Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. február 26., szerda Füstölögnek az európai dohánytermelők A dohánytermékek reklámo­zásának 1993. január elsejével történő teljes betiltása mellett foglalt állást Strasbourgban az Európa Parlament. A hosszú és sokszor rendkívül heves indula­tokkal terhes vita után elfogadott határozat egyetlen kivételt tesz: továbbra is lehet ezeket a termé­keket reklámozni a kizárólag do­hányáruk forgalmazására szako­sodott üzletek belső terében. A televíziós reklámok tavaly októ­beri betiltását követően a fenti döntés az újságokban elhelyezett hirdetésekre is vonatkozik, ki­zárja továbbá a dohányáruk márkanevének szerepeltetését a sporteseményeken és más szponzorált rendezvényeken. Az Európai Közösség 12 tagállama közül Portugáliában, Olaszor­szágban és Franciaországban már ma is tilos a cigaretták, szi­varok és pipadohányok bármi­nemű hirdetése. Nyugati szakvélemény: évi 14 százalékos fejlesztés kell Távközlés nélkül nem működik a magyar piacgazdaság Régen nem elméleti következ­tetés, hanem gyakorlati tapasz­talat: a gyorsuló ütemű privati­záció alapfeltétele az infrastruk­túra, s ezen belül a távközlés gyors fejlesztése. A gombamód szaporodó kis- és középvállalko­zások számára a telefon- és fax­vonal, sőt a telex is a hazai és kül­földi partnerekkel való kapcso­latteremtés alapfeltétele. Ezen a téren legnagyobb a lemaradá­sunk a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok mögött. A 24 legfejlettebb ipari orszá­got tömörítő gazdasági együtt­működési és fejlesztési szerve­zet, az OECD szakemberei a kö­zelmúltban átfogóan vizsgálták hét kelet-európai ország és a Szovjetunió távközlési hálózatá­nak fejlettségi szintjét. Felméré­sükből kitűnik, hogy a volt szo­cialista országokban átlag 10 la­kosra jut 1 telefon-főállomás — míg az OECD-országokban 10-4 az arány. (Nálunk a vizsgá­lat idején 10:1,15 volt az arány, ám a főállomásoknak csak 86 százaléka volt bekapcsolva a táv­hívásba.) A tekintélyes nemzetközi szervezet jelentése — figyelmez­tető összevetésként — kitér arra, hogy a gyorsan iparosodó ázsiai országokban a fejlesztés elsődle­gesen a távközlés területére össz­pontosul. Dél-Koreában például az 1978-88 közötti években a te­lefonvonalak létesítésének üte­me ötszörösére növekedett. A magyar telefónia helyzetét vi­szont a ’90-es évtized indulása­kor az jellemezte, hogy a rendel­kezésre álló főállomások 68 szá­zaléka lakásokban volt, s ezek egy része a kis kft.-k, betéti társa­ságok telefonjaként működött — miközben több mint félmillióan várakoztak lakástelefon beveze­tésére. A sanyarú helyzetet az is moti­válja, hogy nemzetközi összeha­sonlításban fölöttébb sok a mel­lékállomás: a főállomásokhoz viszonyított arányuk a nyolcva­nas évek végére elérte a 93 száza­lékot. (Tudnivaló, hogy mellék- állomásról például külföldi partnerrel kapcsolatot teremte­ni meglehetősen időigényes, „csúcsidőben” szinte lehetet­len.) A telefon-helyzetkép másik érdekes adata: hazánkban 1000 főre körülbelül ugyanannyi táv­beszélő fő- és mellékállomás jut, mint ahány személygépkocsi. Ilyen arány elképzelhetetlen a fejlett országokban, ahol a fajla­gos telefonellátottság általában két-háromszorosa a fajlagos gépkocsiállománynak — mond­ják a szakemberek. Az OECD vizsgálta azt is, hogy Kelet-Európábán a piac ki­építésével párhuzamosan az ez­redfordulóig milyen mértékben kell fejleszteni a távközlés háló­zatát. Noha egyáltalán nem ro­hamléptű piacépítéssel számol­tak, prognózisuk szerint a XXI. század kezdetéig kereken 120 millió új vonalra lesz szükség eb­ben a régióban. Ami hazánkra vonatkozóan azt jelenti, hogy ebben az évtizedben átlagosan 14,2 százalékkal kell bővítenünk a telefonhálózatot. (Összeha­sonlításul: 1978-88 között évi átlagban kb. 5 százalékos volt a gyarapodás.) Ebből egyértelműen adódik a következtetés: ilyen mértékű há­lózatfejlesztésre a távközlési szolgáltatásokból származó be­vételek nem elegendőek. Elke­rülhetetlen tehát — természete­sen a külföldi tőkebefektetések­kel élve — újabb eszközök bevo­nása, ami az üzleti élet felgyorsu­lásával minden bizonnyal még ebben az évtizedben megtérül­het. A nemzetközi információs hálózatokba való bekapcsolódás ugyanis a vállalkozási profit nö­velésének egyik igen fontos esz­köze, s ebből, a különféle adó­kon keresztül, az állam is jelentő­sen részesedik. A távközlés „ipar­ága” azt igényli, hogy az ott megtermelt nyereség túlnyomó többségét visszaforgassák, és ne vonják el más célokra. A beruhá­zások azonban csak akkor mű­ködtethetők jó hatásfokkal, ha rendelkezésre áll jól képzett munkaerő is. Mivel hazánk leke­rült a COCOM-listáról, a kor­szerűsítésnek már nincsenek technikai akadályai. y FEB Délkelet-ázsiai tagozat A Magyar Gazdasági Kamara tajvani, indonéziai és szingapúri rendezvénysorozata A Magyar Gazdasági Kamara Délkelet-ázsiai Tagozata 1992. április 20-30. között Tajvan, In­donézia és Szingapúr helyszín­nel, árubemutatóval egybekötött információs, illetve kontaktna­pokat rendez a Magazin Busi­ness Show irodája közreműkö­désével. A rendezvény célja: Magyar- ország és a térség közötti keres­kedelmi infrastruktúra javítása, a kereskedelmi kapcsolatok széle­sítése, export- és importlehető­ségek feltárása; a magyarországi tőkebefektetések elősegítése közvetlen kapcsolatfelvétel út­ján. A délkelet-ázsiai régió a gaz­dasági teljesítőképesség tekinte­tében évek óta a világ legmar­kánsabb fejlődési mutatóját pro­dukálja. A térség a világelsősé­get nemcsak a termelés, de a kül­kereskedelmi forgalom bővülé­sében is évről évre tartja. Az újonnan iparosodott országok — köztük Szingapúr és Tajvan — expanzióját ösztönözte az utóbbi években felhalmozott tőke, amely kedvező befektetési lehe­tőségekre vár. A Kelet-Európá- ban — ezen belül is különösen hazánkban — végbement politi­kai-gazdasági változások ezen országok figyelmét felkeltették, a hozzánk való közeledés szán­déka egyre konkrétabb formá­ban nyilvánul meg. A magyar gazdaság számára a délkelet­ázsiai térség nemcsak egy jól fi­zető, nagy felvevőképességű ex­portpiacot jelent, hanem ez a ré­gió — számos ipari és mezőgaz­dasági nyersanyagterményen kí­vül — mind versenyképesebb szállítója sok más feldolgozott terméknek, iparcikknek is, to­vábbá potenciális forrása a gaz­daságunkba bevonható külföldi működötökének is. Indonézia a délkelet-ázsiai országok köré­ben egyik legfontosabb piacaink közé tartozik, exportunk palet­tája itt a legszélesebb, ugyanak­kor importban is kiváló lehetősé­geket nyújt az indonéz termékek kedvező árfekvése miatt. A magyar cégek a rendezvé­nyeken írásos ajánlatokat, doku­mentációkat nyújtanak át, fil­mek bemutatásával, kétoldalú konzultációk keretében adnának ismertetést. A rendezvénysorozat terve­zett időpontjai és szervezési szer­kezete: április 20-23.: Tajpej: Üzleti tárgyalások, árubemutató. április 24.: Djakarta: ke- rekasztal-tárgyalás. április 25-26.: Djakarta: üzleti tárgyalások. április 27-31.: Szingapúr: üz­leti tárgyalások, árubemutató. április 30-május 2.: Szinga­púr: szervezett szakmai, ill. sza­bad program. A rendezvényt támogató szer­vezetek: Magyarországon: NGKM Be­fektetési és Kereskedelemfej­lesztési Ügynökség, MGK, CETRA Magyarországi Képvi- selete. Tajvanon: CETRA Kínai Kül­kereskedelem-fejlesztési Tanács. Indonéziában: KADIN Indo­néz Ipari és Kereskedelmi Ka­mara. Szingapúrban: STOB Szinga­púri Kereskedelemfejlesztési Hi­vatal, SMA Szingapúri Gyáripa­rosok Szövetsége. A rendezvényen prioritást él­vező témakörök: számítástech­nika, elektronika, ruházati és ci­pőipar, szállítmányozás, banki kapcsolatok, kiadói és nyomdai kapcsolatok, (gyógy)turizmus, élelmiszeripar, vegyipar. Az egyes kontaktnapok hely­színén kávéházi boxokhoz ha­sonlatos egységstandokat alakí­tunk ki; a csak tárgyalásra és in­formációs célokra szolgáló bo- xok 10 m2-esek, az árubemuta­tóval egybekötöttek 15 m2-esek lennének. A három rendezvényen részt vevő cégek számára rendkívül kedvező árat alakítottunk ki, összesen 49.500 Ft/m2-be ke­rül a részvételi díj. Ez az összeg az alábbi szolgál­tatásokat foglalja magában: — terembérletek, installálás (két helyszínen box megépítése, bútorozása, világítása), cégfel­irat (három helyszínen), üzleti tárgyalási program megszerve­zése, tárgyalási feltételek biztosí­tása, üdítő, kávé, tea felszolgálá­sával, központi információs szol­gálat, sajtókapcsolatok, DM-ak- ció lebonyolítása, programfüzet elkészítése, melyben minden cég ismertetése szerepel, továbbá minden résztvevő a saját bemu­tatását tartalmazó oldalból 200 példány különnyomatot kap, út­mutató az egyes relációkról a résztvevők számára üzleti tevé­kenységünk hatékonyabbá tétele érdekében. Az útmutatókat e pi­acok szakértői készítik, fogadás­sal egybekötött ünnepélyes meg­nyitó az egyes helyszíneken, uta­zással kapcsolatos ügyintézés (repülőjegyek, transzfer, szállo­da stb.). Fentieken kívül külön meg­rendelés alapján minden egyéb, a rendezvénnyel összefüggő szolgáltatást vállalunk. A jelentkezőktől a program­füzet sürgős összeállításához egyben az alábbi adatokat kérjük lehetőleg angolul megadni: — cég neve, — címe, telefonja, faxszáma, — a vállalat tevékenységi köre (5-10 sor), — a vállalat üzleti tevékenysé­ge a térségben (ha volt) — célkitűzése az adott vi­szonylatokban — megcélzott tárgyalási part­nerek köre — kiutazó személy(ek) és be­osztásaik) Szíves tájékoztatására közöl­jük, hogy a rendezvénnyel kap­csolatos minden kérdésében részletes információval szolgál­nak: Búzás Péter, MGK, tel.: 131- 3969, fax: 1531-285, telex: 22- 4745. Takács Szonya, Magazin, tel./ fax: 155-1757. Olcsó szállítókat keres a Centrum Üzleti stratégiai megfontolás­ból a Centrum Áruházlánc a jö­vőben egyre több terméket hoz forgalomba. Nemrégen például 500 tonna cukrot kínáltak vásár­lóiknak kedvezményes áron, s a későbbiekben is szeretnének ha­sonló akciókat lebonyolítani, el­sősorban a napi élelmiszer-ipari termékekből, de iparcikkekből is. Rövidesen indítják például Moulinex-akciójukat, de a ma­gyar iparcikkgyártók termékeit is megpróbálják bevonni ezekbe a kedvezményes akciókba. En­nek fejében a Centrum huszonöt áruházból álló hálózatát kínálja piacként. Konténer- vonatokat indít a GYSEY és a MÁV Rövidesen Görögországba is indít konténervonatokat a nem­zetközi Intercontainer rendszer keretében a Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút és a Magyar Ál­lamvasutak. A szerelvények na­ponta kétszer indulnak Thessza- loniki, Athén és Volosz állomá­sokra. Hetente három alkalom­mal kizárólag konténervonato­kat indítanak, ezenkívül fél pót­kocsik szállítására alkalmas, úgynevezett „zsebes kocsik” is közlekednek majd Görögor­szágba — tájékoztatta az MTI-t a GYSEV vezérigazgatósága. A konténervonatokat a GYSEV soproni állomásán állítják össze. A hetente 80-100 közúti kami­onnak megfelelő forgalom így nem terheli majd a tranzitútvo­nalainkat, és ezzel csökkennek a környezeti ártalmak is. (MTI) Elkeltek a szamuráj­kötvények Japánban február 17-ig teljes összegében lejegyez­ték a befektetők a Magyar Nemzeti Bank által kibocsá­tott 30 milliárd jen összegű kötvényt. A japán pénzpia­cot egyébként jelenleg a kötvények túlkínálata jel­lemzi. A tízéves lejáratú, 7 százalékos kamatozású MNB-kötvény kibocsátását a Daiwa Securities szervezte meg, és a névérték 101 szá­zalékán dobta piacra. Való­színű, hogy az év második felében az MNB újabb sza­murájkötvényt bocsát ki Ja­pánban. (MTI) Röviden — Röviden — Röviden Átképzés Az igazi segítség a munkanél­külieknek nem a segélyezés, ha­nem az, ha képzéssel, átképzés­sel a munkaerőpiacon keresett szakmákat sajátíthatnak el. Az Országos Képzési Tanács a leg­nagyobb foglalkoztatási gon­dokkal küszködő térségekben országos hálózatot kíván létre­hozni világbanki hitelből. Az egyes önkormányzatok, intéz­mények, társadalmi és gazdálko­dó szervezetek egyenként átla­gosan 1,5 millió dollárt nyerhet­nek el pályázat útján. (MTI) Végkiárusítás Csődöt kért maga ellen a haj­dan szebb napokat látott Ri­chards Finomposztógyár. A sok száz millió forint adósságot ösz- szegyűjtött gyapjúipari cég iránt egy ausztrál partner érdeklődik, és a Richards még decemberben próbagyártást végzett számára. A győri központú cég most — a textiliparban elsőként — aukci­ón próbálta meg értékesíteni raktári készleteit — csekély si- kerrel (VG) Menekülés az adósságok elől A német Radke-Famo cég kész pénzt befektetni a Győri Rekard Gépgyártó Rt.-be annak ellenére, hogy a vállalatnak mint­egy félmilliárd forint az adóssá­ga. Mindenesetre kedvező jel a Rekard számára, hogy végre nyélbe ütötte a rég húzódó Da- cia-üzletet. A magyar üzem 60 ezer kardánt gyárt a román Au­tomobile Dacia SA-nak. Az első 100 darabos tételt még a héten leszállítják, és a vevő dollárral fi­zet, a további kétezerért Dada- alkatrész érkezik, amelyeket a Mobil értékesít majd. (VG) A világ futára A Thomas National Transport (TNT) Express Hungary — amely a cégóriás egyetlen vegyes vállalata Kelet-Európábán — egyre ismertebb a hazai cégek körében. Fő profiljuk a csomag­szállítás, de a vámeljárást, a rak­tározást, az alapanyag-beszer­zést is magukra tudják vállalni, és ezzel jelentős költségeket takarí­tanak meg megbízóiknak. Vevő­körük többségét a vidéki kis- és vegyes vállalatok adják. Belföldi konkurenciájuk a magánfuvaro­zók lehetnének, de a TNT árai a januári csökkentés után jóval alacsonyabbak. (VG) Toyota-képviselet Am­Nem tudom, mennyire tipikus egy Toyota-képviselet létrejötté­nek története, de érdemes meg­ismerkedni azzal, ahogy a Mik- rotechnika Autókereskedelmi Kft. élj ütött a Toyota Tsusho Kft. viszonteladási szerződésének aláírásáig, bemutatótermük megnyitásáig, ahol Corolla és Carina II. személyautók, 6-9 személyes kisbuszok, furgonok között választhat igényes körül­mények között a vevő. A történet ott kezdődik, hogy a Mikrotechnika Autókereske­delmi Kft. elődje 10 éve, 1982ja­nuárjában 4 fővel, tízezer forint­tal megalakult gmk volt, általá­nos elektronikai profillal. A nyolcvanas évek közepére a szá­mítástechnika vált a fő tevékeny­ségi körévé, majd 1988-tól újabb fellendülő irányzat, a műholdas vételtechnika, melyben — akár­csak a számítástechnikában — már önálló cégként működött. Három évvel ezelőtt fogtak a személygépkocsi-alkatrész im­portjába, amely akkor — enge­délyköteles lévén—az alkatrész­azonosítás és a mindenféle nyu­gati típustól függetlenül szüksé­ges gyors beszámítás miatt nehe­zen megszervezhető, de gyorsan felfutó ágazattá vált. Egyévi ilyen jellegű tevékenység után szűrődött le az a tapasztalat, hogy amíg a Ford, VW, Opel..., vagyis a Magyarországon nép­szerű kocsimárkák alkatrészex­portjával sokan szívesen szeret­nének foglalkozni — a japán ko­csik alkatrész-behozatalát szinte senki sem végzi. Ennek kapcsán derült ki az is, hogy a komplett Toyota gépkocsik importálásá­ban senki sem volt igazán illeté­kes. így 1990 decemberében fel­keresték a Toyota Kereskedő­ház, a Tsusho éppen megnyílt képviseletét. A japán képviselők azonban olyan magas hármas követelményt (márkaszerviz, bemutatószalon, alkatrészrak­tár) állítottak fel, amely akkor teljesíthetetlen volt. A márkakereskedelemről még szó sem lehetett, de vállal­tak 30 Corolla szállítását saját fi­nanszírozású importjuk kereté­ben. Sikerült Budapesten két szervizt is beindítani, és beren­dezték a Dózsa György u. 17.- ben található bemutatótermü­ket. Mivel alkatrészellátással ad­dig is foglalkoztak, összeállt a hármas feltétel, létrejött a szer­ződés. Budán és Pesten működő márkaszervizük lézeres húzó- paddal a karambolos kocsik javí­tását vállalja, míg Budakeszin mindenféle motor és futómű ja­vítását, bemérést is végeznek. A szalon az új kocsik iránt érdeklő­dőknek nyújt választékot, a Toyota gépkocsikhoz a mellette lévő boltban mikrofilmes azono­sítóval felszerelt bolt segít a szükséges alkatrész beszerzésé­ben. Tipikus történet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents