Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08-09 / 33. szám

A SZUPERNAGYI SZÍVSZERELMEI — NEM VOLT BÚSLAKODÁS, MÁSNAP JÖTT A RENDŐR (15. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. FEBRUÁR 8-9. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 33. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Sötétbarna Bramac tetőcserép 20% engedménnyel kapható telepünkön, amíg a készlet tart.^ Átalakult a Magyar Villamos Művek Tröszt Kétszintű rész vény társasággá alakult át a Magyar Villamos Művek Tröszt — erről döntött az Állami Vagyonügynökség igaz­gatótanácsa. Az átalakítás célja az, hogy a villamosenergia-ipar- ban a költségek minél könnyeb­ben kimutathatók legyenek. En­nek révén valósulhat csak meg a külföldi tőkebevonás. A kétszin­tű szervezetként működő villa­mosiparban 503 milliárd forint alaptőkével alakult meg a kon­szern. Jelenleg 100 százalékban az ÁVÜ a tulajdonos. Megölte feleségét, lányát... A főváros XVII. kerületében a Besenyszög utca 81. számú ház­ban a szomszédok péntek dél­előtt fedeztek fel egy családi tra­gédiát, amely szerint az 50 év kö­rüli családfő — egyelőre ismeret­len okból — megölte a hasonló korú feleségét, továbbá 26 éves leányát, majd öngyilkos lett. A rendőrség megkezdte az eset kö­rülményeinek részletes felderíté­sét. Adomány jugoszláviai rászorulóknak Egy zsúfolásig megrakott ka­mion indult útnak pénteken Ko­máromból, hogy elvigye a város adományát a jugoszláviai pol­gárháború miatt nehéz helyzetbe került Rab-sziget lakosságának. A kamion rakománya 50 mázsa lisztből, hét mázsa zsírból, egy mázsa szalonnából, konzervek- ből és tíz mázsa rizsből állt. Az adományozók pedig a megyei gabonaforgalmi vállalat, a mező- gazdasági kombinát, az Ali Baba ABC, a Komárom és Vidéke Áfész, valamint az önkormány­zat voltak. A képen látható partizán nem tudni, merre megy. Egyelőre Egercsehiben van bronzba öntve. A belügyminiszter körlevele szerint már ajánlatos lett volna eltávolítani, ám az is igaz, hogy dr. Boross Péter az önkormány­zatokra bízta, mit hagynak a helyükön, s mit döntenek le. A legtöbb he­lyen elviszik. S hogyan vélekednek erről azok, akik korábban harcoltak, miként látja a jogász? Erről szól riportunk, mai számunk 4. oldalán. Az 5. oldalon Pétervására és környéke életéről számolunk be, hogy nem könnyű Balatonból Egerbe bejutni a munkásoknak, s hogy Mátraderecs- kén nem mindenki üdvözli kitörő örömmel a költségvetést. Nyugdíjemelés: márciusban és szeptemberben Kormányszóvivői tájékoztató A nyugdíjak és más ellátások a gyed minimuma 500 forinttal idei emelésének ügye ugyancsak szerepelt a kormányülés napi­rendjén. A kabinet azt a javasla­tot terjeszti az Országgyűlés elé, hogy két lépcsőben, márciusban és szeptemberben növeljék az el­látásokat. Tavasztól a saját jogú nyugdí­jakat, átmeneti járadékokat, va­lamint a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugdijakat és a baleseti járadékot — különböző mértékű alsó és felső határok megkötésével — 13 százalékkal emelnék. Havi 500 forinttal nö­velnék a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, továbbá a gyes és a gyed összegét. A gyes és magasabb lenne a jelenleginél. Szeptember elsejétől a kormány­zati elképzelések szerint újabb 6,5 százalékkal emelkedne a sa­ját jogú nyugdíj, s a hozzátarto­zói, a baleseti hozzátartozói, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az átmeneti, illetőleg a baleseti járadék — ugyancsak különböző mértékű minimum- és maxi­mumhatárokkal. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, a gyes és a gyed — továbbá a gyes és a gyed adható legkisebb össze­ge — 300 forinttal növekedne. Az emelések ügyében az Ország- gyűlés mondja majd ki a döntő szót. Hason és vállon szúrta sógorát A Pest megyei rendőrség őrizetbe vette Sz. Lénárd 44 éves dabasi lakost, mert szerdán délután a lakásában szóvál­tást követően hasba és vállon szúrta sógo­rát, a 24 éves P. Mi­hályt, aki a kórház­ban belehalt sérülé­seibe. Az ügyben folytatják a vizsgála­tot. (MTI) A cél: ütőképes hadsereg A Magyar Honvédség törté­netében az idén fordulatnak kell bekövetkeznie, meg kell szilár­dulnia azoknak az új rendszerek­nek, amelyekre az elkövetkező években felépülhet a valóban korszerűen felszerelt, ütőképes, fegyelmezett, nemzetének min­den tekintetben elkötelezett ma­gyar hadsereg. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter mondta a Magyar Honvédség vezetői érte­kezletén pénteken. A miniszter arról is szólt, hogy néhány ezer hivatásossal növelni kell a hon védség létszámát, de ez nem lesz könnyű feladat, mert tavaly is riasztóan sokan, 4000- en valtak ki a hadseregből, igaz, jelentős részük nyug-, illetve tar­talékállományba vonult. Für La­jos értékelte az elmúlt esztendő hazai és külső folyamatait is. A délszláv válsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Magyar Honvédségnek továbbra is távol kell tartania magát a viszálytól. A honvédség technikai kor­szerűsítésével kapcsolatban el­hangzott, hogy az legkorábban 1993-ban kezdődhet meg. Szó van arról is, hogy a volt szovjet államok 1,5 milliárd dolláros adósságuk egy részét különféle fegyverzetek szállításával tör­lesztik. Kényszer Bős- Nagymaros ügyében Szerződés­felmondás? A cseh és szlovák miniszterel­nök válasza, a levélben foglaltak a magyar kormányt a Bős-Nagy­marosi Vízlépcsőrendszerről szóló 1977-es államközi szerző­dés felmondásának kényszer- helyzetébe hozzák. A kormány megvitatta Mari­an Calf a, a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság miniszterel­nökének válaszlevelét, ami An­tall /dzse/miniszterelnök levelé­re érkezett. A kormány felhatal­mazta Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, hogy tájékoztassa az Országgyűlést a kialakult hely­zetről, es kezdeményezzen kon­zultációt az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi, Gazdasági és Külügyi Bizottságával a magy; kormány tervezett lépéseiről. ar Kohl a nemzetiségek sorsáról Jobb politikát ajánl Derűlátásra buzdította a ma­gyarországi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet péntek délelőtt folyta­tott a Magyarországi Németek Szövetségének vezetőivel. A né­met kancellár szerint ez a opti­mizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német ki­sebbség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Az egyórás megbeszélés során a magyarországi németség veze­tői méltatták a csütörtök este alá­írt magyar-német alapszerző­dést, ami a magyarországi néme­teknek is esélyt ad arra, hogy népcsoportonként fennmaradja­nak. A COCOM-tilalmak megszűnéséhez „Vízhatlan” exportellenőrzés Megszűnnek a kényes techno­lógiájú nyugati cikkek magyar- országi exportját korlátozó biz­tonsági tilalmak, mihelyt Buda­pest „vízhatlanná” teszi tulajdon exportellenőrzési rendszeret — jelentette pénteken a Financial Times című brit gazdasági lap Párizsból a COCOM értekezle­téről. Ez a legújabb abból az intéz­kedéssorozatból, amelynek so­rán liberalizálják a nyugati ellen­őrzést a volt Szovjetunió és a volt VSZ-szövetségesek területére — írta a lap. A COCOM tagjai ab­ban is megegyeztek, hogy tovább dolgoznak a Lengyelországgal és Csehszlovákiával folytatott ke­reskedelem biztonsági liberalizá­lásán. Egy költségvetés ellentmondásai Valóban Európába 9 megy-e a megye ■■ Még friss a hír, hogy Heves megye rendes tagja lett az euró­pai régiók gyűlésének. Mint hírül adtuk, a megyei főjegyző, dr. Yass Géza járt az elmúlt héten Mannheimben, ahol éves rendes és rendkívüli közgyűlését tartotta ez a szervezet. Most tíz magyar megyei önkormányzat felvételi kérelmét bírálták el, s kedvezően döntöttek róluk. Eszerint a külföldi megítélésünk jó, de mi a helyzet idehaza? A megyei köz­gyűlés elnöke, dr. Jakab István és alelnöke, dr. Molnár Miklósné már kevésbé kedvező folyamatokról számol be. — A köztársasági költségve­tés előzetes tervezetében — mondja dr. Molnár Miklósné — a megyei önkormányzatok számá­ra nem túl bőséges összegek sze­repeltek, amelyeket a Parlament még tovább csökkentett. Sok képviselő olyan álláspontot han­goztatott, hogy a megyei önkor­mányzatok költségvetési javasla­ta túlságosan nagy, nem is tud­nak vele mit kezdeni. A kor­mányjavaslatban szereplő fej­kvóta szerint a megye minden la­kosa után 500 forintot kaptunk volna 1992-re. Azzal, hogy kü­lönböző megyei szintű ellátási, szolgáltatási, térségi feladatokat oldjunk meg. Ezenkívül az intéz­mények hiányait — melyeket a normatíva nem fedez — pótol­juk. Sajnos, a képviselőház le­csökkentette a fejkvótát 400 fo­rintra. Hátrányos megkülönböz­tetés ért bennünket a privatizáci­óval kapcsolatban is. A korábbi, tanácsi alapítású vállalatok ese­tében a múlt évben az árbevétel felét megkaptuk, ettől az évtől kezdve viszont csupán 20 száza­lékot. Ezek miatt költségveté­sünk 40 millióval csökkent, mi­közben tovább nőttek az intéz­ményi költségek. Megemelték a társadalombiztosítási járulékot, a 10 napos betegszabadság is rá­juk hárul, pedig eddig is csekély összegből gazdálkodtak. Ve­szélybe került az intézményeink működése, hiszen béremelésre, eszközökre alig néhány százalék áll rendelkezésre. Még az infláci­ót sem tudják ellensúlyozni, s az önkormányzatnak is egyre keve­sebb a lehetősége arra, hogy eze­ket az összegeket kiegészítse. (Folytatás a 3. oldalon) Urán­csempészek A Békés Megyei Rendőr-fő­kapitányság gazdaságvédelmi osztálya sugárzó anyaggal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt több személy ellen folytat büntetőeljárást. Január 31-én a román bűnül­döző szervek jelzésére a békési akció során több Békés megyei polgárt vettek őrizetbe, akiknél lefoglaltak 80 dekagramm (öt­ven darab), ólomlemezbe cso­magolt, radioaktív sugárzást ki­bocsátó anyagot. Szakértők sze­rint az anyag urán-dioxid (ter­mészetes uránium!). Az uránium csempészéssel került Romániá­ból hazánkba. Kötelező az anyagmérleg Új szabályok a veszélyes hulladékok elhelyezésénél Szigorúbb szabályok vonatkoznak a ve­szélyes hulladékok elhelyezésére a néhány napja érvényes 27/1992-es kormányrende­let értelmében. E szerint a termelők minden veszélyes hulladékkal összefüggő tevékeny­ségükről kötelesek anyagmérleget készíteni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevé­kenység megkezdését követő 60 napon belül a felhalmozott, illetőleg kezelt veszélyes hul­ladékokról alapbejelentést, majd a tárgyévet követő év március 31-ig évente részletes vál­tozás jelentést kell tenni. A bejelentett adatok változásáról a termelők 8 napon belül kötele­sek értesíteni a környezetvédelmi hatóságot. A termelőknek meghatározott tartalmú nyil­vántartást is vezetniük kell. A tárolásra, fel­használásra, átvételre, kiszállításra vonatko­zó adatokat azonnal be kell jegyezni, a nyil­vántartás nem selejtezhető. 1993. január 1-jétől — amennyiben a kü­lönféle hatóságok ennél rövidebb időt nem állapítanak meg — csak egy év alatt keletke­ző veszélyeshulladék-mennyiség tárolható az üzemi gyűjtőhelyeken. A termelő feladata a tulajdonában lévő veszélyes hulladék kör­nyezetkárosítást kizáró módon történő ártal­matlanítása vagy hasznosítása. Ha ez nem megoldható, a környezetvédelmi hatóság ál­tal engedélyezett átmeneti tárolóban kell el­helyezni a veszélyes hulladékot. Még nem tudjuk pontosan, mennyi az elhurcolt műkincs Kutatás a visszaszerzésükért Még nincsenek teljes körű adataink a II. világháború idején hadizsákmányként a Szovjetuni­óba hurcolt magyar műkincsek­ről — közölte Bodó Sándor, a Művelődési Minisztérium főosz­tályvezetője. A műkincsek visz- szaszerzése érdekében először 1991 júniusában jegyzékben for­dultak a Szovjetunióhoz — majd a válasz után újra a Független Ál­lamok Közösségéhez — e mű­kincsek feltárása és visszaszerzé­se érdekében. Bodó Sándor hangsúlyozta: először is azt szeretnék elérni, hogy a magyar levéltárosok ku­tathassanak a különböző orosz- országi, ukrajnai, azerbajdzsáni, türkméniai levéltárakban, múze­umokban, restauráló központja­iban, ahol minden bizonnyal őr­zik a hazánkból kikerült műtár­gyak jegyzékeit. Ahhoz ugyanis, hogy vissza tudjuk kérni a mű­kincseket, tudnunk kell, hogy mit hurcoltak el innen. Eddig — az orosz kérésnek megfelelően — elkészült a hábo­rúban elhurcolt magyar nemzeti kincsek katalógusának első ré­sze. Ez több mint háromezer mű­tárgy, elsősorban művészeti al­kotás, hadtörténeti emlék és 1200-nál több XVI-XVIII. szá­zadi nyomtatvány, könyv, első­sorban teológiai művek részletes leírással ellátott adatait tartal­mazza. A szomszédos országoktól el­térően hazánkban a közgyűjte­ményeket viszonylag kevésbé dézsmálták meg, nagyobb károk érték viszont a magángyűjtemé­nyeket. így például vagonokba kerültek a nagy értékű Hatvány-, Herzog-gyűjtemények. Az el­hurcolt kincsek nem maradtak együtt, s ez megnehezíti a feltá­rást — közölte a főosztályvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents