Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

HÍRLAP, 1992. február 26., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9. Segíts magadon, CD ” S az OTP is megsegít! CU CU Baljós moraj a túlpartról Ha a General Motors megfázik, Európa is köhög... Néhány mondatban A POSTÁRA FENIK A FO­GUKAT. Nem a Magyar Posta ellen, hanem mellette szervezke­dik az expressz légi és közúti fu­varozásra szakosodott ausztrál TNT. A világot behálózó, évi hatmilliárd dollár bruttó bevételt elérő cég két és fél éve működik hazánkban, két saját és a Malév- vel alapított vegyes vállalata ré­vén teljesíti megbízatásait. Bár a terjesztés nem tartozik a profiljá­ba, a TNT elnöke nem titkolja: megfelelő partnerrel szívesen létrehozná a Magyar Posta kon­kurenciáját. AGRÁR-MUNKANÉLKÜ­LISÉG. Legalább hatvanezer mezőgazdasagi dolgozó maradt az év elejére munka nélkül, leg­többjük semmiféle anyagi jutta­tásban nem részesül. A Mező- azdasági Termelők Országos zövetsege helyzetük tisztázásá­ra kezdeményezte az Érdek­egyeztető Tanács ad hoc bizott­ságának összehívását. Az ülésen nem született megállapodás. El­képzelhető, hogy a szakszerve­zetek az Álkotmánybírósághoz fordulnak. IFJÚSÁGI ÉRDEK­EGYEZTETÉS. A 406 ezer munkanélküli mintegy 60 száza­léka 35 év alatti fiatal. A pálya­kezdők egyötöde nem kap mun­kát, esélyeik az év végére tovább romlanak. A Baloldali Ifjúsági Társulás szükségesnek látná az önálló ifjúsági érdekegyeztetést. A kerékasztalnál a kormány, a Parlament, az ifiúsággal foglal­kozó szervezetek, alapítványok mellett az érdekeltek is helyet kapnának. Akadnak néhányan, akik is­merik az OTP-öröklakások megvásárlása, s az azok törlesz­tése körüli bonyodalmakat. Kö­zülük az érintettek tudják, hogy a hosszú lejáratú, 32 százalék ka­mattal terhelt tartozás alaposan megterheli a családi kasszát. Azt a lehetőséget azonban már keve­sebben ismerik, hogy miként le­het legálisan, egy kis bürokrati­kus kör után jelentős összeget megtakarítani ezen az „üzleten”. Meglehet: nem korszakalkotó a felismerés, amit az egyik olva­sónk megosztott velünk, de min­denképpen ajánlható azoknak, akik kevésbé járatosak az ügyin­tézés berkeiben. De lássuk a tényeket. Beszél­getőpartnerünk, Oláh András a saját példáját említi: — A lakásért 180 ezer forint­tal tartoztunk az OTP-nek. Száz­ezer forintot egy összegben kifi­zettünk, a fennmaradó 80 ezer forintot 28 évi lejáratra, 32 szá­zalékos kamattal kellett volna törlesztenünk. Gondolkodtunk a dolgon, és számításokba kezd­tünk otthon, hogy miként lehet­ne ezt a nagy kamatterhet csök­kenteni. Úgy gondoltuk, meg­próbáljuk rövidebb idő alatt, megemelt összegű részletekkel kifizetni a tartozást. Ezzel kap­csolatban érdeklődtünk az OTP- ben. Megkérdeztük, milyen le­hetőség van erre a lépésre. Az ügyintéző az első érdeklődéskor azzal hárított el, hogy ez nagyon magas összeg lenne, és inkább maradjunk a hosszú lejáratú megoldásnál. A lényeg az, hogy három alkalommal fordultam a takarékpénztárhoz, hogy szám­szerű információt kapjak. A har­madik esetben elveszítettem a türelmem, és erélyesebben köve­teltem, hogy adjanak konkrét vá­laszt a kérdésemre. Ekkor végre kiszámították az összeget, és kö­zölték, hogy ha élni akarok a tör­lesztés emelésének lehetőségé­vel, akkor nyújtsak be írásbeli kérelmet. Ezt természetesen megtettem, hiszen hosszú távon ezzel jelentős összeget takarítok meg. Mit is jelent ez számokban? Erre egy hasonló helyzetben lévő hölgy adta meg a választ: — Ez év január 1-jén a szám­lán 164 ezer forint tartozást iga­zolt vissza a pénzintézet. Ennek a havi törlesztése a hosszú lejára­tú kölcsön esetében, amely 2021-ben telne le: 4684 forint. A beadott írásbeli kérvény alap­ján ezentúl havonta hatezer fo­rintot fizetünk majd, s így 1998. december 31-re módosul a visz- szafizetés határideje. Számításaink szerint a hosszú lejáratú kölcsön esetében 1 mil­lió 580 ezer forintot kellett volna visszafizetnünk, így pedig csu­pán 450 ezer forintot. A külön­bözet a megemelt törlesztéssel több mint egymillió forint. * * * Egyébként az OTP által kikül­dött Tudnivalók című értesítő 18. pontja az alábbiakat is tartal­mazza: „Az esetleges túlfizetést úgy tekintettük, mintha a követ­kező hónapok törlesztőrészletét előlegezte volna meg. Ha szán­déka nem erre irányult, hanem a törlesztőrészletét vagy a lejárati időt szerette volna rendkívüli törlesztéssel csökkenteni, kér­jük, hogy szíveskedjék a hitel­számláját kezelő fiókunkat erről értesíteni, és kérése alapján a havi törlesztőrészletet módosít­juk.” Nos, ezt a lépést mindenképp érdemes meglépni, hiszen a fent leírtak tanulsága szerint akár egymillió forintot is meg lehet ta­karítani ily módon. A General Motors (amelynek egyik leányvállalata például a nálunk is jól ismert Opel) a föld­kerekség legnagyobb iparválla­lata. Nem csoda, ha a detroiti fő­hadiszálláson már évtizedek óta divatos az a szlogen, amely sze­rint: „Ha a GM megfázik, Éuró- pa is köhög”. Kissé gőgösen hangzik, csak éppen igaz. A „Big Business” képviselői — és alkalmazottai — ezért világ­szerte idegesen fogadták Robert Stempel GM-nagyfőnök drámai bejelentését: a cég bezárja hu­szonegy üzemét és elbocsát het- vennégyezer (!) embert. A vezér meg is indokolta a lépést. 1991 első kilenc hónapjában a veszte­ség 2,2 milliárd dollár volt. Ezért — folytatta Stempel — az elkö­vetkező négy esztendőben a szu­permamut „kénytelen drasztikus fogyókúrát tartani, hogy bizto­sítsa versenyképességét a nehe­zedő világpiacon.” S ez nem egyedi jelenség. Az Egyesült Ál­lamokban naponta átlag két- ezer-hatszáz munkahely szűnik meg. A trend sajnos a többi óriást is súlyosan érinti. A TRW Inc. tíz­ezer fővel karcsúsít, ez összlét­számúnak tizennégy százaléka. A Xerox Corp. 1992 közepéig kétezer-ötszáz dolgozójától bú­csúzik. Az IBM húszezer (!) munkatársától válik meg, s ebből hétezertől Európában, ami mu­tatja, hogy az óriások tűlparti fo­gyókúrája elevenen vág a mi kontinensünk húsába is. Egy másik komputer-sikercég, a Compaq kapacitását 12 száza­lékkal csökkenti. Mindez csak az európai kiha­tás egyik tényezője. Á másik, hogy az amerikai vásárlóerő gyengülésével szűkül fontos eu­rópai termékek tűlparti piaca. A patinás Jaguar Cars (mellesleg Ford-érdekeltség) emiatt 40 szá­zalékos termelés- és (tizenkét­ezerből) négyezer fős létszám- csökkentésre kényszerül. Meg­kezdődött a kemény leépítés a Porsche (termelésének felét nemrég még az USA-ban vették meg), valamint a legkomolyabb státusszimbólum, a Mercedes- Benz üzemeiben is. Az Európát sújtó harmadik faktor: a gyengébb dollár meg­könnyíti a piaci nehézségekkel bajlódó amerikai cégek európai exportját. Ezzel szemben az a tény, hogy a Wall Street becslése szerint 1992-ben huszonötmillió amerikai (minden ötödik mun­kavállaló) állása veszélybe kerül, megnehezíti az USA-ba irányuló exportot. Számunkra az a legfájdalma­sabb, hogy a „megfázások” és „köhögések” e láncreakciója biztosan lassítja a kelet-európai kilábalás folyamatát is. Ferenczy-Europress (b. k.) Csülökre, magyar! Az átalakulás sem gyerekjáték Nemrég bementem egy kapun, és a húsipari vállalatnál találtam magam. Most ismét bementem ugyanazon a kapun, és a gyöngyösi Thur Húsipari Rt. portása érdeklődött arról, hogy kit keresek. Va­rázslat történt? Csiribi-csiribá, eltűnt egy vállalat, és helyébe szö­kött egy részvénytársaság? Valami hasonló zajlott le, de minden szemfényvesztés nélkül. Megszűnt a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Mérhető-e a mérhetetlen? A statisztika elrejti a kisvállalkozásokat — Tessék mondani! Kivel be­szélgetek én most? — Molnár Gábor vagyok, a részvénytársaság elnök-vezér­igazgatója. — Mióta? — Tavaly december végén alakult meg az rt., a dolgozók va­gyonjegye, az önkormányzatok és az Állami Vagyonügynökség vagyona alapján. Ezt követi majd a privatizáció a következő hetekben. Az Állami Vagyon­ügynökség a vagyonának egy részét áruba bocsátja. Ennek meghirdetési határideje 1992. február 28. — Nem folyt előzetes tárgya­lás már a privatizáció ügyében? — Még az elmúlt év októberé­nek végén hozott az ügynökség egy olyan határozatot, amelyben egy nyugati cég szerepelt úgy, hogy megveszi az ügynökség va­gyonának egy részét. — Miért dőlt dugába az üzlet? — A német cég közölte, hogy nemzeti indokból kénytelen el­állni a magyar vagyon megvéte­létől, mivel a volt NDK vállalata­it kénytelenek előnyben részesí­teni. — Mennyire okozott ez a vá­ratlan fordulat zavart? — Ha valakit, engem zavart a legjobban. Másfél évig tartó elő­zetes tárgyalás eredménye ve­szett ezzel kárba. — Mit lehetett tenni? — Hogy ne ismétlődhessék meg ez a tortúra, úgy döntöt­tünk, hogy az átalakulást külföl­di partner nélkül hajtjuk végre. Ezért hoztuk létre a részvénytár­saságot. A dolgozók 10 száza­lékban, 123 millió forint érték­ben kapnak részvényt a vagyon­jegy ellenében. Az önkormány­zat Gyöngyösön és Egerben mintegy 19 millió forint erejéig érdekelt, a többi vagyon az ÁVÜ-é. — A privatizálást úgy lehet csinálni, hogy bekopog minden­hová: Kérem, tessék minket meg­venni? — Pályázatot hirdetünk meg. Erre bárki jelentkezhet. Az ér­deklődőkkel én tárgyalok. Leg­alább 10-15 jelentkezőre szá­mítok. — Várhatóan mikor alakul meg a privatizált részvénytársa­ság? — Ha mindent figyelembe ve­szünk, tehát az esetleges máso­dik nekifutást is, ügy gondolom, május végére lezajlik minden. — Mi volna jó, ha magyar vál­lalkozás lenne az új rt., vagy a külföldi tőke is bekapcsolódna? — Kívánatos volna, hogy a külföldi tőke is belépjen. Az alaptőkét ezért akaijuk 200 mil­lió forinttal emelni. Természete­sen konvertibilis valutában. — Nem kis összeg ez a 200 millió? — Nem, mert az alaptőkéhez viszonyítva bizonyos nyereséget kell elérnünk. Az alaptőkét ezért nem célszerű magasra emelni. — Milyen feltételeket jelölnek meg a pályázati kiírásban? — A már említett alaptőke emelését, valamint az élő állat felvásárlását és a termékeink pi­aci értékesítését kell biztosítani a pályázónak. Ezek a sarkalatos kérdések. — Más dolog az, hogy én mit szeretnék, és megint más, hogy a piac ebből mit tesz lehetővé. — Aki a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, az ne pályáz­zék. — És ha senki sem pályázik? — Van már érdeklődés Ame­rikából, Németországból és Franciaországból is, de vállalko­zók Magyarországon is foglal­koznak a lehetőségekkel. — Vállalkozók? És nem pénzintézetek? — Elsősorban vállalkozók. — A privatizációtól mit vár­hatnak az itteni munkavállalók? — A foglalkoztatásukat bizto­sítani akarjuk. A kapacitás ki­használását is. Ha a piac megkö­veteli, a második műszakot is megszervezzük. Ma is keresünk egy 20-25 tagú csoportot a szak­mából. A húsdarabolásban a há­rom műszakot akaijuk bevezet­ni. — Ez a szándék a jó piaci lehe­tőségeket is jelzi? — Értékesítési gondjaink nemcsak a hazai, hanem a kül­földi piacon sincsenek. Hadd te­gyem hozzá: azok a fogyasztók, akik a mi termékeinket vásárol­ják, nyugodtak lehetnek, mert mi olyan higiéniai körülmények között dolgozunk, amelyek a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Ma Svédországba, Németországba és Olaszország­ba is szállítunk. — Van elegendő élő állat? — Ez ma hazánkban nem könnyű kérdés. Remélem, hogy gazdasági partnereink korrek­tek, mert mi akkor is átvettünk minden felkínált állatot, amikor a felvásárlás máshol akadozott, vagy éppen szünetelt. Igaz, elő­fordult, hogy nem tudtunk azon­nal fizetni, mert mi a vevőinktől késve kaptuk meg a pénzünket. Az sem mellékes, hogy tavaly is eleget tettünk minden pénzügyi kötelezettségünknek, és az idén is fizetőképesek vagyunk. — Átmenetileg esetleg im­portálnak élő állatokat? — A lehetőség elvileg adott. A kérdés: honnan importáljunk? f Eger, ^ Szálloda u. 5. alatt kedvezményes vásárlási lehetőség: játékok, férfialsók, hajfestékek 1992. február 27-én! ^ SZIKRA Szóig. Iroda J EGRI LISZT legolcsóbban az EGRI MALOM LISZT­BOLTJÁBAN kapható! Nyitva: munkanapokon 7-15-ig Telefon: 10-828 Egri Malomipari Vállalat Eger, Kertész út 172. _ A környező államokban is olyan a helyzet, mint nálunk. Ismerve a magyar parasztot, és hozzátéve: az idén a felvásárlási árak is arra ösztönzik, hogy az igényeknek megfelelő mértékben újra foglal­kozzék állatneveléssel. — Lesz fogyasztóiár-emelés? — Törvényszerű, hogy a ma­gasabb felvásárlási árat követnie kell az értékesítési árnak is. Mi­után termékeink szabadárasak, a húsipar árait a kereskedelem akár nagyobb mértékben is mó­dosíthatja. El kell döntenie min­denkinek, hogy az árut mennyi­ért adja, a fogyasztónak pedig, hogy mennyit és mit vásárol meg a kínálatból. Nagyon fontosnak tartom, hogy a húsipar, a keres­kedelem és a fogyasztó között korrekt kapcsolat alakuljon ki. G. Molnár Ferenc A gazdaságnak ezt a szektorát — a kisvállalkozásokat — az álla­mi statisztika sehol a világon — így nálunk sem — veszi számba teljeskörűen és rendszeresen, teljesítményeiket csak általában és közelítő módszerekkel becsü­lik. Az ilyenfajta becslések azon­ban megtévesztőek, a döntésho­zókat könnyen félrevezethetik. Ha pedig többféle becslés van forgalomban a kisvállalkozások teljesítményét illetően, ez az egész gazdaság helyzetéről és an­nak alakulásáról is téves képet adhat. A megoldás tehát csakis az lehetne, ha az állami statiszti­ka felvállalná ezt a feladatot. A kérdés tehát nem a „mérhe­tőség”, hanem annak racionális megoldása. A kisvállalkozások teljesítménye becsülhető, az adózási adatok alapján ezt a módszert számos országban al­kalmazzák is. A módszer még­sem tökéletes, hiszen csak évente egyszer és meglehetősen későn, a vizsgált év lezárása után több hónappal állnak rendelkezésre az adatok. Másik, s az előbbinél jóval összetettebb probléma az, hogy az adóhatóság számára be­vallott termelési, forgalmi ada­tok gyakran alábecsültek. Maradt tehát az a módszer, amit a piacgazdálkodást folytató országok már évtizedek óta al­kalmaznak, s ami a statisztika különböző területein (például az árstatisztikában, az életszínvo­nal-megfigyelésben, stb.) nálunk is évtizedek óta bevált: a repre­zentatív mintavétel. Ezek az adatok kombinálhatok a ne­gyedévenként bejegyzésre kerü­lő, megszűnő vagy átalakuló kis­vállalkozások számával. Ha a megfelelő számítógépes háttér is rendelkezésre áll, akkor a ne­gyedévenkénti adatok már rö­viddel a negyedév zárása után ki­mutathatók. Ehhez a bázishoz járulhatná­nak hozzá a számlálóbiztosok út­ján begyűjtött adatok. Nagyon fontos, hogy a reprezentatív sta­tisztika módszereivel kiválasz­tott adatszolgáltatókat meg­győzzék arról, hogy az általuk közreadott információk a cég nevének megjelenése nélkül ke­rülnek feldolgozásra. Ezek tar­talmazzák a termelés és/vagy a forgalom legfontosabb mutató­számait, az export és az import adatait, a foglalkoztatottak lét­számát, esetleg ennek megoszlá­sát és a vállalkozás eredményes­ségére vonatkozó néhány szá­mot. A jelenlegi átmeneti idő­szakban különösen fontos a kül­kereskedelmi adatok ismerete, egyfelől azért, mert a liberalizált exportban és importban érzékel­hetően növekvő a kisvállalatok szerepe, másfelől azért, mert je­lentős hányaduk nem termel, ha­nem szolgáltatást nyújt. Ezek az adatsorok a magyar szellemi ter­mékek külföldi hasznosulásáról adhatnának jellemző informáci­Dr. Ny. F. Ferenczy-Europress EVAT RT. HÍREK ^ 1992. március 2-től átszervezés miatt a Házkezelési Osztály és a Hibabejelentés a Zalár József u. 1-3. sz. alá költözik. A fenti időponttól minden bejelentés az alábbi címen és telefonszámon intézhető: Eger, Zalár József út 1-3. sz. Telefon: 12-811 k._____________________________________________________á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents