Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 7., péntek Jelcin cáfolja szívproblémáit A franciaországi hivatalos lá­togatáson tartózkodó Borisz Jel­cin orosz elnök cáfolta, hogy szívproblémái lennének, és biz­tosította Franciaországot arról, hogy a volt Szovjetunió nukleáris arzenálja biztonságos kezekben van. Jelcin, aki szerdán érkezett Párizsba, a tiszteletére adott va­csorán hangsúlyozta: Oroszor­szág kész minden olyan szerve­zethez csatlakozni, amelyik segít Európa biztonságát szavatolni. Halálos ítélet Havannában A havannai népbíróság halálra ítélte Luis Miguel Almeida Pé- rezté s Re ne Salmeron Mendozát, akik egy kilenctagú csoport élén, Havanna közelében megpróbál­tak egy hajót hatalmukba keríte­ni és az Egyesült Államokba szökni. Akciójukat megpróbálta meghiúsítani a rendőrség. Négy rendőrt összekötöztek, majd kö­zülük hármat agyonlőttek. Ne­gyedik társuk túlélte a lövéseket, s leleplezte a menekülőket. A szökési kísérlet másik hét részt­vevőjét négytől harminc évig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. Pokolgép robbant Madridban Egy katonai járműbe rejtett pokolgép robbant csütörtökön Madrid központjában. A deto­náció következtében négy kato­na életét vesztette, és tízen megse­besültek. A rendőrség szóvivője elmondta, hogy a katonai kis­busz a spanyol hadsereg főhadi­szállása közelében haladt el, amikor a pokolgép felrobbant. Eddig még egyetlen szervezet sem vállalta merénylet elköveté­sét, azonban a rendőrség szerint a baszk függetlenségért harcoló ETA rejtette a pokolgépet a jár­műbe. Bevette Szuhumit a grúz kormányhad Csütörtökön virradóra egyet­len lövés nélkül foglalta el az ide­iglenes grúz kormány hadserege Gamszahurdia száműzött grúz elnök híveinek utolsó erődítmé­nyét, Szuhumit. A jelenlegi kor­mány egységei az éjszakai órák­ban hatoltak be a köztársaság nyugati részén lévő városba. Ä Katonai Tanács tárgyalásokba kezdett a Gamszahurdiához hű sztrájkbizottság tagjaival, s en­nek eredményeképpen feloldot­ták a vasút és a repülőtér blokád­ját. A Katonai Tanács szerint Grúzia-szerte nyugalom van. A Nobel-békedíj jelöltje: Jelcin is Tőkés László nagyváradi re­formátus püspököt, Borisz Jel­cin orosz elnököt, Willy de Klerk dél-afrikai államfőt és Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét is jelölték az 1992. évi Nobel-béke- díjra — vált ismertté csütörtökön Oslóban, a dijat odaítélő bizott­ság forrásaiból. A győztes kihir­detésére októberben kerül sor. f HOLGER \ Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, száraztészták, liszt, májkrém stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb). Telifax: 18-326. Nyitva: 8—17-ig, szombat 9—12-ig, vasárnap szünnap. V / Felülvizsgálandó vízummegállapodások Ötvenezren vannak illegálisan nálunk A külügyi szóvivő nem cáfol­ta, hogy Kína is azon országok között van, amelyekkel Magyar- ország új vízumkiadási megálla­podást kíván kötni. Hozzátette azonban, hogy a magyar hatósá­goknak nem a kínaiak okozzák a legtöbb gondot. Herman János hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a belügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a gazdasági menekülthullám megállítására több országgal felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes vízumegyez­ményeket. Ezért máris megkez­dődött a tárcaközi egyeztetés, s egyetértés alakult ki abban, hogy több vízummegállapodás nem felel meg annak a gyakorlati cél­nak, amelyért ezeket korábban megkötötték. Az ezzel kapcsola­tos új magyar javaslatok azonban még kidolgozás alatt állnak. Suha György rendőrségi szó­vivő elmondta, hogy becslések szerint jelenleg mintegy 40-45 ezer külföldi állampolgár tartóz­kodik illegálisan Magyarorszá­gon. Az idégenrendészeti elle­nőrzések a lejárt tartózkodási engedéllyel Magyarországon lé­vők kiszűrését szolgálják. Azt is közölte, hogy hazánk­ban huzamosabb ideig, azaz egy évnél tovább 131 ezer külföldi tartózkodik legálisan. Közülük 50 ezer a letelepedettek, s 25 ezer a bevándoroltak száma. Mindkét kategóriában a legtöb­ben Romániából érkeztek, s ma­gyar nemzetiségűek. Úgyneve­zett egzotikus országokból mindössze ezren tartózkodnak legálisan Magyarországon, ők arab nemzetiségűek. Az emh'tett két nagy csopor­ton kívül még 56 ezer külföldi­nek van tartózkodási engedélye hazánkban. Közülük 14 ezer a diákok, 40 ezer a hivatalos kikül­döttek száma. Kétezren pedig magáncélból vannak itt. (MTI) A osztrákok unják a terméketlen politikai vitákat Kell-e külön párt a gazdaságnak? Még meg sem száradt a tinta a belügyminisztérium bejegyzé­sén, máris dúlnak a viták osztrák belpolitikai berkekben: kell-e egyáltalán gazdasági párt? A pártalapító Martin Zumtobelt láthatóan nem zavaija a megle­hetősen egyhangú nemleges vá­lasz a kérdésre: ő maga és néhány tucatnyi híve, aki a Néppárt gaz­dasági szárnya táján már koráb­ban felvetett ötletet most megva­lósítja, szilárdan hisz a párt létjo­gosultságában. Ausztria belpolitikai színterét terméketlen viták uralják, s eközben szó sincs arról, ami va­lójában fontos. A szégyenteljes politikai stílus — egymás mocs- kolása, s a vádaskodásokat köve­tő parttalan viták — alkalmatla­nok az igazi problémák kezelésé­re, s a polgár ezt pontosan látja. Ezért fordul el a nagy pártoktól, s ezt a politikai vákuumot tudná a gazdaságpárt (WIP) betölteni. A vorarlbergi vállalkozó, Martin Zumtobel kézlegyintés­sel, mosolyogva söpri félre a saj­tó jó előre közreadott alapítéle­teit. Zavaros, eleve bukásra ítélt — írták a lapok, még a progra­mot ismertető sajtóértekezlet előtt. Ezen aztán kiderült, hogy a programot nem annak szánják. A párt éppenhogy ellene van minden formalitásnak, bürokrá­ciának, a tagsági könyvön alapu­ló pártszerveződéseknek, a párt­támogatás jelenlegi rendszeré­nek. Hogy akkor miből finanszí­rozza saját tevékenységét? Min­denki maga nyúl a zsebébe, mondja mosolyogva a vállalko­zó-pártvezér, s társai, hasonló­képpen az üzleti, ipari, kereske­delmi élet aktív alakítói, lelkesen bólogatnak. Az igazi piacgazdaság a cél, a szubvenciók leépítése, pontosab­ban a rendszernek az eddigitől el­térő működtetése. Ha a vasút tá­mogatásra szorul, ki kell számol­ni, mennyi jut abból az egyes ál­lampolgárra. Ezt az évi ezer schillinget kapja kézhez minden­ki, és aztán fedezze belőle az ál­lamvasút fennmaradásához szükséges mértékben megemelt jegyárat. Ugyanígy a mezőgaz­daságban a szubvenció közvetle­nül juttatandó a termelőnek — Zumtobel tételeinek nagy része legalábbis meghökkentő. A bürokrácia leépítése min­denesetre mindenkinek rokon­szenves ötlet, és a párt kiforrat­lanságával együtt legalábbis fi­gyelmet kelt, hogy az alig két és fél hónap múlva esedékes elnök- választásra máris jelöltet kíván állítani. Ez a riválisokat nem na­gyon ijeszti meg. Thomas Klestil, a Néppárt jelöltje legalábbis igen udvariasan így fogalmazott: Nos, minél több az elnökjelölt, annál kevesebb idő jut bármelyikünk­nek például egy televíziós vitá­ban. Szászi Júlia A bombagyártás nem változott Védelmül gumikesztyű és alkohol szolgál „Tatjana” és „Iván” születése óta szinte semmi nem változott: a volt Szovjetunió hivatalosan nem létező — térképeken sehol nem sze­replő — városaiban ma is ugyanúgy szerelik össze az atomrobbanófe­jeket, mint ahogy az említett rejtjeles nevű első atombombákat készí­tették. A szovjet atomfegyveripar féltve őrzött titkairól egy visszavo­nult bombagyártó, Alekszander Minajev mérnök beszélt a Komszo- molszkaja Pravda című lap újságírójának. Minajev 14 éven keresztül szerelte a robbanófejeket. Mint mondta, minden védőfelszerelésük egy gumikesztyű volt, illetve az, hogy alko­holban tisztíthatták meg munka után a kezüket. — Műszak végeztével visszatértünk a hálóterembe, aludtunk egy sort, felébredés után összesepertük a párnára kihullott hajunkat, és visszatértünk az üzembe—idézte egyhangú munkáséletét. A rendkí­vül veszélyes, egészséget károsító munkáért havi 180 rubel fizetést és ingyenes étkezést kaptak. 180 rubel valamikor meglehetősen szép pénz volt a Szovjetunióban, ma már 2 dollárt sem adnak érte. A nukleáris összeszerelő-üzemek olyan kódnevű „láthatatlan” vá­rosokban működtek, mint Szverdlovszk-44, Arzamasz-16 vagy Csel- jabinszk-70. A gyártás az ártatlan hangzású középgép-ipari miniszté­rium felügyelete alá tartozott. Egy-egy üzem átlagos havi termelése 30 robbanófej volt, a szerelés ritmusa csak az 1962-es karibi válság idején gyorsult fel. Ha valaki panaszkodni mert azért, hogy sugárzás­veszélynek van kitéve, annak katonatisztek magyarázták el, hogy mi­ért viseljék csendben sorsukat. A figyelmeztetés — a mostani cikk megjelenéséig — hatásosnak is bizonyult... Ajánlataink a fejlődőknek Hazánk az energiaszektorban, az alumíniumkohászatban, az elektronikában, az építőiparban, valamint a gyógyszer- és vegyi­parban tud támogatást nyújtani a fejlődő országoknak. A konkrét ajánlati listát az UNIDO — Ma­gyar Vegyes Bizottság magyar szakértői a csütörtöki bizottsági ülésen állították össze, és elkül­dik a nemzetközi szervezetnek. Az ENSZ Iparfejlesztési Szerve­zete a márciusi vegyesbizottsági ülésen, Bécsben fog dönteni a magyar ajánlatról, ahol jelen lesznek az érintett ágazatok kép­viselői is. Jugoszlávia Vance-terv Lord Carrington, a jugoszláv békekonferencia elnöke szerda este Belgrádba történt megérke­zése után kijelentette, hogy tár­gyalásain a Vance-terv elfogadá­sával kapcsolatos kérdéseket vizsgálják meg. Háromnapos lá­togatása során felkeresi Titográ- dot és Zágrábot is. Carrington érkezésével egy időben felújítot­ta tevékenységét a Jugoszlávia- konferencia több bizottsága is. A tanácskozásokon mind a hat dél­szláv köztársaság küldöttei részt vesznek. Carrington röviddel ér­kezése után megbeszélést folyta­tott Blagoje Adzic ügyvezető nemzetvédelmi miniszterrel. Slobodan Milosevic szerb el­nök szerda este reményét fejezte ki, hogy felújul a jugoszláv béke- konferencia, talán még azelőtt, hogy az ENSZ kéksisakos egysé­gei Jugoszláviába érkeznének. Milosevic erről azután beszélt, hogy Belgrádban találkozott Lord Carringtonnal, az Európai Közösség közvetítésével létreho­zott békekonferencia elnökével. A magyar — német alapszerződés Az A ntall József és a Helmut Koh/által csütörtök este aláírt dokumentum a Szerződés a baráti együtt­működés és az európai partnerségről címet viseli. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság az országaikat és népeiket összekötő hagyományos barátság tudatában jelenti ki, hogy szoros baráti együttműködésre, és az emberi jogo­kat, a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Eu­rópa megteremtésére törekszik a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, a helsinki záródokumentum, valamint a Párizsi Charta szellemében. Németország a szerződésben kimondja: támo­gatja Magyarország szándékát, hogy csatlakozzék az Európai Közösséghez, mihelyt megteremtődnek a csatlakozás politikai és gazdasági előfeltételei. A szerződés rendszeres politikai párbeszédet is előír nemzetközi kérdésekről. A kormányfők ennek je­gyében szükség szerint, de évente legalább egyszer konzultálnak egymással, a külügyminiszterek is évente legalább egyszer találkoznak. A szerződés rendelkezik a miniszterek és a parlamentek kapcso­lattartásáról is. Németország és Magyarország a nemzetközi szervezetekben is erősíteni kívánja az együttműködést. A német-magyar alapszerződésben nagy hang­súlyt kapnak a gazdasági kérdések is. Németország kifejezi készségét, hogy Magyarországot támogatja a fejlett szociális piacgazdaság megteremtésében. # SZABÓ KÉR KFT. Örömmel értesítem T. vásárlóimat, hogy megnyitottam DOHÁNY­NAGYKERESKEDÉSEM! Rendkívül kedvező áron kapható: Sophianae 37,50 Ft Symphonia 33,50 Ft Multifilter 55,- Ft Marlboro 93-97 Ft Tételtől függően további kedvezmény! Eger, Rákóczi u. 46. Tel.: 25-904 V rkülberjoggal és beikért tevékenység végzésére cégbejegyzett, nyereséges kisvállalkozás keres vállalatokat közös üzleti partnernek, főleg bűlföldf vegyes kereskedelem, üzletkötések, külföldi szállításra. „Jó üzleti lehetőség 25769” jeligére a kiadóba K Eger, Pf. 23. a Támogatni kívánják a magyar és német vállalatok kapcsolatainak fejlesztését, a beruházásokat, a tő­kebefektetést és az ipari együttműködést is. Nagy hangsúlyt kap a szerződésben a nemzeti ki­sebbségek kérdése. A szerződő felek már a beveze­tőben kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak tekintik. A Magyarországon élő német nemzetiségnek ennek értelmében joga van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzésére és továbbfejlesz­tésére. A magyar-német alapszerződés — az eddig meg­kötött kétoldalú egyezmények szintéziseként — ki­tér a kulturális, a mezőgazdasági, a tudományos­technikai, a kommunikációs, a közlekedési és az egészségügyi együttműködés kérdéseire is. Az em­berek közötti kapcsolatok fejlődése elengedhetet­len előfeltétele egymás megértésének és a két nép megbékülésének — mondja ki a szerződés. A bűnö­zés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és át­utazás, valamint a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben is szorosabbra fűzik az együttműkö­dést a német és magyar hatóságok. A szerződést a felek tízéves időtartamra kötik. Ér­vényessége hallgatólagosan meghosszabbodik to­vábbi öt évvel, ha egy évvel a szerződés mindenkori lejártának időpontja előtt a felek egyike sem jelenti be írásban a felmondásra irányuló szándékát. Egységes marad a fekete-tengeri flotta Az orosz parlament csütörtö­kön elsöprő többséggel — 160 igen és 3 nem szavazattal — a fe­kete-tengeri flotta egységének fenntartása mellett foglalt állást — jelentette az ITAR-TASZSZ és a Reuter. Egy héttel az Állam­közösség vezetőinek minszki csúcstalálkozója előtt honatyák rövid vita után határoztak. Az évezred kihívása az észak — déli ellentét Eddig szovjet-amerikai, ha úgy tetszik, kelet-nyugati szaka­dék tátongott a világpolitika színterén. Ezt a hasadékot min­denjel szerint betemetik a sztáli­ni birodalom romjai. Talán me­részség, de semmiképpen sem megalapozatlan az a prognózis, amely szerint az új évezred igazi kihívása a másik, az ún. észak­déli ellentét. Az, ami a szegénye­ket és a gazdagokat választja el egymástól, és ami hosszabb tá­von még veszélyesebb, még ne­hezebben „feltölthető”, mint a kelet-nyugati vonulat. Csak most érkezett el az igazi, az összehangolt cselekvés ideje. Talán az utolsó pillanatban. Mert a nagy pokolgép riasztóan ke­tyeg, és bármikor felrobbanthat­ja a világot. Nem véletlen, hogy Carl-Dieter Spranger, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasá­gi kapcsolatokkal foglalkozó mi­nisztere a hamburgi Die Weltben egy teljes oldalon foglalkozik a téma súlyával és időszerűségé­vel. A miniszter tanulmányában vörös fonálként húzódik végig a gondolat: az elesetteken segíteni nemcsak emberi-etikai köteles­ség, hanem az elemi önvédelem kérlelhetetlen parancsa is. Ha tétlenül hagyjuk, hogy növeked­jék a nyomor óceánja, akkor előbb-utóbb ez az áradat elnyeli a jólét szigeteit is. Elég kinyitnunk a televíziót, úja Spranger, hogy megértsük: annak a másik, vege­táló világnak a hullámai közeled­nek partjainkhoz. Sokan az eb­ből következő szorongást úgy hessegetik el maguktól, hogy egy másik csatornára kapcsolnak. A valóságban ezt nem lehet megtenni, mert a veszély nő és közelít. Az ő földönfutóikból lesznek a hozzánk menekülők, beáramlásuk minden gazdasági és politikai következményével. Az ő életterük elképesztő károsí­tásával romlik a mi környeze­tünk is. A világ a fejlődéssel át­járhatóbbá vált, nemcsak az em­berek, hanem a pusztító jelensé­gek számára sincsenek igazi tá­volságok. Csakhogy — írja a miniszter — a legújabb kimutatás szerint a szegény országoknak évente két­szer annyi veszteséget jelent a gazdagok protekcionizmusa, mint az a fejlesztési segély, ame­lyet a jómódúaktól kapnak. J J Vállalatok! Végre itt az új lehetőség — villamossági cikkek, műszaki anyagok, szerszámok, fém- és faipari kis- és nagygépek, villany- motorok — nagykereskedelmi áron, kis és nagy tételben. Önnek csak liívnia kell és mi megkeressük, szállítjuk! Piros Imre Debrecen, Mikszáth K. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents