Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

BESZÉLŐ ANYAKÖNYVEK — KIÖREGSZIK A KÖZSÉG NOVAJON (13. oldal) HEVES MI' HÍRLAP 1992. FEBRUÁR 7. PÉNTEK m ÉVFOLYAM 32. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Tv. Extra Jövő heti rádió- és tv-musor mai számunkban, 16 oldalon! Végre befejeződött a kéthetes magányos élet a görög-jugoszláv ha­táron (Fotó: Szántó György) Magas és diszkriminatív? Megszületett a megállapodás a tranzitdijakról Elutazott Frederik Willem de Klerk Frederik Willem de Klerk a Dél-afrikai Köztársaság elnöke egynapos, hivatalos magyaror­szági látogatását befejezve csü­törtök reggel tovább utazott eu­rópai körútja következő állomá­sára, Prágába. A Ferihegyi repü­lőtéren a dél-afrikai államfőt és kíséretét a magyar kormány ne­vében Tomaj Dénes, a Külügy­minisztérium helyettes államtit­kára búcsúztatta. Dubcek tárgyalásai hazánkban Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének meghívá­sára parlamenti küldöttség élén csütörtökön Magyarországra ér­kezett Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Gyű­lés elnöke. Jelenlegi látogatásá­nak célja a két ország parlament­jei közötti együttműködés fej­lesztése, valamint a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése. A dél­előtt folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. Üj szakok a Miskolci Egyetemen A Miskolci Egyetem Bánya- mérnöki Kara a hagyományos Bányászati, Fluidumbányászati és Műszaki Földtudományi Sza­kokon kívül Előkészítéstechni- ka-mémöki és Környezetmérnö­ki Szakot is indít az 1992-ben kezdődő tanévben. A két új szakhoz az Egyetem Bányamér­nöki Kara megkapta a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um engedélyét. A Bányászati Szak a későbbiekben Geotech- nológiai Szakként fog működni. Csempészek őrizetben A Békés megyei rendőrség őrizetbe vett szerdán kora reggel két aradi román állampolgárt Kötegyán külterületén, mert Ro­mániából Magyarországra szök­tettek 28 bangladesi és négy pa­kisztáni állampolgárt. A szöke­vényeket visszaszállították és át­adták a román határőrségnek. A Kereskedők Országos Szö­vetsége úgy véli, hogy az 1992-re vonatkozó adójogszabályok, az adótörvények változtatásai to­vábbra sem tükrözik a meghirde­tett vállalkozásbarát gazdaság- politikát. Az egyéni vállalkozó­kat érintő változások döntő többsége kedvezőtlen, s a vállal­kozások ellehetetlenüléséhez ve­zethet. A szövetség alkotmányelle­nesnek tartja a 3 százalékos adó­előleglevonási kötelezettséget, amely az egyéni vállalkozók ver­senyhelyzetét véleményük sze­rint rontotta. Ez ügyben a KISOSZ az Alkotmánybíróság­hoz fordult jogorvoslatért. A szövetség elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a magánkereske­Budapesten Kohl kancellár Antall József miniszterelnök meghívására csütörtökön 15 óra után néhány perccel Budapestre érkezett a Németországi Szövet­ségi Köztársaság kancellárja, Helmut Kohl. Néhány perccel a kancellár gépe előtt szállt le a Fe­rihegyi repülőtéren Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter különrepülőgépe. A magas ran­gú német politikusok kíséretük­kel a repülőtérről egyenesen a Parlamenthez hajtattak. A kan­cellár — az ünnepélyes Kossuth téri fogadtatás után — négy- szemközti eszmecserét folytat Antall Józseffel. Ezt követően a küldöttségek ülnek tárgyalóasz­talhoz. 17 óra 45 perckor a Parla­ment kupolatermében aláírják a magyar — német alapszerződést. Az alapszerződés tartalmáról lapunk 2. oldalán olvashatnak. Január elsejétől hát önállóan működik a huszonnyolc aktív és mintegy száznegyven nyugdíjas tagot számláló „Aranykalász”. — Megtörtént a tagság óhaja. Könnyebb-e így, vagy egyelőre még nehéz rendezni a sorokat? — Ha nem válunk szét, min­denképpen nehezebb lett volna — szögezi le Csorba Béla elnök. dők és egyéni vállalkozók min­den fejlesztésüket, a tevékenysé­gük folytatásához szükséges be­ruházásokat csak adózott jöve­delmükből, illetve magánvagyo- nukból finanszírozhatják. Az adójogszabályok figyelembevé­telével a kereskedőket terhelő el­vonás után megmaradó jövede­lem a KISOSZ szerint nem fedezi az inflációt, s a nagymértékű áre­melkedések miatt az árukészle­tet sem tudják szinten tartani, il­letve a választékot bővíteni. Sé­relmesnek tartják a magánkeres­kedők azt is, hogy az egyéni vál­lalkozó a vállalkozás kockázatá­ra a személyi jövedelemadó rendszerében nem képezhet tar­talékot, pedig ez a korszerű gaz­dálkodás feltétele lenne. Tanulni 16 éves korig kell A közoktatási törvény számos esetben politikai harcok céltáb­lájává vált, de a fórumokon, vitá­kon kiderült: a koncepció alap­vető kérdéseiben egyetértés van — mondta Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtitkára az MDF-széknázban rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón. Hangoztatta: a tankötelezett­ségnek 16 éves korig kell tartania. Szükség van a nemzeti alaptan­tervre, a végső vizsgára és az is­kolaszékre is. A közoktatási tör­vény koncepciója szerint: a pe­dagógusoknak felsőfokú vég­zettségűeknek kell lenniük, táv­lati cél, hogy az óvónők is végez­zenek főiskolát. A törvény — az­zal, hogy korlátozza a túlórák számát — „határozottan” javítja majd a pedagógusok életkörül­ményeit — mondta Dobos Krisz­tina. — Egy kisebb egységet átfogni, irányítani hatékonyabban, ered­ményesebben lehet, mint egy na­gyobb szövetkezetét, amely végül is több faluból állt, s amelyben a gazdasági feszültségek is jobban érzékelhetőek voltak. De meg­volt az ellentét a falvak között is. így most hárman vannak Apcról, a többiek zagyvaszántóiak. Értékesebb lett a forint Bécsben Isínét értékesebb lett a forint Bécsben. Jelenleg már 100 forin­tért 13,25 schillinget adnak a bé­csi bankok, és aki magyar valutát akar vásárolni az osztrák fővá­rosban vagy a határhoz közel eső pénzintézetekben, annak 100 fo­rint 15,25 schillingbe kerül. A forint erősödésével kapcso­latban Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke el­mondotta: alapvetően a piaci fo­lyamatok határozzák meg az ár­folyamokat. A piac, úgy tűnik, felértékeli a magyar valutát. Bécsben 100 forinthoz 6,55 fo- rint/schillinges árfolyamon le­het hozzájutni, míg a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- árfolyama ennél jóval magasabb, 6,8. A kereskedelmi bankok is 6,6-6,7 forint/schillinges kurzu­son vásárolják Magyarországon az osztrák valutát. Jelenleg job­ban jár az osztrák turista, ha Ma­gyarországon váltja át valutáját forintra, és nem Bécsben. Nemzeti kiegyezést! Az SZDSZ az ország súlyos gazdasági helyzetében és feszült társadalmi légkörében a minél szélesebb körű nemzeti kiegye­zést erősíti— szól a párt Ügyvivői Testületének állásfoglalása. E szerint az MDF, bár a nemzeti egység szolgálatát ígérte, most mindinkább a lakosságot meg­osztó uralkodásra rendezkedik be. A koalíció a köztársasági el­nök sorozatos támadásával, a tö­megtájékoztatásban agresszív előretörésével megingatja ama politikai szerződés alapjait, ami az új magyar demokrácia kibon­takozásáért jött létre. Rendre el­utasítja azokat a kezdeményezé­seket, amelyek érvényesítenék a parlamenti pártok ellenőrző sze­repét a végrehajtó hatalom fö­lött. Felszólítják a kormányfőt, hogy kormányával és a koalíciós pártokkal együtt törekedjék a társadalmi beke megőrzésere. — Hogyan sikerült megosz­tozni a vagyonon? — Elég nehezen, több mene­tet is meg kellett vívnunk. A leg­nagyobb probléma: a Zagyva­völgye tsz-nek volt egy szakosí­tott szarvasmarha-telepe, amely rendkívül nagy értéket képviselt. Az osztozkodás során azt az el­vet tartottuk célszerűnek, hogy amelyik tanya a faluhoz tartozott annak idején, maradjon meg most is. így Apcon kellett ma­radnia. A gondot úgy oldjuk meg, hogy a szakosított telepen csökkentjük az állományt, az ösz- szes növendék marha, itatásos boíjú a lőrinci és a zagyvaszántói tsz birtokába kerül. Hatvan városszerte népszerű sportolója, több hazai és külföldi autóverseny díjazottja Soós Ist­ván, aki „civilben” autószerelő- mester, s Móra Ferenc utcai mű­helye gyakran szolgál érdekes vi­ták, beszélgetések színhelyéül. Most azonban nem a sport, nem az elromlott és javításra vá­ró gépkocsi a fő beszédtéma, a Soós-portán, amelynek asszo­nya, a hitves múlt év őszén hunyt el tragikus hirtelenséggel. Ezút­tal a bűnözés lépett előtérbe! Pontosabban Soósék emeleti la­kása, amelyet a tulajdonos távol­létében, szerdára virradóra isme­retlen tettesek feltörtek és kira­boltak. Csütörtökre virradó éjszakára várta a határőrség Röszkén az evzoni blokád feloldása után megindult kamionok sokaságát. Az első gépkocsik éjfél körül ér­tek a magyar határra, s mint a röszkei ügyeletestől az MTI munkatársa megtudta, csütörtök délelőtt 10 óráig mintegy 70 ka­mion jött Jugoszlávia felől. Többségük nem a blokádból ér­kezett. A gépkocsivezetők sze­rint a jugoszláv — görög határ­zárról szerdán este 5 óra körül indult kamionok csütörtök reg­gel 9 órakor értek a magyar belé­pő oldalra. Az éjszakai és a dél­előtti forgalom nem volt na­gyobb az átlagos napi forgalom­nál, így eddig még nem volt szük­ség a személyforgalom elterelésére. Kikre gyanakodhatnak joggal a rend hatvani őrei? Elsőként olyan, a hellyel ismerős bűnö­zőkre, akik a televíziózás nagy szerelmesei. Ugyanis rabló útjuk — az ajtók fölfeszítését követően — egyenesen a házigazda televí­ziójához, videoberendezéséhez, illetve több hozzájuk kapcsolódó műszerhez vezetett, amit meg is lovasítottak. Szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy az épület, illetve maga a műhely és lakás betörés ellen is biztosított, így a kárösszegből — míg az elkövetők horogra nem kerülnek — valamelyes megtérí­téshez jut a jeles sportoló. (m.gy.) Megszületett a megállapodás — csütörtökön kora délután — a magyar kormány és az Európai Közösség Bizottságának képvi­selői között a felemelt tranzitdí­jakról folyó tárgyaláson. A ma­gyar kormány a törvényben biz­tosított lehetőségek alapján kü­lönleges kedvezményeket nyújt a közös piaci országok fuvarozói­nak. így továbbra sem változik a gépjárműadó-törvény: változat­lanul 3 forint marad kilométe­renként és tonnánként az adó. A megállapodás keretében a magyar kormány növeli az adó­mentes fuvarengedélyek számát és az adóköteles fuvarengedé­lyeknél pedig kedvezményeket biztosít a közösség járműveinek, viszonossági alapon. Péntektől kapható Társasági adóadatlap A társasági adó és az állami vagyon utáni részesedés 1992. évi előlegének fizetéséhez szük­séges adatlap — az úgynevezett 58-as számú APEH-nyomtat- vány — péntektől kapható a fő­város és a megyeszékhelyek nyomtatványboltjaiban. Az adatlapot a külföldi vállal­kozások, a lakásszövetkezetek, a társadalmi szervezetek, az egy­házak, az alapítványok és a víz­közmű társulatok kivételével a társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózónak, az állami vagyon utáni részesedés eseté­ben az állami vállalatnak, tröszt­nek, tröszti vállalatnak ki kell töltenie. Az adatlapot az 1991. évi adó­bevallással egyidejűleg 1992. február 28-ig egy példányban be kell nyújtaniuk az adózóknak a megyei, illetve fővárosi adóható­ságokhoz. Eltűnt egy birkanyáj A Pest megyei Hernád közelében eltűnt egy birkanyáj. Egy 300 állatot számláló csaknem 2 millió forint értékű nyáj a bojtár legna­f yobb megrökönyödésére egyik reggelre köddé vált, a mélyalvo ju- ász bottal üthette az állatok nyomat. A rendőrség egyelőre sötétben tapogatózik. Annyi bizonyos, hogy éjszaka nem lehet kamionra fel­rakni 300 birkát — az állatok megmakacsolnák magukat —, a fagyos földön a nyomok viszont nem jm követhetők, így nehezen halad az ügy előre. Feltételezések szerint több ember és kutyák segíthették az akció végrehajtását, s a környező tanyavilág karámai feltűnés nélkül is otthont nyújthatnak a lopott jószágoknak. (Folytatás a 3. oldalon) Alkotmánybírósághoz fordult a KISOSZ Sérelmezik az adózás új szabályait Holttest a szeméttelepen A főváros XX. kerületében az Ócsai út egyik szemétlerakóhe­lyén a dűlőút mellett fóliával letakart 60-61 év körüli ismeretlen nő holttestét találták meg. Az idős nőt ismeretlen személy meggyilkolta, s miután a holttestet fóliával letakarta, betontörmeléket szórt rá. A rendőrség eddigi vizsgálatai szerint körülbelül egy hónappal koráb­ban követhették el a gyilkosságot. A nyomozást megkezdték az isme­retlen áldozat és gyilkos személyének kiderítésére. A bűntevők a televíziózás szerelmesei Betörtek a hatvani ralibajnokhoz Szövetkezeti széthullás vagy önállóság Súlyos örökség Zagyvaszántón Az elmúlt év nyarán foglalkoztunk a témával: a Zagyvavölgye Ter­melőszövetkezet tagsága arra az álláspontra jutott, hogy szakadjon három részre az 1974-ben egyesített tsz. A lőrincieket, a zagyva- szántóiakat és az apciakat tömörítő szövetkezetben ugyancsak megromlott a hangulat. A szorító gazdasági körülmények között a tagok elbizonytalanodtak, nem látták a kiutat. Pontosabban egyet­len lehetséges megoldásban reménykedtek: kisebb, önálló egysé­gekben gazdálkodni tovább. A december 3-án megtartott közgyű­lésen elfogadták a hovatartozásra és a vagyonmegosztásra vonatko­zó javaslatot, s december 12-én került sor a zagyvaszántóiak alaku­ló közgyűlésére, amelyen elnökükké Csorba Bélát választották.

Next

/
Thumbnails
Contents