Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

HÍRLAP, 1992. február 28., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 Kivágott faóriások Eger több utcájában is elkezdődött a tavasz előtti parkosítási akció. A Vécsey-völgy utcában a városgondozási üzem dolgozói a lakóhá­zak szempontjából balesetveszélyes, öreg fákat kivágják, és — amint ígérték — rövidesen új facsemetéket ültetnek helyettük. (Fotó: Szántó György) Emberek sorsa, • •• -m -g jovoje dói el Képviselői fogadódra Dr. Lukács Tamás, megyénk kereszténydemokrata parlamen­ti képviselője ma délután 2 órá­tól fogadóórát, s a nyugdijakról beszélgetést tart Egerben, a Nyugdijasházban (Malomárok u. 66.) Minden érintettet és ér­deklődőt vár az eszmecserére. Minikoncert Parádsasváron, a helyi műve­lődési házban ma este hét órától minikoncertet ad a Pál utcai fiúk együttes. A koncert után diszkó­ba várják a szórakozni vágyó fia­talokat. Párbeszéd a földről Március 3-án, kedden délután háromkor a pétervásárai műve­lődési házban a polgármesteri hi­vatal és az FKgP helyi szervezete tájékoztatót rendez, amelyre meghívták a megyei földműve­lésügyi hivatal szakembereit. Várják a környező községekből is az érdeklődőket. Farsangi bál Holnap este héttől farsangi bál lesz Parádfürdőn, a szanatórium dísztermében. Fellép Zoltán Erika és a gyöngyösi Gyöngy­szem formációs tánckar. Pályázat táborozásra A Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági A lapítvány kuratóriuma pályázatot írt ki a megyében élő diákok nyári táboroztatásának, valamint a gyermeknapi progra­mok szervezésének támogatásá­ra. A rendező szervek jelentke­zését várják, természetesen a szükséges adatok közlése mel­lett, március 20-ig. Az érdeklő­dők bővebb felvilágosítást az alapítványtól (Eger, Széchenyi u. 18.) kaphatnak. Mikófalvai mulatság Mikófalván ma este a fiatalok, holnap pedig az iskolások tartják farsangt karneváljukat. Az utób­binak külön érdekessége lesz a jelmezbemutató és az utána sor­ra kerülő „szépségverseny”. A mulatság végén a legjobban tán­coló pár elnyeri a „parkett ördö­ge” címet és a vele járó jutalmat. Színielőadás Március 2-án, hétfőn este hat órától Verpeléten vendégszere­pei az Egri Színműhely. A társu­lat a helyi művelődési házban Móricz Zsigmondi „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című szín­művét mutatja be. Módosították az szmsz-t (Folytatás az 1. oldalról) Felvetődött a földvételi jog kérdése is azon szakcsoportok esetében, amelyek bérlik az adott területet. Kiemelte, hogy a jogszabály csak azoknak teszi ezt lehetővé, akik már öt évnél ré­gebben bérlők. Ezután dr. Magyarfalvi Krisz­tina, a Heves Megyei Kárrende­zési Hivatal vezetője emlékezte­tett arra, hogy jelentős állomás­hoz érkeztek. Az elmúlt napok­ban a megyében tevékenykedő állami gazdaságoknak és szövet­kezeteknek eljuttatták azokat az értesítéseket, amelyek tartal­mazzák, hogy hol, mennyi föld­igényt nyújtottak be. Hangoztat­ta: a nagyüzemi vezetők közül többen szóvá tették, hogy nem mindenütt lesz elegendő föld- mennyiség az igények kielégíté­sére. Aláhúzta, hogy a jogsza­bály lehetővé teszi, hogy a kiegé­szítést az állami földtulajdonból biztosítsák. Egyébként me­gyénkben 1 millió 679 ezer 450 aranykoronára érkezett igény. Aláhúzta, hogy a törvények vég­rehajtásához továbbra is rendel­kezésre állnak a hivatal dolgo­zói. Mester László, a Heves Me­gyei Földhivatal osztályvezetője azt méltatta: megvannak a felté­telek ahhoz, hogy új tulajdonosi feltételeket és új gazdálkodást te­remtsenek. Az árverésen meg­szerzett földdarabokat önálló tu­lajdonként jegyzik majd be. A földhivatal munkatársai pontos műszeres mérésekkel végzik a te­rületek kijelölését, az árverések előkészítését. A gazdaságok igé­nyei szerint egy a tízezerhez ará­nyú térképeket térítés nélkül biz­tosítanak, ezzel is segítve a kár- rendezési munkát. Az előadásokat követően konzultációt tartottak, amelynek során konkrét felvetésekre ke­rült sor a három törvény egysé­ges értelmezésével kapcsolato­san. A résztvevőknek írásos szakmai útmutatót bocsátottak rendelkezésükre, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztá­lyának munkatársai készítet­tek. (mentusz) „A hőforrás legyen a falué!” Egerszalók nem egyezkedik Jó néhányszor írtunk már az egerszalóki hőforrásról, nem utolsósorban azért, mert hiába volt eddig több gazdája is — sor­rendben a hajdani községi elöljá­róság, a helyi tsz, a megyei ta­nács, a városi tanács, az erdőgaz­daság —, máig nem rendeződött a sorsa, nincs hasznosítva a híres, számtalan turistát vonzó termé­szeti kincs, a mélyből feltörő het- venfokos víz. Legutóbb arról számoltunk be, hogy Eger város közgyűlése elé került a téma, ahol a város 40-40-20 százalé­kos tulajdoni megosztást javasolt Eger, Egerszalók és a MEFAG között, majd felmerült az is, hogy a szalóki termelőszövetkezet is kéme bizonyos részt a hőforrás területéből. Az elképzelést az egri közgyűlésen jelenlévő eger­szalóki polgármester és az ön- kormányzati képviselők elutasí­tották, s úgy döntöttek, hogy saját testületi ülésükön foglalnak majd állást a kérdésben. A témával szerdán foglalko­zott a szalóki önkormányzat. Az ülésen Sinkó István polgármes­ter elmondta, hogy véleménye szerint az elmúlt időben kizáró­lag a község volt az, aki pénzt fektetett a hőforrásba. Szólt arról is, hogy több nyugati vállalkozó érdeklődött náluk, s ha a tulajdo­ni viszonyok rendeződnének — ha csak egy tulajdonos lenne —, szívesen kiépítenék a szükséges infrastruktúrát a hőforráshoz. Kifejtette, hogy jogászoknál és a köztársasági megbízott területi hivatalvezetőjénél is érdeklőd­tek, így tudják, hogy jogi alap tu­lajdonképp nincs arra, hogy a község magának kérje a terület tulajdonjogát. Ezután ismertette a képviselőkkel az alternatívá­kat, melyek közül az ülés során kettő kristályosodott ki. Az egyik lehetőséget — a tulajdon százalékos megosztását Eger, Egerszalók, a MEFAG és esetleg a tsz között — csupán egy képvi­selő támogatta, oly módon, hogy nagyobb rész jusson a falunak. A többi testületi tag a polgármes­terrel együtt amellett volt, hogy ne egyezkedjenek Egerrel, ha­nem várják meg a földtörvényt, amelynek révén számíthatnak arra, hogy a szalóki önkormány­zathoz kerül a terület, s így egye­düli tulajdonosok lennének, egyedül tárgyalhatnának a vál­lalkozókkal. Érvként elhangzott például, hogy nem szabad elher­dálni a szalóki földet, legyen a hőforrás a falué; hogy — a köz­séggel ellentétben — az egriek­nek még elképzelésük sincs, mi­képpen hasznosítsák a területet; hogy Eger arra törekszik, hogy megszerezze a túlsúlyt, a na­gyobb százalékarányt a ME- FAG-on keresztül, s aztán háttér­be szorítaná Szalókot. Végül a név szerinti, minősí­tett többségű szavazás során 8:1 arányban amellett foglalt állást a falu önkormányzata, hogy ne egyezkedjenek, hanem várják meg a földtörvényt. „Nem va­gyunk Éger-ellenesek” — fűzte hozzá a történtekhez Sinkó Ist­ván polgármester —, „csupán szalóki lokálpatrióták.” (rénes) A biztosabb védettség érdekében Lőrinci határozat Változott a kisgyermekek oltási rendje Orvosoknak, védőnőknek is­mertette tegnap Egerben, a me­gyeháza dísztermében dr. Straub Ilona, az Országos Közegészség- ügyi Intézet járványügyi osztá­lyának vezető főorvosa az új vé­dőoltási rendszert. A kisgyerme­kes édesanyák körében köztu­dott, hogy a korábban oly rette­gett fertőző betegségek — a gyer- mekparalízis, a diftéria és sza­márköhögés — ellen ősz táján kampányszerűen kellett védőol­tásra vinni a gyermekeket. Az eddig jól bevált és alkalmazott ellátást ezentúl sűrűbben alkal­mazzák, mert hazánk nyitottsága révén nagyobb az eshetőség arra, hogy vírusok, baktériumok ke­rüljenek az országba. Ennek megfelelően a szükséges oltáso­kat a gyermekek életkorához kö­tik. A Sabin-cseppet először há­rom hónapos korában kapja meg a csecsemő — az eddigiektől el­térően — injekcióban, majd a többit továbbra is csepp formájá­ban. A Di-Per-Te-t 3-4-5 hóna- os korban, majd 15 hónapos orban úgynevezett trivalens, háromkomponenses (kanyaró, rubeola, mumpsz) elleni oltó­anyagot kapnak, ekkor adják be a negyedik Sabint is. Hároméves és hatéves korban úgynevezett vakcinákat kapnak a kisgyere­kek. A szérumokat ezentúl Bel­giumból hozzák Magyarország­ra. A szakemberek az új oltási módszertől azt várják, hogy gyermekeink még nagyobb biz­tonsággal kerüljek el a fertőző betegségeket. Rablás Gyöngyösön Gyöngyösön a szerdára virradó éjszaka három álarcos férfi a nyi­tott ablakon át bement F. Istvánná 76 éves nyugdíjas családi házába. Az ágyban fekvő idős asszonyt megkötözték, és a lakásból arany ék­szereket, valamint iratokat vittek el. Alapítvány tehetséges gyerekekért Lőrinci iskoláiban is sok ér­deklődő, tehetséges diák tanul. Az önkormányzat szerint érdek­lődésüket sok-sok szakkönyv­vel, versenyekre történő felké­szüléssel, azokon való részvétel­lel lehet fejleszteni. Tehetségük ápolása, megfelelő iskolatípusba irányításuk egyre nehezebb, hi­szen mindez pénzbe kerül, az árak pedig növekednek. Ezért határozott úgy a városi önkormányzat oktatási, kulturá­lis és sportbizottsága, hogy ala­pítványt hoz létre a tehetséges gyermekek anyagi gondjai meg­oldása segítésére. Az alapítványt ötvenezer fo­rinttal indította az önkormány­zat, tízezer forinttal támogatta az OTP petőfibányai fiókja, négy­ezer forintot juttatott a számlára az egyház, s már magánszemé­lyek is támogatták. Az alapít­vány hasznosításáról kuratórium határoz, a pályázatok benyújtási feltételeiről a közeljövőben dön­tenek. Padlóra került az aktív korosztály Néhány nappal ezelőtt ülést tartott Mikófalva önkormányza­ti képviselő-testülete. A plénu- mon szó esett a helyi polgármes­teri hivatal hatósági tevékenysé­géről, és módosították a testület szervezeti és működési szabály­zatát is, amelyre a megváltozott hatáskörök es a törvényességi pontosítás miatt volt szükség. Emellett megválasztották a föld- visszaigénylesekkel kapcsolatos községi érdekegyeztető fórum tagjait, s döntöttek a segélyezés kérdésében. Hangverseny A Nemzeti Filharmónia 5. bérleti hangversenyére váiják a zenekedvelőket március 2-án, hétfőn este hét órakor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban. Gémesi Géza vezényletével, Oravecz György közreműködé­se mellett az Egri Szimfonikus Zenekar tart hangversenyt. A műsoron Schumann IV. szimfó­niája és Rachmaninov c-moll zongoraversenye (No. 2. op. 18.) szerepel. (Folytatás az 1. oldalról) tejjegy, étkeztetés, köztemetés) is adnak, míg a rászorulók szerve­zeteit (mozgáskorlátozottak, csökkent munkaképességűek) is támogatják. A pénzügyi segélye­zés köze tartoznak a rendszeres szociális, illetve nevelési segé­lyek, a rendkívüli támogatások, az ápolási dijak, vagy például a mozgáskorlátozottak kedvez­ményei is. Vannak formák, ame­lyek az intézményeken keresztül — például Öregek Otthona — juttatnak természetbeni segítsé­get a rászorulóknak. Egy viszonylag friss döntés alapjan egyébként a helyi Gon­dozási Központ önállóan tevé­kenykedik a városban, s az ő szolgáltatási körükhöz tartozik az idősek klubjának működteté­se, valamint a szociális étkeztetés és a házi szociális gondozás meg­szervezése. Régi, visszatérő probléma an­nak elérése, hogy a megfelelő ösz­szegek valóban a legrászorultab­bakhoz jussanak el. Az elbírálás­nál a polgármesteri hivatal illeté­kes irodája és a szociális bizott­ság közösen munkálkodik annak érdekében, hogy a napi megélhe­téshez biztosított segélyt valóban a család megélhetésére fordítsák. Ahol fennáll a veszélye annak, hogy ez az elv nem érvényesül, ott a segélyt nem a szülő, hanem közvetlenül az iskola kapja. Bár nem elemezték külön a ci­gány lakosság szociális helyzetét — ilyen statisztikák, nyilvántar­tások nem készültek — mégis, mivel a városban viszonylag nagy számban élnek, a közeljövőben sor kerül a cigányság helyzeté­nek komplex vizsgálatára. Eh­hez a munkához azonban ren­delkezésre állnak bizonyos ada­tok, s ezek azt bizonyítják, hogy a nehéz helyzetben élő családok közül is kiemelkednek a halmo­zottan hátrányos körülmények között élő ciganv családok: kö­zülük kerül ki a legtöbb munka­nélküli, jellemző a sok gyermek, és sokszor a családi pótlek jelenti a legfőbb megélhetési forrást. A legutóbbi önkormányzati ülésen az egyik képviselő jelezte is, hogy a körzetében élők felhívták a fi­gyelmét arra, hogy a városban „a cigánylakosság túlsegélyezés fo­lyik...” A képviselő azonban — mint mondta — meggyőzte a méltatlankodókat, és biztosítot­ta őket arról, hogy a bizottság minden kérelemben a legkörül­tekintőbb módon dönt. Ha figyelembe veszünk vala­mennyi ellátási formát, a város­ban több mint ezerhatszázan — 13,7 százalék — részesülnek va­lamilyen szociális támogatásban, ám ebben a statisztikában nin­csenek benne azok a gyerekek, akik például az iskolában „meg­támogatott” étkezésben része­sülnek. A tavalyi év folyamán egyébként Hevesen több mint hetmillió-háromszázezer forin­tot költöttek összesen szociális célokra. Az idén minden bizony­nyal többre lesz szükség. (havas) REÁL Műszaki bolt ajánlata: SOLO motorfűrészek szenzációs árakon! Megbízható német gyártmány! Alkatrész-ellátás biztosított. 3/8 pikó Oregon USA láncok 44E — 56E-ig 840 Ft RK-02 rotációs kapa fogyár: 30.500 Ft HQ-281 fűrészgép fogyár: 49.980 Ft Motorfűrészek garanciális és azon túli javítása (200 Ft/óra munkadíj) Eger, Bródy S. u. 4. Telefon: 36/10-473 f.AUTÓSOK S FIGYELMÉBE! Az akkumulátorokat 1992. március 1-jétől jelentős árengedménnyel értékesítjük. Szaküzletünk: Eger, Kistályai út 17. AKKUVILL Kft. Nyíregyháza Telefon: 42/11-643 Szombaton este Játékos farsang az egri televízióban Szórakoztató különkiadással jelentkezik a városi televízió szombaton este nyolc órától. A műsorban népszerű színészek — többek között Gál völgyi Já­nos, Tahi Tóth László — vidám jelenetei mellett bő­ven jut lehetőség játékra, amelyhez nyeremények is társulnak. A jutalmakról az egri utazási irodák, bankok, vállalkozók gondoskodnak. A játékos kedvű nézők között lesz majd olyan is, aki szomba­ton estétől egy isztambuli úttal gazdagodik. A játék befejezéseként — este tíz órától — a Nők iskolája cí­mű magyar filmet tekinthetik meg, Kállai Ferenccel a főszerepben. Újabb testvérvárosi kapcsolat készülőben Holland ajándék az egri kollégiumoknak Kedves vendégeket köszön­tött kedden Eger polgármestere, dr. Ringelhann György a város­háza dísztermében. A holland delegáció — azAmersfoort váro­sát képviselő Wauter Gerritse, valamint a helyi Rotary Club tag­jai — ajándékkal érkezett a me­gyeszékhelyre. Az Eger Kollégi­umaiért Alapítványhoz 80 ágy- gyal és matraccal, 750 darab ta­karóval, textillel és ruhaneművel járultak hozzá, és a holmikat ka­mionnal hozták Egerbe. Amersfoort és Eger kapcsola­ta húszéves múltra tekint vissza, mivel a két város vízilabdacsapa­ta rendszeresen találkozik, a sporton kívül személyes barátsá­gok is szövődtek ez idő alatt. A mostani egri találkozón a vendé­gek a testvérvárosi együttműkö­désről is tárgyaltak, s ezt a kér­dést hamarosan a városi közgyű­lés is napirendre tűzi. Megyénk erőforrásainak kihasználásáért Heves megye ön- kormányzata levelet juttatott el a közigaz­gatási egységünkben működő vállalatok­hoz, gazdasági társa­ságokhoz és szövet­kezetekhez. Ebben leszögezi, hogy fo­lyamatosan erősíteni kívánja gazdaság- szervező tevékenysé­gét, a meglévő adott­ságok jobb kihaszná­lása érdekében. Eh­hez kedvező lehető­séget teremtenek a folyamatosan bővülő nemzetközi kapcso­latai. Az elmúlt év­ben a megyei önkor­mányzat már több ország, így Francia­ország, Olaszország, Ausztria és Svédor­szág megyéivel, illet­ve tartományaival alakított ki együtt­működést. Előkészí­tenek más térségek­kel is párbeszédet, például Lengyelor­szág, Németország, Ukrajna, Oroszor­szág és Kanada köz- igazgatási egységei­vel is. Közös az érdek abban, hogy a lehe­tőségek és elképzelé­sek feltárásával fel­keltsék a nemzetközi partnerek érdeklő­dését. Ezért kérték, hogy tájékoztató anyagot küldjenek be a gazdálkodóegysé­gek, hogy azokat le­fordítva továbbíthas­sák külföldre. Külön segítséget jelent, ha már eleve idegen nyelvű az informá­ció. A megyei önkor­mányzat szeretné, ha minél több gazdasági partner találna egy­másra, s mindezt el­lenszolgáltatás nél­kül, az üzleti infor­mációk diszkrét ke­zelésével biztosítják. Részletesen erről az önkormányzati hiva­tal vállalkozási iro­dájától tájékozód­hatnak az érdeklő­dők.

Next

/
Thumbnails
Contents