre begyűjteni a kábítószer rabjait, spéldául steril tűvel segíteni őket, mint hagyni, hogy bárhol és bármilyen körülmények között hódoljanak szenvedélyüknek. Az itt megtelepedő kábítószereseket orvosi ellenőrzésnek is alávetették, s persze próbáltak közöttük felvilágosító munkát is végezni. Hiába. A kábítószeresek száma csökkenés helyett gyors gyarapodásnak indult. 1991-ben kábítószer hatása alatt 4 ezer bűncselekményt követtek el Zürichben; a drogfogyasztás miatti halálesetek száma 70 volt, s közülük 21 a téren történt. Az elmúlt évben 3600 esetben vonult ki mentő a térre. Más svájci városokban — Bemben például — már korábban lehetetlenné vált a hasonló kábítószernegyed helyzete, és a lakosság követelésére megszüntették. Ä zürichi hatóságok most a liberális kábítószer-politika kudarcáról beszélnek, ugyanakkor tudják: a drogosok szétker- getése nem oldja meg a problémát. A szakemberek a megelő- ző-felvilágosító munka javítását indítványozzák, mások úgy vélik, a sok tilalom jelenti a vonzerőt. Ennek az elvnek megfelelően Svájcban a hasis fogyasztása, adásvétele már nem főbenjáró bűn. Vannak, akik abban bíznak, hogy ha hasist fogyasztani annyi lesz, mint mondjuk szeszes italt inni, akkor nem lesz olyan izgalmas, a legfiatalabbak meg se próbálják, s így rabjává se válnak. Szászi Júlia
